Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-19 / 319. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. NOVEMBER 19. Színház A világhírű regényből sokáig nem készült színházi földolgo­zás. A Kafka-örökösök bizalmat­lansága a 60-as években oldó­dott föl. Az írók azonnal meg­ragadták az alkalmat és egy­más után születtek a különféle adaptációk. Készült belőle film és opera is. Magyarországon a Thália Színház a Gide-féle föl­dolgozást mutatta be. A Pécsi Nemzeti Színház november 24-i premierjén (nyilvános főpróba 22-én és 23-án) egészen új adaptációt láthatunk. Szikora János negyedéves főiskolai hall­gató és Morcsányi Géza dra­maturg készítették az új válto­zatot. A darabot Szikora János rendezi. — A mi adaptációnk cselek­ménye és szerkezete egyezik a regénnyel. A történet tenden­ciózusan zárt és nyomasztó vi­lágát mi viszont egy szabad térbe, egy parkba helyeztük át. . . — Nem változik meg ezzel a regény hangulata? — A park misztikus színtérré válik. Kafkáról és A perről min­denkinek irodalmi, színpadi sab­lonok jutnak eszébe, mert min­denütt úgy játszották. Doboz-* szerű, sötét díszletekkel. Az 1910-es évek, a regény születé­sének idejében még szépek. polgárion idilliek voltak. Szá­momra ezen a felszínes szép­ségszöveten mindig átüt egy emberi mocsok, a készülődő há­ború jelei. A per sokféle asz- szociációt kelt az emberben. Én ezt a sokféleséget akartam megőrizni. Ezért az előadás ki­csit misztikusabb és általáno­sabb lesz a hagyományos Kaf­ka értelmezéseknél. — A regényben nem derül ki Josef K. bűne. De végülis tejet hajt és tehetetlenül várja halá­lát a „világrenddé avatott ha­zugság" légkörében. A színházi előadás ad-e valamilyen meg­oldást? — Megoldást nem nyújt, ha­nem érzékileg hat az emberek­re, aminek révén el tudnak jut­ni a meditációig. A feldolgo­zásokban Josef K. teljesen ár­tatlan, de számomra nem az. Erről azonban nem szívesen be­szélnék az előadás előtt... — Mi jelentette a legfőbb ne­hézséget a felkészülés alatt? — A per történései voltökép- pen a szavak mögötti világban játszódnak. Ezt érzékeltetni csak intuitív megérzésekkel lehet. De szerintem a színészek megol­dották ezt a problémát. A főszerepet ifj Kőmives Sán­dor alakítja. (Barlahidai) Nem történt semmi, csak elválunk csendben Színes látványosságban és sok zenében lesz részük azok­nak, akik megtekintik a Pécsi Nemzeti Színházban Ábrahám Pál: Viktória című operettjét. Nyilvános főpróbát november 23-án tartanak 19.00 órakor. A premier időpontja pedig 25-e, ugyancsak 19.00 óra. A zenekart Károly . Róbert vezényli, a főbb szerepeket Győry Emil, Kozma Pál, illetve Bókay Mária, Cseh Mária játsszák. A hóromfelvonásos operettet Sík Ferenc rendezte, játékmester Hegedűs László, a Fővárosi Operettszínház mun­katársa. A balettkar és a szí­nészek táncát Tóth Sándor ko- reografálta. A bemutató előtt Károly Róbertét kértük, mondjon el néhány dolgot az előadásról: — A Viktória a ritkábban játszott operettek közé tarto­zik. Zenei anyaga a maga ko­rában formabontó volt, ugyan­is Ábrahám jazzes elemeket „csempészett" bele. Jó néhány népszerű sláger elhangzik majd, mint például a „Par­don, madam", vagy a „Nem történt semmi, csak elválunk csendben". De ez még nem minden! Szokásos, hogy ugyanannak a szerzőnek más műveiből is átveszünk dalokat. Ebben az esetben egész slá­gerparádét hallhat a közön­ség, kezdve a „My golden bay”-től a „Tangolitáig" . . . —• A főszereplő Győry Emil prózai színész?! — Az ő jelenléte az ope­rettben a tudatos rendezésnek köszönhető. Az operett nálunk nemcsak a zenére épül, ha­nem következetesen végigvisz- szük a drámai szálat is, s a Viktória e tekintetben is jó mű. Győry Emil színészi egyé­nisége erősíti az előadást. Az operett egyben a nagy­színház zenés nyitódarabja is. A darabot már régóta próbál­ják, alig várják, hogy végre átnyújthassák a közönségnek. Ez a hosszú várakozás Károly Róbertnek is bizonyára szo­katlan, hiszen legutóbb há­rom nap alatt ugrott be a Tosca dirigálására . . . b. a. ■Iliit? Hol? ■Iliikor? Pécs, Ifjúsági Ház: 19-én, vasárnap 18 órától Zene- hallgatás: az Eric Clapton Családfát Bőczin László mu­tatja be. A Diákszínház 22-én ismét bemutatja Mo- liére: Fösvény c. darabját 19 órakor. Az Ifjúsági Klub csütörtökön szellemi vetél­kedőt tart „Ki ad többet érte?” címmel. Pénteken filmklub, műsoron Godard: Kifulladásig. Film Sik Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője rendezte Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényé­nek filmváltozatát. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat Pé­csett, a Fegyveres Erők Klub­jának mozijában premier előtti díszbemutatót rendez, melyre a jegyek árusítását már megkezd­ték. A november 29-én, este 19 órakor kezdődő diszbemuta. tóra eljön a film több szerep­lője, alkotója is. (Képünkön: Szirtes Ágnes (Pólika) és Oszter Sándor (Balázs). A HANG-ADÓ legutóbbi két adásában a fiatalok szórako­zási lehetőségeit kutattuk — mondta műsoráról Görgényi Zol'ón. — Volt, aki a belvárosi Kórushangverseny Cork, Tours, Spittal a győzelemsorban Zenés emlékeim között — el­fogultság nélkül mondhatom - megkülönböztetett helyet foglal el a Pécsi Nevelők Háza Ka­marakórusa. Amikor néhány fi­atal pedagógus, főiskolás diák, a kollektív mizsikálás legszebb formáját, a kóruséneklést ked­velő lány és fiú először lépett pódiumra és bizonyította be, hogy elindultak egy maguk ki­jelölte, könnyűnek nem mond­ható úton, talán még kevesen gondoltuk, hogy eredmények­ben és sikerekben ilyen gazdag két évtizedről számolhatunk majd be. Cork-i nagydíjuknak szív­ből tapsoltunk, a franciaorszá­gi Tours-ban rendezett nemzet­közi versenyen elért négyes győ­zelmükről a helyszínről tudósít­hattam, jártam velük Spittalban és Finnországban, tanúja lehet­tem repertoárjuk sokoldalúsá­gának. Hallgatva őket sokszor érez­tem, hogy valami csodálatos titka van ennek a kórusnak. De mi ez a titok? Ha az ember ki­csit közelebbről nézi meg, ak­kor egy teljesen egyedi jelen­séggel találja magát szemben: két egyenjogú, egyenrangú kar­nagy vezeti az együttest alaku­lása óta, amire másutt nincs példa. De az is jellemzi őket, hogy kutatnak régi korok mes­tereinek művei között, a leg­újabbak, legmodernebbek kö­zött, és mindig tudnak valami meglepetéssel szolgálni. A meg­tanult és bemutatott művek hallatlanul nagy száma pedig azt bizonyítja, hogy a kórus tagjai lapról énekelnek, zenei­leg műveltek, hogy nemcsak szeretnek énekelni, de tudnak is . .. De minderről bárki meg­győződhet a 20. jubileumát ün­neplő kamarakórus hangverse­nyén, szombaton este 7 órakor, a Liszt teremben. Keresztmetszet a modern lengyel festészetről Jövő vasárnaptól újból nemzetközi kiállítás lesz a Pécsi Galéria Szín­ház téri kiállítótermében. Az opolei képzőművészek festményeinek bemu­tatója méltán válthatja ki az érdek­lődők figyelmét, mivel a 13 lengyel képzőművész 43 alkotása szinte fel­öleli azokat az irányzatokat, ame­lyek az ottani kortárs-festészet főbb vonulatait jelzik. Lengyelországban számos képzőművészeti akadémia és főiskola működik, az itt kiállítók Krakkóban, Torunban, Wroclawban, Lódzban és Gdanskban kaptak dip­lomát; ez is biztosítja a kiállítás sokszínűségét. Valamint azt is, hogy idősebb (1910-ben született) és fia­talabb (1947-ben született) művészt is találunk a kiállítók között. A pécsi képzőművészek mintegy 10 éve tartanak szoros kapcsolatot az opolei művészekkel és művész­telepükkel, közülük számosán vet­tek részt alkotótelepen Opoléban (Kelle Sándor, Simon Béla, Bérces Gábor, Valkó László, Erdős János, Barakonyi Klára, Horváth Olivér és mások). Ugyanennyi lengyel művész dolgozott a Dél-dunántúli Területi Szervezet művésztelepein és műhe­lyeiben, nálunk. Természetesen mindkét országban a munkában részt vevők bemutatkoztak ott ké­szült alkotásaikkal közös kiállításokon. Opoléban egyéni kiállítása volt Ba­rakonyi Klárának, Bérces Gábornak és Erdős Jánosnak. Ez a most megrendezendő lengyel bemutatkozás égy kiállítási sorozat része, amely Szabadka, Pécs, Opo- le és Lahti között alakult. Egy ösz- szeállitást mind a négy városban láthat a közönség. Az első a Pécsi Grafikai Műhely, a második a jugo­szláv grafika kiállítása volt a so­rozatban. ez a harmadik válogatás Szabadkáról érkezett és innen Lah- tiba megy. így áttekintést kapha­tunk az érintett országok jelenlegi képzőművészeti helyzetéről. A kiállí­tás november 26-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyílik. Megtekinthető december 17-ig, naponta 10-18 óráig. Kedd szünnap. P. S. Presszó? Kocsma? Disco? társaságra esküdött, mások dis- coba járnak szívesen, akadt olyan is, aki a kocsmában, ivó­cimborái között próbál kikap­csolódni, felüdülni. S mint az a .beszélgetésekből kiderült, az esetek többségében sikertele­nül, mert hiányzik valami, vala­ki, akihez vagy akikhez érzel­mi szálakkal is kapcsolódhat­nának. Voltaképpen mit takar ez a szó: érzelem? Miért ne­vetséges manapság érzelgősnek lenni? — erre a kérdéskörre próbálunk választ keresni a HANG-ADÓ novemberi számá­ban, hétfőn 17.05-kor. HATVAN ÉV TÜKRÉBEN: ez­zel a címmel hangzik el pénte­ken 17.10-kor dr. Bihari Ottó történelmi visszapillantása a KMP megalakulására. A nagy- jelentőségű esemény felidézé­sében Nógrádi Erzsébet ripor­teri munkája segít. A hét műsorai közül érdekes­nek ígérkezik Kovács Imre ked­di riportja, melyben egy fiatal határőrt mutat be. A csütörtö­ki NÉPSZERŰ TUDOMÁNY cí­mű adás ezúttal a telefonköz­pontba látogat el és arra a kérdésre keres választ: Mi az a Crossbar? E napon hangzik el Babits Mihály néhány verse, Paál László tolmácsolásában, a költő születésének 95. évfor­dulóján. Évekkel ezelőtt a Pé­csi Stúdió nagyon népszerű so­rozata volt a Három megye krónikája. Baranya, Somogy és Tolna nevezetes embereinek életét, egy-egy helyhez fűződő mondát, népmesét, történelmi eseményt mutatott be e sorozat dramatizált formában. A szom­baton elhangzó: Vörösmarty Tolnában című történelmi kró­nika ennek a műsornak a nyo­mába szeretne lépni: Dr. Var­ga Károly és dr. Rónai Béla írását elevenítik meg a Pécsi Nemzeti Színház művészei. A hét minden napján végig­vonul a jubiláló Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának köszön­tése: legsikerültebb felvételeik szólalnak meg, zenei életünk vezetői beszélnek a kórusról és összeállítás idézi külföldi sze­repléseik legizgalmasabb, leg­emlékezetesebb perceit. — nt — Irodalmi est Főképpen Sütő András Főképpen Sütő András műveiből ad elő holnap, hétfőn este 7 órakor Tompa László színművész Pécsett, az Ifjúsági Házban. Műsorának ez is a címe: Anyám könnyű álmot ígér. Az élő magyar irodalom erdé­lyi nagyságát idéző cim már önma­gában vonzó, de a műsor gazdag­sága tovább növeli vonzerejét. Hi­szen Sütő András mellett szerepel a műsorban Húsz János imája, a tordai országgyűlés ötödik pontja, a jugoszláviai Bácskában élő Her- czegh János Madarak ürügyén cí­mű műve. Aztán előadja a csehszlo­vákiai magyarság nagy írója, Fáb- ri Zoltán Hazánk Európa című al­kotásának részletét, valamint A vád­lott megszólal című művéből egy részletet. Benne van a műsorban Bessenyei György: ..Magyarság"­ának egyik része is, azonkívül Ady, Tamási Áron, Szemlér Ferenc, Jó­zsef Attila, Illyés Gyula művei. Vé­gül a magyar gondolkodás és sors kohóját kifejező műsorban szerepel Szenczi Molnár Albert Öröködbe, uram . . . című 79-ik zsoltára. F. D. Az oldalt összeállította: Földessy Dénes. Könnyűzene E. C. was here — azaz Itt járt Eric Clapton. Ez a legújabb, Olaszországban kiadott lemez borítójának felirata, egy női háton. Igaz, sok-sok zenerajongó helyett Eric Clapton jobb szervező és propagandista, mint amilyen jó muzsikus. A közönség ezt mindenesetre eldöntheti majd ma, november 19-én este a Pécsi Ifjúsági Házban, ahol Bőczin László Eric Claptonról és a stílusához közel álló együttesekről tart lemezbemutatóval egybekötött előadást. A prog­ram 18 órakor kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents