Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-05 / 275. szám

2 Dunántúlt napló 1978. október 5., csütörtök Pécs város tanácsi küldöttsége Eszéken (Eszéki tudósítónk jelenti) Tegnap Eszékre érkezett a Pécs városi Tanács küldöttsé­ge, dr. Ivica Fekete, Eszék vá­ros tanácselnökének meghívá­sára. A delegáció vezetője Lu­kács János, a Pécs városi Párt- bizottság első titkára. Tagjai: Czente Gyula, Pécs város Taná­csának elnöke és dr. Galabár Tibor, a Pécs városi Tanács vb- titkára. A vendégek ellátogattak a NAMA Áruházba és megbeszé­lést folytattak a NAMA és a pécsi Konzum együttműködésé­ről. A pécsi küldöttség ellátoga­tott a Nyugdíjasok Házába és a Szloboda Keksz- és Kenyér­gyárba. Délután az eszéki is­kolák titkárságán voltak meg­beszélések, valamint a községi tanács elnökségén tartottak megbeszéléseket az együttmű­ködés eddigi tapasztalatairól és az elkövetkezendő időszak fel­adatairól. Szó volt annak a könyvnek a kiadásáról, illetve szerkesztésé­ről, amely az együttműködési megállapodás aláírásának 10. évfordulója, valamint a barát­sági megállapodás aláírásának 5. évfordulója alkalmából kö­zösen kerül kiadásra. Gy. Sovagovics A BNV-n díjnyertes termékek az üzletekben A Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron két Szolnok megyei termék — a Ti- szamenti Vegyiművek nagydobozos Tomi Brill mosószere, valamint a martfűi Tisza Cipőgyár speciális munkavédelmi ci­pőcsaládja —• nyert nagy­díjat. A két vállalat a bu­dapesti termékbemutatót nemcsak kirakatnak szán­ta : az újdonságok tö­meges gyártására is fel­készült. A Tiszamenti Ve­gyiművek Tomi mosószer­családjának legfiatalabb tagjából, a két kilogram­mos Brill-ből, az év utolsó negyedében 200 tonnát szállít a kereskedelemnek. A Tisza Cipőgyár spe­ciális, biztonsági munka- védelmi cipőiből a keres­kedelem harmincezer pá­rat kötött le idei szállí­tásra. Kiállításokg tárlatvezetés A múzeumi és műemléki hónap eseményei Bemutatják a Jókai téren feltárt kerámia leletegyüttest Gazdag programmal, kiállí­tásokkal, tárlatvezetésekkel és tudományos tanácskozásokkal bővelkedik a Baranya megye és Pécs város területén meg­rendezésre kerülő múzeumi és műemléki hónap az idei évben is. A csaknem egy teljes hóna­pos rendezvénysorozat október 6-án délután 3 órakor, Pécsett az Uitz Múzeum állandó kiál­lításának ünnepélyes megnyi­tásával kezdődik meg a Káp­talan utca 2-ben. Megnyitó beszédet mond Pozsgay Imre kulturális miniszter. Másnap délelőtt 11 órakor szoborava­tással folytatódik az ünnepi program. Vigh Tamás Kossuth- díjas szobrászművész Régészet című szobrának felavatásán (Szt. István tér) Kováts Valé­ria, a Janus Pannonius Múze­um tudományos - főmunkatársa mond beszédet. A múzeumi hónap további fontosabb eseményei: október 10-én délután felavatják a restaurált nagyharsányi temp­lomot. Október 17-én délután 4 órakor átadják rendeltetésé­nek a helyreállított festett ka­zettás kórósi református mű­emlék templomot. 20-án Pin­cekutatás és régészeti lelet­mentés címmel időszaki régé­szeti kiállítás nyílik a múzeum Rákóczi út 15. alatti kiállító- termében. Itt mutatják be tel­jes egészében a Jókai téren nem régen föltárt kerámiai le­letegyüttest is. A Pécsi Akadé­miai Bizottság székházában október 23—24-én tudományos ülésszakot tartanak, a múzeu­mi kutatómunka regionális fel­adatairól. A Munka és Műve­lődés '78. keretében október 28- án tárlatvezetést tartanak a pécsi múzeum természettudo­mányi kiállításán. A hónap rendezvénysorozata október 29- én, vasárnap délelőtt a (isontváry-matinéval zárul. Országos cipőipari szakmai napok Nagy érdeklődés mellett kez­dődött meg tegnap Szigetvá­ron az országos „Cipőipari szakmai napok" kétnapos ren­dezvénysorozata a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregy­ségében. A szakmailag kiemelkedően fontos tanácskozáson előadás hangzik el többek között az UNIDO-programról, amelynek konkrét eredményeit Buji Péter vezérigazgató mellett J. Berg, az UNIDO team vezetője is­merteti. Az ENSZ Iparfejlesz­tési Bizottsága ugyanis hosz- szabb ideje vizsgálja hazánk­ban a bőr és cipőipar fejlő­dését. A szakmai megbeszélésen a KATY program helyzetéről is elemző tájékoztatást kapnak a résztvevők. A magyar—csehszlovák barátsági hét Baranya megyei rendezvényei Kiállítás, hangverseny, írók-olvasók találkozója A magyar—csehszlovák barát­sági hét rendezvényei keretében tegnap Komlón, a Zrínyi Ifjú­sági Klub és a Juhász Gyula Klub adott otthont a sokrétű programnak. A Zrínyi Ifjúsági Klubban Pavel Francouz és Vladimir Klevis írók, a Cseh­szlovák írószövetség tagjai ta­lálkoztak az olvasókkal. A ren­dezvényt Pavol Gombos, a Csehszlovák Kulturális és Tá­jékoztatási Központ igazgatója nyitotta meg. Részt vett a prog­ramon Krasznai Antal, a HNF megyei Bizottságának titkára, „Tűzzünk virágot a gomblyukunkba’ fl pécsi strandok nyári mérlege Rövid egyhónapos strand­szünet után október 1-től ismét úszhatnak-fürödhetnek a pé­csiek: a Hullám-fürdő nagy medencéje fölött ott feszül már a sátortető. Ebből az alkalom­ból kértünk tájékoztatást a Pécsi Vízműtől: milyen volt az idei nyári fürdőszezon? Meg­tudtuk, hogy a három nyári hó­napban — a változékony időjá­rás ellenére is — pontosan 10 ezerrel több látogatója volt a pécsi strandoknak, mint tavaly. A Hullámot 91, a Balokányt 16, a Nagy Lajost 7 ezren keresték fel. A 114 ezer fürdőző azonban messze nem használta ki a lehetőségeket, strandjainkon soha nem volt zsúfoltság. A há­rom strand napi kapacitása 6800 fő, egyedül a Hullámban 3200-an tartózkodhatnának egyidejűleg anélkül, hogy egy­mást különösebben zavarnák, mégis 2900 fő volt idén a für- dőző-csúcs. Megválaszolásra váró kérdés: miért nem nép­szerűek a pécsi strandok? Hol­ott az úszás — jól tudjuk — egészséges és könnyen gyako­rolható testmozgás. Ugyanez a kérdés érvényes egyébként a sátortetős uszodára is, amely az év nagyobb felében áll a város lakosságának rendelke­zésére, havi látogatottsága azonban mindössze 3 ezer fő körül van. Az október 1-i nyitás előtt felújították az uszoda hőköz- pont-rendszerét és szűrőberen­dezéseit, így a látogatókat kris­tálytiszta, átlagosan 27 fokos hőmérsékletű víz várja. A strand szokásos nyitvatartási ideje reggel fél 8-tól este fél 7-ig tart. Idén a fürdő üzemelteté­sének átszervezésével beveze­tik a 6 órai nyitást, s 100 fo­rintos havi bérlet kibocsátásá­val módot adnak a pécsieknek a reggel 6 és 8 óra közötti idő­ben a munka előtti úszásra. Vizsgálat az állattelepeken Túlságosan sok abraktakarmányt használnak fel a gazdaságok egy kilogrammnyi hús előállítására, szá­mos telepen nagy a pazarlás, más­hol a műszaki felszerelés elavultsá­ga okozza a túletetést - ezt állapí­totta meg a MÉM idén tavasszal végzett vizsgálata, amelynek nyomán azóta egész sor intézkedést tettek a hizlalás gazdaságosságának fokozá­sára. Az intézkedések első eredmé­nyeit, s a tapasztalatokat most is­mét elemezték. A vizsgálat nyomán újabb intéz­kedések várhatók, tekintettel arra, hogy néhány területen egyáltalán nem, vagy csak részben sikerült előbbre lépni. A takarmányok nyil­vántartási fegyelmét az üzemekben a jövőben megszigorítják, s ebbe a munkába bevonják majd a területi tsz szövetségek revizori csoportjait. Az NDK-beli együttes himesházi szereplésének egyik jelenete Cottbusi művész­együttes Baranyában Vastaps fogadta a műsort Hímesházán Kedden este már hat óra­kor gyülekeztek a hímesházai- ak a Körzeti Művelődési Ház­ban, hogy megtekintsék az NDK-ból érkezett művész- együttes műsorát. Hét órakor minden hely foglalt volt, meg­kezdődött az előadás. Előle­gezett vastaps fogadta a színpadra lépő Cottbusi Épí­tőmunkások Tánc- és Ének- együttesének tagjait. Előadá­suk esemény volt a község életében: első ízben látoga­tott a túlnyomórészt német nemeztiség lakta Hímesházá- ra külföldi népi együttes. ■Cocos sörényű poní Üszög pusztán Matyi és a gyerekek Lovaglás, indián módra Matyi kényelmesen át tud­na ügetni a fekete kanca ha­sa alatt, de sokkal óvatosabb annál, hogy a nagy lovak kö­zött ilyen vakmerőségre vete­medjék. Persze Szamosi Zsuzsa is óvja ettől, úgy vezeti min­dig a karámban, hogy vélet­lenül se kerüljön a rábízott kis póniló a dübörgő paták közelébe. Matyi másfél esztendős, fe­hér foltos, fekete kis póni, kó­cos sörénye van, (lovaglás közben ebbe kapaszkodnak a gyerekek), és földig érő feke­te farka. Nemrégiben vásárol­ta a Pécsi Állami Gazdaság a Kutasi Állami Gazdaság so- mogysárdi méneséből, de már otthonosan üget az üszög­pusztai telepen a gyerekek kö­zött. Persze, ha olyan gondos kezek ügyelnek rá, mint a gondozójáé: fényesre kefélte tegnap is, lemosta patáját, úgy hozta ki az istállóból. A gyerekek amúgy indián módra lovagolnak rajta: sző­rén ülve. Az öt—tízéves gyerekek fan­táziavilágában fontos szere­pet játszik majd Matyi, a Pécsi Állami Gazdaság veze­tői azonban nemcsak ezért vásárolták a pánit. A kis is­kolásokkal meg szeretnék ked- veltetni a lovaglást, úgy gon­dolják, hogy Matyi hátáról szívesen ülnek majd át a nagy lovakra, délutánonként a mos­taninál is jobban benépesedik az üszögpusztai lovarda. Hosz- szú évekig vajúdott a lovas­sport Pécsett, a lótartás nagy anyagi megterhelését most a Pécsi A. G. vállalta, jó ügyet szolgál, ki kellene használni. Lombos! J. P. Kovács Tibor, az Országos Béketanács elnökségének tagja. A Csehszlovákia idegenforgal­mi nevezetességei című kiállítást a Juhász Gyula klubban Jirí Smo- lik, a CSKTK igazgatóhelyettese nyitotta meg. A kiállítás fény­képeken mutatja be Csehszlo­vákia legszebb tájait. Ezt köve­tően a Hárfa Prága kamara- együttes adott hangversenyt, majd Pavol Gombos találkozott a „Julius Fucsik” szocialista brigád tagjaival, kötetlen be­szélgetés alakult ki a csehszlo­vák és a magyar bányászok munkájáról, életéről. A magyar-csehszlovák barát­sági napok egyik pécsi ren­dezvényének tegnap délelőtt a KISZ Vezetőképző Iskolája adott otthont. Itt filmvetítésre került sor és Pavol Gombos, a CSKTK igazgatója tartott előadást „Az ifjúság munkája és élete a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban, a SZISZ II. kong­resszusa után” címmel. Az elő­adást konzultáció követte. Ugyancsak Pécsett, a Neve­lők Házában irodalmi estet rendeztek, amelyen Peter Tyc, a CSKTK képviselője tartotta a bevezető előadást, majd mű­sor következett. Ezen Vladimir Klevis és Pavel Francouz cseh­szlovák írók is részt vettek. A szentlőrinci rendezvényen Jiri Smolik, a CSKTK képviselő­je mondott beszédet, ezt köve­tően a Dolina-Uhorské Hra- diste-i folklóregyüttes adott műsort. A cottbusiak megyénkben a „Tűzzünk virágot a gomblyu­kunkba” című folklórműsoru­kat mutatják be — de reper­toárjuk ennél jóval bővebb: modern táncjátékok is gyak ran szerepelnek programjuk ban. Rita Richter, az együttes ve­zetője elmondta, hogy mind össze hatéves múltjuk eddig is gazdag sikerekben. A meg alakulást követő évben, 1973 ban aranyérmet nyertek az NDK munkásfesztiválján. Idén megkapták a fesztivál első dí­ját. Lengyelországban, Ma­gyarországon, Csehszlovákiá ban, a Szovjetunióban és Bul­gáriában vendégszerepeitek. A 72 tagú együttes három csoportból áll: tánc, ének és zene — valamennyi élén kü­lön művészeti vezetővel. A ta­gok nem mind építészek: diá­kok, pedagógusok, mérnökök is tartoznak közéjük. Mielőtt az együttes megalakult volna, már valamennyien szereztek más művészeti csoportokban tapasztalatokat. Talán ez is az egyik titka annak, hogy a fiatal együttes szereplése igen maaas művészi színvonalat képvisel. Megyénkben húsz ének-zene és tánckompozíciót mutatnak be, többségükben a népi élet­ből vett jeleneteket, játékokat. Hímesházán nem maradtel a vastaps — valószínűleg Somberekén sem, ahol tegnap léptek színpadra a cottbusiak. Utolsó baranyai állomásuk Me- cseknádasd, ahol felveszik a kapcsolatot a helyi nemzeti­ségi együttessel, amely még idén novemberben elindul az NDK-ba cottbusi vendegsze- replésre. T. É. I. Napirenden a cigány­albizottság munkája A Baranya megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpoliti­kai Bizottsága tegnap délelőtt Pécsett, a tanács vb-termében tartotta ülését, amelyen két főbb napirendi pontot vitattak meg a bizottság tagjai. Előbb dr. Görcs László, a ci­gányügyi albizottság tevékeny­ségéről számolt be, vázolva azt a munkát, melyet a megalaku­lás óta — 1962 — végeztek. Munkájukat megannyi eredmény fémjelzi, a megyében élő 23 ez­res létszámú cigánylakosság sorsának-életének befolyásolása, gondjaik vitele. Csak egy jel­lemző adat: 1962-ben még 168 külterületi cigánytelep — put­ritanya — létezett Baranyában, s ma mór csak 38-ról beszé­lünk. A cigánytelepek felszá­molása, az ott élők községek- be-városokba telepítése, la­káshoz juttatása, életszínvona­lának emelése fémjelzi azt a munkát, melyet a megyénk in­tézményei a cigánykérdés érde­kében tettek. Takács Gyula, a Baranya megyei' Tanács elnökhelyette­se, a szoc. pol.-bizottság elnö­ke megköszönte a beszámolót s leszögezte: igen dinamikus és eredményes a cigány-albi­zottság működése, s elismerését fejezte ki az albizottság tag­jainak, személy szerint dr. Görcs Lászlónak, a cigányügyi albizottság vezetőjének. Második napirendi pontként a bizottság dr. Csobó Dénes, megbízott intézetvezető-főorvos előterjesztését vitatta meg. Az előterjesztés a megyei egész­ségügyi-, szervezési-, tervezési információs központ munkáját értékelte.

Next

/
Thumbnails
Contents