Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-19 / 319. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. NOVEMBER 19. Semmit sem tud az Pontosan délután kettőkor kijön elém a lugasig. Talán soha nem volt ilyen napégette, a bányászok nem tudnak iga­zán lebarnulni, vagy hamar ki­fakul isme; a bőrük. Gungl Fe­renc Zobók-bánya nemrégiben nyugdíjba ment üzemvezetője gyérülő, ezüstös haja ellenére sem asszociálja bennem a nyug­díjas fogalmát, alig hiszem a hatalmas termetű, egyenes tar. tású emberről, hogy a tüdeje, a szíve évtizedek óta „vacakol ve­le”. Jól emlékszem nyolc év előt­ti első találkozásunkra - ezert is vagyok most pontos. Akkor reggel nyolcra beszéltük meg a találkozást, csaknem kilenc óra volt, amikor Bétára értem. Délután kettőiq kellett várnom, amíg kijött a bányából. Ha bányaüzemben valaki nem tart­ja be, hogy az életet precíziós óra szerint kell szervezni, aki magától vagy munkatársaitól nem ezt követeli, az hamar senki emberré válik. Moldova György „Tisztelet Komlónak” című könyvében olvasom Béta­bányáról, a Gunglt megelőző időszakról, hogy ebben a bá­nyában még a termelés csak ment-ment, de teljes volt a káosz, havonta 160—170 igazo­latlan mulasztás volt, fenékbe­rúgták a bejáró aknászokat, belevizeltek egymás kulacsá­ba ... Moldova fantáziáját le­számítva sem lehetett a bá­nyaüzem az a kimondottan precíziós, fegyelmezett rend­szer. Gungl Ferenc 1958-ban ke­rült Bétára üzemvezetőnek, majd 1971-ben a Mecsek leg­fiatalabb, legveszélyesebb, leg­emberekröl, aki azt hiszi, hogy csak jók és rosszak vannak.. Nyugdíjban Egyszer a bányában a szenesvonat mellett álltunk, az a képtelen ötletem tá­madt: talán el is tudná húzni, ha akarná. Annyi nagy rendszert mozgásba ho­zott már... Az aknatornyot kékre festette Béta-bányán, aztán Zobákon is Gungl- kékre mázolták a hatalmas vasszerkezetet, mert a komor tornyok a kék égen olyan vészjóslónak tűnnek. A bányaüzem mellett levő bolt a Gungl-bár nevet kap­ta. Még nehéz a gondolat, hogy talán néhány év után már csak ezek emlé­keztetik a barátait rá. Pedig ez sem kevés! Könnyen felejtünk. nagyobb jövő előtt álló, talán a legtöbb gondot okozó üze­mének vezetőjévé nevezték ki. Kézenfekvőnek látszik, hogy felsoroljam a két évtizedes üzemvezetői működése során szerzett kitüntetéseit, köztük: a Munka Érdemrend arany foko­zatát is, ezzel érzékeljem, hogy milyen munkát végzett. Job­bat tudok: Béta-bánya is, Zo- ,bák is jól szervezett, fegyelme­zett, a mecseki szénmedence termelésében élenjáró üzemmé vált. Persze nemcsak neki, le­hetséges. szorgalmas munka­társainak köszönhetően is. Közben követett el hibákat is? Igen, Ö azt mondja, nincse­nek csak jó és rossz emberek, semmit sem tud az emberek­ről aki azt hiszi, a világot jó­tevőkre és gonoszokra lehet osztani, Gungl Ferenc -az utolsó üzemvezető abból a híres nagy­bányai bányaiskolában végzett nemzedékből, amelyben Kir- schinq János, Weisz József, Ga- ramvölgyi János, Szokola Fe­renc. Tátrai József, Kovács La­jos, Rudnai László jártak együtt több kiváló társukkal, s akik a bányákban szinte minden be­osztást végigjárva, mintegy másfél évtizedig a Mecseki Szénbányák üzemeinek irányí­tói voltak. Visszaemlékezve: olyan hangjuk volt, hogy tele­fon nélkül akár a napszintről is bekiabálták a bányát. Bár Gungl Ferenc hangjáról egyik kolléganőm azt írja a Képes Újságban, hogy mély bariton­basszus. Lehet, hogy igaza van, mert az üzemvezető elsők kö­zött szervezett munkáskóruso­kat a bányaüzemekben és ma­ga is szívesen részt vett ezek munkájában. Nekem azonban más jut a hangjáról eszembe: jó sok ellenséget is szerzett, a rendcsinálás sehol sem nép­szerű feladat. Gondoljuk vé­gig: két évtized vagy akárcsak rövidebb idő alatt nem tud-e bármelyik munkatársunk cso­korba szedni bármelyikünkről annyi hibát, amennyi ellen alig- alig tudunk védekezni. Még mindiq a lugasban ál­lunk, Gunql Ferenc nagy hév­vel magyarázza, hogy mi-min­denre lesz majd most ideje. Felnőttek a gyerekek, nem lát­ta, amint az első lépéseket megtették, nem hallotta első szavukat, nem tudta figyelem­mel kísérni tanulásukat. Majd most az unokáét igen, az most o mindene, a legmegértőbb barát. Gungl Ferenc 54 esztendős. Apja is pontosan 38 évig dol- qozatt a bányában, mint ő, A bányaiskola elvégzése után Kossuth-bányán volt aknász, a felszabadulás után azonban hamar kiemelték pártmunkára, egészen fiatalon került pártis­kolára, ahol később oktató is volt. ötvenesztendős elmúlt, amikor szükségét érezte, hogy újból pórtiskolóra menjen (I), kiváló eredménnyel végezte el az egyesztendős tanfolyamot. Az ötvenes években több helyen volt pártfunkcionórius, akkoriban 800-900 forint volt a fizetés, felét, harmadát kapta, mintha a bányában aknászko- dott volna, ötvennyolctól első volt az üzem, de mindig is tag­ja volt a pártvezetőségnek, ma Is a Komloi Tanács V. B. tag­ja, egyébként a város díszpol­gára, maradt ideje énekkarok szervezésére, a kosárlabdacsa­pat megalakítására és irányí­tására. Legtöbb idejét azonban mindig az emberekkel való foglalkozás kötötte le. A lakás valóságos kis mú­zeum: bányászlómpák, bánya­jeleneteket ábrázoló rézdom­borítások, oklevelek tucatjai. Vaskos albumot tesz elém, mintha szükség lenne bármi­lyen igazolásra életéből. Most jelentőséget nyer minden régi esemény: Aczél György levele, amikor a bányaszerencsétlen­ség után Zobák talpon ma­radt. Diákok levelei, akik em­berséget tanultak itt a bányá­nál. Fényképek a brigád ju- niálisáról, ahol ezrek vettek részt.. . Megsejtem, hogy mos­tanában sűrűn belelapoz az albumba. Néhány hónapja csak be kellett menni az üzem­be, s ott volt minden, ma papí­rokra zsugorodott az életét je­lentő üzem. Rövid idő alatt másodszor találkozom olyan emberrel, aki hosszú évtizede­kig munkájának élt, s aki az utolsó percben a búcsúzáskor szinte minden szóhoz, hanghoz görcsösen ragaszkodik. Mag­nószalagokon, írásban őrzik az utolsó mondatokat: mit is tar­tottak róla munkatársai. A szoba falán tréfás kis írás: „A jó férj nem iszik, nem kár­tyázik, nem nőzik, nem dohány­zik és nem létezik.” Milyennek kellene lennie a vezetőnek, hogy mindenki számára jó le­gyen? Félek, hogy sokak szá­mára csak a búcsúzásnál jók, amikor már nem léteznek. Még nem szeretjük a rendcsináló embereket... Lombosi Jenő Megbízható, pontos, kényelmes OTP átutalási betétszámla Ez évtől Siklóson, Szigetváron is Udvarias hangú lapocska a levélrésben: fizessünk be ide és ide ennyit és ennyit — amennyi éppen esedékes az általunk felhasznált vil­lanyáramért, meleg vízért, fű­tésért, gázért... Sorolhat­nám még, milyen vállalatok küldik ki hozzánk díjbesze­dőiket, hogy kiegyenlítsük a számlát. Szaladgálás a cím­zett és töbszöri „Megkísérel­tem” kezdetű felszólítás a díjbeszedő részéről. Havonta egyszer ideghóború ez a ja­vából - teljesen fölöslege­sen. Ugyanis Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szi­getváron is megszabadulhat bárki az ilyen jellegű gon­doktól. Másfél évtizede Pécsett ve­zette be — vidéken elsőként- az OTP ezt az átutalási betétszámlát. Ma már 9300 család, a megyében össze­sen 12 000 család veszi igény­be. Hogy mit fizet helyettünk az OTP? Minden olyan szám­lát, amit kérünk vagy ami rendszeresen jelentkezik. A lakbér, villany, gáz, fűtés, meleg víz, tévé, rádió, tele­fondíj, áruvásárlási kölcsön, casco, gépiárműadó stb., tehát lényegében mindent. Dr. Kardos László, az OTP Baranya megyei Igazgatósá­ga betétosztályának vezető­je:- Minden olyan számla rendezését vállaljuk, melynek fedezetét a betétszámlával rendelkező ügyfelünk eljut­tatja hozzánk és amely olyan vállalatnak, intézménynek szól, mellyel mi ilyen jellegű szerződésben állunk.- Mit kell tudni az átuta­lási betétszámla megnyitásá­hoz?- Új lakásba költözők be­mondásra, a régebbi lakók, akik most nyitnak számlát, az általuk kért valamennyi szol­gáltatás legújabb számlájá­nak bemutatásával megköt­hetik a számlaszerződést Pécs és a négy városunk OTP-fi- ókjaiban. Az első számlák után kettő, a folyamatos igénybevétel után számlán­ként egy forint kezelési költ­séget számolunk fel. Jelenleg Pécsett 150 nyug­díjas nem lesi már havonta a postást, hanem besétál a Színház téri OTP-fiókba és kiveszi a fölösleges pénzét. Ez is eléggé új szolgáltatás, egyre többen kérik nyugdí­jukat átutalási betétszámlá­ra. A külföldön tartózkodók itthoni járandóságát is ke­zelheti az OTP, ebből rende­zi a szükséges fizetnivalókat. 1979. január 1-től a kötelező gépjárműbiztosítás fizetését is teljesítik, ha a gépjármű- és a számlatulajdonos sze­mélye ugyanaz. Pontosan, rendszeresen fi­zetünk? Igen. Általában száz­ra tehető azoknak a száma, akik elfelejtik feladni a szám­lák fedezetéül szolgáló ösz- szeget, vagy a szükségesnél lényegesen kevesebbet ad­nak fel. Az OTP felszólít, át­meneti hitelt ad, de ha már valaki rendszeresen „elfelejt" fizetni, felmondják a szerző­dést. Jómagam hat éve vagyok átutalási betétszámla tulaj­donos, így kijelenthetem: ha­vi pár forintért és összesen fél órából megúszom a rend­szeres fizetnivalóim elintézé­sét. A fél órában benne van, hogy átnézem az OTP-egyen- leget, kiszámolom mennyit kell feladnom egy csekken, a legközelebbi OTP-fiókba. Mindezt hó elején. így nem kell idegeskednem, nem kell kínos helyzetbe hoznom a díjbeszedőket, a szomszédo­kat. Ez a szolgáltatás még másra is jó: ugyanis a szám­lák összegén felül a mara­dékkal a számlatulajdonos szabadon rendelkezik. Ma­gyarán: aki megengedheti magának, az a szükségesnél több pénzt ad fel havonta, így vagy megspórol egy-két hónapot, vagy tartalékalapot képez nagyobb kiadásaihoz. A betétszámlára bárki, bár­milyen jellegű összeget fel­adhat. Évente egyszer kama­tot is számfejtenek a szám­latulajdonosoknak. A jövő útja: betétszámlánk fedezetéig csekkel fizethe­tünk. Murányi László Energiaigényeink ma és holnap Tíz év alatt duplájára nőtt a lakások villamosáram-szükséglete Belénk rögződött mozdula­tok: felkapcsoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a mosógépet, vasalót, hűtőszekrényt, tv-t, vagy más, hétköznapjainkat megkönnyítő, kényelmünket szolgáló berendezéseinket, ké­szülékeinket. Egyre gépesítet- tebb háztartásaink energiaigé­nyének csak a hálózati túl­terhelés miatt kimenő biztosí­tékunk parancsol megálljt. De vajon o DÉDÁSZ hol­nap, . a jövőben is ki tudja elégíteni a folyton növekvő energiaigényünket? Borkovits György, a DÉ­DÁSZ műszaki fejlesztési szak­főmérnöke határozott igennel válaszol az elfogadott nagy­távlatú tervek birtokában. Kö­zel 70(7 millió forintot kell fordítani az elkövetkező idő­szakban a hálózat fejleszté­sére, bővítésére, hogy Pécs mai 40 megawattos energia- igényének öt-hatszorosát is biztosíthassák 1995-ig. Erre szükség is lesz, hiszen addig 40 ezer újlakás épül és a köz- világítást is fejleszteni kell. A cél változatlan: minden fogyasztó a legnagyobb üzem- biztonsággal kapja meg a szükséges villamos energiát. A várost az országos 120 kilo­voltos rendszerre kapcsolódó Pécsi Hőerőmű látja el 35 kV-os energiával. Az áram ká­beles körrendszeren négy kö­zépfeszültségű transzformátor­állomásra jut el. Ezek kábe­len vagy szabadvezetéken a kisfeszültségű transzformátor­állomásokon át a házak fo­gyasztói csatlakozópontjáig szállítják az energiát. Itt adódik két alapvető ten­nivaló: a szabadvezetékeket felcserélni nagyobb kapacitá­sú, üzembiztosabb föld alatti kábelekre, és a kommunális igényeket kiszolgáló 254 tra­fóállomás többségét is folya­matosan átépíteni, korszerű­síteni, főleg* a belvárosban. Egy évtizede még a trafókat lakásonként 1000 W-ra ter­vezték, a mai igények mór 2000 W-osak, illetve villany- tüzeléses lakások esetében — például Lvov-Kertvárosban — 2600 W-os fajlagos érték egy­idejű terhelésére terveznek. A lakások belső hálózatának már 10 kW-ot kell bírnia, az' újakat már eszerint építik. A régebbi lakások belső vezeté­keit ajánlatos ilyen teherbí­rásúra átépíttetni. A korábbi 5-, 10-, 15 amperes fogyasz­tásmérőket egyre több helyen már 40 amperes óra és fő­biztosíték váltja fel. Az 1985-re tervezett kábe­les hálózat rnár jövőre elké­szül, tervezik a 120/10 kV-os állomásokat is, hogy hosszú távon se legyen gondunk. Eb­ből négy készül, az elsőt 1979 végén adják át a pos­tavölgyi úti leágazásnál, a többi hármat a nyugati gáz­tároló, a DÉDÁSZ új komp­lex telephelyén, illetve Lvov- Kertváros déli részén építik majd. A DÉDÁSZ maga ter­vezi, valósítja meg és üze­melteti új létesítményeit, az egységesítés követelményeit szem előtt tartva. Folyik Pécs közvilágításá­nak korszerűsítése, az ötödik ötéves tervidőszakra előirány­zott 51 millió forintból már 31 milliót felhasználtak. A hálózatkorszerűsítés ma is látható más eredményei: a közműalagútban mór polieti­lén s7Ínetelé«t'i. nnnv kArASTt­metszetű kábelek futnak, a hagyományosnál 20 százalék­kal olcsóbban. Szaporodnak a nagy kapacitású, kétszer 630 biztosító transzformátoróraállo- lomások. A ivov-kertvárosi építkezések energiaigényét biztosító transzformátor-állo­másokat már az építkezések kezdetén végleges formájában megépítik, s hogy csökkent­sék a beruházási költségeket, a PTV most tervezi a paneles szerkezetű típus-trafóházakat, hogy azok a DÉDÁSZ' meg­bízására minél gyorsabban készüljenek el. Ugyancsak a PTV dolgozik azon, hogy az új tízemeletes panelházak fo­gadószintjébe építhessék be ez. után a trafókat, amennyiben a hangszigetelést meg tudják oldani. Pécs vízellátásának bizton­ságosabbá tételéért még ez év végéig elkészítik a tortyogói és pellérdi vízműrendszer 20 kV- os körvezetékét, amely a Pé­csi Vízmű valamennyi ellátó rendszerének biztonságos üze­meltetését teszi lehetővé. M I

Next

/
Thumbnails
Contents