Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-16 / 316. szám
Tíz évvel ezelőtt a társadalmi szükséglet hívta életre a pécsi egészségügyi szakközépiskolát, amely a Janus Pannonius Gimnázium épületében kapott helyet. Az egy évtized alatt hét évfolyam érettségizett le, 450 diák vette kezébe az érettségiről és a szakképesítésről szóló bizonyítványt. A tanulók elhelyezésével az iskola törődik, de a felkínált helyeknek körülbelül a negyedét vagy az ötödét tudják csak betölteni. Pedig a gondosan elkészített statisztika szerint a diákok kilencven százaléka a pályán dolgozik, illetve ezen a területen tanulnak tovább. Eddig a végzett tanulók 13,1 százaléka folytatta tanulmányait a POTE-n, az egészségügyi főiskolán és különböző tanfolyamokon. A tovább nem tanulók legnagyobb része asszisztensként és ápolónőként helyezkedett el. Nemcsak Pécsen és a megyében, de dolgoznak Mátraházán, Salgótarjánban és Kazincbarcikán is. Ahogy a fölszólalók is hangsúlyozták, egy iskola életében tíz év nem nagy idő, de arra elegendő, hogy bizonyítsa szükségességét, vagy annak ellenkezőjét. A pécsi egészségügyi szakközépiskola betölti szerepét, színvonalasan képezi a gyógyító munkában elengedhetetlenül fontos szakembereket. A továbbtanulásnál, a felvételi vizsgán bizonyos tárgyakból kevesebbet tudnak, mint a gimnáziumban végzettek, hiszen az iskola képzési rendszere nem is adhat minden tárgyból azonos szintű ismereteket. Ezt pótlóan tartják a különböző előkészítőket, szakköröket. A jövőben pedig még nagyobb segítséget nyújtanak fizikából az orvosi egyetemre jelentkezőknek. A POTE-vel már 1970-ben szocialista szerződést kötöttek, miszerint az egyetem is biztosít szakoktatókat. A diákok gya- korlóóróikat az egyetem intézményeiben töltik és kapnak felszereléseket is. A középiskolások viszont megszervezték o kommunista. vasárnapokat, ilyenkor helyettesítenek egy-két nővért, lehetővé téve a pihenésüket. A tíz éves fennállást tegnop ünnepelte az iskola. Az ünnepségen megjelentek a megyei, városi párt. és állami szervezetek, intézmények, a szakmai gyakorlóhelyek képviselői. Hete- si Istvánná igazgató bevezető szavai után Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezető- helyettese köszöntötte az iskola tanárait, diákjait. A kezdeti időkre dr. Wéber Mihályné, az iskola nyugdíjas igazgatójának beszéde emlékeztetett. Az azóto eltelt munkát, a szakmai és gyakorlati oktatást dr. Szentesi Béláné gyakorlati oktatásvezető értékelte. A gyakorlóhelyek képviseletében dr. Török Béla egyetemi tanár, a POTE oktatási rektorhelyettese, dr. Kérchy Mária igazgató főorvos helyettes és dr. Gálli Ilona csoportvezető, gyermekgyógyász főorvos szólalt föl. A már végzett diákokat dr. Gonda Anna, dr. Standovár Anna és Apagyi Erzsébet osztályvezető nővér képviselte. Az iskola igazgatónője az ünnepség befejezéseként átnyújtotta a megyei művelődés- ügyi osztály dicséretét és jutalmát dr. Szentesi Béláné és dr. Mohay András tanárnak. A Doktor Sándor Művelődést Központban megtartott ünnepély után a szakközépiskola egyik földszinti termében nyitotta meg az iskola kiállítását dr. Szilasi Anna, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. Az ötletes kiállítás, melyet dr. Mohay András és Harmath Györgyné állított össze, bemutatja az eltelt tíz év legfőbb eredményeit. Bepillantást enged az oktatás rendszerébe, a diákok életébe. Még gyakorlati segítséget is nyújt. A készséges diáklányok minden jelentkezőnek megmérik a vérnyomását, vagy meghatározzák a vércsoportját ... B. A. Tizenkétféle játékot gyárt a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet. A legrégibb gyártmányok közé a búgócsiga tartozik, évi 100 000 darabbal, a legnagyobb tételben a mérleg és a homokozó-garnitúrák készülnek, 200 000, illetve 1Ö0 00O darab egy esztendőben. A 18 millió forint értékű játékkollekcióból 5,5 millió forint értékű exportra kerül. Erb János felvétele Látószög Egy gépipari vállalat vidéki gyáregységének főmérnöke felmérést készített a különböző üzemrészekben működő, nagy teljesítményű gépek kihasználtságáról. Hogy igaz és tárgyilagos képet kapjon a helyzetről, nem egyetlen embert kérdezett meg, hanem a terület illetékes főművezetőjével, csoportvezetőjével és a gépet kezelő munkással is felbecsül- tette a nagy termelékenységű célgépek, automaták leterheltségét. Bár a bediktált adatok nem pontos statisztikákon, csupán becslésen nyugodtak, mégis úgy gondolta, hogy a különböző emberektől kapott számok nem térnek el jelentősen egymástól. Némi meglepetéssel vette hát tudomásul, hogy a főművezetők többsége 5—10 százalékkal jobb kihasználtságot észlelt, mint a csoportvezetők, akik azonban szintén 5—10 százalékkal magasabbra taksálták a gépek munkában töltött idejét, mint a mellettük dolgozó fizikaiak. Az egyik költséges berendezés, a hidraulikus fémnyomópad kihasználtságát a terület főművezetője 100 százalékosnak ítélte. A csoportvezető már nem látta ilyen napsugara- san a helyzetet; szerinte csak a műszakok 80—90 százaléka mondható effektiv időnek. A legnagyobb meghökkenést a munkás okozta: azt állította, hogy a gépe csupán □ műszak egyharmadában van bekapcsolva. Nem kell magyarázni, hogy az emberi észlelés, becslés — ha az idő múlását nem órával mérik — szubjektív. Itt arról van szó, hogy a bevallott adatok közti eltérés látószögkülönbséget takar. A teljesítménybérben fizetett munkás, akinek, tegyük fel, három és fél ezer forint van a borítékjában, joggal gondolja, hogy folyamatosabb anyagellátással, precízebb műhelyrajzokkal, kevesebb gépátprogramozással kereshetett volna akár ezer forinttal többet is. Becslése tehát egy kicsit kritika „felfelé". A főművezető, aki 100, de akár 90 százalékot becsül, valószínűleg „lakkozza” a helyzetet, hiszen közvetlenül ö felel az adott műhelyben mindenért, amiért a gépek állnak. És bármennyire is ettől függ munkájának elismerése — s ezzel prémiuma —, a számok szépítése egy olyan szituációt konzervál, amely hosszabb távon kizárólag nemcsak neki, de az egész vállalatnak veszteséget okoz. A csoportvezető voltaképpen a két pólus között lavíroz: érdeke lenne a termeléstöbblet, de ezzel leginkább saját nyugalmát, feletteséhez fűződő viszonyát teszi kockára, és az eddiginél jóval több munkát csinál magának. A fentiek alapján úgy tűnhet, érdekellentétek feszülnek a fizikai dolgozók és a termelésirányítók között. Ha van is ilyen, az csak az adott termelő egységben konzerválódott tervezési-szervezési- vezetési fogyatékosságok másodlagos „reflexe" lehet. E hiányosságokat pedig nem a statisztika „kozmetikázásával” lehet megszüntetni. J. Szóráth Gyula Tízéves a Janus Pannonius Egészségügyi Szakközépiskola Kádár János Franciaországban Párizs A legmagasabb tisztelet- adással fogadták a francia főváros Orly-repülőterén Kádár Jánost szerda délután. Néhány perccel fél négy előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és felesége, valamint kísérete Párizsba érkezett. A magyar és francia zászlókkal díszített kormányváró épülete előtt a köztársasági gárda és a tengerészgyalogság első tüzérezredének díszalakulatai sorakoztak fel. A különgépből kilépő Kádár Jánost és feleségét elsőként Valéry Giscard d’Estaing köz- társasági elnök és felesége köszöntötte. A repülőtéren csatlakozott Kádár János kíséretéhez Veress Péter párizsi magyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár János és Valéry Giscard d'Estaing ellépett a díszalakulatok- előtt. Ezután a Központi Bizottság első titkárának bemutatták a Az érkezés után Kádár János közt tárgyalt egymással Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meghívására — felesége társaságában — szerdán hivatalos látogatásra a Francia Köztársaságba utazott. Kíséretében van Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Veress Péter, a Magyar Népköz- társaság nagykövete a Francia Köztársaságban, Párizsban csatlakozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. KS/D. NAPLÖ, TELEFOTO és Giscard d'Estaing négyszemfogadtatására megjelent francia hivatalos személyiségeket, akik között ott volt Raymond Barre miniszterelnök, Jacques Chaban-Delmas, a képviselőhöz elnöke, valamint a kormány és a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a megérkezésnél Raymond Bressier, Franciaország budapesti nagykövete és a párizsi magyar kolónia számos képviselője. Valéry Giscard d'Estaing rövid üdvözlő beszédében a következőket mondta: Tisztelt első titkár úr! Franciaország és Magyarország népe régóta ismeri egymást, a francia népnek a magyar nép iránti megbecsülése és baráti érzése sem újkeletű. A két orszáq kormánya között több éve minden szinten együttműködés és szívélyes viszony alakult ki. Kapcsolataink történetében azonban most első ízben találkoznak a két ország legfelsőbb vezetői. Az ön látogatása tehát az eddig még el nem ért szintre emeli a francia-magyar kapcsolatokat, kifejezésre juttatja közös szándékunkat, hogy új távlatokat nyissunk Franciaorszáq és Ma- gyarorsíág párbeszédében és együttműködésében. Tanúsítja közös meggyőződésünket, ha együttesen törekszünk arra, hogy közel hozzuk egymáshoz a két országot, a két népet, ezzel az enyhülés és a béke ügyét szolgáljuk Európában. Mindez bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk (Folytatás az 5. oldalon) Híradástechnikai gépgyártás Baranyában A közeljövőben a tervek szerint hiradástechni- kai gépgyártás telepítésére kerül sor Baranyában, melynek esetleg kitűnő bázisa lehet a MEGYESZER. Tegnap erről tárgyalt Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságán a Csepel Művek Híradás- technikai Gépgyárának küldöttsége. A tanácskozás munkájában részt vettek Korányi Miklós, a budapesti gyár igazgatója, a gyár párt- és tömegszervezeti vezetői, valamint Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei párt-vb tagja és Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, és az illetékes tanács vezető munkatársai. 0 Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlö XXXV. évfolyam, 316. szám 1978. november 16., csütörtök Ára: 80 fillér
