Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-24 / 324. szám
1978. november 24., péntek Dunflntuli napló 3 Befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé Kn7ÍomDnu a varsói Szerződés tagállamai Politikai nUZlCIIIGIiy Tanácskozó Testületének üléséről Moszkva 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. A politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középponjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás részvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Moszkva A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22—23.-Í moszkvai ülésén áttekintették az európai helyzet fejlődésének időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. Az ülés résztvevői megállapították, hogy az utóbbi időben még erősebbé vált a népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége, hogy véget vessenek az imperializmus, a kolonializmus és a neokolo- nializmus agresszív és elnyomó politikájának. Mind szélesebben bontakozik ki a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a szabadságért és a társadalmi haladásért, a békés, egyenjogú nemzetközi együtműködésért vívott harc a nemzeti függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás alapján. 1. Az ülés résztvevői különös figyelmet szenteltek az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének. Megállapították, hogy az európai kontinensen jelentős, kedvező változások mentek végbe. Ezt elősegítette, hogy a kontinens államainak kapcsolatai az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elvek szellemében fejlődnek. Kezdettől fogva világos volt azonban, hogy a határozott előrehaladás az európai értekezlet által kijelölt úton, éppúgy, mint a világbéke megszilárdítása, csak akkor lehetséges,fia minden állam következetesen tevékenykedik ebben az irányban. Sajnálatos, hogy az események nem teljesen így alakultak. Megtörténik, hogy nyíltan megsértik az államok kapcsolatainak általánosan elismert elveit, súlyosan fenyegetik a békét és a nemzetközi biztonságot, a népek szabadságát és függetlenségét. Az imperialista és reakciós erők támadása, amely a népeknek a szilárd békéért és a nemzetközi biztonságért vívott nehéz harcban elért eredményei ellen irányul, agressziós, revan- sista és hegemonista célokat Szovjetunió, mint a tanácskozás- házigazdája a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. A tanácskozás részvevői, híven á kommunista és munkáspártjaik kongresszusán elfogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácskozó testület ülésén ismét megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszünetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért. A tanácskozás résztvevői nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy szolgál. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok szükségesnek tartják felhívni valamennyi békeszerető erő figyelmét arra, hogy mindez komoly károkat okoz a béke és a biztonság megszilárdításának és a nemzetközi együttműködés fejlődésének. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok, amelyeknek meggyőződése, hogy a béke és a haladás szakadatlanul növekvő erői képesek új, jelentős sikerek kivívására a békéért és a népek szabadságáért folyó harcban, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a többi békeszerető állammal, az összes haladó és demokratikus erővel és a széles néptömegekkel együttműködve új ösztönzést adnak a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításának, annak, hogy új megállapodások szülessenek az együttműködés fejlődését és az európai, valamint a világméretű, valóságos biztonság elérését célzó konkrét intézkedésekről és lépésekről, Készek arra is, hogy teljes aktivitással és energiával vegyenek részt a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásában. A békét és a nemzetközi biztonságot, az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása és fokozódása, ütemének és méreteinek növekedése.^ A Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok határozottan fellépnek a fegyverkezési hajsza fokozásának politikája, a katonai zsarolás kísérletei ellen. Ismételten kijelentik, hogy ők maguk sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölény kivívására, katonai erőfeszítéseik kizárólag védelmi képességük biztosítására irányulnak és mindig is erre fognak irányulni. A népeknek nem új nukleáris rakéta-rendszerek, ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók, szárnyasrakéták ki- fejlesztésére van szüksége, hanem mindenfajta atomfegyver gyártásának teljes, megszüntetésére és az atomenergia békés felhasználására. A Varsói Szerződés tagországai jelentősnek tartják a megállapodások elérését a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverzetek korlátozásáról. Meggyőződésük, hogy hatalmas jelentősége lenne, ha mielőbb sikerrel befejeznék a szovjet— amerikai tárgyalásokat a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos második megállapodásról és áttérnének olyan új megállapodákorunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teendőkét. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Kuli- kovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, a Szovjetunió marsalljának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. sok megkötésére e fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalomnak is csatlakoznia kell. A Varsói Szerződésben részt vevő országok, mint európai államok különleges jelentőséget tulajdonítanak az európai katonai enyhülés, a leszerelés kérdéseinek. A tagországok ismét megerősítik, készek mindent megtenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya azon közismert ajánlásának megvalósításáért, hogy a katonai szembenállás csökkentésével és a leszerelés előmozdításával hatékony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására. A részt vevő tagállamok minden módon hozzá kívánnak járulni a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások sikeréhez. Számos konstruktív javaslatot tettek a megbeszélések tárgyát képező alapvető kérdések megoldására. A tárgyalások döntő haladását célzó újabb jelentős erőfeszítésük az az 1978. június 8-án beterjesztett javaslat volt, amely átfogja a megvitatás alatt álló kérdések egészét és biztosítja az érintett térségben a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szinten, a két fél fegyveres erőinek azonos nagyságát. A tárgyalás azonban csak abban az esetben mozdulna el a holtpontról, ha a másik fél válaszát ugyanilyen konstruktív szellem hatná át. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok, amikor kinyilatkoztatják azon törekvésüket, hogy továbbra is minden erőfeszítést megtesznek más államokkal együtt a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a leszerelés kérdéseinek sikeres megoldásáért, hangsúlyozzák a bizalom jelentőségét az államközi kapcsolatokban. Határozottan fellépnek azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásáért, amelyek elvetik az erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetést az államközi kapcsolatokban; fellépnek azért, hogy minden vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel, tárgyalások útján oldjanak meg. Ennek megfelelően a tanácskozáson képviselt szocialista országok intézkedéseket javasolnak egyetemes szerződés megkötésére az erőszakról történő lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. Javasolják, hogy az összeurópai tanácskozás résztvevői vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne növelje tagjainak számát, hogy a két fél ne lépje túl az 50—60 ezer fős szintet az európai hadgyakorlatokon, hogy az összeurópai értekezleteken egyeztetett bizalomerősítő intézkedéseket terjesszék ki a Földközitenger térségére is, hogy történjenek intézkedések a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonsága garanciáinak erősítésére. A tanácskozás résztvevői megerősítik országaik készségét, hogy az Észak-Atlanti Szövetség feloszlatásával egyidő- ben feloszlatják a Varsói Szerződés szervezetét, s első lépésként a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve, felszámolják katonai szervezetüket. Ez nagy jelentőségű lépés lenne a tartós béke megszilárdításában. > Ebbéli meggyőződésüket azok az elmúlt másfél évtized során elért eredmények támasztják alá, amelyek a fegyverkezési versenyt néhány területen korlátozó két- és többoldalú szerződések és megállapodások rendszerében fejeződnek ki. A népek életbevágó érdekei most lényegesen többet követelnek. A fegyverkezési hajsza megszüntetésében lehetőség van határozott előrelépésre. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjék. 3. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről folytatott vélemény- csere során a küldöttségek szükségesnek tartották aláhúzni, hogy a nemzetközi enyhülést veszélyezteti az az imperialista politika is, amely a gyarmati uralom, a fajüldöző rendszer elnyomása alóli fel- szabadulásért, az újgyarmatosítás ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek ellen irányul. Bár az imperializmus politikája az utóbbi időben kifinomultabbá vált, céljai nem változtak. A szocialista országok felléptek és fellépnek e politika el- ellen, amely szembenáll az emberiség történelmi fejlődésének objektív követelményeivel. A szocialista országok megerősítik szolidaritásukat a népek küzdelmével, amely a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, az imperialista uralmi rendszer és elnyomás bármely formája ellen folyik. Segítséget és támogatást nyújtottak és nyújtanak a felszabadult országok népeinek, s a jövőben is fejlesztik a sokoldalú elvtársi együttműködést az új szocialista orientációjú államokkal. A szocailista országok a felszabadult országokkal fenntartott kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvét. A szocialista országok a világ egyetlen térségében sem törekednek kiváltságokra, nem igényelnek katonai támaszpontokat, nem hajszolnak koncessziókat A tanácskozáson képviselt államok meggyőződése, hogy politikájuk - amelyet a népeknek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcával kapcsolatban folytatnak - világos és elvi politika, amely hozzájárul a béke megszilárdításához, a népek szabadsága nagy ügyének sikereihez. Mr. Veszélyes tendenciákat szül a nemzetközi helyzet fejlődésében az imperialista köröknek az a politikája is, amely egyfelől ösztönzi és támogatja a fasiszta és más reakciós rezsimeket az emberi jogok durva és tömeges megsértésében, másfelől az emberi jogok problémáját megpróbálja felhasználni a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra, a szocialista társadalmi rendszer elleni támadásokra. A szocialista országok határozottan fellépnek az államok belügyeibe való mindennemű beavatkozással szemben, síkraszóllnak valamennyi nép azon jogának szigorú tiszteletben tartásáért, hogy saját maga döntsön sorsáról. Ismételten egyöntetűen kifejezik azon meggyőződésüket, hogy a tényleges demokrácia és a valódi humanizmus összeegyeztethetetlen a gazdasági, a társadalmi és a politikai egyenlőtlenséggel, a nemzetiségi és a faji diszkriminációval. Csak a szocializmus tartja tiszteletben a politikai, az állam- polgári, a gazdasági, a szociális, a kulturális és egyéb jogokat, a társadalom minden tagjának a munkához, a tanuláshoz, a kultúrához, a tudományhoz, az állam irányításában való részvételhez való jogát. Az új társadalmi rendszer keletkezésétől elválaszthatatlan az a törekvés, hogy valósággá váljanak az alapvető emberi jogok, az emberhez méltó, kizsókmá- nyolásmentes életre, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására való jog. Az emberi jogok és a szabadság zászlaja - a szocializmus zászlaja. Az ülésen részt vevő országok határozottan visszautasítják azon államok uralkodó osztályainak rágalmait, amelyeknek népe elszenvedi a tömeges munkanélküliség, a nemzetiségi és a társadalmi egyenlőtlenség, a faji megkülönböztetés, a szervezett bűnözés és az erkölcsi hanyatlás minden következményét. A szocialista országok kez- deményezően és következetesen részt Vállaltak az emberi jogokkal kapcsolatos, már megkötött legfontosabb szerződések és egyezmények kidolgozásában és elfogadásában, a népirtás bűntettének megelőzéséről, a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről és más egyezmények megkötéséről. A szocialista országok következetesen végrehajtják ezeket a szerződéseket és egyezményeket. A tanácskozáson részt vevő szocialista országok sohasem engedték meg és a jövőben sem fognak megengedni semmiféle beavatkozást belügyeik- be. Amikor ezt kijelentik, a leghatározottabban hangsúlyozzák, hogy továbbra is a nemzetközi kapcsolatok kedvező irányú fejlesztésére törekednek, arra, hogy elhárítsák a nemzetközi kapcsolatokat zavaró mesterséges akadályokat. 5. Az ülés résztvevői kifejezésre juttatják azon változatlan törekvésüket, hogy kiterjesszék és tökéletesítsék az együttműködést egymás között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák megoldásában. Kifejezték továbbá azt az óhajukat és akaratukat, hogy bővítsék a szocialista és a kommunista építésről folytatott tapasztalatcserét, fejlesszék a kapcsolatokat a párt és az állami munka minden szintjén, a szakszervezetek, az ifjúsági, a nő. és más társadalmi tömegszervezetek között. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői hangsúlyozzák pártjaik és kormányaik töretlen eltökéltségét, hogy szüntelenül erősítik a barátsá' got és az egyenjogú együttműködést országaik, valamennyi szocialista ország és a jelenkor összes haladó erői között. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok — miközben ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy megsokszorozzák erőfeszítéseiket a béke megszilárdításáért, a biztonság megerősítéséért, az enyhülés folyamatának fejlesztéséért és a nemzetközi együttműködés kiterjesztéséért — a következő felhívást intézik Európa országaihoz, a viláq valamennyi államához és népéhez: Először: lépjenek határozottan arra az útra és következetesen tartsanak ki azon, amely elvezet a békéhez, az enyhüléshez, a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak, vagy az ezzel történő fenyegetés elutasításához, minden vitás kérdés békés rendezéséhez, az agresszív háborúk feltétel nélküli elítéléséhez, az államok közötti háborúié teljes kizárásához, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásához. Másodszor: a közeli jövőben érjék el, hogy az öt nukleáris nagyhatalom - a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína — folytasson tárgyalásokat abból a célból, hogy az államok fegyvertárából száműzzék a nukleáris fegyver minden fajtáját, és a nukleáris energiát kizárólag békés célokra használják. Harmadszor: szilárdan tartsanak ki amellett, hogy a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező országok, mindenekelőtt az öt nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, amelyek különös felelősséget viselnek a nemzetközi béke és biztonsáq fenntartásáért — első lépésként a következő három évre haladéktalanul állapodjanak meg katonai költség- vetésük meghatározott százalékú, vagy azonos nagyságrendű csökkentéséről. Negyedszer: sokszorozni kell az államok és a kormányok erőfeszítéseit, hogy mielőbb befejeződjenek a fegyverkezési hajsza korlátozásáról és megfékezéséről. Ötödször: határozottan elő kell mozdítani a katonai enyhülést Európában, hatékony intézkedéseket kell hozni a katonai szembenállás szintjének csökkentésére a kontinensen, valamennyi európai állam egyenlő biztonságának figyelembevételével. Erre szólítjuk fel az össz-európai értekezleten és a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő államokat. Hatodszor: a legrövidebb időn belül fel kell számolni a gyarmati rendszer utolsó maradványait, az elmaradottság fő forrását jelentő újgyarmatosító kizsákmányolást, gyökerestől ki kell irtani a nemzeti és a faji elnyomást. Hetedszer: következetesen törekedni kell a nemzetközi gazdasági viszonyok igazságos és demokratikus átalakítására, új nemzetközi gazdasági rend kialakítására, amely elősegítené a fejlődő országok gazdasági elmaradottságának gyorsabb felszámolását, valamennyi nép és az egész emberiség dinamikus fejlődését. Nyolcadszor: tevékenyen törekedni kell arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodjanak az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás, a nemzeti függetlenség és a szuverenitás normái. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői nem kímélik erejüket e célok eléréséért, a népek jogos óhajának megvalósításáért vívott harcban. Ennek érdekében még szorosabban együttműködnek és kölcsönösen segítik egymást nemzetközi téren, valamennyiük szuverén jogainak maradéktalan figyelembevételével. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői jól tudják, hogy a béke megerősítése óriási és nehéz feladat. Ugyanilyen jól tudják, hogy e feladat megvalósításától függ minden ember élete, munkája és jobb jövője, bármilyen társadalmi rendszerben, bármelyik földrészen és bármilyen gazdasági fejlettség körülményei között éljen is. A tanácskozás résztvevői mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a nagy leiadat megoldást nyerjen, s hogy az emberiség a tartós béke és a széles körű nemzetközi együttműködés feltételei között lépjen a XXI. századba. A nyilatkozatot a küldöttségek vezetői írták alá: Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Edward Gierek, Kádár János, Erich Ho- necker, Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezsnyev. A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata
