Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-16 / 316. szám

Tíz évvel ezelőtt a társadal­mi szükséglet hívta életre a pé­csi egészségügyi szakközépis­kolát, amely a Janus Pannonius Gimnázium épületében kapott helyet. Az egy évtized alatt hét évfolyam érettségizett le, 450 diák vette kezébe az érettségi­ről és a szakképesítésről szóló bizonyítványt. A tanulók elhe­lyezésével az iskola törődik, de a felkínált helyeknek körülbelül a negyedét vagy az ötödét tud­ják csak betölteni. Pedig a gondosan elkészített statisztika szerint a diákok ki­lencven százaléka a pályán dol­gozik, illetve ezen a területen tanulnak tovább. Eddig a vég­zett tanulók 13,1 százaléka foly­tatta tanulmányait a POTE-n, az egészségügyi főiskolán és különböző tanfolyamokon. A tovább nem tanulók legnagyobb része asszisztensként és ápoló­nőként helyezkedett el. Nemcsak Pécsen és a megyében, de dol­goznak Mátraházán, Salgótar­jánban és Kazincbarcikán is. Ahogy a fölszólalók is hang­súlyozták, egy iskola életében tíz év nem nagy idő, de arra elegendő, hogy bizonyítsa szük­ségességét, vagy annak ellen­kezőjét. A pécsi egészségügyi szakközépiskola betölti szerepét, színvonalasan képezi a gyógyító munkában elengedhetetlenül fontos szakembereket. A tovább­tanulásnál, a felvételi vizsgán bizonyos tárgyakból kevesebbet tudnak, mint a gimnáziumban végzettek, hiszen az iskola kép­zési rendszere nem is adhat minden tárgyból azonos szintű ismereteket. Ezt pótlóan tartják a különböző előkészítőket, szak­köröket. A jövőben pedig még nagyobb segítséget nyújtanak fizikából az orvosi egyetemre jelentkezőknek. A POTE-vel már 1970-ben szocialista szerződést kötöttek, miszerint az egyetem is biztosít szakoktatókat. A diákok gya- korlóóróikat az egyetem intéz­ményeiben töltik és kapnak fel­szereléseket is. A középiskolá­sok viszont megszervezték o kommunista. vasárnapokat, ilyenkor helyettesítenek egy-két nővért, lehetővé téve a pihené­süket. A tíz éves fennállást tegnop ünnepelte az iskola. Az ünnep­ségen megjelentek a megyei, városi párt. és állami szerveze­tek, intézmények, a szakmai gyakorlóhelyek képviselői. Hete- si Istvánná igazgató bevezető szavai után Lantos József, a Ba­ranya megyei Tanács művelő­désügyi osztályának vezető- helyettese köszöntötte az iskola tanárait, diákjait. A kezdeti időkre dr. Wéber Mihályné, az iskola nyugdíjas igazgatójának beszéde emlékeztetett. Az azóto eltelt munkát, a szakmai és gyakorlati oktatást dr. Szentesi Béláné gyakorlati oktatásvezető értékelte. A gyakorlóhelyek kép­viseletében dr. Török Béla egye­temi tanár, a POTE oktatási rektorhelyettese, dr. Kérchy Má­ria igazgató főorvos helyettes és dr. Gálli Ilona csoportvezető, gyermekgyógyász főorvos szó­lalt föl. A már végzett diákokat dr. Gonda Anna, dr. Standovár Anna és Apagyi Erzsébet osz­tályvezető nővér képviselte. Az iskola igazgatónője az ünnepség befejezéseként át­nyújtotta a megyei művelődés- ügyi osztály dicséretét és jutal­mát dr. Szentesi Béláné és dr. Mohay András tanárnak. A Doktor Sándor Művelődést Központban megtartott ünne­pély után a szakközépiskola egyik földszinti termében nyitot­ta meg az iskola kiállítását dr. Szilasi Anna, a városi tanács egészségügyi osztályának veze­tője. Az ötletes kiállítás, melyet dr. Mohay András és Harmath Györgyné állított össze, bemu­tatja az eltelt tíz év legfőbb eredményeit. Bepillantást en­ged az oktatás rendszerébe, a diákok életébe. Még gyakor­lati segítséget is nyújt. A kész­séges diáklányok minden jelent­kezőnek megmérik a vérnyomá­sát, vagy meghatározzák a vér­csoportját ... B. A. Tizenkétféle játékot gyárt a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet. A legrégibb gyártmányok közé a búgócsiga tartozik, évi 100 000 darabbal, a legnagyobb tételben a mérleg és a ho­mokozó-garnitúrák készülnek, 200 000, illetve 1Ö0 00O darab egy esztendőben. A 18 millió forint értékű játékkollekcióból 5,5 millió forint értékű exportra kerül. Erb János felvétele Látószög Egy gépipari vállalat vidéki gyáregységének főmérnöke fel­mérést készített a különböző üzemrészekben működő, nagy teljesítményű gépek kihasz­náltságáról. Hogy igaz és tár­gyilagos képet kapjon a hely­zetről, nem egyetlen embert kérdezett meg, hanem a terü­let illetékes főművezetőjével, csoportvezetőjével és a gépet kezelő munkással is felbecsül- tette a nagy termelékenységű célgépek, automaták leterhelt­ségét. Bár a bediktált adatok nem pontos statisztikákon, csupán becslésen nyugodtak, mégis úgy gondolta, hogy a külön­böző emberektől kapott szá­mok nem térnek el jelentősen egymástól. Némi meglepetés­sel vette hát tudomásul, hogy a főművezetők többsége 5—10 százalékkal jobb kihasználtsá­got észlelt, mint a csoportve­zetők, akik azonban szintén 5—10 százalékkal magasabb­ra taksálták a gépek munká­ban töltött idejét, mint a mel­lettük dolgozó fizikaiak. Az egyik költséges berendezés, a hidraulikus fémnyomópad ki­használtságát a terület főmű­vezetője 100 százalékosnak ítélte. A csoportvezető már nem látta ilyen napsugara- san a helyzetet; szerinte csak a műszakok 80—90 százaléka mondható effektiv időnek. A legnagyobb meghökkenést a munkás okozta: azt állította, hogy a gépe csupán □ mű­szak egyharmadában van be­kapcsolva. Nem kell magyarázni, hogy az emberi észlelés, becslés — ha az idő múlását nem órá­val mérik — szubjektív. Itt arról van szó, hogy a beval­lott adatok közti eltérés látó­szögkülönbséget takar. A tel­jesítménybérben fizetett mun­kás, akinek, tegyük fel, három és fél ezer forint van a borí­tékjában, joggal gondolja, hogy folyamatosabb anyagel­látással, precízebb műhelyraj­zokkal, kevesebb gépátprog­ramozással kereshetett volna akár ezer forinttal többet is. Becslése tehát egy kicsit kri­tika „felfelé". A főművezető, aki 100, de akár 90 százalé­kot becsül, valószínűleg „lak­kozza” a helyzetet, hiszen köz­vetlenül ö felel az adott mű­helyben mindenért, amiért a gépek állnak. És bármennyire is ettől függ munkájának el­ismerése — s ezzel prémiuma —, a számok szépítése egy olyan szituációt konzervál, amely hosszabb távon kizáró­lag nemcsak neki, de az egész vállalatnak veszteséget okoz. A csoportvezető volta­képpen a két pólus között la­víroz: érdeke lenne a terme­léstöbblet, de ezzel leginkább saját nyugalmát, feletteséhez fűződő viszonyát teszi kockára, és az eddiginél jóval több munkát csinál magának. A fentiek alapján úgy tűn­het, érdekellentétek feszülnek a fizikai dolgozók és a ter­melésirányítók között. Ha van is ilyen, az csak az adott termelő egységben kon­zerválódott tervezési-szervezési- vezetési fogyatékosságok má­sodlagos „reflexe" lehet. E hiányosságokat pedig nem a statisztika „kozmetikázásával” lehet megszüntetni. J. Szóráth Gyula Tízéves a Janus Pannonius Egészségügyi Szakközépiskola Kádár János Franciaországban Párizs A legmagasabb tisztelet- adással fogadták a francia fő­város Orly-repülőterén Kádár Jánost szerda délután. Néhány perccel fél négy előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, az Elnöki Ta­nács tagja és felesége, vala­mint kísérete Párizsba érke­zett. A magyar és francia zászlókkal díszített kormány­váró épülete előtt a köztársa­sági gárda és a tengerészgya­logság első tüzérezredének díszalakulatai sorakoztak fel. A különgépből kilépő Kádár Jánost és feleségét elsőként Valéry Giscard d’Estaing köz- társasági elnök és felesége köszöntötte. A repülőtéren csat­lakozott Kádár János kíséreté­hez Veress Péter párizsi ma­gyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár Já­nos és Valéry Giscard d'Estaing ellépett a díszalakulatok- előtt. Ezután a Központi Bizottság első titkárának bemutatták a Az érkezés után Kádár János közt tárgyalt egymással Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meghí­vására — felesége társaságá­ban — szerdán hivatalos láto­gatásra a Francia Köztársaság­ba utazott. Kíséretében van Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Ve­ress Péter, a Magyar Népköz- társaság nagykövete a Francia Köztársaságban, Párizsban csat­lakozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügy­miniszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, Urbán Lajos közleke­dés- és postaügyi minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. KS/D. NAPLÖ, TELEFOTO és Giscard d'Estaing négyszem­fogadtatására megjelent fran­cia hivatalos személyiségeket, akik között ott volt Raymond Barre miniszterelnök, Jacques Chaban-Delmas, a képviselő­höz elnöke, valamint a kor­mány és a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a megérkezés­nél Raymond Bressier, Fran­ciaország budapesti nagyköve­te és a párizsi magyar kolónia számos képviselője. Valéry Giscard d'Estaing rö­vid üdvözlő beszédében a kö­vetkezőket mondta: Tisztelt első titkár úr! Franciaország és Magyaror­szág népe régóta ismeri egy­mást, a francia népnek a ma­gyar nép iránti megbecsülése és baráti érzése sem újkeletű. A két orszáq kormánya között több éve minden szinten együtt­működés és szívélyes viszony alakult ki. Kapcsolataink tör­ténetében azonban most első ízben találkoznak a két or­szág legfelsőbb vezetői. Az ön látogatása tehát az eddig még el nem ért szintre emeli a francia-magyar kapcsolatokat, kifejezésre juttatja közös szán­dékunkat, hogy új távlatokat nyissunk Franciaorszáq és Ma- gyarorsíág párbeszédében és együttműködésében. Tanúsítja közös meggyőződésünket, ha együttesen törekszünk arra, hogy közel hozzuk egymáshoz a két országot, a két népet, ezzel az enyhülés és a béke ügyét szolgáljuk Európában. Mindez bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk (Folytatás az 5. oldalon) Híradás­technikai gépgyártás Baranyában A közeljövőben a ter­vek szerint hiradástechni- kai gépgyártás telepíté­sére kerül sor Baranyá­ban, melynek esetleg ki­tűnő bázisa lehet a ME­GYESZER. Tegnap erről tárgyalt Pécsett, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságán a Csepel Művek Híradás- technikai Gépgyárának küldöttsége. A tanácsko­zás munkájában részt vettek Korányi Miklós, a budapesti gyár igazgató­ja, a gyár párt- és tö­megszervezeti vezetői, va­lamint Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei párt-vb tagja és Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára, és az illetékes tanács vezető munkatársai. 0 Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlö XXXV. évfolyam, 316. szám 1978. november 16., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents