Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-21 / 321. szám

1978. november 21., kedd Dunántúli napló 3 Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése (Folytatás a 2. oldalról) 1948-ban megvalósított egyesí­tését. A munkásegység híveinek elévülhetetlen érdeme, hogy az egyesülést követő időszak dur­va szektás hibái, az elkövetett igazságtalanságok ellenére, megvéfíték az egyesült pártot a revizionisták, az osztólyellen- ség támadásaival szemben az 1953 nyarától 1957 tavaszáig húzódó politikai krízis legviha­rosabb eseményeinek közepette is. Ezzel döntően hozzájárultak a munkásosztály hatalmának megteremtéséhez 1948-ban, an­nak megvédéséhez 1956-ban, és a szocialista fejlődés felté­teleinek biztosításához mind­mostanáig. A mi tapasztalataink ugyan­úgy, mint az osztályharc általá­nos, nemzetközi tapasztalatai arra mutatnak, hogy ahol két vagy több jelentős tömegbefo­lyással rendelkező munkáspárt van, ott ezek egyesülése nagy­mértékben erősítheti a munkás- osztály egységét és meghatvá­nyozhatja politikai erejét. Ez le­hetőség, az viszont elengedhe­tetlen, hogy a munkásosztály nqpi érdekeinek sikeres védel­me, történelmi céljainak elérése érdekében a tőke elleni harc­ban az adott ország munkás­pártjai megtalálják az együtt­működés, az akcióegység al­kalmas és hatékony formáit. A társadalmi rendszerek kö­zött a demokráciáról, az emberi jogokról folyó vitában a kapita­lista rend védelmezői a politikai rendszer kérdéseit előszeretettel állítják be úgy, mintha a szo­cialista rendszer sajátossága az „egypártrendszer és a diktatú­ra”, a kapitalista rendszer sa­játossága a „többpártrendszer és a demokrácia" volna. Ez el­méletileg és a valósággal szembesítve egyaránt gyökere­sen hamis és mesterkélt állítás. Mindenki tudja, hogy ma mind a szocialista, mind a fejlődő, mind a kapitalista országok kö­zött egyaránt vannak olyanok, amelyekben egy, illetve több politikai párt működik, s ez ön­magában nem határozza meg az adott rendszer demokratikus vagy nem demokratikus jelle­gét. Kedves Elvtársak! Történelmi utunk tapasztala­tairól szólva nyugodt lelkiisme­rettel mondhatjuk, hogy pár­tunk megalakulásának percétől mindmáig hazafias és interna­cionalista párt volt, s az lesz a jövőben is. Az osztályöntudatos munká­sokat, a kommunistákat, külö­nösképpen a munkásosztály for­radalmi pártját nem átallotta hazafiatlansággal vádolni az a földbirtokos és kapitalista osz­tály, amely a Habsburgok hű kiszolgálója, majd a hitlerfa- siszták első és utolsó csatlósa volt, amely az első világhábo­rú és a második világháború alatt egyaránt vágóhídra haj­totta népünk millióit idegen ér­dekekért, a végpusztulás szaka- dékába vitte mindkét háború­ban az országot, a nemzetet, s amely kizárólag és mindenkor saját önös osztályérdekeit tar­totta szem előtt. Ezzel szemben pártunk, a magyar munkásosztály az im­perialista háborúk ellen har­colt, a Magyar Tanácsköztársa­ság idején forradalmi honvédő háborút vívott, a második vi­lágháború éveiben üldözött pártként, más hazafiakkal ösz- szefogva harcolt a fasizmus el­len, a független, szabad, de­mokratikus Magyarországért. A felszabadulást követő időkben, mint kormányzó párt magára vette a nemzet sorsáért a fe­lelősséget. Ma is az a legfőbb célunk, hogy népünk, nemze­tünk függetlenségét, szabadsá­gát, békéjét és boldogabb, szocialista jövőjét, a haza fel­virágzását szolgáljuk. Mint a munkásosztály marxis­ta-leninista forradalmi élcsa­pata, pártunk mindig fennen hirdette a proletár internacio­nalizmus elvét, és hozzá való hűségét tettekkel bizonyította. Pártunk szolidáris a viTág kom­munista és munkáspártjaival, a egy negyed századon át illega­litásban, a fasiszta rendszer börtöneivel, statáriummal is da­colva harcoltak, egyáltalában nem becsülik le a polgári de­mokratikus szabadságjogok je­lentőségét, de a rendszerek vi­tájában a lényegről kell beszél­ni. A kapitalista országokban, ahol a nagytőke kezében van a tényleges hatalom, ahol kizsák­mányolják a dolgozókat és az emberi lét alapfeltételeit bizto­sító kérdésekben, mint például abban, hogy kapnak-e munkát, semmiféle törvényes beleszólási jogot nem biztosítanak számuk­éra, akárhány politikai párt mű­ködjék is, ettől a rendszer még nem lesz demokratikus. Ezzel szemben a szocialista országok­ban, ahol megszűnt az ember­nek ember általi kizsákmányo­lása, ahol a nép a maga sor­sának ura lett, ahol az állam­polgárok érdekeit maga az ál­lam is védelmezi, ahol a dolgo­zóknak közvetlen szavuk van az élet alapvető feltételeit biztosí­tó kérdések eldöntésében, le­gyen bár csak egyetlen párt, a politikai rendszer mégis maga­sabb rendű és demokratiku­sabb. Politikai rendszerünk ké­pes arra, hogy a dolgozó osz­tályok és rétegek, sőt az egyes dolgozók érdekeinek az alkot­mányban és törvényeinkben meghatározott jogainak érvé­nyesülését a mindennapi gya­korlatban megvédje és biztosít­sa. Ennek érdekében pártunk szövetségi politikát folytat, amely megteremtette a dolgozó osztályok, a munkásság és pa­rasztság osztályszövetségét, az értelmiséggel, a kispolgári réte­gekkel való összefoqást, a párt­tagok és pártonkívüliek, a ma­terialisták és hivők egységét a Hazafias Népfront mozaalom keretében, a munkásosztály ve­zetésével. a szocialista társa­dalom felépítésének céljával. Politikai rendszerünk jó műkö­dését biztosítja, hogy hatéko­nyan, önállóan, társadalmi ren­deltetésüknek megfelelően dol- aoznak a szakszervezetek, az Ifjúsági Szövetség, az Országos Nőtanács és a nőbizottsáqok, valamint számos más tömea- szervezet. .tömegmozgalom és érdekképviseleti szerv. Szovjetunióval, a Varsói Szer­ződés tagországaival, a szo­cializmust építő minden nép­pel, a szabadságukért küzdő népekkel, a világ haladó erői­vel. Azok az elvtársaink, akik a polgárháború éveiben Orosz­országban fegyvert ragadtak a forradalom győzelméért, akik a nemzetközi brigádokban har­coltak a spanyol köztársasá­gért, akik úgyszólván minden európai országban csatlakoztak az antifasiszta fegyveres ellen­állás osztagaihoz, távol a ha­zától, mégis a hazáért, népün­kért és a népek szabadságáért harcoltak. Pártunk mindenkor és ma is a leghatározottabban elutasí­totta és elutasítja mind a bur- zsoó nacionalizmust, mind a kozmopolitizmust, a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus elveit követi, en­nek szellemében neveli népün­ket, ifjúságunkat. Nézetünk szerint e két fogalom elválaszt­hatatlan egymástól. Jelképesen szólva, ezért vagyunk egyaránt hűek nemzetünk piros-fehér- zöld zászlajához és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös lobogójához. Népünk békéjét védi, szocialista jövőjét bizto­sítja, hogy óvjuk, és szüntele­nül erősítjük barátságunkat és szolidaritásunkat a Szovjetunió­val, a szocializmus, a haladás országaival és népeivel, a vi­lág kommunista és munkás­pártjaival. A szocialista hazafi­ság és az internacionalizmus eszméjéhez, a népek barátsá­gának ügyéhez való hűség a magyar nép nemzeti érdekei­nek leghívebb szolgálata. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! A történelmi út áttekintése, a harcok néhány fő tapasztala­tainak sorravétele után szólni kell pártunk jelenlegi helyzeté­ről, napi munkánk időszerű kér­déseiről is. Pártunk, amely ma kereken 790 ezer tagot számlál, ideológiailag, politikailag és szervezetileg egységes, a tö­megekkel szoros a kapcsolata, a munkásosztállyal összeforrva dolgozik, politikája a nép tá­mogatását élvezi. A hat évtized hosszú és ne­héz küzdelmeire a párttagság, a párt harcát támogató öntu­datos munkások, parasztok, ér­telmiségiek határtalan áldozat- készsége volt jellemző. A vad, fasiszta osztályellenséggel ví­vott harc útját végig az áldo­zatok, a mártírok sírjai szegé­lyezik, Ha a párt mai helyze­tére, népünk mai szabad, em­A harc legnagyobb és min­den másnál fontosabb eredmé­nye hazánkban a munkásosz­tály hatalmának kivívása, a dolgozók államának, a Magyar Népköztársaságnak a meg­teremtése. A munkásosztály ha­talmának védelme, országunk törvényes rendjének biztosítása ma is legfontosabb feladatunk. Ezzel védjük elért vívmányain­kat, és ez biztosítja jövendő fejlődésünk alapvető feltételeit A munkásosztály hatalmának, a népi államnak köszönhető, hogy lerakhattuk hazánkban a szocialista társadalmi rend alapjait, nagy lépésekkel előre­haladhattunk a gazdasági és a kulturális építésben, az élet- színvonal emelésében, a ma­gyar nép ma a fejlett szocia­lista társadalmat építheti és bi­zakodva nézhet a jövőbe. Az utóbbi két évtizedben fej­lődésünk töretlen. Megvédtük és megszilárdítottuk a munkás- osztály hatalmát; véghezvittük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, továbbfejlesztettük a szocialista tervgazdálkodást megvalósitó gazdaságirányítá­si rendszerünket; szélesítettük és mélyítettük államunk, társa­dalmunk egyik fő lényegi voná­sát, a szocialista demokráciát. A céltudatos munka eredmé­nyeként 1977-re — 1950-hez vi­szonyítva — a nemzeti jövede­lem négy és félszeresére, az ipari termelés nyolcszorosára, a mezőgazdasági termelés kétsze­resére emelkedett; az egy ke­resőre jutó reálbér két és fél­szeresére, a reáljövedelem egy lakosra számítva több mint há­romszorosára nőtt. Az 1975 vé­gén befejezett első 15 éves la­kásépítési program alapján 1 millió 50 ezer lakás épült; min. den harmadik család új lakás­ba költözött. Társadalmunk fejlődésével összhangban kiterjedt hazánk­ban az ideológiai képzés, növe­kedett világnézetünk, a marxiz- mus-leninizmus befolyása, erő­södött a szocialista közgondol­kodás, széles körben tudatosod­tak a szocialista erkölcs és élet­mód normái. Ez megmutatkozik a szocialista munkaverseny, a kommunista szombatok, a szo­cialista brigádmozgalom fejlő­désében és a lakosságnak a helyi feladatok megoldása, a környezet szépítése és védelme érdekében végzett önkéntes és egyre szélesedő társadalmi munkájában. A tudomány, az oktatás, a szakképzés, a köz- művelődés, a kultúra fejlőoésé. nek és terjedésének eredménye­ként műveltebb, felvilágosul­tabb, szélesebb látókörű és ér­deklődőbb lett a magyar nép, mint bármikor történelmünk so­rán. A Központi Bizottság mindig a helyzet reális megítélésére törekszik, s abból kiindulva fog­lalkozik tennivalóinkkal, nem tévesztve szem elől távlati cél­jainkat sem. Tudjuk, hogy a gazdasági és a kulturális építés soronlévő feladatainak jó meg­oldása nem lesz könnyű, az ed­diginél magasabb követelmé­nyeket támaszt a munkában, elsősorban az irányító felelős szerveknél, de nem kevésbé minden dolgozónál, mégis bi­zakodóak vagyunk, céljaink felemelőek, és ugyanakkor elér­hetőek, mert szilárd alapokra támaszkodhatunk. Saját erőfor. berhez méltó életére, országunk fejlődésére gondolunk, akkor azt kell mondanunk, hogy volt ér­telme a harcnak, az áldozatok nem voltak hiábavalók; ered­ményeink nagyok. A megfelelő irányvonal és a célok meghatá­rozásában, a harc megszerve­zésében és irányításában a pártnak megvan a maga fele­lőssége, mással nem pótolható, döntő szerepe, de ha az ered­ményekről szólunk, akkor mi a történelemformáló erők, a tö­megek, munkásosztályunk, né­pünk helytállásáról, öntudatos munkájának eredményeiről be­szélünk. A munkásosztály hatalmának kivívása és védelme Céljaink felemelőek, elérhetőek A magyar társadalom ma eredményesen dolgozik az 1975-ben megtartott XI. kong­resszuson megjelölt feladatok megoldásán. A Központi Bizott­ság ez év áprilisi ülésén meg­állapította, hogy a kongresz- szus irányvonala a gyakorlat­ban igazolódott, népünk egyet­ért azzal és tettekkel támogat­ja megvalósítását. Jelentős eredmények születtek a szocia­lista építés jelen szakaszának konkrét tennivalóit törvénybe foglaló V. ötéves népgazdasági terv végrehajtásának eddigi menetében. A Központi Bizottság — köte­lessége szerint - rendszeresen napirendre tűzi és megtárgyal­ja a szocialista építőmunka fontos kérdéseit. így kerültek megvitatásra a közelmúltban a termelési szerkezet megváltoz­tatásának tennivalói, valamint a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar, az építő- és építőanyag­ipar feladatai, majd az új, má­sodik, 1990-ig szóló 15 éves la­kásépítési terv irányelvei. Pár­tunk vezető testületének tevé­kenységét megfelelően kiegé­szíti a Minisztertanács azonos irányú folyamatos munkája, és segít az országgyűlés, amely legutóbbi ülésén — mint isme­retes — átfogóan megtárgyalta a közoktatás és a közlekedés helyzetét, feladatait, s a továb­bi fejlődés irányát meghatáro­zó távlati célokat is. Idei népgazdasági tervünk végrehajtása a legtöbb fő terü­leten a terv szerint halad, bár a terv külkereskedelmi előirány­zatainak teljesítésében lemara­dások vannak. A nemzeti jövedelem 1978-ban előrelátha­tóan 4,5 százalékkal lesz maga­sabb a tavalyinál, gyarapod­nak a népgazdaság termelő­erői, nő a fogyasztás, emelked­nek a bérek és a keresetek. 93 ezer új lakás épül. Folyamat­ban van az 1979. évi népgaz­dasági terv előkészítése. A fej­lődésnek most olyan szakaszá­ban vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkö­rülményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vívmá­nyaink megszilárdítása, és a jö­vőbeni további fejlődés felté­teleinek jó megalapozása a döntő feladat. Ezért jelenleg a munka kulcskérdése e területen, hogy a minőségi és hatékony- sági tényezők fokozottabb elő­térbe állításával biztosítsuk népgazdaságunk kiegyensúlyo­zott fejlődését. Minden más fel­adatot ennek kell alárendelni. Ez az útja az V. ötéves terv­ben, s általában a szocialista társadalom építésében magunk elé kitűzött célok elérésének. fásaink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefo­gásával, szocialista nemzeti egységünk további szilárdításá­val, a testvéri szocialista orszá­gok együttműködésében rejlő lehetőségek még jobb haszno­sításával feladatainkat megold, juk, céljainkat elérjük. Kedves Elvtársak! A pártalapítástól eltelt hat­van esztendő alatt a világ és hazánk helyzete is gyökeresen megváltozott. Lenin látnoki sza­vai beteljesülőben vannak, a világ a kapitalizmusból a szo­A magyar kommunisták, akik A proletár internacionalizmus alapján álló tettek cializmus irányába halad, A szocializmus világrendszerré vált, a kapitalizmus egyedural­ma megszűnt, a szégyenteljes gyarmati rendszer széthullott, és már csak maradványai lelhetők fel. A szocialista országok, a nemzetközi kommunista és mun. kásmozgalom, a nemzeti felsza­badító mozgalmak mindinkább meghatározóan befolyásolják a világhelyzet alakulását, és a tu. dományos szocializmus az em­beriség legelterjedtebb eszme- áramlatává vált. Pártunk és kormányunk - a pártkongresszus határozatai és az országgyűlés állásfoglalásai alapján — szocialista elveink­nek, országunk, népünk érde­keinek megfelelően aktív nem­zetközi, külpolitikai tevékenysé­get folytat. Pártunk, kormá­nyunk, tömegszervezeteink és tömegmozgalmaink, intézmé. nyeink nemzetközi "tevékenysé­gükkel a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke érdekében lépnek fel. Politikánkat nyíltan és követ­kezetesen képviseljük. Külpoli­tikai törekvéseinket népünk he­lyesli és támogatja, s annak súlyát az egység demonstrálá­sával és a hazai építőmunka feladatainak eredményes meg­oldásával adja meg és növeli. A külpolitikában a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai­nak szövetségeseként lépünk fel, arra törekszünk, hogy to­vább erősítsük összefogásunkat a szocialista országokkal és szolidaritásunkat a szabadsá­gukért küzdő népekkel, a fej­lődő országokkal. A feljett ka­pitalista országokkal — a békés egymás mellett élés elve alap­ján — rendezett viszonyokra, kölcsönösen előnyös és gyü­mölcsöző gazdasági és kultu­rális kapcsolatok kiépítésére és fejlesztésére törekszünk. A nemzetközi kommunista mozgalomban célunk a marxiz­mus-leninizmus elvein alapuló egység és együttműködés elő­mozdítása. Ennek érdekében ar­ra törekszünk, hogy elvtársi kapcsolatunk legyen minden testvérpárttal. A kétoldalú kap­csolatok mellett támogatjuk a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóit és eszme­cseréit, mert ezek segítik az elvi helyzetmegítélést, a hala­dás és a béke érdekében szük­séges, egyirányba ható, közös céljainkat előmozdító akciókat Ennek megfelelően, pártunk ak­tívan részt vett az európai kom. munista és munkáspártok leg­utóbbi, 1976. évi berlini érte­kezletének előkészítésében és lebonyolításában, és kiveszi ré­szét az ott megfogalmazott kö­zös feladataink megoldásából is. Testvérpártjaink tudják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot hazai és nemzet­közi tevékenységében egyaránt mindig a proletár internacio­nalizmus elve vezérelte, s biz­tosíthatjuk őket, hogy ez így lesz a jövőben is. Pártunk Központi Bizottsága, kormányunk folyamatosan, ide. jében és félre nem érthető mó­don állást foglal mindenkor az aktuális nemzetközi kérdések­ben. Ezek közismertek. Az em­beriség legfontosabb kérdésé­nek a békét tartjuk. A magyar népnek is mindenekelőtt békére van szüksége, hogy folytathas­sa szocialista építő munkáját, és élvezhesse annak gyümöl­cseit. Pártunk, államunk, a Ma­gyar Népköztársaság mindent megtesz, ami rajta múlik an­nak érdekében, hogy a nem­zetközi helyzetben az enyhülés irányzata további tért hódítson, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján oldódjanak meg, és a béke tartós és szilárd legyen. Mindenkivel készek va­gyunk együttműködni, aki ugyanerre törekszik. Törekvésünk: az enyhülés, a béke megszilárdítása Béketörekvéseinknek megfe­lelően képviselőink részt vettek az európai és észak-amerikai államok Helsinkiben megtartott történelmi jelentőségű értekez­letén, annak belgrádi folytatá­sában és készülünk a madridi találkozóra. Országunk közre­működött a helsinki ajánlások kidolgozásában, azokat elfo­gadta, és kész azok egységes megvalósításáért dolgozni, A béke megszilárdítása, az enyhülés folyamatának tovább­vitele ma mindenekelőtt a ka­tonai feszültség csökkentését, a fegyverkezési verseny megféke­zését követeli meg. Amint az egész világi hazánk is érdekelt abban, hogy eredményesen zá­ruljanak a szovjet—amerikai tárgyalások és az egyenlő biz­tonság elvei alapján mielőbb megállapodás szülessen a stra­tégiai fegyverek korlátozására és létrejöjjön az úgynevezett SALT—II. megállapodás. Érde­keltek vagyunk abban, hogy a közép-európai haderő és fegy­verzet csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalások is előre halad­janak. ' A közel-keleti kérdés igazsá­gos megoldása nem csak az ott élő népek életbevágó ér­deke, ezt követeli a béke ál­talános ügye is. Ezért elítéltük és elítéljük az izraeli agressziót. Elutasítjuk a Camp Davidban folyó izraeli—egyiptomi külön- utas egyezkedést, amely nem közelebb hozza, hanem nehezí­ti az igazságos rendezést, a valódi békét a Közel-Keleten. Támogatjuk az ENSZ határoza­tain alapuló genfi tárgyalások összehívását valamennyi érde­kelt fél bevonásával, ideértve a Palesztinái arabok egyetlen tör­vényes képviseletének, a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zetnék részvételét is. Mélyen elkeserítőnek tartjuk azt a súlyos helyzetet, amely a kínai vezetők döntései alapján előállott Indokínában. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk a Vietnami Szocialista Köztár­sasággal, annak népével, s kí­vánjuk, hogy az agresszorokkal vívott hosszú és dicsőséges há­ború után őrizze meg függet­lenségét az új fenyegetésekkel szemben is és békében építhes­se szocialista hazáját. A nemzetközi helyzet ma is bonyolult, de — történelmileg nézve — új benne az, hogy az imperializmus már nem egye­dül ura a világnak, már nem teheti kényére-kedvére azt, amit akar. A békeszerető erők ha­talmasak és legyőzhetetlenek. Pártunk és a magyar nép bí­zik abban, hogy az emberiség egyetemes érdeke és a józan­ész felülkerekedik, az enyhülé­sért küzdők erőfeszítését siker koronázza, végképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját, és a viharos századok után békésebb korszaknak néz­hetünk elébe. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Barátaim! Ezekkel a gondolatokkal em­lékezünk meg a nagy esemény­ről, a magyar munkásosztály marxista—leninista pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakí­tásáról. v Végigtekintve az úton, min­denekelőtt tisztelettel emléke­zünk azokról az elvtársainkról, akik életüket adták az eszmé­ért, a szocializmus ügyéért, né­pünk szabadságáért, boldog jövőjéért. Tisztelettel köszöntjük veterán elvtársainkat, akik sokat har­coltak és forradalmi tapaszta­latukkal ma is pótolhatatlan se­gítséget nyújtanak pártunknak. Köszöntjük elvtársainkat, akik a felszabadulást követően lettek pártunk tagjai, önfeláldozó munkával vettek részt a romok eltakarításában, az élet bein­dításában, az ország újjáépíté­sében, a népi hatalom kivívásá­ban és most a szocializmus épí­tésén munkálkodnak. Köszönt­jük pártunk fiatal tagjait, aki­ken nagyrészt múlik pártunk és vele együtt népünk jövője. Emlékezünk azokra a harcos­társainkra, akik történelmünk különböző korszakaiban nem voltak ugyan a párt tagjai, de megértették törekvéseinket, hozzájárultak harcunk sikerei­hez. Köszöntjük mindazokat a párton kívüli barátainkat, meg­becsült szövetségeseinket, akik­(Folytatás a 4. oTdalon)

Next

/
Thumbnails
Contents