Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-17 / 317. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Kádár János elvtárs programja Párizsban Díszvacsora az Elysée palotában Koszorúzás az Ismeretlen katona sírjánál Valéry Giscard d'Estaing és felesége szerdán este díszvacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére az Elysée-pa- lotában, a francia államfők hagyományos párizsi rezidenciáján. Részt vettek a vacsorán a Központi Bizottság első titkára kíséretének tagjai, továbbá Raymond Barre és felesége, valamint számos más vezető francia közéleti személyiség. Valéry Giscard d'Estaing pohárköszöntője Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök a szerdai díszvacsorán a következő pohárköszöntőt mondta: Az ön látogatása nagy esemény országunk történetében. Első ízben nyújt alkalmat a találkozásra a legfelsőbb vezetők között, éppen ezért helyénvaló felmérni, hogy mi köti ösz- sze oly mélyen, történelmi múltjukban, Franciaországot és Magyarországot. Franciaország annak ellenére, hogy viszonylag távol esik tős hivatása nem teljesíthető a hidegháború fojtogató légkörében, vagy az ideológiai ösz- szecsapásban. E kettős ^célkitűzés kiteljesedéséhez olyan Európára van szükség, ahol az államok megszabadulnak a bizalmatlanságtól és a félelemtől, ahol a nemzetek — kölcsönösen tiszteletben tartva egymás szuverenitását — megismerhetik és megérthetik egymást, s együtt munkálkodhatnak, s végül, ahol a népek — tudomásul véve az Magyarországtól, szerepet jót- -őket elválasztó különbségeket szott a magyar nemzet életében. A Franciaországból jött szerzetesek, építészek, hercegnők hozzájárultak a középkori magyar királyság fényéhez. Francia és burgundi lovagok a magyarok oldalán harcoltak a tőrök támadók ellen. De különösen a szabadságnak és a nemzeti gondolatnak azok a nagy eszméi, amelyek 1789-ben és 1848-ban felrázták Franciaországot, találtak mély visszhangra országuk életében és politikai gondolkodásában. E sok találkozás révén a történelem viharos útjain Francia- ország megtanulta becsülni Magyarországot és büszke, bátor, hősies népét, becsülni sajátos és mély kultúráját, becsülni azokat az írókat, művészeket és tudósokat, akik a magyar géniuszt képviselték és akik közül többen — Vercorstól Vasarely-ig és Kozma Józseftől Solti Györgyig — gazdagították a jelenkori francia kultúrát. Az Ön látogatásának különös jelentősége van Európa jelenlegi helyzetében. Franciaország és Magyarország egyaránt mélységesen ragaszkodik nemzeti sajátosságaihoz és hagyományosan a külvilág felé fordul. A függetlenségnek és a nyitásnak e ket— kölcsönösen megbecsülik egymást. Jól tudjuk ugyanis, hogy Ön is, akárcsak mi, nyíltabbá és bizalomtelibbé óhajtja tenni az európai államok közötti kapcsolatokat az egész földrészen. Ezt a célt tűztük magunk elé, amikor elfogadtuk a helsinki záróokmányt és ezért tovább kell munkálkodnunk annak valóra váltásán. A párbeszédünkhöz kínálkozó témák között ma sem fontosabb, sem időszerűbb nincs, mint a leszerelés. Ha szilárddá akarjuk tenni az enyhülést, akkor azon kell fáradoznunk, hogy az elrettentésre és a fegyverzetek felhalmozására alapozódó egyensúly helyett- olyan új egyensúlyt teremtsünk, amely az ésszerű bizalmon és az önkéntes mérsékleten nyugszik. Ezért javasolja Franciaország . helsinki partnereinek, hogy hívjanak össze európai leszerelési értekezletet. Méltán nyugtázhatjuk megelégedéssel, hogy immár több esztendeje Franciaország és Magyarország között kitűnő kapcsolatok vannak. Nincs köztünk sem vita, sem érdekellentét. Ellenkezőleg, nézeteink széles körben megegyeznek, s arra számítunk, hogy ez kifejezésre is jut majd a látogatása alkalmából aláírásra kerülő közös nyilatkozatban. Az a feladatunk, hogy kapcsolatainkat és együttműködésünket olyan szorossá és sokrétűvé tegyük, ami megfelel kormányaink szándékának és országaink lehetőségeinek. Ahhoz, hogy ezt elérjük, kétségtelenül mindkét részről le kell küzdenünk bizonyos beidegző- dött szokásokat. Ezt már meg is kezdtük, különösen miniszterelnökünk, Raymond Barre magyarországi látogatása óta. Meggyőződésem, hogy megbeszéléseink, valamint minisztereink eszmecseréi új távlatokat nyitnak ebben a vonatkozásban a gazdaság és a kultúra fontos területein. Találkozónk így válik majd valóban jelentőssé, s nem csupán országaink történetének egyik eseménye lesz, hanem új korszakot nyit közös jövőnknek azon az útján, amely párhuzamosan halad az enyhülés és az európai béke jövőjének útjával. Kádár János pohárköszöntője A szerda esti díszvacsorán Kádár János a következő pohárköszöntőt mondotta: Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok a magam és feleségem nevében, Tisztelt elnök úr, a Franciaországba szóló meghívásért, a szívélyes fogadtatásért és üdvözlő szavaiért. , Örömmel teszek eleget megbízatásomnak, amikor átadom önnek, a Francia Köztársaság vezetőinek és a francia népnek a Magyar Népköz- társaság vezető testületéinek, s népének baráti üdvözletét, jókívánságait. Meggyőződéssel mondhatom, hogy a magyar nép, (Folytatás az 5, oldalon) Látogatás a párizsi városházán Kádár János csütörtökön Párizsban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Mellette a francia kormány képviseletében Maurice Plantier államtitkár. 1978-ban a Pécsi Szikra Nyomda 1 700 tonna könyvet állított elő 12 kiadó vállalat részére mintegy 5 800 000 példányban. Ebből 3 700 000 db a tankönyvek és feladatlapok száma, amely több mint 700 tonnát tesz ki. Csak korszerű, a városokat elkerülő utak építésével oldható meg a jövő közlekedése. Erről tanácskoztak tegnap Pécsett, a közlekedési előadói konferencia résztvevői. (Tudósítás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Ünnepség a Párttörténeti Intézetben Harminc esztendővel ezelőtt alakult meg a Párttörténeti Intézet elődje, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet: az évforduló alkalmából csütörtökön ünnepséget tartottak az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tanácstermében. Zsilák András igazgatóhelyettes megnyitó szavai után Vass Henrik, az MSZMP KB tagja, az intézet igazgatója vázolta a három évtized alatt megtett út eredményeit. Ezt követően Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz- » ponti Bizottság titkára a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Beszédében kiemelte: — pártunk vezető szervei nagy figyelemmel kísérik és nagyra értékelik a munkásmozgalom-történeti kutató munka eredményeit. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatainak vizsgálata és a tapasztalatok általánosítása nélkülözhetetlen hozzájárulást jelent mind tudományos világnézetünk, a marxista—leninista elmélet továbbfejlesztéséhez, mind pedig a gyakorlati politikai munkához. A továbbiakban az intézet megalakulásának történelmi körülményeiről, s munkájának ideológiai, elméleti jelentőségéről, szerepéről szólt. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két évtizedben a munkás- mozgalom történetének művelői jelentős szerepet töltöttek be a különböző anti-marxista nézetek elleni ideológiai küzdelemben. _ E feladat elvégz ését még ma sem tekinthetjük befejezettnek — hangsúlyozta. — A kutatások eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a nemzet megtartó és vezető ereje korunkban a munkásosztály. Az ünnepségen a Párttörténeti Intézet igazgatója kitüntetéseket nyújtott át. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Német Demokratikus Köztársaságban tett baráti látogatásáról. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Magyar—Mongol Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság ülésszakáról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A Minisztertanács elfogadta a Svájc, illetve Japán külügyminiszterének magyarországi hivatalos látogatásáról szóló külügyminiszteri beszámolót. A kormány megtárgyalta és elfogadta a honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést. Az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke jelentésben összegezte az ifjúsági testnevelés és tömegsport fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, valamint a határozat végrehajtásával kapcsolatos további teendőket tartalmazó feladattervet. A legfőbb ügyész, a bel- ügy-, valamint az igazságügyminiszter jelentést tett az ifjúkori bűnözés helyzetéről. A kormány elfogadta a jelentést, s határozatot hozott a megelőzést szolgáló további feladatokról. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igázságyügy-mi- niszter előterjesztését a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról szóló 1975. évi törvényerejű rendelet végrehajtásának tapasztalatairól és az utógondozás szervezeti továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szerveket, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek, javaslatok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXV. évfolyam, 317. szám 1978. november .17., péntek Ára: 80 fillér
