Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-29 / 299. szám

1978. OKTÓBER 29. ÉVFORDULÓ DN HÉTVÉGE 7. A munkásság ügyéhez hű, tudós értelmiségi Hatvan éve történt Doktor Sándor II Pécsi Nemzeti Tanács megalakulása azonnali békéi és polgári demokráciát! Lassan két évtized múlik el, hogy ,,találkoztam” vele. Első jelentősnek gondolt tudomá­nyos feladatként kaptam életé­nek feldolgozását, küzdelmes nehéz napjainak bemutatását 1919—21. között. Már csak bí­rálóm kemény szavai jutnak eszembe, aki szerint idealizált képet, felnagyított tetteket tu­lajdonítottam Doktor Sándor­nak. A hiteles forrás, amely akkor rendelkezésemre állt, a Horthy bíróság előtt tárgyalt perének anyaga volt 1923-ban. E tárgyaláson természetesen ő nem volt jelen, az emigráció keserű kenyerére kényszerült. Magyarkanizsán élt a királyi Jugoszláviában. Oruos és tudós Két évtized alatt a legkü­lönbözőbb „lelőhelyről" gyűlt össze életére anyag és min­den fontos fordulat dokumen­tálható. Nézem, forgatom írá­sait, kéziratban maradt gon­dolatok gazdag tárháza. Meg­döbbentő éleslátását, megren­dítő előrelátását, vagy huma­nizmusát csodáljam? Azután elkezdem sorolni, ki miért mondható nagynak, szűkebb pátriánkban kiemelekdő törté­nelmi személyiségnek? Egyszer nemrég felelősséggel kellett válaszolnom, kit ítélhetünk Ba­ranya kiemelkedő szocialista személyiségének a baloldali mozgalomban? Nagyszerű em­berek légiója vonult el gon­dolatban előttem. Valamennyi kortársa, több harcostársa volt. Szabó József bölcs munkásve­zér, Szikora imre, a robes- pierre-i jellemű pécsi agitá­tor, Jóna Gábor szakszerveze­ti vezető, a Pécs környéki napszámosok bálványozott ve­zére, akiért társaik puszta kézzel mentek a rendőrszuro­nyoknak. Doktor Sándor közü­lük emelkedett ki, ahogy kor­társa, a szociáldemokrata szer­vezetek népszerű ügyvédje, ké­sőbbi vezérük Hajdú Gyula írta : „ .. . Tiszta jellemű, meg­közelíthetetlenül haladó gon­dolkodású, tudós volt..." Több tucat újságcikk szüle­tett halála után, mindenki mást emelt ki méltatása, gaz­dag életpályájának vizsgálata közben. Meglepő a pontat­lanságok sokasága, amelyektől nem mentesek a lexikon szintű művek sem. Ilyen helyzetben különösen magas tudományos értéke van a maga készítette „Curriculum vitae”-nek, ame­lyet 1918. április 5-én készí­tett, túl életének delén. S mi­vel mellékelte: „Doktor Sán­dor irodalmi műveinek jegyzé­ke” címen tudbmányos tevé­kenységének legjavát, az ol­vasó tőle tudhat meg mindent életének első nagy és sike­res szakaszáról. így szól e do­kumentum: „Doktor Sándor született 1864. jan. 4-én Ráko­son, Bereg megyében, ref. val­lásé, szegény sorsú szülőktől. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Szatmóron és Nagykőrösön végezvén, 1883- ban a budapesti egyetem or­voskari hallgatója lett s itt 1889. január havában okleve­let nyervén, mindjárt a Kéz- márszky tanár, női klinikájára lépett be gyakornoknak. 1891. február 1-től fogva II. tanársegéd: 1895. február ha­vában állami utazási ösztön­díjjal külföldi tanulmányútra indul, s másfél éven át felke­resi Németország, Párizs és London szakbeli java meste­reit. 1896. december 1-től újból II. tanársegéd, 1897. nov. 1-től fogva I. tanársegéd mindad­dig, mígnem 1901. november 16-tól az újonnan felállított pécsi m. kir. Bábaképző igaz­gató tanárává neveztetett ki. (1898-ban megnősül. Házas­ságából 6 leánygyermeke szü­letett, kiket — anélkül is. danivalója volna nem csak or­vosoknak, de szociálpolitiku­soknak is . . Gondolkodó és politikus 1906-ban Pécsett is megala­kult a Szabadgondolkodók Pé­csi Társasága. Nem keltett vi­tát a több száz összegyűlt tag előtt Doktor Sándor elnökké választása. Kapcsolatai mind erősebbek lettek a baloldali értelmiséggel, amelynek legja­va már a háború előtt a szo­ciáldemokrata párt tagja volt. A munkásság művelődését nagy lelkesedéssel felkaroló Pécsi Munkásiskola ünnepelt nagy- tekintélyű tanára lett. Előadá­sai eseményszámba mentek. Nagy siker kísérte Doktor Sándor előadásait ott is, ahol a szűklátókörű városvezetés akadályokat gördített a meg­jelenés elé. „A világegyetem és a Föld keletkezése” c. többször megismételt előadá­sait a pécsi szociáldemokrata pártszervezet kinyomatta. Szin­te kézikönyvként -használták a politikai képzésben. A hábo­rú alatt már a helyi munkás- mozgalom és radikális értel­miség elismert vezetőjeként tartották számon.. A munkás­ság előadásairól, az értelmi­ség progresszív rétege a sza­badkőműves páholyból ismerte Doktor Sándort. így érthető, hogy e tényezőkkel kapcsola­tai mind szorosabbá váltak akkor, amikor a forradalmi válság jelei Baranyában is mind erőteljesebben jelent­keztek. Ö maga vallotta, hogy: „ .. . amikor a napi esemé­nyek valamilyen gondolatot felvetettek, amit helyesen ki­fejteni nem tudtak, akkor el­jöttek hozzám tanácsot kérni, azt látták, hogy bennem meg­van minden jóindulat...”. Baranyában politikai pályá­jának egyik legnagyobb ese­ménye, ha ezeket mérni lehet, 1918. november 1. A munkás­ság és polgárság tömeggyűlé­sén egyhangú bizalomárad le­ié és a Pécsi Nemezti Tanács elnökévé választották. A mun­kásság, a helyőrség, polgár­ság Doktor Sándor elnökleté­vel ülésező Nemzeti Tanács­ban nyilvánítja ki egyetértéséi a forradalommal. „Független, önálló Magyarországot kell te­remteni ..." A Nemzeti Tanács rövid tevékenysége alatt ha­talmas munkát fejtett ki. A nemzetőrség megszervezése, a politikai viszonyok normalizá­lása, élelemszerzés, a megye déli területén jelentkező an­nexiós törekvések leküzdése, nagy tekintélyt adott a Nem­zeti Tanácsnak és elnökének Tevékenységük kiszélesedésé­nek az antant-szerb királyi megszálló csapatok benyomu­lása állított korlátot. Elnöki minőségben írta alá a meg­szállók brutalitása ellen tilta­kozó Néphatározatot, amely elvi kartája lett 1918—1921. között minden olyan törekvés­nek, amely tudatosan rejtve, vagy spontán az annexiónak nyitott' utat. A magya'r Bara­nya szocialista alapokon törté­nő berendezkedésének leg- konzekvenseb’b harcosa volt. 1918—1921. között élete olyan irányban változott, amely úton kevesen követték egykori értelmiségi sorban mellette ál­ló társai. A pályájának ívelése a de mokratikus forradalomtól, c kommunista (Pécsi Szocialistc Párt) mozgalom megértéséig abban való nagy szerepválla lásig figyelhető meg. Nézetei nagy változásor mennek át, ugyan úgy, min amilyen drámai nagy esemé nyek fordítanak ki mindent sarkaikból. Naplóját forgatva, hétről hétre tempóját fokozó politikai események újraérté­kelése figyelhető meg. Józan­sága, éleslátása, műveltsége olyan értékelésekre tette ké­pessé, hogy kortársainak, va­lamint a politikai pártnak is a leghasználhatóbb intenció­kat adhatta, amire a megszál­lás alatti ellentmondásos po­litikai harcban ^nagy szükség volt, és mindig nagyobb te­kintélyt adott. Egyedül így érthető meg, hogy 1920—21- ben a Pécsi Szocialista Párt, a Megszállt Területek Szocia­lista Ifjúmunkás Szövetsége, a Pécsi Szakszervezeti Tanács, az Orvos Szakszervezet egyaránt vezérének tekintette. E politikai forgatagban, ami­kor Pécsett 30—40 különböző lap jelent meg, amely a leg­különbözőbb orientálást adta a tömegeknek, művészet volt józan és a szocialista törek­véseket szolgáló hangot meg­adni. Erre Doktor Sándor volt elsősorban képes. Forradalmi vezető A pártharcokban, a Pécsi Szocialista Párton belül kiala­kult forradalmi ellenzéknek lesz egyik vezetője. 1920-ban az újjáalakított Nemzeti Ta­nács ismét elnökéül választot­ta. E forrongó években sze­replése olyan méretűvé vált, amely összefoglalhatatlan e cikk keretében. Tudós, orvos, pártmunkás, munkás-kurzusok előadója. Szakszervezeti veze­tő. Személyében, tevékenységé­ben összpontosult minden, ami e kritikus időszakban nem volt egyszerűen megoldható. Elszán­tan harcol a pártegységért. Szervező képessége ekkor bontakozik' ki. A szakszervezeti mozgalom egyszemélyű veze­tője, ugyanakkor minden erő­vel harcol a bábaképző és kli­nikai intézetek fejlesztéséért. Lázas tevékenységének az el lenforradalmi csapatok bevo­nulása vetett végett. A politi­kai mozgalomban a legexpo­náltabb vezetőnek számító sze­mélyekre bizonytalan sors várt. Az emigráció Baranyát elha­gyó csoportjaival ő is mene­külni kényszerült. Magyarka­nizsán 1921—1941. között el­ismert, nagytekintélyű orvos­ként ismerték. Két évtizedes jugoszláviai tartózkodása alatt sem lett hűtlen eszméihez. Az illegális Jugoszláv Kommunista Párt Vajdasági Szervezetében vállalt feladatokat. 1941-ben a németek oldalán érkező ma­gyar hatóságok letartóztatták. A Pécsett megrendezett kon­cepciós per 10 évi börtönnel sújtja politikai tevékenységé­ért. Börtönének ajtaját a fel­szabadító hadműveletek nyi­tották meg 1944 novemberé­ben. Egyetlen évet mért rá még a sors. 1945. november 7-én tragikus körülmények kö­zött hunyt el. Pécs sikereinek, küzdelmeinek fővárosa. Sírja is itt emlékeztet a humanista emberbarátra, a „nagy ideálo­kért" küzdő, a munkásság ügyéhez hű értelmiségi típus­nak az alakjára. Dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója 1918 őszén a monarchia tel­jesen összeomlott. Bulgária el­veszett, az olasz fronton döntő vereség következett be. A ha­diesemények következtében ré­szeire bomlott az Osztrák—Ma­gyar Monarchia, területén pol­gári berendezkedésű nemzeti államok születtek meg. Mind­ezek nagyban hozzájárultak a magyarországi események ala­kulásához, melyek viharos gyor­sasággal követték egymást. Ok­tóber 25-én Budapesten meg­alakult a Nemzeti Tanács. El­nöke Károlyi Mihály, tagjai kö­zött több kiválóságot találunk Böhm Vilmos, Jászi Oszkár, Hatvány Lajos és Kunfi Zsig- mond személyében. Október 26- án proklamációt adott ki a Nemzeti Tanács „Magyarország Népéhez” címmel. A Budapesti Nemzeti. Tanács proklamációjának hatására Pé­csett október 27-én a Szociál­demokrata Párt munkásgyűlést hirdetett meg. A gyűlésről így ír a Pécsi Napló: „...Mintegy 3000 főnyi munkás vasárnap délelőtt az Irányi Dániel téren lévő népmoziban ülést tartott. A gyűlésen Hajdú Gyula dr. hatalmas, szép, lendületes be­szédben ismertette a Nemzeti Tanács célját, proklamáció- ját..." A részvevők határoza­tot fogadtak el, melyben leszö­gezik: ......A pécsi és pécsvi­d éki munkások és polgárok 1918. évi október 27-én tartott nagygyűlése örömmel és lelke­sedéssel üdvözli a Nemzeti Ta­nács megalakulását és a ki­áltványban foglalt programot. Felhívja ezen Tanácsot, hogy egészítse ki magát az ország minden részének küldötteivel nemzetgyűléssé és állandó ülé­seken tanácskozzék a prog­ramjában foglalt követelések megvalósításának módjairól és a békéért és az ország demok­ratizálódásáért vágyódó töme­gek erejével szerezzen érvényt hozandó határozatainak ...” Október 31-éré virradóra győz az „őszirózsás forradalom" Bu­dapesten. Még ez éjjel „Pécs város közönségéhez” távirat ér­kezett - „...A magyar Nemze­ti Tanács átvette a kormányha­talmat az egész budapesti hely­őrség és az egész államrend­őrség nagy lelkesedéssel mellé állott. Minden vidéki várost fel­szólítunk, csatlakozzon azonnal az egyedüli törvényes kormány­hoz: a Nemzeti Tanácshoz. — A Magyar Nemzeti Tanács VB ..." Délelőtt ülést tartott Pécs város tanácsa, amely ülésen bejelen­tették a Nemzeti Tanács meg­alakulását. A Dunántúl nov. 1-i száma vezércikkben számolt be az ülésről: ......Ma volt az e lőértekezlet — a katonaság, közhivatalok, a MÁV és a Pos­ta csatlakoztak a Nemzeti Ta­nácshoz — ...” Ezen a napon falragaszok és röplapok jelen­tek meg Pécs utcáin, hirdetve a Nemzeti Tanács megalakulá­sát. Felhívták a város lakossá­gát, hogy november 1-én tar­tandó népgyűlésen jelenjen meg. „Munkások! Katonák! Polgárok! A katonaság is csat­lakozott a Nemzeti Tanácshoz. Akiket a demokrácia pribékjei­nek szánt az elnyomó uralom a demokrácia harcosai lettek. Megszületett az Új Magyaror­szág ! — Pécs város népének hatalmas megnyilatkozással kell igazolnia, hogy szívvel és lélekkel küzd a rögtöni béké­ért és az ország demokratizáló­dásáért — Ezért pénteken no­vember 1-én d. e. 10 órakor a városház előtt tüntető nép­gyűlést tartunk. Legyen ott a város minden lakója, polgár, katona és munkás egyaránt.” Másnap, november 1-én 10 órakor megkezdődött a hatal­mas méretű demonstráció. Mint­egy 15 000 ember gyűlt össze a Széchenyi téren. A bánya­munkások saját zenekarukkal vonultak fel a „Marseillest” játszva. Majd egy fiatalember szavalata vezette be a nagy­gyűlést. Ezt követően dr. Dok­tor Sándor, mint a helyi Nem­zeti Tanács elnöke nyitotta meg a nagygyűlést „... ünnepet ülünk, az ezeréves Magyaror­szág az önálló Magyarország újjászületésének az ünnepét, üdvözlöm Pécs népét ezen az ünnepen. A négy és féléves há­ború irtózatos kohójában ele­meire bomlott Ausztria és meg­szabadult Magyarország, ame­lyért annyi vér ömlött a múlt­ban. Ezt az új Magyarországot ki kell építeni, hogy szabad Magyarország legyen. Erre a nagy munkára alakult meg Bu­dapesten a magyar Nemzeti Tanács, amely a legnagyobb hatalom ma. Ebből alakult meg az első népkormány. Mit várunk ettől a kormánytól? Bé­két az azonnali fegyverszünet­tel és az ország területi épsé­gének megtartásával. Egyenlő jogot a nép minden férfi- és nőtagjának. A népkormány nem lesz rövidéletű. Az általános egyenlő és titkos választójog lesz a biztosíték, hogy a régi uralom nem jön vissza ...” A megnyitóbeszédet Egry Bé­la dr., Pécs országgyűlési kép­viselőjének hozzászólása kö­vette. Frenetikus taps köszön­tötte Hajdú Gyula dr. előadói beszédét, aki méltatta a nagy elődöket, Bocskait, Thökölyt, Rákóczit és Kossuth Lajost, majd az eseményekről számolt be. Beszédét a következő szavakkal zárta: „...Katonák, Polgárok! Esküdjetek meg, hogy a szent forradalom művét nem mocs­koljátok be védtelen polgárok kirablásával... Esküdjetek meg, hogy a Nemzeti Tanáccsal áll­tok, éltek és azzal haladtok, örülnünk kell a boldog pillana­tokban. Éljen a független, sza­bad, demókratikus Magyaror­szág !" Ezután Ruzsinszky Béla, a Keresztényszocialista Párt kép­viselője, Éber Nándor dr. a vasutas tanács, Tartós György a postás tanács és Cserta Bé­la joghallgató, a diáktanács csatlakozását jelentette be a Nemzeti Tanácshoz. A tanács névsorának ismertetése után a megjelent munkásság Ruzsinsz­ky Béla kilépését követelte, aki engedve a népgyűlés óhajának, visszalépett a Nemzeti Tanács­ból. A következő napokban a vá­lasztott testület munkához lá­tott, amely nemzetőrséget szer­vezett: a rend fenntartása ér­dekében rögtönbíráskodást ve­zetett be. Felhívással fordult a város üzemeihez a munka foly­tatásáért, és egy egész sor in­tézkedést foganatosított az élet normalizálása terén. A Nemzeti Tanács ezekben a napokban ál­talános elismerésre tett szert és nagy megnyugvással fogadták azokat a rendelkezéseket, ame­lyek előrelátásról és céltudatos, átfogó gondoskodásról tanús­kodtak. Rövid, kéthetes működésének a belgrádi fegyverszüneti egyez­mény vetett véget, melynek eredményeként 1918. november 14-én szerb katonaság szállta meg városunkat. A Nemzeti Tanács 1918 de­cemberében már csak admi- nisztratíve létezett, gyakorlati tevékenységet, a szerb-antant- csapatok jelenléte miatt, nem fejtett ki. Zeleni Ferenc levéltári munkatárs . hogy egyet is elvesztett volna, — ma is gondos nevelésben részesít.) 1902-ben Kézmárszky tanár meghal, s halálos ágyán reá bízza kéziratban hátrahagyott szülészeti tankönyvének sajtó alá rendezését. E munka, melynek egyes fejezeteit át­dolgozta, mást (a szülő nő ok­tatásáról szólót) maga írt, az Orvosi Könyvkiadó Társulat Ki­adásában jelent meg 1903- ban. 1910-ben néhai Dirner ta­nárral rendezte sajtó alá a hi­vatalos Magyar Bábakönyv II. kiadását, s ugyanenek horvát (szerb) fordítását. Ismételten folytatott irodalmi harcot is a bábaképzés javítása érdeké­ben a II. rendű bábaiskolák, s értelmi szerzőjük: a bábaügyi kormánybiztos ellen. Így a Gyógyászat 1906 44., 45., 46. számaiban s a Budapesti Or­vosi Újság 1913 22. számában. 1913-ban az Országos Or­vosszövetség pécsi fiókjának el­nökévé választatván új tagdij- szabályzat és tudományos élet inaugurálásával igyekezett na­gyobb súlyt adni a fiókszövet­ségnek. Följelentés folytán a belügyminisztérium nem hagy­ta ugyan jóvá az új tagdíj­szabályzatot, de ezzel nem döntötte el az abban rejlő gondolat igazságát.” Pécs, 1918. ápril. 5. Doktor Sándor Műveinek jegyzékében ekkor már 27 kötet könyvet, illetve tanulmányt sorolhatott fel. Döntő részük a nőgyógyászat különböző területéről készült. Közöttük az 1896-ban megje­lent: ,,A méhfibrama operátiók különböző módszerei” című is, amelyet a szakkritika főművé­nek tekintett. A korban is nagy jelentősé­gű szociológiai, filozófiai mun­kássága orvos-tudós irodalmi tevékenységével egyidőben, a szaktudománya konzekvenciá­jának inspirációjából terebé­lyesedett ki. Mi az, ami a Curriculum vitae-ből kimaradt? Sajátosan, nagyon sok. Mint minden önéletrajz, az övé is sok mindent nélkülözött. Amit nem tartott fontosnak, vagy amit a kor irányzata nem méltányolt volna, jóllehet je­lentőségében nem kevesebb, sőt talán annyi mint amit be­lefoglalt, vagy talán annál is több. Egy dolog azonban olyan jelentőségű, ami kiegészítésül kívánkozik, hisz pályájára, egész sorsára döntő hatású és következményű lett. A nőgyó­gyászat professzora, páratlan mély humanizmusát szakmájá­ból merítve, mint „az élet el­indításának mestere”, a tár­sadalmi tevékenységében is fé­nyes példa lett. A progresszió­val kapcsolata kiválóan doku­mentálható. Orvos szociológiai tevékenységére és publikáció­jára a Huszadik Század fi­gyelt fel. Itt is Madzsar Jó­zsef, a magyar munkásmozga­lom kiemelkedő tudós vezető­je karolta fel és ösztönözte, főleg a munkáshigiénia köré­ből kértek tanulmányokat. 1906-ban Jászi Oszkár, a Tár­sadalomtudományi Társaság fő­titkára kérte fel a Huszadik Században rendszeres publi­kációra. November 13-án kelt levelében így írt: „...műkö­dését már régóta figyelemmel kísérem és tisztelem ... a Hu­szadik Századot tessék néha egy-egy dolgozattal támogat­ni, főleg munkáshygiénie kö­réből. Madzsar József felhívta figyelmemet a Gyógyászatban megjelent közleményeire, s úgy találom, hogy önnek sok mon­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents