Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-17 / 317. szám
Dunántúli naplö 1978. november 17., péntek Népi ellenőrök tanácskoztak Komlón Megyénkben egyedülálló kezdeményezésként a komlói városi Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztatót tartott a városban tevékenykedő mintegy kétszáz népi ellenőrnek az ez évben végzett munkáról és a további feladatokról. A tanácskozáson megjelent Morber János, a Komlói városi Tanács elnöke. Mehlmann László, az MSZMP Komló városi Bizottsága csoportvezetője, dr. Szabó József, a NEB megyei elnöke és Császti Jenő, a sásdi járási NEB elnöke. Fekete János, a NEB városi elnöke tájékoztatójában szólt a testület működéséről, s értékelte az idén végzett vizsgálatokat, amelyeket politikailag és szakmailag jól képzett népi ellenőrök végeztek. Soraikban egyre több a fiatal, aki nagy érdeklődéssel, felelősségtudattal, értékítélettel kapcsolódik be a tapasztalt népi ellenőrök munkájába. A fiatalok mellett egyre több fizikai dolgozó tevékenykedik népi ellenőrként, szaktudásával segítve munkájukat. Hozzászólásában Morber János, a városi tanács elnöke elmondta, hogy a népi ellenőrök segítik a városi tanács munkáját, többek között vizsgálataik hatására épül az új, korszerű szövetkezeti áruház. Dr. Szabó József, a NEB megyei elnöke átadta a megyei és a Központi NEB elismerését. Majd Fekete János tizenegy népi ellenőrnek adott át jutalmat áldozatos és eredméni^s munkájukért. Gáldonyi M. Biztonságérzet jegyében a további feladatokról Konferencia a városi pincerendszerekről MHSZ-vetélkedő Pécs és a pécsi járás MHSZ-klubjai tartottak vetélkedőt tegnap délután az MHSZ pécsi székházában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. és a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Tizenöt, egyenként három fős csapat mérte ösz- sze tudását a három részből álló döntőben. A résztvevők-' nek először az évfordulókkal, valamint a párt történetével kapcsolatos kérdésekre kellett írásban és szóban válaszolniuk, majd játékos gyakorlati verseny következett. A vetélkedő első helyezettje a Vízügyi Igazgatóság repülő-ejtőernyős klubja lett, a második helyre a MÉV III. bányaüzemének lövészklubja, a harmadikra pedig a Baranya megyei Építők lövészklubja került. A helyzet józan mérlegelése, a lehetőségekkel való helyes sáfárkodás jellemzi a városi pincerendszerekkel foglalkozó második konferenciát. Az előzőt 1975 áprilisában tartották. Mintegy 120 szakember részvételével kezdődött meg tegnap reggel a Technika Házában a kétnapos konferencia, amelyet az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezete és a Magyar Urbanisztikai Társaság dél-dunántúli csoportja rendezett. Gádor András, a Pécs-bara- nyai Beruházási Vállalat igazgatója üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság titkára 'nyitotta meg a kétnapos tanácskozást. Utalt arra, amit utána többen is hangoztattak: 1975-ben a rendkívül nehéz helyzetből kivezető út keresése adta meg a konferencia alaphangját, most a szervezetten, tervszerűen folyó munkából fakadó biztonságérzet jegyében lehet a további feladatokról tárgyalni. A városi pártbizottság és a városi tanács köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik a város segítségére vannak a pincegondok megoldásában. Az Egerben folyó pincemunkákról Zámbori Ferenc tanácsi építési osztályvezető számolt be. Elmondta, hogy a kutatások nyomán 120 km-re nőtt az ismert pincék hossza, s eddig 21,6 km-nyit tömedékeltek. 4,7 km-nyit pedig megerősítettek, ezzel az ismert pincék 22 százalékát rendezték. Vóká János, a Pécs városi Tanács építési osztályvezetője mint az első pincekonferencia nagy eredményéről beszélt arról, hogy Pécsett a feladatok komplex megoldása lépett előtérbe, a pincékkel együtt a teljes közműhálózatot és az utat is felújítják. A kivitelezési kapacitás- hiány megszűnt, a városban a közreműködőkkel kialakult kapcsolat például szolgálhat más szakterületek számára is. Dr. Gabos György, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igazgatója a kétségtelen eredAmi hiányzik: a megbízható roncsolásmentes kutatási módszer mények mellett még meglevő tisztázatanságokról beszélt. Annak idején például a legtöbb előadás a különféle üregkutatási módszerekkel foglalkozott, ma változatlanul e téren tapasztalható a legnagyobb bizonytalanság, s mindeddig nem lehetett teljesen megbízható, roncsolásmentes kutató módszert találni. Előadásának egyik jelentős gondolata, hogy túl sok a megszüntetett pince, holott megfontolandó lenne jobban előtérbe helyezni a megerősítést, még akkor is, ha azonnali felhasználásra nem gondolhatunk. Egy másik gondolat: meg kell győződni az elvégzett tömedékelések minőségéről, állékonyságáról, a majdani építkezések szempontjából. Az előadáshoz kapcsolódó hozzászólásában Csobó István, a PTV csoportvezetője a felszíni vízrendezés, a vízkár-elhárítás szükségességére hívta fel a figyelmet, rámutatván: egyes helyreállított pincéknél ismét jelentkezik a vizek okozta károsodás. Lovas Attila, a Pécsi városi Tanács közlekedési csoportvezetője a városban folyó munkák komplexitását ismertette. Egy-egy utca teljes rendbetételére 400—600 napig tartó munkát fordítanak, a jelenlegi kapacitásból évente 2-3 utcára futja, ez azonban kevés, a kapacitást fel kell fejleszteni. A munkák tervezése jelenti a legnehezebb feladatot, hiszen a szűk utcákban alig lehet elhelyezni a közműveket az előírt védőtávolságok betartásával. A konferencia első napján a továbbiakban az alkalmazott tömedékelési és megerősítési eljárások eredményességéről hangzottak el előadások. H. I. Tartalmas munka az MSZBT baranyai tagcsoportjaiban A magyar—szovjet barátság jegyében Tanácskozás a megyei pártbizottságon ,,A magyar—szovjet barátság egyre mélyebben és sokoldalúbban ver gyökeret népünk érzés- és gondolatvilágában. Az emberek mind szélesebb körben értik, hogy a népeink közötti barátság Előadói konferencia a közlekedésről Mi érdekli a háziasszonyt? A közlekedés mindenkit érintő tényező, hiszen ha a személy- és áruszállítást nézzük, nincs ember, aki valamilyen módon kapcsolatba ne kerülne vele. Pécs és Baranya köz- és vasúti közlekedésének helyzetéről és várható fejlődéséről tartott tegnap előadói konferenciát a TIT Baranya megyei Szervezetének műszaki szaktették a megjelentek előtt a jelenlegi helyzetet, a jövő terveit egészen a századfordulóig. A gépjárműállomány 5 százaléka Baranya megyében üzemel, a tízezer lakosra jutó magángépkocsik száma 825 darab, ami Budapest után a legtöbb. Ha ehhez hozzáadjuk még a megyében közlekedő motorkerékpárokat, tehergépkocsikat, autóbuszokat, s bele- osztálya. A két előadó, Horváth - kalkuláljuk az évről évre ug- József, a Volán 12-es Vállalat rásszerűen történő állománynö- osztályvezetője és Szalai l.ász- vekedést, láthatjuk, hogy a iö- ló, a Baranya megyei Tanács vő közlekedése nagy feladat csoportvezető főmérnöke ismer- elé állítja a szakembereket. A Patyolat központi üzemet tekintették meg a résztvevők Üzemlátogatás a Patyolatnál A hatalmas monstrum húszkilós adagokban nyeli a ruhát. Nem telik el egy negyedóra, már látjuk az üvegablakon, hogy a többször átmosott, átöblített csomag a szalagra pottyan. A gép még jól meggyömöszöli, kicentrifú- gázza. A berakás után harmincnégy perccel előszárítva már újra kézben van. 580 kilogramm szennyes ruhát mos ki egy óra alatt ez a nyugatnémet masina. Hogyhogy mégis annyit kell várni a Patyolatba beadótt ruhára? — kérdezné most sok - háziasz- sZony. A Minisztertanács tárgyalta A Minisztertanács csütörtöki ülésének napirendjén szerepelt az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése is: témája a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával kapcsolatos. Az utógondozásról legutóbb 1975-ben született törvény- erejű rendelet: az elmúlt időszak tapasztalatainak elemzése tehát fontos és időszerű volt. Sok korábbi esztendő tapasztalatainak ismeretében, méltán állapíthatták meg akkor, hogy a bűnözés csökkentéséhez nemcsak a hatékony és differenciált büntetéskiszabás szükséges — ennél többre van szükség. Feltétlenül módot kell találni arra, hogy a büntetésüket letöltő személyek megfelelő segítséget, támogatást — sőt visszaesők is lévén közöttük — esetenként felügyeletet, ellenőrzést kapjanak a társadalomba történő „visszailleszkedéshez”. E gondoskodási formák együttese: az utógondozás. Az utógondozás helyzete 1975-ben kidolgozták az új, egységes irányítású utógondozási rendszer alapelveit, 1976. január elsején pedig hatályba lépett az új szervezet. A rendelet értelmében a bíróságokra hárul az utógondozás állami irányítása és ösz- szefogása. Felelősségteljes feladatokat kapott rajtuk kívül több társadalmi szervezet, gazdálkodó szerv, és természetesen a rendőrség is. Jelenleg már 39 — úgynevezett hivatásos pártfogó —dolgozik a megyei bíróságokon: pedagógus, pszichológus, illetve jogász képzettségűek. Munkájuk jól szolgálta az utógondozás teljesebbé és hatásosabbá tételét. A munka, az utógondozás mértékére érdemes néhány számadatot is idézni. 1976- ban 449, 1977-ben már több mint ezer, az idén első félévben pedig hétszáznál több börtönből szabadult fordult a hivatásos pártfogókhoz. Munkába állás, munkásszállón való elhelyezés, szociális segély ügyében. A tanácsokkal karöltve sok ilyen gond oldásában segédkeztek hatásosan a pártfogók. A ko.rábban már többszörösen büntetett, szabadultak esetében — természetesen — elrendelik a bíróságok a pártfogó felügyeletet, sőt esetenként bizonyos magatartásbeli szabályokat is kötelezővé, ellenőrzendővé tesznek. Bírói döntés szerint a kötelező munka- és letelepedés helyének meghatározása, nyilvános helyek látogatásának tilalma, pl. iszákosoknál, akiket az ital vitt a bűnbe stb.) kiépült és ugyancsak hatásosan tevékenykedik a 3500 fős társadalmi pártfogói hálózat is. S ami az utógondozói sikerét — a tevékenység, jó „hatásfokát” bizonyítja: a felügyelet alá helyezetteknek mindössze 15 százaléka követett el azóta bűncselekményt. (Elsősorban az italozók, alkoholista életmódot folytatók!) Ami a továbblépést illeti: a cél a szervezet bizonyos mértékű továbbfejlesztése. Több módszert vet fel e vonatkozásban az előterjesztés: a többi között például azt, hogy célszerű bővíteni a hivatásos pártfogók tevékenységi körét, oly módon, hogy kiterjedjen esetenként a kisebb bűnt elkövetőkre, tehát azokra is, akiket a bíróságok próbára bocsátottak. Hasonlóképpen indokolt a feltételesen szabadon bocsátottak pártfogó felügyelete is, együttműködve a rendőri szervekkel. A fejlesztéssel kapcsolatos tervek a későbbiekben a büntetésvégrehajtásról szóló új tvr-ben kapnának helyet. A kérdés pontosan ilyen formában el is hangzott a Patyolat Vállalat Tüzér utcai központjában. A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának nőbizottsága ugyanis üzemlátogatást szervezett aktivistái részére a Patyolatnál. Kajdon Nándor főmérnök rövid tájékoztatójából megtudtuk, hogy a vállalatnak a központi telepen kívül a megyében öt szalonja működik, hogy ezek számát hamarosan növelni fogják — Sásdon és Harkányban nyitnak szalont a legközelebb —, hogy bőrtisztítást csupán négy megyében — köztük Baranyában — végeznek, s hogy tol Iti sztítássa I az országban egyedül a pécsi Patyolat dicsekedhet. A vállalatnál kétszázötvenen dolgoznak, nyolcvan százalékuk nő. Egy hatalmas centri- fúgából Kalmár Ferencné pakolta ki a ruhát. Két műszakban dolgozik. A munka nehézségéről kérdeztük. — Tizenhárom éve dolgozom itt. A mai állapotokat össze sem lehet hasonlítani az előzőekkel. A mosógépekből lötyögött ki a víz, mindig nedves volt a lábunk. A mostani automatákkal sokkal könnyebben megy a munka. Az érdeklődő asszonyok sorra járták a termeket, ahol ruhahegyek emelkedtek. Megtudhatták, hogy a határidők megtartása a kirázók teljesítményén múlik. A gépből kijövő, előszórított ruhát szét kell bontani, szortírozni kell. Ha valaki betegség miatt, vagy más okból kiesik —csúszik a határidő. Szó van arról, hogy ezt a műveletet is gépesíteni fogják. Sok hasznos tanács hangzott el: melyik mosási fajtát válasszák, mit csináljanak, ha nem tiszta a visszakapott kabát bélése, és így tovább. Jó volna minél több ilyen hasznos kezdeményezéssel találkozni. H. J. erősítése, a mindenoldalú együttműködés fejlesztése népünk nemzeti érdeke. A magyar nép döntő többsége tudja, hogy a magyar-szovjet barátság elvi politikánk fontos és állandó eleme, ami megköveteli a szavak és tettek egységét, a barátság szüntelen erősítését.” A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Titkárságának megállapítását Kis Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa idézte azon az értekezleten, amelyen a Magyar- Szovjet Baráti Társaság Baranya megyei tagcsoportjainak munkájáról volt szó. A megyei pártbizottság székházában megtartott tanácskozást Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Kis Gyula bevezető előadásában megállapította, hogy a magyar-szovjet barátsági munka egyenletesen fejlődött Baranya megyében. Jelenleg 64 tagcsoport működik a megyében, melyek megtalálták helyüket o tömegpolitikai feladatok megoldásában és színvonalas munkával erősítik a két szocialista ország népének barátságát. A tagcsoportok munkáját jól segítik és irányítják a pártszervek. Figyelemre méltó, hogy egyre több szocialista brigád, KISZ- alapszervezet, és úttörőcsapat kapcsolódik e tevékenységhez. A Szovjetunió népének jobb megismerését jól segíti a Lvov terület és Baranya megye testvérkapcsolatainak szélesedése. A megyébe érkező szovjet delegációk tagjainak előadásai, a baráti találkozók, a különböző intézmények közvetlen kapcsolatai friss információkat nyújtanak, elősegítve ezzel a közvélemény sokoldalú tájékoztatását. A beszámoló után a résztvevők: a tagcsoportok vezetői, az érintett pártszervezetek és tömegszervezetek képviselői elmondták véleményüket a megyei tapasztalatokról. Halas Ilona, a HNF megyei titkárhelyettese elmondta, hogy a Hazafias' Népfront VI. Kongresszusa a mozgalom egyik fontos működési területeként határozta meg a népek közötti barátság erősítését. E célokat jól szolgálja, a HNF megyei bizottsága mellett működő klub, ahol a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok találkoznak időről időre. A klubtagok rendszeresen tartanak előadásokat, tájékoztatókat. Másfél éve alakult meg és jól működik a Moszkvai Rádió Baráti Klubia. Dr. Takács József, az, IBUSZ megyei igazgatója beszámolt arról, hogy ebben az esztendőben eddig ötven szovjet csoport érkezett az IBUSZ szervezésében Baranyába és valamennyien részt vettek baráti találkozókon. A megye lakói közül egyre többen keresik fel társas- és egyéni utazások keretében a Szovjetuniót. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára kedvezően értékelte a Baranya megyei tapasztalatokat. A tudati fejlődés részének tartja azt a tényt, hogy a magyar emberek körében lankadatlanul nő az érdeklődés a szovjet valóság, a szovjet kultúra, a szovjet tudomány iránt. A tagcsoportok fontos feladata — mondotta -, hogy mind nagyobb számban vonjanak be fiatalokat tevékenységükbe. Ez nagyon fontos az ifjúság életszemléletének alakításában, része az internacionalista nevelésnek. Az MSZBT központja a továbbiakban is még nagyobb lendülettel segíti a tagcsoportokat, hogy eredményesen végrehajthassák az MSZMP KB Titkárságának, a magyar-szovjet baráti munkára vonatkozó határozatát.
