Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-19 / 319. szám
1978. NOVEMBER 19. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1978. 1-III. negyedévről Fórum a beruházások hatékonyságáért (V.) Közös érdekeltséget kell teremteni Széles vertikumú vállalatok alakítására lesz lehetőség Véleményt nyilvánított a beruházó, a lebonyolító, a tervező és a kivitelező. Beszélgetéseink, vitáink alkalmával valamennyi alkalommal magasra csaptak az érzelmek, az értelem ugyanis mindegyiküknek azt parancsolja, hogy népgazdaságunk egyik legfontosabb területén rendet kéne tenni, ezen senki sem vitatkozik. A különböző húsbavágó érdekek azonban erősen gátolják a beruházási folyamatok ésszerű megvalósítását. Többek között erről beszélgettünk Lukács Jánossal, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkárával.- Interjúsorozatunkban élesen megfogalmazódott, hogy a beruházási folyamatban résztvevő vállalatok bizonyos■ mértékig érdekellentétben állanak egymással. Valamennyi gazdasági vezetőnek ugyanis kötelessége saját dolgozóinak érdekeit is képviselni, hiszen ettől függnek jövedelmi viszonyaik, munkakörülményeik is. ön, mint Pécs felelős politikai vezetője, nem tartja antagonisztikus ellentmondásnak ezt? A látszat ugyanis azt mutatja, hogy a beruházásban résztvevő dolgozók érdekei ütköznek a népgazdasági érdekekkel.- Semmiképpen sincs szóan- tagonisztikus ellentmondásról. A problémák „békés úton” is feloldhatók. A gyakorta* sajnos azt bizonyítia, hogy valóban léteznek az ön által említett érdekellentétek. Persze én csak a pécsi és a baranyai jelenségekről vagyok hivatott beszélni, de úgy érzem, nemcsak a mi gondunk ez.- A beruházó érdeke, hogy a rendelkezésre álló pénzből a kívánt létesítmények megépüljenek. De nem válogathat az ajánlatok között, nem választhatja a számára legkedvezőbbet, így bizonyos mértékig kiszolgáltatott. (Talán ezért is van a beruházó magatartásában is annyi probléma).- A tervező és kivitelező számára nem jelent egyformán jó üzletet minden beruházás. Sokkal kifizetődőbb a vállalatok fejlesztési lehetőségeit megvalósítani, mint a tanácsok cél- csoportos beruházásait, járulékos létesítményeit építeni, tervezni. Ezért is futottak el a vállalati beruházások, amelyek ha új, nagy mennyiségű, jól értékesíthető, korszerű terméket jelentenek, nem okoznak túl nagy gondot. Sajnos nem mindig erről van szó.- A tervező magatartásával sem értünk mindig egyet: a megbízatás után természetesen ők alkotni szeretnének. Ez persze dicséretes. Sokszor azonban adaptációra lenne csak szükség, de a tervezők csak egyedi létesítményt kívánnak létrehozni. Kívánatos lenne legalább két az.onos óruházat tervezni! A tanács is passzív, nagyon csekély ezen a területen az előrehaladás. Tehát, ha a beruházások késnek, ha többletköltséggel valósulnak meg, (és sokszor így van) akkor nem szolgálják a népgazdasági érdekeket. Ez tarthatatlan. Van azonban Baranyában, Pécsett javulás. Az 1975 után megkezdett fejlesztések megalapozottak, köztük csak kevés példa akad a költségek tervszerűtlen növekedésére, a megvalósítás elhúzódására. Várhatóan jóval kevesebb beruházás húzódik át a következő tervidőszakra, mint amennyivel az ötödik 5 éves terv kezdetekor küszködtünk. — A kérdés második részére válaszolva az a véleményem, hogy a vállalati munkában a népgazdasági érdekek előtérbe helyezése nem feltétlen a vállalati kollektíva kárára megy. Olyan vállalati magatartásra van szükség, amely összehangolja ezeket az érdekeket. Jól szervezett, körültekintően vezetett vállalatnál a megélhetéshez szükséges nyereség a szigorodó közgazdasági környezetben is biztosított.- A Pécs városi pártbizottság a vitás kérdésekben (főként a határidőkben) több esetben is hatalmi szóval dönt. Kérdés, hogy ezzel nem szűkíti-e a vállalatok vállalkozási -tevékenységét? — Mondjuk inkább úgy, hogy koordinálunk, érdekeket egyeztetünk. Ez lehet, hogy hatalmi beavatkozásnak tűnik, (évekkel ezelőtt méginkább annak tűnhetett) de felelősséggel állíthatom, hogy a beruházásban résztvevő valamennyi szervezet számára inkább segítség ez. Persze az igazság, hogy ha nyomós okunk van, a körülmények figyelembevételével közvetlenül is beavatkozunk. Például Pécsett egy új óvodát akartunk gyorsan építeni, ezért a tervezőtől már meglévő gyermekintézmény gyors adaptációját kértük, a koordinációs értekezleten erre is, a kivitelezés határidejére is megegyeztünk. Hetek múltával a tervező közölte velünk, hogy a tervezést csak akkorra tudja vállalni, mint amikor mi már gyermekzsivajt szerettünk volna az oviban. Ekkor persze kénytelenek voltunk az ön szavaival élve, hatalmi szóval közbelépni, s az óvoda egy hónappal előbb felépült, mint mikorra eredetileg a tervdokumentáció átadását akarták vállalni.- A pártbizottságok, így mi sem csak úgy általában dolgozunk. Tevékenységünk az országos politika, a körülmények és a működési terület helyzete által meghatározott. Mi például a "várospolitikát meghatározó kérdések megoldását nem a vitás kérdések boncolgatásával, hanem a feladatok elemzésével kezdtük. Az ötödik 5 éves terv során a nagyvárosok, ipari városok a korábbinál gyorsabb fejlődésre kaptak lehetőséget. Pécsett például kétezerrel több állami lakás, 48-cal több iskolai tanterem, 700 fővel több óvodai férőhely épülhet. Karbantartásra, felújításra, a pincegondok megszüntetésére is nagyobb összeget fordíthatunk. Ez a lehetőség. A megvalósítás minden felelőssége viszont ránk, az állami szervekre és természetesen a megvalósításban érdekelt szervezetekre hárul. Ezekhez a célokhoz kellett az eszközrendszereket igazítani, a beruházói, lebonyolítói, tervezői, kivitelezői szemléletet és magatartást befolyásolni. Ennek vitathatatlanul vannak eredményei, Pécs lakói együtt látják hasznát. Pécsett az év végéig az 5000- ik lakást is átadják, a tervidőszak első három esztendejére ütemezett tantermek megépültek, a bölcsődék és kereskedelmi létesítmények is megközelítően a tervezett mennyiségben megvalósulnak. — A tervben szereplő munkák fontossági sorsolása persze csökkenti a válalkozási tevékenységeket, de véleményünk szerint nem károsan! A Központi Bizottság egyébként október 12-i ülésén az építőipar tevékenységét elemezve kívánatosnak látja, hogy a jövőben növekedjék az építőipari vállalatok vállalkozási tevékenysége, mérséklődjön a kijelölés szerepe. — Amikor nemrégiben Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára Pécsett járt, utalt arra, hogy a beruházási folyamatokban több komplex fővállalkozási szervezetre lenne szükség. Milyen előnyökkel szolgálnak az ilyen széles vertikumú vállalatok? Pécsett, Baranyában van-e reális lehetőség ilyen vállalat létrehozására? — A Központi Bizottság a jelenlegi helyzet alapján úgy látja, hogy Budapesten és egykét nagyobb ipari körzetben kialakítsanak ilyen vállalatokat. Az előnyeit most nehéz lenne pontosan meghatározni, hiszen csak a jelenlegi körülményeket, a mostani helyzet gyengeségeit ismerjük. A komplex, valameny- nyi vertikumot (tervezést, lebonyolítást, kivitelezést) magába- foglaló vállalat érdekazonosságot teremtene a beruházási folyamatban. Területünkön kü- lön-külön valamennyi szervezet működik, így a szélesvertikumú vállalat létrehozásának reális lehetősége is adott. A feltételek megvannak, de ez az ága- zcti irányító szerveknél dől el. — Hogyan lehet, az ön véleménye szerint, a jelenlegi helyzetben érdekazonosságot teremteni a beruházási folyamatban? Miként lehet egyáltalán népgazdaságunk egyik legsebezhetőbb területén rendet tenni? <*. — A beruházási folyamat minden mozzanata javításra szorul, az említett eredmények ellenére is. Ez kétségtelen. Gyorsítani és javítani kell a döntési gyakorlatot, az előkészítésre a tervezést is beleértve, sokkal több gondot kell fordítani. Azt tapasztaltuk, hogy ha a döntés csak a tervidőszak elején születik, a beruházás már nem valósul meg abban a tervciklusban. Központi intézkedésekkel is segíteni kell a beruházásban részt vevők ésszerű együttműködését, a Központi Bizottság már említett ülésén erről is szó esett. Várjuk is ezeket az intézkedéseket, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy ezek önmagukban semmit sem oldanak meg. Minden dolgozónak, vezetőnek kellő fegyelmezettséggel kell kezelnie a központi akaratot, de a vállalatoknak egymás érde" keit is figyelembe kell vennie, sőt, közös érdekeltséget kell teremteni a határidők és költségek betartásában, a minőségi munkában. L. J. (Folytatás az 1. oldalról) mint a minisztériumi építőiparban: az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai munkavállalók a tanácsi építőiparban 7,7, a szövetkezeti építőiparban 7,9%-kal magasabb havi átlagbért értek el, mint 1977-ben, létszámhelyzetük is kedvezőbben alakult, mint a minisztériumi építőiparé. A minisztériumi építőipar bér- fejlesztése összességében szerény, 3,3% volt. Az építési munkák szervezettebbé tételét, gyorsabb végzését továbbra is akadályozta egyes anyagok, szerkezetek, szerelvények késedelmes beérkezése. Az alvállalkozói, valamint a saját részlegekkel végzett szak-, szerelő és segédipari munkák torlódása egyaránt nehezíti az év végére összpontosuló lakásátadási határidők betartását. E téren viszonylag kedvező eredménynek számít, hogy a megye lakásépítkezéseinek zömét kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a harmadik negyedév folyamán 421 lakást adott át az egy év előtti 181 lakással szemben. Év elejétől számítva az átadott lakások száma 1240, így a megye építőipara ez évi lakásót- adási tervét eddig 62,2%-ra teljesítette. Ez ugyan nem időarányos, mégis kedvezőbb az országos helyzetnél és a korábbi évek megyei eredményeinél. A mezőgazdaság eredményei A mezőgazdaságban a növények többségének érését az időjárás késleltette, ennek következtében mind a betakarítási munka, mind az ezt követő talajművelési, vetési tevékenység késedelmet szenved. A növényi termékek felvásárlása is későbbre tolódott, különösen egyes zöldség- és gyümölcsféleségek értékesítése maradtel. Az állattartás fejlődése az előző éveknél kiegyensúlyozottabb, kedvező a vágóállat- és állati termék termelés és értékesítés. A főbb kalászosokból, búzából, őszi árpából és zabból a megye gazdaságai harmadik éve közel azonos eredményt érnek el, ami azt jelenti, hogy az 1976-ban kiválónak megítélt hozamszintet sikerült az üzemeknek stabilizálniuk. Búzából, hektáronként 45,5 q-t takarítottak be, ami az országos hozamszintnél 2,7 q-val több. A búzavetést a lekerülő ősziek utáni talajelőkészítés késedelmén kívül az igen száraz időjárás is nehezíti: kemény, nehezen megdolgozható talajba kerül a mag, sok a munkagéptörés. A búzavetés mintegy 15%-kal marad el a tavalyi ütemtől. A kukorica szinte egész tenyészideje alatt nem kapott elég meleget és napfényt, a szokásosnál mintegy 3 héttel később kezdődhetett a betakarítás. A növény víztartalma azonban így is magas, 30— 40%, a szárítók nagyon leterheltek. Mintegy 53,5 q/ha megyei termésátlag várható, ami hektáronként 3 q-val kevesebb az elmúlt évi — nagyon jó - termésátlagnál. A cukorrépa kiszedését nehezítette a keményre száradt talaj. A cukortartalom 16,5% körülire várható, hasonlóan a tavalyihoz, a hektáronkénti hozam azonban elmarad az 1977. évitől, valamivel meghaladja a 300 q-t. Burgonyából a várakozáson felüli termés és exportnehézségek következtében bőséges készletek kerültek a tárolókba. Megyei szinten is eléri az átlagtermés a 200 q-t (a tavalyi 166 q-val szemben). Zöldséget a megye gazdaságai mintegy 300 ha-ral kisebb területen termeltek, mint előző évben és az elhúzódó érés miatt az értékesítés is lassúbb ütemű volt. Különösen a paprika, paradicsom érett nehezen, a termelő gazdaságok nem tud-' tak maradéktalanul eleget tenni szerződésbeli kötelezettségüknek. Szeptember 30-ig a tavalyi mennyiségnek paprikából csak 59,2%-a, paradicsomból 42,1%-a, uborkából 64,6%-a értékesült. Az állattartás fejlődése ösz- szességében kedvező: a szarvas- marhaállomány 1,9%-kal több az egy évvel korábbinál, a sertés a tavalyival azonos szinten van. Számottevő arányban nőtt a nagyüzemi juh- és baromfi- (tyúkféle) -állomány (17,2 ill. 42,8%-kal). Az állami gazdaságokban 8%-kal, a termelőszövetkezetekben 2,9%-kal több a szarvas- marha, s az anyaállomány sem csökkent. A kisüzemi gazdaságok szarvasmarha-állományának. lassú csökkenése tovább folytatódik. A sertésállomány szinttartása a vártnál kedvezőbb képet ad, mert ez dinamikus vágósertés-értékesítés mellett valósult meg. Különösen biztató, hogy a kisüzemekben az anyakocaállomány 5,9%-kal több az egy év előttinél. A lakosság pénzbevétele A lakosság készpénzbevétele mintegy 10%-kaI volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az I—III. negyedévben a munkából származó lakossági jövedelmek nőttek dinamikusabban, a társadalombiztosításból származó bevételek csak kis mértékben haladták meg a múlt évit. E két fő forrásból származott a lakosság összes bevételeinek 93%-a, így a jövedelmi helyzet alakulására meghatározó szerepük volt. A bér és a bérjellegű bevételek közel 10%-os növekedése alig változó fog- lalkoztatotti létszám mellett valósult meg. Ugyanis az egyes ágazatokban dolgozók számának növekedése, ill. csökkenése inkább az ágazatok közötti munkaerőmozgásból (és részint átsorolásból) fakadt, mint a munkába vontak számának gyarapodásából. Az anyagi ágazatokban dolgozó fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 6-9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági jellegű lakossági bevételek növekedési üteme a múlt évi irányzathoz hasonlóan ez évben is fokozatosan erősödött. Ebben elsődlegesen a termékértékesítésből származó nagyobb bevételeknek volt szerepe, a munkadíjak és a munkabérek összege az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakosság takarékbetét-állománya 1978. szeptember végén 19%-kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időpontjában. A folyó év első 9 hónapjában a lakosság összes kész- pénzbevételének 5,9%-a, 1977 azonos időszakában 4,6%-a került betétkönyvbe. Ugyanez időszakban jelentősen nőtt a hitelforgalom is: a lakosság összes hiteltartozása 13%-kal, ezen belül az OTP-nél fennálló közép- és rövidlejáratú hitel- tartozások állománya 18%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Kereskedelem, vendéglátás A megye kiskereskedelmi forgalma meghaladta a 8,2 milliárd Ft-ot, összehasonlítható áron 6,4%-kal volt nagyobb az 1977. évinél. A kiskereskedelmi árszínvonal 4,3%-kal volt magasabb a tavalyinál. Legnagyobb mértékben a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagára nőtt (6,5%-kal), a vendéglátás 3,0%-kal drágult. A ruházati és a vegyes iparcikkeket 4,7, illetve 3,8%-kal magasabb áron vásárolhatta meg a lakosság. A lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú cikkek forgalma az ellátás javulását jelzi: 3%-kai több nyershús került forgalomba, 32%-kal több baromfi és 30%- kal több tojás várta a vásárlókat. Emelkedett a tejtermékek fogyasztása is: tejből 7, vajból 6, sajtból pedig 23%-kal többet adott el a kereskedelem. Említést érdemel, hogy a forgalomkorlátozó- és árintézkedések hatására mintegy 6%-kal alacsonyabb volt a tömény szeszes italok forgalma. Az eladás a vendéglátásban elég jelentős mértékben, 31%-kal csökkent, a bolti kiskereskedelem az egy évvel korábbinál viszont 27%-kal -több töményszeszt értékesített. Ez évben 12%-kal nőtt az üdítő italok kiszállítása, a vendéglátás azonban csak 6%-kal növelte üdítőital-forgalmát. A vendéglátásból származó árbevétel összetételét jelentősen megváltoztatta a szeszes italok árusításának korlátozása, viszont az ételek és egyéb áruk forgalmát elég jelentős mértékben (folyóáron 9%-kal) sikerült növelni, részint ellensúlyozva az italforgalom visszaeséséből származó kiesést. A tartós fogyasztási cikkek forgalma folyóáron 23%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ki kell azonban emelni, hogy ez jórészt abból eredt, hogy a személygépkocsiértékesítés másfélszerese volt a múlt évinek. (Közel 5000, a múlt évinél 1505 db-bal több új autó került a megyébe.) A hagyományos tartós cikkekből a forgalom jórészt nem érte el a tavalyit, viszont pl.'automata mosógépekből, színes televízióból többet vásárolt a lakosság és a még nagyobb értékesítés lehetőségének többnyire a kínálat szabott határt. A bútorok forgalma (értékben) 18%-kal haladta meg a tavalyit, jóllehet a forgalmazó szervek választékhiányt jeleztek. A hiánygazdálkodás jellemzői leginkább a vegyes iparcikkek kínálatában mutatkoznak meg, mennyiségi és minőségi hiányok nehezítik a folyamatos ellátást. Ez elmondható a korszerűbb tartós fogyasztási cikkekre, szerelvényekre, egyes gázkészülékekre, kályhákra, alkatrészekre és apró cikkekre egyaránt. Új tartálysor az ÁFOR pécsi telepén
