Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-18 / 318. szám

1978. november 18., szombat Dunántúlt napló 5 Magyar-francia nyilatkozat Apró Antal és Gyenes András fogadta az olasz parlamenti küldöttséget Apró Antal, az országgyűlés elnöke pénteken a Parlament­ben fogadta az olasz parlamen­ti küldöttséget, amely Carlo Russónak, a képviselőház kül­ügyi bizottsága és az Inter­parlamentáris Unió olasz csoj portja elnökének vezetésével hi­vatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A megbeszé­lésen részt vett dr. Giulio Bi- lancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Gyenes András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának el­nöke ugyancsak fogadta a kül­döttséget. A találkozókon kölcsönösen tájékoztatást adtak a két or­szág helyzetéről, s áttekintették a két törvényhozó testület kap­csolatait, fejlesztési lehetőségeit. Carlo Russo meghívást adott át a magyar parlamenti kül­döttség részére, hogy tegyen hi­vatalos látogatást az Olasz Köztársaságban. Moszkva Estebéd Mengisztu tiszteletére Afrika kérdéseiről szólt rész­letesen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke pénteken azon az estebéden, amelyet a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa adott Mengisztu Haile Mariam, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke és minisz­terelnöke tiszteletére. A Szovjetunió mindig hatá­rozottan és szilárdan kiállt Eti­ópia függetlenségének és sza­badságának védelmében. Kádár János sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Párizs Az MSZMP KB első titkárá­nak a Crillon Szálló nagytermé­ben rendezett sajtóértekezletét Bányász Rezső, a Külügyminisz­térium sajtófőosztályának ve­zetője nyitotta meg, majd Ká­dár János rövid bevezető nyi­latkozatot tett. — örülök, hogy találkozha­ttam a francia és a nemzetközi sajtó, a rádió és a televízió tisztelt képviselőivel. Köszön­tőm önöket, köszönöm érdek­lődésüket. — Mint tudják, a Francia Köztársaság elnöke, Giscard d'Estaing úr meghívására ér­keztem a francia fővárosba, azzal a szándékkal, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről eszme­cserét folytassunk. — örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években, kölcsönös megelégedésünkre, kapcsolataink tartalma gazda­godott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. — Szeretnénk, ha Franciaor­szágnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolataink­ban. — A Francia Köztársaság tisztelt elnökével jó légkörben tárgyaltunk minderről, s a nem­zetközi élet legégetőbb kérdé­seiről is. Ez természetes, mivel mindkét orszáq elkötelezte ma­gát a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikája mellett. Ez indított bennünket arra, hogy aktívan vegyük ki részünket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséből és munkálatai­ból. Harminchárom más ország vezetőjével együtt aláírtuk Hel­sinkiben a záróokmányt, amely­nek maradéktalan végrehajtá­sáért síkraszóllunk. — Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a té­mákra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket folytat­tam a Francia Köztársaság el­nökével, a francia kormány és politikai élet kimagasló szemé­lyiségeivel. Tárgyalásaink be­fejezéseként Giscard d'Estaing köztársasági elnök úrral nyi­latkozatot írtunk alá. Ez a ma­gyar-francia kapcsolatok to­vábbi fejlesztésére irányuló kölcsönös szándékunkat is rög­zíti. Bízom abban, hogy tár­gyalásaink eredményeképpen kapcsolataink tovább bővül­nek, s ez jól szolgálja népeink érdekeit, segíti a békés egy­más mellett élés, az enyhülés ügyét. * Kádár János pénteken dél­ben ebédet adott Valéry Gis­card d'Estaing tiszteletére a Marigny-palotában. Az ebé­den részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia poli­tikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisé­ge, valamint Kádár János kísé­retének tagjai. Az ebéden Kádár János po­hárköszöntőjében hangsúlyoz­ta: E találkozó újabb bizonyí­ték arra, hogy lehetséges és hasznos a párbeszéd az eltérő társadalmi rendszerű, különbö­ző szövetségi rendszerekhez tartozó, bizonyos kérdésekben eltérő nézeteket valló felek között. A megbeszéléseket po­zitív légkör jellemezte, és azok eredményesen fejeződtek be. Ezzel megteremtették a továb­bi előrelépés szilárd alapját. Jó érzés arra gondolni, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együtt­működésének fejlesztése hasz­nosan járul hozzá a nemzet­közi enyhülés, a béke és a biztonság-megerősödéséhez is. Giscard d'Estaing elnök hangsúlyozta: ezzel a látoga­tással véget vetettek annak a természetellenesnek mondható helyzetnek, hogy mindeddig nem került sor csúcstalálkozó­ra a két ország legfelsőbb ve­zetői között, jóllehet mindkettő európai állam. A Francia Köztársaság elnö­ke hangsúlyozta, hogy a láto­gatás nagy jelentőségű volt mind dz enyhülési politika, mind a kétoldalú együttműkö­dés, mind pedig a békéért fo­lyó küzdelem szempontjából. Kiemelte, a látogatás abból a szempontból is hasznos volt, hogy elősegítette a két ország közötti együttműködés és köl­csönös megértés megerősödé­sét. Kádár János hazaérkezett Franciaországból A szocialista Etiópia létrejötte után a két ország között szo­ros barátság, széles körű együtt­működés alakult ki — állapí­totta meg az SZKP főtitkára.- Napjainkban az afrikai népek jelentősen megnövelték a nemzetközi életben betöltött szerepüket — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Az imperialisták már nem hagyhatják figyelmen kívül véleményüket. így különö­sen fontos, hogy azok az afri­kai országok, amelyek az igaz­ságos béke mellett vannak, szembeszálljanak az imperializ­mussal, a gyarmatosítással, a fajüldözéssel, megszilárdítsák soraikat, egységesen lépjenek fel. Az afrikai egység szerveze­tének ebbe az irányba muta­tó tevékenységét a Szovjetunió teljes mértékben megérti és tá­mogatja. A Szovjetunió tiszteletben tartja minden nép jogát arra, hogy önállóan válassza meg fejlődésének útját — mulatott rá Leonyid Brezsnyev. — Hatá­rozottan elutasítja a beavat­kozást az afrikai országok JprJ- ügyeibe, szuverenitásuk, területi egységük megsértését. A Szov­jetunió ebből az álláspontból indul ki Afrika és a vele szom­szédos térség mai problémái­nak megítélésében. Leonyid Brezsnyev végezetül kijelentette: Etiópia népe ki­próbált forradalmi vezetői irá­nyításával bátran visszaverte a külső behatolást, megvédte a forradalom vívmányait, hazája területének épségét. Ma az a feladat áll az ország népe előtt, hogy megvalósítsa a for­radalom eszméit a békés épí­tőmunka eszközeivel. Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülőteré­ről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és fe­leségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kí­sérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt a párizsi magyar kolónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete. Kádár János Raymond Barre miniszterelnök kíséretében ellé­pett a köztársasági gárda dísz­egysége előtt. Felhangzott a magyar Himnusz, majd a Mar­seillaise. A francia miniszterel­nök és felesége egészen a kü- löngép lépcsőjéig kisérte az MSZMP KB első titkárát és fe­leségét, majd a különgép a fel­szállópályára gördült és ponto­san 16 óra 30 perckor a leve­gőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt indul­tak vissza Budapestre kíséreté­nek tagjai, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Biró József külke­reskedelmi miniszter, Katona Ist­ván, az MSZMP KB osztályve­zetője. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Borisz Nyi- kolajevics Pasztuhovot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének tagját, az Ossz-szövet- ségi Lenini Komszomol Központi Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, felesége és kísérete társaságában pén­teken hazaérkezett Franciaor­szágból, ahol Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztár­saság elnökének meghívására hivatalos látogatást tett. Kádár János kíséretében volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Biró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügy­miniszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, Szalai Béla külkeres­kedelmi államtitkár, Urbán La­jos közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár fogadta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Bizottságának első titkárát, s a vezetésével hazánkban tartóz, kodó Komszomol-delegáció tag­jait. A találkozón részt vett Ma- róthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Párizs Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d'Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnöké­nek a meghívására 1978. no­vember 15. és 17. között hi­vatalos látogatást tett Fran­ciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folyta­tott Valéry Giscard d’Estaing- nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Ma­gyar Népköztársaság és Fran­ciaország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre-ral, a Francia Köztársaság miniszter- elnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügymi­niszter és Louis de Guiringaud külügyminiszter, valamint Biró József külkereskedelmi minisz­ter és Jean-Francois Deniau külkereskedelmi miniszter kö­zött. A tárgyalások szívélyes lég­körben, Magyarország és Fran­ciaország barátságának meg­felelően, a kölcsönös megbe­csülés szellemében folytak. L A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mér­tékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Népköztársaság és Franciaország nemzetközi te­vékenységében maga elé tű­zött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elve­ken alapuló államközi kapcso­latok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légköré­ben, Magyarország és Franciaor­szág nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az álla­mok együttműködésének fej­lődése révén Európában szü­lettek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, az El­nöki Tanács tagja és a Fran­cia Köztársaság elnöke emlé­keztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folya­mat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d'Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban lát­ják a tartós béke biztosítását Európában és az egész vilá­gon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlő­déshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló közvet­len párbeszéd mellett, szu­verenitásuk és vállalt nemzet­közi kötelezettségeik tisztelet- bentartásával, attól függetle­nül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi be­rendezkedésük, tagjai-e vala­milyen szövetségi rendszernek vagy sem. Magyarország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalma­zását, az erőszakkal való fe­nyegetés, a megfélemlítés és a belügyekbe történő beavat­kozás minden- formáját. II. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, az Elnö­ki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreha­tó eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Alá­húzták, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet jelentősen hozzájárult a részt vevő államok kapcsola­tainak fejlesztését segítő lég­kör megteremtéséhez. Egyet­értőén kiemelték, hogy a hel­sinki értekezlet által elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azoknak az eveknek a szigorú tiszteletbentartásá- val, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként meg­egyeztek, másrészt a záróok­mány valamennyi ajánlásának következetes valóra váltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén, együttműködik annak érdeké­ben, hogy a madridi találko­zó sikeres legyen és hozzá­járuljon az enyhülési folya­mat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalom­mal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Ál­lást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel meg­valósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyver­zetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előreha­ladást jelentene a leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli le­szerelési ülésszakának eredmé­nyeit és eszmecserét folytat­tak az európai leszerelési ér­tekezlet összehívására tett francia javaslatról, valaminta leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a kö­zel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Iz­rael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép tör­vényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell ala­pulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezés­hez biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell esz­közölni a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokban. Olyan gaz­dasági rend kialakítását tart­ják szükségesnek, amely va­lamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, előse­gíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyo­zott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő or­szágok megoldhatják problé­máikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gaz­dasági tevékenység eredmé­nyeiből. III. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát, az Elnö­ki Tanács tagját és a Fran­cia Köztársaság elnökét, az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. ' Aláhúzták a magyar—fran­cia politikai párbeszéd elmé­lyítésének fontosságát. Megál­lapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a leg­magasabb szintet is — foly­tatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együtt­működése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatároz­ták, hogy ennek újabb ösz­tönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért ered­ményeket, az együttműködés erősítésének és újabb terüle­tekre történő kiterjesztésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi for­galom értéke öt év alatt két­szeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad országa­ik gazdasági teljesitőképessé- gének szintjétől. Megerősítet­ték azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltétele­ket biztosítják a további ha­ladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy . jelentőségét. örömmel nyugtázták az elért eredmé- .nyékét, különösen a számítás- technika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítését ezekben az iparágakban és ki- terjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi mi­niszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaor­szág gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködésének fej­lesztéséről. A felek továbbra is támo­gatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bá­torítani fogják az üzletembe­rek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcso­latait, közös fellépésüket a harmadik piacokon. E célból kívánatosnak tartják a gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési vegyes bizottság te­vékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kul­turális, tudományos, műszaki együttműködés és csere óz el­fogadott programoknak meg­felelően fejlődik. Nagy fontos­ságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos ered­ményei kölcsönös ismertetésé­nek. Ösztönzik a piagyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Meggyorsítják a polgári, csa­ládjogi és bűnügyi jogsegély­egyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, az El­nöki Tanács tagja és a Fran­cia Köztársaság elnöke meg­erősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép kö­zötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a köl­csönös megismerés és az ál-, lampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében .szükségesnek tartják a turiz­mus fejlesztését, s annak meg­vizsgálását, hogy milyen in­tézkedésekkel lehet ezt elő­segíteni. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, az El­nöki Tanács tagja és a Fran­cia Köztársaság elnöke kije­lentette, hogy elégedett tár­gyalásaik eredményével. An­nak a meggyőződésüknek ad­tak kifejezést, hogy találko­zásuk hozzájárul Magyarország és Franciaország barátságá­nak és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előre­haladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d'Estaing ma­gyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köz­társaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel el­fogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke Németh Károly fogadta a Komszomol-delegációt

Next

/
Thumbnails
Contents