Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-30 / 300. szám

TRADE 111 fin IC # A védjegyek hatalma Ismert, patinás védjegyek. Az Elzettet 1932-ben jegyeztették be. Alatta az egyik legrégebben, 1909-ben lajstromoztatott, ma is használatos, világhirű szóvédjegy: a TUNGSRAM. Az ugyancsak ismert T-betűs ábrát csak később, 1938-ban jegyeztették be. A Fabulon termékeiről ismert Richter Gedeon gyár egymásba érő névbetűit 1937-ben, a Taurus-bikát 1923-ban, a Chinoin gyár védjegyét még régebben, 1913-ban jegyeztették be. A Gló­bus szó hivatalosan 1924 óta használatos jelölés a magyar konzerveken, itt az aranyfácán védjegyet mutatjuk be. A váciak Forte védjegye már a felszabadulás után született. Fluor a fogszuvasodás ellen... Még egy év a Döntés I979 júniusában Nem is gondolnánk, mekkora hatást képes gyakorolni ránk akárcsak egy színes papírgyű- rűcske is. Kolbászhegyek a kirakatban, ám mi pillantásra sem méltatjuk. Ugyanaz a ki­rakat, csakhogy most a kolbá­szokon nemzeti színű szala­gocskák virítanak, a gyulai és a csabai kolbászokat ékítő je­lek. Azonnal berohanunk az üz­letbe és rendelünk belőle há­rom kilométernyit. Példánk leg­feljebb abban sántít, hogy eze­ket a jóféle kolbászokat ná­lunk nemigen szokták a kira­katba tenni, hanem a pult alá, ha egyáltalán van. Az viszont tény, a nemzeti színek által felidézett ,,Gyulai” és „Csabai" szavak — ezek egyébként szó­védjegyek — csábítanak, vá­sárlásra ingerelnek, ezeknek a szavaknak hatalmuk van. Dundi nö a kígyóval Az elmúlt hétvégén a kőbá­nyai vásárközpontban, a Trade Mark nemzetközi védjegykiállí­táson a védjegyek százai felett tartottunk szemlét. A kiállítás úgy kínálta magát, mint az el­ső ilyen jellegű nemzetközi se­regszemle a világon. Ettől vé­gül is nem hatódtunk meg, saj­nos a külföldi részvétel igen szerény volt, a külföldi kiállí­tók száma még a tucatot sem érte el, a tőkés országok úgy­szólván távol maradtak. Kár, hiszen — kapaszkodjunk meg! — a külföldiek csaknem ne­gyedmillió védjegyre kértek oltalmat Magyarországon, a magyar vállalatok ezzel szem­ben csak mindössze 3654 véd­jegyet jegyeztettek be ideha­za. Mindemellett a kiállítás hasz­nos volt, sok-sok érdekesség­gel szolgált, a külgazdasági munka hatékonyságát fokozan­dó, felhívta a figyelmet a véd­jegyek gazdasági jelentőségé­re. A kiállítás tablói elsőként a múltba repítettek. Jóllehet, az első magyar iparjogvédelmi és védjegytörvény csak 1896- ban született — az új magyar védjegytörvény 1969-ben —, a fotókópiák tanúsága szerint már korábbról ismerünk magyar eredetű védjegyeket. Loewe La­jos és társa 1875. október 2-án, de. 10 órakor tette le varrógép­gyártmányai védjegyét a buda­pesti kereskedelmi kamaránál. A Loser testvérek 1877-ben kér­tek oltalmat a Rákóczy-féle bu­dai keserűvízből nyert nyers só­áruik címlapjára, dugasz-borí­tékjára és üveg-alakjára. Schottola Ernő és Neoschil sérvkötőinek védjegyét jegyez­tette, a védjegy ábrája: dundi hölgy a kezére tekeredő kígyó­val és tállal. Az első külföldi bejegyzők sorában találjuk a meisseni szász királyi porcelángyárat, mely a budapesti kereskedelmi kamaránál 1876. február 24-én, de. 10 órakor tette le a „por-, zellán gyártmányaiba” beége­tett védjegyeket — két kard, keresztbe téve. Ugyancsak ezekben az években kért oltal­mat Magyarországon varrógép gyártmányainak védjegyére az ismert amerikai Singer cég, vas. és acélgyártmányaira As­beck Osthaus Eicken, francia „liquer”-jére a Bénédictine. Zenéjét szerezte lfujicsícs Tihamér Néhány patinás, ma is hasz­nálatos magyar védjegyet olva­sóinknak is bemutatunk. A leg­régibb alighanem a TUNGS­RAM, e szóvédjegyet 1909-ben jegyeztették be. A magyar iz­zólámpák máig is ezen a né­ven futnak a világpiacon, ma­ga a TUNGSRAM szó a világ csaknem száz országában élvez oltalmat, még a Fidzsi-szigete- ken is bejegyeztették. Érdekes története van a Csepel Vas- és Fémművek emblémájának. A Weiss-Manfréd tőkés csoport gyárát államosították, megvál­tozott a cég neve is, ám az új embléma nagyban hason­lít a régihez, nem lett volna szerencsés ugyanis valami me­rőben újat kreálni, hiszen a ré­gi emblémát már széles körben ismerté tették a külföldi piaco­kon. Talán annyit még a kiál­lítás érdekességei közül, hogy a védjegyek születésénél oly­kor még zeneszerzők is bábás­kodnak. A Magyar Hirdető a tv-reklámban felhangzó szig­nálját védjegyeztette az Orszá­gos Találmányi Hivatalnál, az okiraton ott a kotta fotókópiá­ja, az ismert szignál szerzője az azóta elhunyt Vujicsics Ti­hamér. Mondanunk sem kell, milyen fontos, hogy a magyar válla­latok itthon és külföldön is védjegyeztessék áruikat. A véd­jegy, amennyiben szakszerűen alkalmazzák és állandó minő­ségi garanciája ismert, gaz­dasági előnyt, a fogyasztónak vásárlási biztonságot jelent. Különösen a magyar külgazda­ság fejlesztésének érdeke, hogy hatékonyságát védjegyekkel fokozza. A Madridi Unióhoz be. jelentett magyar védjegyek szá­ma 1977-ig 2902. Feljegyeztünk egy statisztikát, eszerint 1962- től 1977 végéig Albániában 2 magyar védjegyet lajstromoztat­tak, Ausztriában 908-at, Cseh­szlovákiában 806-ot, az Egye­sült Arab Köztársaságban (így tartják nyilván) 797-et, Jugo­szláviában 838-at, Lengyelor­szágban 101 -et, Kuvaitban Ill­et, az NSZK-ban 760-at, az NDK-ban 913-at, Portugáliá­ban 804-et, Romániában 908- at, a Szovjetunióban 98-at, Spanyolországban 836-ot, Svájcban 658-at, az USA-ban 32-t, Vietnamban 84-et és így tovább. Miért húzódoznak? Sok ez, vagy kevés? Kevés! Általános tapasztalat, sok vál­lalat húzódozik a védjegyezte- téstől. Ennek nyilván számos oka van. Mindezzel talán kap­csolatba hozhatnánk a Kiváló Áruk Fóruma titkárának egyik sajtónyilatkozatát: a híradás- technikai ipari vagy az élelmi- szeripari termékek körében 10 cikkből ha kettő eléri a KÁF minőségi szintet. Vagyis: egye­lőre még sok vállalatunknak bizony kötelező is a szerénység. Előbb a jó minőség, s csak az­után jöhet a védjegy. Miklósvári Zoltán A Magyar Hűtőipar mosoly­gós eszkimó babája, a Mirelit szó második fele — az elit — a termékek minőségére utal. Mellette a Cukoripari Vállala­tok Trösztje hókristály kocka­cukrának ábrás védjegye, me­lyet egyedül csak a Petőfi Cu­korgyár jogosult használni. A BUDALAKK három karikájának színei: piros, sárga, kék, még­pedig azért, mert ezekből az összes szín kikeverhető. A fel­felé szálló madár a felvonó- gyártásra utal. A Hajtóművek és Festőberendezések Gyára időközben profilt változtatott, a liftgyártás megszűnt, ám a védjegy ábráját nem változtat­ták meg, miután a világpiacon ezt a védjegyüket ismerték meg. A százéves ember legalább olyan ritka, mint az, akinek minden foga ép. A szuvaso­dás — orvosi nyelven a ca­ries — pattintja és eszi a fog­zománcot, kíméletlenül és min­den apelláta nélkül dolgozik a kivehető fogpótlásig, sokoz mindannyiunk számára meg­annyi kellemetlen és fájdal­mas percet. Vajon a fogszu­vasodás fátumszerű, avagy elkerülhető? Az idei áprilisi Fogorvosi Szemlében dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egye­tem Fogászati Klinikájának igazgatója a fogszuvasodás tö­meges megelőzésének gyakor­lati megvalósításáról ír. Az ál­tala javasolt megoldás: a ház­tartási só fluoriddal történő dúsítása. A fluor ugyanis meg­gátolja a fogszuvasodást —,- Elítélem a kuruzslókat, akik a betegek jóhiszeműségé­ből élnek. Bár rólam is ezt tart­ják — magyarázza dr. Büdy Pál, 78 éves agrármérnök, ogrobio- lógus, tudományos kutató, aki Dunaharasztiban él és leg­alább fél évszázada gyógynö- vény-koncentrátumokat készít emberi, állati, növényi baiok orvoslására. Különlegességeit, vagyis a növények hatóanyagait tömé­nyen tartalmazó alkoholos és olajos oldatokat állami cégek­től rendeli meg és elegyítésük­kel hozza létre házi gyártmá­nyú gyógyszereit. Hogyan, mi­lyen arányban? Titok. S az is marad, mert nincs kinek átad­nia hobby-mestersége féltve őrzött fortélyait. Eszköz-kellék­tárában az üveg mérőedények, a fiolák az uralkodóak, de megtalálható egy nagy teljesít­ményű ipari mikroszkóp és többszáz, az anatómiát, gyógy­növényeket bemutató könyv. A hazai gyógynövények mindegyi­két megtermeszti fólia alatt, üvegházban, a kertjében. Ha állít is elő belőlük lepárlással kivonatot, azt először önmagán próbálja ki. Mindegyik hatás- mechanizmusát kitűnően isme­ri fejből. — Mindent, amit kikisérlete­zek, ellenőriztetem a KÖJÁL- lal, a Kereskedelmi Minőség­vizsgáló Intézettel; egyébként engedélyezett újdonságaim lajstromozva az Országos Jogvédő Hivatalban. így a Fló­ra Oleum, ami 18 léle nyava­lyát gyógyit, megszünteti a ni­kotin- éí alkoholéhséget, a lábszári érgörcsöt, az asztmát, az izületi bántalmakat, az ér­fal elmeszesedését, de szabá­lyozza a szívműködést is. Egy másik, ötféle gyógynövény ki­vonata a máj- és vesebajokat enyhíti. A friss vizet felforral­juk, belecsepegtetjük a meg­adott adagban, majd páráját belélegezzük komótosan. Gyágyteákkal nem foglalkozom. A TIT Ráckevei Járási Szer­vezetének híres népművelője, még a Debreceni Mezőgazda- sági Akadémián szerzett agro- biológusi oklevefet, de négy szemesztert hallgatott a Páz­mány Péter Tudomány Egyete­men, orvosszakon. Felkutatta hazánk savanyú talajait, rész­ben felmérései alapján szer­kesztették az Országos Talaj­tani Térképet. Ma is hívják ter­melőszövetkezetekhez, hogy sa­ját patikaszereivel állatbeteg­ségeket számoljon fel, végleg száműzze a peronoszpórát, a lisztharmatot, a kajszifák guta­ütését és a gyümölcsfák szívó­kártevőit. Az országban még egy idős kollégáról tud, oki szintén agrobiológus. Nemrég a kullancscsípés ellen talált ki gyógynövényszármazékot, amit kipermetez a levegőbe, ami el­űzi a vérszívót. Már vizsgálja az s a professzor módszerével — 50—60 százalékkal csökkenteni lehetne e fogbetegség előfor­dulását. — A fluorid szervezetbe jut­tatása, a fogszuvasodás elleni küzdelem — mondotta dr. Tóth Károly — szerepelt cél­feladatként a tudományos ku­tatási témák között. Mi, Sze­geden, ezt az utat választot­tuk. A kidolgozott módszerünk gazdaságosságát is figyelve, a só fluorozásával léphetünk elő­re. (Zárójelben: a só fluoriddal történő dúsítása egy évben 5 millió forintba kerülne, az ivó­víz fluorozása pedig 215 mil­lió forint. A javasolt megol­Áílatorvosi Egyetem parazitoló- giai osztálya és az Erdészeti Tudományos Intézet. — Különösen az emberi be­tegségek gyógyítása izgat, ugyanis családunkban majd­nem mindenki fiatalon halt meg, sokat szenvedve. Hozzám kevés bajbajutott tipeg el, leg­feljebb a járásból, a körzeti orvosok tanácsára. Leginkább súlyos, reménytelen esetektől van szó, de csak orvosi Írásos vélemény, kórházi zárójelentés alapján dolgozom ki az egyén­nek a legjobb koncentrátumot. Előre közlöm az árat is. Páciensei orvosok, híres köz­életi személyiségek — a diszkré­ció mellett — és egyre több kül­földi is. Új-Zélandtól Mongó­liáig levelek százai futnak be havonta; három zsákban áll ki­bontatlanul rengeteg: nem győzi a kivonatok küldözéséi.- Többet dolgozom, mint fiatalon, másképp meghalnék. Kedvenc olvasmányaim — még éjjel is a fejem alatt —, a gyógyszertani szakkönyvek. Öröm, ha felépült a hozzám- forduló. Még vagyok, s ezt szí­vós munkabirásomnak és kon- centrátumaimnak köszönhetem; de ez nem menne szerény táp­lálkozás, sok mozgás, vagyis egészséges életmód nélkül. A levelek, az emlékkönyvbe írottak, a hivatalos szervek pe­csétes válaszai, engedélyei, őszinteségét, önzetlenségét iga­zolják. Legjobban egy monda­ta ragadott meg, a 80 felé kö­zeledő kutatónak: „Ha meg­kergetnének, hát bizony még futni is tudnék." — Csuti J. — dós: a só kiszerelését végző Compack Vállalat 30 millió forintból létrehozna egy üze­met, ahol a fluorozás megtör­ténne. A gépi igény — Svájc­ból beszerezhető berendezés­ről van szó — 7500 svájci frank.) — Hogy állunk ma e kér­déssel? — A javaslatomat — mon­dotta dr. Tóth Károly — meg­vitatta az egészségügyi tudo­mányos tanács, jónak ítélték, de hogy mi lesz a sorsa, nem tudom. Azt hiszem, az Egész­ségügyi Minisztériumnál kel­lene érdeklődni. (Közbevetőleg: Svájcban a fluorozott só 1955 óta kapható az üzletekben.) «. Az Egészségügyi Miniszté­rium 3-as számú főosztályának vezető helyettese dr. Hanny Irén a HDN kérdésére —, amely tulajdonképpen Tóth professzortól indult el — a kö­vetkező választ adta: — A kérdés nem egyszerű. A tudományos tanács ülése óta megszületett egy állásfog­lalás, mely értelmében 1979 júniusáig kell kidolgozni — kidolgoztatni — azokat a mód­szereket és lehetőségeket — figyelembe véve a megfelelő egészségügyi és gazdaságos- sági paramétereket —, mely a fluorozás kérdését hivatott eldönteni. Ez lehetséges az ivóvíz fluorozásával, a só dú­sításával, avagy — tabletta formájában. Az újságíró kapott dr. Han­ny Iréntől egy ötletet is. For­duljunk dr. Orsós Sándorhoz, a Központi Stomatológiai In­tézet igazgatójához. Szakmai szempontból az ő véleményét se hagyjuk figyelmen kívül. Dr. Orsós Sándort azonban nem tudtuk felkeresni — kon­ferencián vesz részt külföldön —, így az általa megfogalma­zott szakmeri kollégiumi állás- foglalásra hivatkozunk. Ennek értelmében: „A fog- és száj- betegségek országos intézeté­nek szakmai kollégiuma első ízben 1972. december 16-án tartott ülésén foglalkozott Tóth professzor beadványa alapján az asztalisó fluor-dúsításával, mint kollektiven alkalmazható fogszuvasodást megelőző mód­szerrel. A kollégium az eljá­rást — hazánk számos e vo­natkozásban lényeges körül­ményét is figyelembe véve —, alkalmasnak ítélte caries-meg- előzés céljára ..." Tehát a módszer jónak ítél­tetett hat évvel ezelőtt. Évente hazánkban fogászati megbetegedés miatt megköze­lítőleg félmillió napot töltünk táppénzen. Ma a fogszuvaso­dás népbetegség. Dr. Tóth Károly: —• Úgy tudom és vallom, hogy mindannyiunk számára hasznos, ha a tudomány ered­ményei mihamarabb átmen­nek a gyakorlatba, ha -miha­marabb kamatoztatni lehet őket. Dr. Adler Péter, a debrece­ni Stomatológiai Klinika pro­fesszora, a Fogorvosi Szemle főszerkesztője a kérdésről így vélekedik: „...a világszerte használt F-profilaxisnak e módja az eredmények nem­zetközi elismerése ellenére sem jutott túl a klinikai kísérlete­zésen — a szegedi klinika tudnillik házi üzemben F-dúsí- tott sóval látott el egy-egy ki­sebb települést. Ez indította arra Tóth professzort, hogy a nyilvánossághoz meneküljön, s így elhárítsa magáról azt a felelősséget, hogy nem tett meg mindent sikeres kísérletei eredményének széles körű ér­tékesítésére ..." Az újságíró e tengeri kígyó­nak látszó ügyhöz csak annyit téhet hozzá: várjunk tehát 1979 júniusáig. De lehetőleg ne tovább ... Kozma Ferenc nettói O FELVESZÜNK: # Vízvezeték-szerelő, kőműves, parkettás, villanyszerelő, fűtésszerelő, gázszerelő, tmk-szerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat, gépkocsivezetőket és 1 D vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt PÉCSI ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VALLALAT PÉCS, TÍMÁR U. 23. „Elítélem a kuruzslókat" Csodatévő gyógynövények A Flora Oleum tizennyolc betegséget gyógyít

Next

/
Thumbnails
Contents