Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-16 / 316. szám

2 Dunántúli napló 1978. november 16., csütörtök Környezetvédelmi bizottság alakult Kőagyagcsőben kúszik a kamera Ülésezett Tíz év alatt Csatornajavitás - ütlelbontás nélkül Egy új módszer próbája a János utcában Könnyen forradalmasíthatja a csatornajavítási munkákat az a szenzációs svéd berendezés, amelyet Magyarországon elő­ször Pécsett, a János utcá­ban próbálnak ki. A stock­holmi V. A.-Kontroll módsze­rének lényege az, hogy a hi­bás csatornarészt anélkül ja­vítja meg, hogy fel kellene bontani az utat. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, Városi Mélyépítési Célprogram Bizott­ságának fejlesztési főmérnö­kével, Bocz Károllyal, szemlél­jük az ipari televízió monito­rát, amelyen át figyelemmel kísérhetjük a svéd szakembe­rek munkáját. — A mélyépítési munkák igen költségesek. Egy folyómé­ter csatorna építése 3—4 ezer forintba kerül. Éppen ezért nem mindegy az, hogy mi­lyen élettartamúak ezek a ve­zetékek. A karbantartás is igen költséges, hiszen a leg­apróbb hibák kijavításához is meg kell bontani az útburko­latot, amennyiben a vezeték keresztmetszete 60 centiméter­nél kisebb, azaz nem tud be- lemószni a szerelő. Keressük a megoldást a korszerű javítási módszerekre. Csatornarendsze­rünk elöregedett. Itt, a János utcában például 50 évvel ez­előtt fektették le ezeket a kő- agyagcsöveket. Azóta ez meg­repedezett, az illesztéseknél meglazult. A V. A.-Kontroll cég levegő túlnyomásos eljá­rásával pontosan megállapít­ható az, hogy milyen állapot- bqn van a csatorna. A hibák feltérképezése után egy spe­ciális berendezés belülről el­juttatja a tömítőanyagot, az úgynevezett kétkomponensű műgyantát a szükséges he­lyekre. A módszernek több előnye van: egyrészt nem kell felbontani az utat, más­részt nem kell szüneteltetni az üzemeltetést, harmadrészt pedig jelentős munkaerőt és kapacitást takaríthatunk meg vele. Az ÉVM speciális bizottsága úgynevezett referenciamunkára kérte fel a svéd céget. Ez annyit jelent, hogy most a svédek segítségével kipróbál­juk az új eljárást, majd pe­dig az Építésügyi Minőségel­lenőrző Intézet és a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kuta­tóközpont közreműködésével elvégezzük a szükséges mű­szaki- és gazdasági számítá­sokat. Többek között azért esett Pécsre a választásunk, mert az itteni szakembergár­da alkalmas az új módszerek kipróbálására és Pécs törté­nelmi belvárosában nagy gon­dot okoz a csatornahálózat karbantartása és javítása. Ez a módszer mindenkép­pen olcsóbb, mint az új csa­torna építése. Ha az itteni munka a várt eredményt hoz­za, abban az esetben meg­vásároljuk a svéd berende­zést és a szükséges vegysze­rek gyártási technológiáját. A János utcában csupán egy 170 méteres szakaszon vizs­gázik a gép. Ha beválik, ak­kor az országban sokszáz ki­lométernyi csatornahálózat ja­vítását végezhetjük el vele gazdaságosan, világszínvona­lon. E. A. áremelés Jubileumához érkezett a pécsi hangos kaputelefon: tíz éve gyártja a Baranya me­gyei Elektronikai és Szerelő- ipari Vállalat, közismert nevén MEGYESZER a házak bejá­rata és a lakások közötti be­szélgetést megkönnyítő készü­léket. Közben sorra szorította ki a hazai piacról a tőkés ál­lamokból importált hasonló A Dunántúli Napló Galériája sorozatban tegnap délután Kol­be Mihály, Mohácson élő festőművész dedikálta szerkesztősé­günkben a vasát napi újságban megjelent rajzát. Fotó: Szokolai Jól gazdálkodik a Komlói Áfész Megyeszerte ezekben a na­pokban tartják az áfészek igaz­gatósági üléseiket, melyeken az idei háromnegyedéves gaz­dálkodásukat értékelik, A Kom­lói Áfész igazgatósága tegnap ült össze. Kasza Tibor, a MÉ­SZÖV osztályvezetője jónak értékelte az áfész ez évi eddi­gi tevékenységét, mind a ta­valyi szinthez, mind a tervhez viszonyítva. Megállapította, hogy a szövetkezet megyei szin­ten is megállja a helyét, jó eredményeivel. Míg megyei szinten az árbevétel nyolc szá­zalékkal emelkedett, a Komlói Áfész 10 százalékos növekedést ért el. Eredményét az elmúlt időszakhoz képest 11 százalék­kal növelte. Az áfész alaptevékenysége a lakosság ellátása. A kiskeres­kedelmi forgalom idén kedve­zően alakult, főként az élelmi­szer árusításban, s meglepően jól alakult a szeszmentes italok forgalmazása, mely hét és fél százalékos emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. A Komlói Áfész törekszik a lakos­ság mind korszerűbb és kultu­ráltabb ellátására, ezt bizo­nyítják az üzlethálózat felújítá­si munkái és az új beruházá­sok. Idén befejezték a Máré- csárda bővítését, melyre egy­millió forintot költöttek, s még ez évben megépül a hosszúhe- tényi iparcikk szaküzlet, erre körülbelül kétmillió forintot költenek. S épül a komlói „Zengő" áruház, mely a város kereskedelmi hálózatában fon­tos szerepet tölt majd be. Az idomüzemben az alap­anyag ellátás a harmadik ne­gyedévre megoldódott, így a termelés zavartalan. Az üzem dolgozóinak munkakörülményeit javították a szociális helyisé­gek és az új műhelycsarnok megépítésével. A fólia üzem­ben ez évben száz tonna alap­anyagot dolgoztak fel. A fel­vásárlás területén mutatkozik lemaradás: egyrészt csökkent a szemestermény felvásárlása, másrészt a myúltenyésztésre ki­adott támogatások nem ered­ményeztek mennyiségi növeke­dést. Az eredmények további nö­velésével és megfelelő intézke­désekkel a Komlói Áfész idén jó évet zárhat. G. M. Teljesítették éves tervüket Ismét kiváló munkasikereket ért el Vasas-bányaüzem Or­mos István és Huthner József által vezetett 200 fős szocia­lista brigádja. Az ez évre vállalt 320 400 tonnás terme­lési tervüket november 15-én a délelőtti órákban teljesítet­ték. Ebből az alkalomból Kle- pách Ottmár, a bányaüzem pb-titkára köszöntötte a bri­gád tagjait. A KMP 60. év­fordulójára tett üzemi válla­láshoz a brigád elsőként csat­lakozott, felajánlásuknak egész éven át végzett kimagasló ter­melő munkával tettek eleget, s vállalták, hogy az év hát­ralevő részében még 40 ezer tonna többlet-széntermeléssel járulnak hozzá az üzemi, vál­lalati célkitűzések valóra vál­tásához. az SZM T elnöksége Az ifjúságpolitikai határozat és a környezetvédelem volt a két legfontosabb téma a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa tegnapi elnök­ségi ülésén, melyen megjelent Kutnyánszky Géza, az MSZMP Baranya megyei Bizottság munkatársa, Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizott­ság első titkára. Hangsúlyozták, hogy a szak­munkásképző intézetek techni­kai felszereltsége tovább ja­vuljon. A pályakezdők beillesz­kedése nem csupán egy rö­vid idejű ünnepi aktus, hosz- szantartó nevelési folyamat, mű- és brigádvezetők egyik fontos feladata. Ebben a kri­tikus időszakban a vállalatok tehetik a legtöbbet, hogy ifjú munkásaikat valóban meg­tartsák. Döntő szempont, hogy az idősek rovására ne bérez­zék túl a fiatal dolgozókat, vagyis az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet nagyon reá­lisan kell alkalmazni. A to­vábbtanulás akkor a legjobb, ha mindinkább a vállalati ér­dekeket szolgálja. Az öregedő munkások megbecsüléséről egyetlen fiatal sem mondhat le. Az üzemi demokrácia fó­rumai valóban hassanak, vagy­is például a kezdő szakmun­kások értsék azt, miben is döntenek. Újdonság, hogy megalakult az SZMT mellett működő kör­nyezetvédelmi bizottság, mely segítséget nyújt majd az üze­mi és területi környezetvéde­lemben, együttműködve a HNF, a KISZ, a Vöröskereszt képvi­selőivel: nem csupán tanács­csal szolgál, de számonkér is, hogy a munkást egyre keve­sebb környezeti ártalom érje elsősorban a munkahelyén. Ezen kívül népszerű formá­ban a környezetvédelmi is­meretedet is terjesztik, a gon­dokat, problémákat a válla­latvezetővel és dolgozóval egyaránt megértetik, segítik a szemléletbeli nevelést. E té­mákban munkára buzdítják az újítókat és szeretnék elérni, hogy mind több szocialista brigád vállalásai között sze­repeljen a környezet, a ter­mészet megóvása, szépítése. Székelyek nép­művészeti kiállítása A televízió Röpülj páva ve­télkedőjén első helyezést elért Tolna megyei székelyek nép­művészetét bemutató kiállítás nyílt meg szerdán a XI. kerü­leti tanács Bartók Béla úti galériájában. A kiállítás — amelyet Ba- ranyi Ferenc költő, a Röpülj páva vetélkedő zsűrijének tag­ja nyitott meg — három hétig tekinthető meg. Az elektronikáé a jövő Új hálózatirányítási rendszer A ma embere már el sem tudná képzelni életét elektro­mosság nélkül. Ha néha-néha nagy ritkán valamilyen üzem­zavar miatt szünetel az áram­szolgáltatás, szinte megbénul, és az ilyenkor előkerült gyer­tyák fényénél tűnődünk, vajon déd. és ükanyáink hogy tudtak így élni. Igen, a mai embernek ter­mészetes, hisz nemcsak a vilá­gítás, de a számtalan elektro­mos háztartási gép is a min­dennapi élet velejárója, sőt túl­lépve a lakásokon ma már egy ország gazdasági élete, mind ipari, mind mezőgazdasági ter­melése nem képzelhető el elekt­romos áram nélkül. A termelőeszközök, termelési módok, az életforma alakulásá­val természetesen az energia- igény és az energiaszolgáltatás iránti igényesség is fokozatosan növekedik. Ezeknek a növekvő igényeknek a kielégítéséhez az eddiginél hosszabb, bonyolul­tabb vezetékrendszerre és több elosztó transzformátorállomásra van szükség. Ezeknek az irányí­tása, koordinálása egyre nehe­zebb feladat. A DÉDÁSZ irányítása alá a Balaton, Dráva, Duna által ha­tárolt terület tartozik, ez mint­egy félmillió fogyasztót jelent. E nagy mennyiségű áramigény kielégítését csak úgy lehet biz­tosítani, ha az egyes elosztó állomásokról, az egész rendszer­ről, működéséről, állapotáról számtalan információ érkezik a központi irányító-szolgálathoz. Ez viszont előbb-utóbb azzal a veszéllyel jár, hogy a hatalmas, megnövekedett mennyiségű adathalmazt emberi agy már képtelen hibátlanul rendsze­rezni, értékelni. A megoldás: az elektronikát kell segítségül hívni. A DÉDÁSZ szakemberei most dolgoznak ki egy olyan számí- tógép-jellegű rendszert, mely­ben mikroelektronikai készülé­kek alkalmazásával lehetővé válik a távirányítás, a távkap­csolás, a hibák gyors kiszűré­se, elhárítása. A pontosság és gyorsaság mellett e jövőbeni elektronikus irányításnak még előnye, hogy jelentős munka­erőt takarít meg. A bonyolult elektronikai rend­szer működéséről Veiling Gá­bor, a DÉDÁSZ villamosmérnöke tartott ismertető előadást teg­nap a Technika Házábqn, majd tájékoztatta a jelenlévőket a most kezdődő előkészítési idő­szak terveiről, feladatairól. S. Zs. ötször fejlesztették nélkül berendezéseket s itthon is egyedül gyártja. Dolgoznak azokon az alkatrészeken, ame­lyek felhasználásával még az idén elérik a 300 000 lakás­számot, amelyben pécsi kapu­telefon működik. A gyártmány története ér­dekes, tanulságos. Hazai igé­nyekre alapozva, a vállalat szakemberei fejlesztették ki, s immár az ötödik „generációt” bocsátották nemrég a piacra. Vagyis átlag kétévenként kor­szerűsítették a terméket. A MEGYESZER szakemberei közben állandóan ügyeltek arra, hogy a műszaki tökéle­tesítéssel járó többletköltsé­gek gyártástechnológiai és üzemszervezési tevékenységgel megtérüljenek, a fogyasztókra való áthárítás helyett a gyár­tás gazdaságosabbá tételét választották. Lényegesen csök­kentették például a felhasz­nált anyagot. Míg kezdetben egy 10—12 lakásos házhoz be­épített készülék súlya 30 kg volt, ma már egy kg alatt van, szinte dekákban mérhető. Árat egyszer sem emeltek. Ma ugyanannyiért vásárolható a kaputelefon, mint a tíz év előtti jóval tökéletlenebb előd­je. Újabb hódító út előtt áll a pécsi kaputelefon. A Szovjet­unió fővárosában kísérleti so­rozatban, különböző típushó- zakban szerelik fel. A legjobb szerelési módszer és üzemelési tapasztalat figyelembevételével tervezik a jövőben Moszkva lakóházait. Új posta Szabad­szentkirályon Emberibb munkakörül­mények az ott dolgozók­nak, kulturáltabb körül­mények azoknak, akik le­velet, pénzt, csomagot táviratokat akarnak felad­ni vagy más szolgáltatást igénybe venni. A legtömörebben így jellemezhetnénk a Pécsi Postaigazgatóság kisposta építési programját. Teg­nap délután már el is fe­lejtették a szabadszentki­rályiak a régi, 29 négy­zetméter alapterületű, két helyiségből álló, sötét, korszerűtlen postahivatalu­kat. Nem csoda, hisz egy teljesen újat vehettek bir- , tokba. Szabaszentkirály főut­cáján tegnap délután ad­ta át az új kispostát Var­ga Sándor, a Pécsi Posta- igazgatóság vezetője Un- ferdorben Józsefnek, a kö­zös községi tanács titká­rának, illetve a község lakosságának. A posta lassúságát célzó mende­mondákat maguk a postá­sok cáfolták meg munká­jukkal. A tanácstól kapták ingyen a telket, a postai tervezőiroda elkészítette a terveket, a posta magas- építési üzeme április kö­zepén kezdte meg az építést. A 80 négyzetmé­ter alapterületű épület­ben egybeépült a felvételi és váróhelyiség, külön kézbesítőszoba, pihenő­helyiség, csomagraktár és szociális blokk talál­ható. A beruházás vég­összege nem éri el a 600 ezer forintot. Fábián Józsefné hiva­talvezető 18 éve a község Ilikéje, ő fogalmazta meg két kollégája, Varga Bé- láné és Nyaka Lajosné nevében is: végre van egy szép új postánk. iiaputélefon jubileum

Next

/
Thumbnails
Contents