Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-19 / 319. szám
1978. NOVEMBER 19. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Mit vár az új btk-tól? Gyakorló jogászok nyilatkoznak Az új büntető törvény- könyv 221 oldalas, 371 szakaszból álló végleges tervezete elkészült, az ország- gyűlés téli ülése elé kerül és amennyiben elfogadják, úgy 1979. június 1-én lép hatályba. A legeslegújabb (volt belőle már több is) btk életbelépését kíváncsisággal és érdeklődéssel várják jogászberkekben. Hogy milyen várakozással tekintenek elé, arról két szakember, két gyakorló jogász, a büntetőbíró és a szabálysértési ügyekkel foglalkozó tanácsi dolgozó véleményét kérdeztük meg. Dr. Temesi Imre, a Pécsi Megyei Bíróság tanácselnöke: — A törvénykönyvtől elsősorban a büntetőjog hatékonyságának növelését várom. Erre két területen nyílik lehetőség: a bűncselekmények meghatározása és a büntetési rendszer korszerűsítése terén. Az előbbi a büntetőjogi felelősség körének kiterjesztését és egyben szűkítését jelenti. Kiterjesztését any- nyiban, hogy új törvényi tényállások kerültek be a tervezetbe (mint például a túszszedéssel elkövetett államzsarolás, a kóros szenvedélykeltés, a környezetés természetkárosítás), szűkítését illetően pedig: csökken a közlekedési bűncselekmények száma, nem lesz bűntett a pazarló gazdálkodás. Mindjárt hozzá is kell tennem, hogy a közlekedési bűntettek körében a büntetőjogi felelősség szűkítése nem csökkenti a bűnözés elleni harc hatékonyságát. A közúti balesetek, szabálysértések tömegessé váltak, az ebből eredő büntetőjogi következmények a lakosság egyre szélesebb rétegeit érintik. Ezért arra van szükség, hogy a kisebb társadalmi veszélyességű magatartások szabálysértéssé váljanak. összefoglalva: sok jót várok a büntető törvénykönyvtől, de a btk egymagában nem lesz elegendő a bűnözés visszaszorítására. Ahhoz új szabálysértési kódexre és új büntetésvégrehajtási törvény megalkotására is szükség van. Ma az összbűnözés 55 százalékát a vagyon efleni bűncselekmények teszik ki. A lopás, csalás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, szándékos rongálás, valamint a hűtlen kezelés szabálysértését és bűncselekményét jelenleg még a szabálysértési törvényben meghatározott 5Q0 forintos értékhatár választja el egymástól. Ezt az összeget a tervezet 1000 forintra emeli fel. Mi várható ettől? — kérdeztük dr. Pozsárkó Istvánt, a pécsi Városi Tanács I. kerületi hivatalának szabálysértési főelőadóját. — Az ezer forinton aluli értékre elkövetett ilyen vagyon elleni bűncselekmények társadalmi veszélyessége nem teszi szükségessé ,a büntetőjogi felelős- ségrevonást. Az 500—1000 forint közötti vétségek száma viszont elég nagy, így tehát a szabálysértési hatóságok szerepe jelentősen megnövekszik. Arról nem is beszélve, hogy az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények — elsősorban a magánlaksértés, rágalmazás és becsületsértés — elbírálása szintén a tanácsok feladata lesz. Munka lesz majd bőven, akad tennivalójuk a szabálysértési hatóságoknak. H. L. L. I. Brezsnyev: Újjászületés Gondolatok a könyv szovjetunióbeli olvasottságáról A Szovjetunióban a legolvasottabb kiadványok közé tartozik a 65 oldalas kis könyvecske, L. I. Brezsnyev: Újjászületés c. írása. Nagy példányszámban, a Szovjetunió összes köztársaságában kiadták. A nemzetiségek — köztük a magyarok is — anyanyelvűkre fordítva olvashatják Leonyid Brezsnyev visz- szaemlékezését a II. világháború utáni újjáépítésről. Mi lehet a magyarázata a sikernek? — Az ember arra gondol, hogy a szerző személyes tekintélye és az a nagy tisztelet, amellyel a szovjet emberek övezik az SZKP főtitkárát, a Szovjetunió államelnökét. De kell lennie más oknak is, mert a mű népszerűségében kiemelkedik a politikai memoárok és más szociográfiai írások közül. Erre a másik okra kaptunk — a TIT Baranya megyei előadói csoportjának tagjai — érdekes válaszokat a Ivovi értelmiség képviselőitől. A Lvovi Tudományegyetem Történelemtudományi Karának dékánja, Sztyepan Makarcsuk véleménye szerint a könyv nagy népszerűsége három tényezővel magyarázható: Brezsnyev elvtárs személyisége és tekintélye, a mű szociográfiai hitelessége a háború utáni újjáépítésről, a szocialista vezetés gyakorlatának és módszereinek reális ábrázolása. — Ez a kis könyv koncentráltan tartalmazza a történelmet — mondta Makarcsuk elvtárs. — Életközeiben, megtörtént epizódok egész sorával mutatja be a szocialista vezetés alapelveinek megvalósulását, a kommunista humanizmus érvényesülését. — Minden vezető számára tanulságos eseteket ír le szociográfiai pontossággal, olyan alapvető kérdésekről, hogyan lehet minden intézkedésben biztosítani a politika elsődlegességét, hogyan lehet nagy döntések idején is figyelmet fordítani az emberek napi kis ügyeinek intézésére, milyen hatalmas nevelő ereje van a személyes példamutatásnak - mondta Afanaszij Zaskilnyak professzor, a történelemtudományok doktora. — Érdekes történeteket tartalmaz a könyv a bírálat szükségességéről és megvalósításáról — folytatta Leonyid Csere- povszki professzor, a történelemtudományok kandidátusa. — Bemutatja, hogy az ember tisztelete minden bírálatban fontos. Azt is tisztelni kell, akinek a hibáját bíráljuk és azt is, aki a bírálatot mondja. A kritika szükségéről így ír Brezsnyev: ,,Az olvasók jogosan megkérdezhetik: könnyű volt, úgymond másokat nevelni, de maga a szerző hogyan fogadta a bírálatot? Becsületesen válaszolok: nehezen fogadtam, de bizonyára nem is lehet másképp. A bírálat nem csokoládé, hogy szeretni lehessen. Csak a könnyelmű, korlátolt ember képes hallgatni a szemrehányásokat, nevetgélni, és azon nyomban kivetni mindent a fejéből. ... A bírálat az igazi bolsevikokból állhatatosságot vált ki, az elégedetlenségből születik a fiatalos hév, a több munkára való törekvés." — Jól érzékelteti a könyvecske, hogy a bírálat keveset ér önkritika nélkül — mondta a magyarul kitűnően beszélő Martin Lebovics, a történelemtudományok doktora. — Sokan mondogatják a kritika fontosságát, de megsértődnek, ha bírálat éri őket. A könyv több epizódja illusztrálja, hogy a kritikára nem elég szóbeli elismeréssel reagálni, hanem cselekedni kell a hiba kijavításáért. — Brezsnyev könyvének nemcsak a politikai munkában van haszna, hanem irodalmi értéke is jelentős — így vélekedett Ivan Visnyevszki professzor, az irodalomtudományok doktora. - Nemzetközileg terjed a szociográfia és a memoárirodalom. Az Újjászületés olvasmányos, népszerű szociográfiai írás. Külön érdekessége, hogy a munka egyik részvevője, a társadalom különböző pontjain helytálló vezető adja az újjáépítés hiteles krónikáját. Ivan Crisztyenko nyelvészprofesszor véleménye szerint Brezsnyev könyvének népszerűsége szép irodalmi stílusában is kereshető. Könnyen meggyőződhet a professzor igazáról, aki elolvassa az Újjászületést. A könyvecske első bekezdése már magával ragad és továbbolvasás- ra ösztönöz. így kezdődik: ,,A zsenge fűszálak már áttörtek a vasak, a kőzúzalék között, messziről kóbor ebek vonítása hallatszott, köröskörül pedig csak romok voltak és az elszenesedett fák gallyain fekete varjúfészkek függtek. Hasonló látványban a polgárháború után volt részem, ám akkor az üzemek síri hallgatása volt félelmetes, most viszont a gyárak teljesen romokban hevertek.” A beszélgetés és a mű elolvasása meggyőzött arról, hogy L. I. Brezsnyev könyvét nemcsak tiszteletből vagy illendőségből olvassák a szovjet emberek milliói, hanem irodalmi, történelmi érdeklődésből. Saját életüket, sorsukat látják a könyv lapjain. Lelkesítő gondolatokat kapnak az új társadalom építésének szépségéről, az alkotó ember erejéről, perspektíváiról. A mű egészén átsüt az igazság, az ember és a haza szeretete. Ezt illusztrálják szemléletesen és emlékezetesen a könyv befejező sorai: „Ott vették hasznod, ahol születtél! - tartja az orosz szólás-mondás. Napjainkban ez a mondás talán már elévült. A szovjet hazafiak százezrei, milliói a párt hivó szavára elhagyták a szülőházukat, hogy aktívan részt vegyenek az ország átalakításában, a kommunizmus építésében. És kétszerié kedvesebb, különösen drága lesz számunkra az a föld, amellyel nehézségeket és nagy győzelmeket éltek át, amelyen dolgoztak, amelynek életéből, mint mondani szokás, kivették részüket." Antal Gyula Száznyolcvanöt tanfolyam tanulsága B közelmúltban tekintette át a megyei pártbizatt- ság a pártoktatós beindulásának ez évi ta- tapasztalatait. Többek között megállapították, hogy tovább növekedett az érdeklődés a magyar forradalmi munkásmozgalom története iránt, ezt bizonyítja, hogy a megyében száznyolcvanöt tanfolyamot szerveztek tanulmányozására, Egyenlőre csak arról kaphattunk képet, hogy az érdeklődés milyen arányú, a tartalmi tapasztalatok ösz- szegzésére, majd csak később kerülhet sor. Az azonban kétségtelen, hogy amióta a pártiskolákon túl, a tömegpropagandában is, tanfolyamok keretében foglalkozhatnak a résztvevők a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetével, mind többen vállalkoznak tanulmányozására. Az utóbbi időben több olyan országos tanácskozást rendeztek, melyek a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével foglalkoztak, az újabb kutatások fényében igyekeztek az ismereteket szélesíteni. Utalhatunk például az egri tanácskozásra, melynek témája a munkás- osztály hazafiságával való foglalkozás volt. Jelentős témára vállalkoztak a résztvevők, sokoldalúan közelítették meg a szocialista hazafisá- gon belül a munkásosztály történelmi küldetésének kérdését, a munkásmozgalom és a nemzet fogalmának ösz- szekapcsolódását, azokat a törekvéseket, melyek bizonyítják, hogyan valósítja meg a munkásság a nemzeti felemelkedést előmozdító demokratikus és szocialista feladatokat. A KISZ KB és az MSZMP Politikai Főiskolájának közös tudományos ülésszaka, a párt megalakulása 60. évfordulója alkalmából azt vizsgálta, mit üzen a fia- tailoknak a párt története, tanulságait hogyan lehet és kell hasznosítani az ifjúság kommunista nevelésében. Az elmúlt héten emlékeztek meg a Párttörténeti Intézet megalakulása évfordulójáról.' Harminc éve folytat tudományos kutatást az intézet, feltárva a magyar munkásmozgalom története fontos tapasztalatait. Ezekben a napokban országszerte megemlékeznek pártunk megalakulása 60. évfordulójáról. A magyar munkásmozgalom régi harcosai elevenítik fel a történelmi tanulságokat. A megemlékezések és a történelmi tények megismerésére való törekvés között, melyet a megyében megszervezett tanfolyamok száma is igazol, szoros ösz- szefüggés lelhető fel. A sok egyéni tapasztalat, a részkérdések megismerése után, mind többekben fogalmazódik meg az az igény, hogy átfogó, részletes ismereteket szerezzenek a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéről. És nem csak a több évtizeddel ezelőtti eseményekről, hanem a közelmúltról is, hiszen a pártoktatás tanfolyamain nagy számban vannak olyan fiatal résztvevők, akiknek már az ellenforradalom utáni évek, a konszolidálás időszaka is történelem. Sok mindent hallhattak erről eddig is, de a mélyebb ismereteket csak a szervezett oktatás keretében szerezhetik meg. A magyar forradalmi munkásmozgalom történetének tanulmányozása szemlélet- formáló erő. A tanulmányozására vállalkozók nem egyszerűen egy történelmi időszak megértéséhez kerülhetnek közelebb, hanem o marxista-leninista világnézet számtalan kérdésével ismerkedhetnek meg, feltárul előttük a mélyebb összefüggés a munkásmozgalom és a magyar nemzet története között, elmélyülhetnek a mozgalom kiemelkedő személyiségei élettörténete tanulmányozásában, megérthetik a magyar és a nemzetközi forradalmi mozgalom egybefonó- dósának jelentőségét, a proletárinternacionalizmus fontosságát. Választ kaphatnak a tanfolyamok résztvevői számos olyan kérdésre, melynek során megérthetik o magyar forradalmi munkás- mozgalom törekvéseit a különböző történelmi időszakban. Ezek között is a legjelentősebb azoknak a feladatoknak meqértése és megismerése, melyek elvégzésére a felszabadulás utáni években, a szocialista társadalom építése során vállalkozott pártunk. A z egyszerű statisztikai adatokra figyelés tehát "már önmagában is örömmel tölthet el bennünket; mily nagy számban vannak vállalkozók a magyar forradalmi munkásmozgalom történetének tanulmányozására megyénkben. Az igazi eredmények természetesen majd csak o későbbiekben mérhetőek meg, hogy a tanulmányok eredményeként, miként erősödik a tanfolyamok résztvevőinek világnézeti megalapozottsága, hogyan hasznosítják majd a tanultakat azokon a munkaterületeken, ahol dolgoznak, mennyiben vállalkoznak a jövőben ismereteik bővítésére, továbbadására. Ez nagyrészt függ a tanfolyamok propagandistáinak fel- készültségétől, a résztvevők tanulmányi fegyelmétől, igényességétől, a megfelelő tankönyvek, szemléltető eszközök biztosításától. Minden bizonnyal érzik ezt a felelősséget a propagandisták és hallgatók egyaránt, mind a száznyolcvanöt tanfolyamnál. Mitzki Ervin Csapatmunka A tudományos kutatásokban világszerte viharsebesen teret hódított a „team”-munka. Az ok, amely ezt a sebességet magyarázza, könnyűszerrel megvilágítható: néhány évtizede elmúlt a magányos feltaláló-zsenik korszaka, akik otthon, a konyhaasztalon ' kísérletezgetve dolgozták ki világraszóló újdonságaikat. Valóban: korunk nagy találmányai már ritkán kapcsolhatók személyekhez — tessék kipróbálni: ugyan ki találta fel az* űrhajót és a tranzisztort, az atomerőművet és az integrált áramkört? Természetesen: te- am-ek — kutatócsoportok —, vagy éppenséggel . együttműködő Intézetek tucatja a feltalálók. Nem ok nélkül kalandoztunk — hasonlatot keresve és találva — a tudomány új módszereinek terepére. Kétségtelen, hogy mindaz, amit akárcsak módszereiben is, a fejlődés élén haladó tudomány kidolgoz, előbb-utóbb nélkülözhetetlenné válik az egész társadalomban. A tevékenységeknek ez összhangza- ta, a részeknek ez az integrálódása — amit helyénvaló most már közkeletűbb értelemben csapatmunkának neveznünk — már ma is elemi feltétele a termelés-szervezésnek, az értelmes, hatékony gazdálkodásnak. Más kérdés, hogy gyakran — a vállalati kapukon innen és túl — hiányzik ez az elemi feltétel. Kétségtelen, hogy gazdálkodásunk valamennyi részeleme egyszersmind részérdekekhez kötődik, amelyek sokféle alakot ölthetnek, a személyes, a vállalati, a területi érdekektől, az ágazat, a szakma sajátosan önállósult érdekéig. Az elhatárolódás társadalmi bázisrendszere is roppant sokszínű; nemcsak anyagi érdekvonulatok húzódnak itt, hanem — például — a tervező presztízse a beruházóéval szemben, a vállalati osztály önállósult hivatástudata az egész vállalat érdekpályáját keresztezve, és a sor hosszasan, folytatható. Fontos hozzátennünk: vulgáris egyszerűsítés lenne a részérdeket eleve véteknek, morális torzulásnak minősíteni — ellenkezőleg: az árutermelő társadalomban — márpedig a szocialista társadalom is az —, ahol a javak pénzért vásárolható áruformát öltenek, s ahol a munkamegosztás társadalmi rétegzettségében az áruforgalom hoz létre gazdasági kapcsolatokat — a részérdek szükségszerű eleme a valóságnak. Ám ha ezzel, mint realitással számolunk is, alapvető társadalmi követelmény azoknak a folyamatoknak az erősítése, amelyek a részeket egésszé, a vállalati mozaik-érdekeket vállalati érdekké, s mindezt: az országos összműködés sodrásába vonva közérdekké alakítják. Napjaink gazdasági gondjait közelebbről vizsgálva, rendre-sorra kimutatható, hogy a — tágan értelmezett — csapatmunka kínál bonyolult, nehéz problémákban igazi megoldásokat. Nem abból származnak a gondok, hogy a vállalat, a műhely, a kutató- intézet, a szövetkezet képviseli önállósult érdekeit, hanem hogy hiányzik olykor a magosabb szinteken integráló hatás. Ezért megeshet, hogy a vállalat akkor jár jól, ho avult, ráfizetéses terméket gyárt; a külkereskedő akkor, ha alacsony áron értékesíti; a vállalati szervező akkor, ho pompás jelentéseket ír, s beéri ennyivel; a beruházó akkor, ha eleve alátervez, hogy később magyarázható legyen a pénzügyi előirányzat túllépése.. , A sportban közismert, hogy a csapat nem egyszerűen játékosaink számtani összege — az összjáték az a többlet, amit a játékosok csak együtt nyújthatnak. S ez bizony nemcsak a sportban van így! Tábori András
