Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-29 / 299. szám

HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. OKTÓBER 29. A FŐVÁROS VONZÁSÁBAN I komplex szűrővizsgálatokat számítógépre álmodjuk... Készüt 135 ezer pécsi egészség-katasztere Mind a beteg, mind az or­vos számára hasznos, ha a be­tegséget kialakulása pillana­tában észleli, ha a betegséget befolyásoló tényezőkről idejeko­rán tud. A szűrővizsgálatok fel­adata ez a korai térképkészí­tés. Baranyában az elmúlt évek­ben sok szó esett a komplex szűrővizsgálatokról. (Pontosab­ban a pécsi első és második kerületben élők kaptak kézhez olyan behívókat, melyek komp­lex szűrésre invitálnak.) Lapunk­ban is többször írtunk róla. Ma, amikor a szűrővizsgálatok fél­időhöz érkeztek, érdemes szám­vetést csinálni, bepillantani a kartonokba, megismerni e rend­szer jövőjét. Pécsett, az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények adott ott­hont a szűrővizsgálatoknak, az intézményen belül is a tüdő­szűrőállomás vette kezébe a la­kossági behívók kitöltésének ügyét. Az eredeti elképzelés ké­zenfekvő volt: a tüdőgondozó­ba amúgy is belátogatunk idő­ről-időre — kötelező jelleggel —, ott mindenkiről „beszélő” karton-kataszter van. így aztán 1966 elejétől nemcsak a rönt­gengép ernyője mögé állhatunk be, hanem egyéb vizsgálatokon is áteshetünk, egyéb — lappan­gó betegségeket - is felderített e rendszer. S a mai napig vá­rosunk első és második kerüle­tében élő felnőtt lakosság jó­része átesett a rostán. (Bár tud­niillik: a kezdeti években hú­zódoztunk a komplex szűrések­től. A beidézettek 40-50 szá­zaléka tett eleget a behívók kéréseinek. Ma a megjelenési arány 80-90 százalékos, ami elég jónak mondható.) A komplex szűrővizsgálatok átölelik a tüdőszűrést — nőknél az emlőszűrést —, a légzésfunk­ciós vizsgálatokat, vérnyomás- mérést, vér-, vizelet- és széklet­vizsgálatot. Ez annyit jelent lai­kus nyelvre lefordítva, hogy nagyjából mindennemű lap­pangó betegségre fény derül­het e vizsgálatok nyomán. Egy év alatt - és most idézzük a statisztikát - 933 magas vér­nyomást, 220 cukorbetegséget, 58 májmegbetegedést és 202 krónikus gyulladásos beteget találtak az „egészségesek” kö­zött a módszer segítségével. Ugyanis csak azokat hívják be a komplex szűrővizsgálatokra, akik az egészségügy egyetlen frontján sem — a körzeti orvos­nál sem — szerepelnek, mint be­tegek. Az eddigi tapasztalatok szerint a vizsgálaton részt vett lakosok 10 százalékánál valami­lyen gyanús, kivizsgálásra szo­ruló dolgot találtak, ami azon­ban nem jelenti azt, hogy ezek mind tényleg betegek. Hiszen a szűréskor talált eltérésekhez tartozó vizsgálatokat megismét­lik — csak a kiszűrtek kerülnek szakorvos elé, s csak ismételt ellenőrzések — vizsgálatok — után állapítható meg a tényle­ges diagnózis. De a rendszer hatékonyságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a ki­emeltek fele valóban beteg volt. Értesüléseink szerint rövide­sen a harmadik kerületben la­kókat is bevonják a komplex szűrésekbe. Ha minden igaz, akkor e sajátosan pécsi vizsgá­lati metódus 1980-81-re min­den pécsit átszűr, s mindany- nyiunkról elkészül ez a koráb­ban említett egészségügyi tér­kép, a valóban betegek pedig megfelelő orvosi ellátásban ré­szesülnek. A sajátosan pécsi jelzőt azért használtam, mert e módszer eltér a szomszéd me­gyék módszereitől, s úgy néz ki, az Egészségügyi Minisztéri­um országosan is követendőnek ajánlja majd. Az eltérés lénye­ge: nem kampányszerű a szű­rés. Folyamatosan kerülünk a „szűrőasztalra”, s a betegség feltárását azonnal követheti az ellátás szakasza. Ha vége az első rotációnak, 1980-81 után ismét kezdődik minden élőiről, s ötévenként új­ból az egészségügy „ítélőszé­ke” elé állhatunk. Sok-sok pár­huzamos vizsgálattól — sok-sok forint elfecsérelésétől — kímél­jük meg a komplex szűrővizs­gálatok segítségével magunkat. A kartonokon a beteg állapot­jelentése ott áll fehéren-feke- tén, s netán egy munkaalkal­massági vizsgálatot is kikerül­hetünk — kikerülünk —, mert az intézmény bármikor és bármi célra a vizsgálatok elvégzésé­ről, a negatív eredményekről igazolást ad. Ugyanakkor a többi egészségügyi intézmény számára is ott a lehetőség, elég egy telefon, s máris mindenne­mű felvilágosítást megkaphat­nak a kért személy felől. Meg­teheti ezt a körzeti orvos is. S ezzel mindjárt ott a magyará­zat is: miért gazdaságos e rendszer fenntartása, továbbfej­lesztése. A komplex szűrővizsgálatok minden orvos álmát, a preven­ciót szolgálják. Pécs 135 ezer­nyi, 14 éven felüli lakosáról ke­rülnek be az adatbankba a legfőbb jelzők. Mindenképpen jó dolog. Egy záró mondat azonban idekívánkozik: Az adatbank egyelőre kartonok és kartonozó szekrények halmaza, nehéz a mozgatás, a kikeresés, az értékelés, nehézkes az in­formációk tárolása. (Habár je­lenleg 15 000 lakos adatát szá­mítógépen elemzik, de ez csak elemzés, a korszerű adattáro­lást és -kezelést nem biztosít­ja.) El kéne gondolkozni azon, hogy kik és miféle segítséget tudnának nyújtani egy igazi - korszerű — adatbank létrehozá­sához, hogyan és hol lehetne számítógépre tenni ezeket az egészség-katasztereket? Ez is financiális kérdés. De ami elmenne a vámon, azt visz- szahoznák a réven ... Kozma Ferenc Olyan ez, mint egy óriási pá­lyaudvar, ahová, ahonnét per­cenként érkeznek, indulnak a vonatok, ahol mindig emberek sűrű sorai vonulnak valamerre; kijárathoz, bejárattól. A hivata­los iratok BAG-ként rövidítik, s a három betű mögött negy­vennégy település áll, s 410 ezer ember. Illetve most már huszonkét lélekkel több, mert ismét eltelt egy nap. Huszon­négy óránként ennyivel gya­rapodik a BAG, azaz a buda­pesti agglomerációs övezet la­kossága. A legutóbbi évek át­lagos növekedése: nyolcezer fő tizenkét hónap alatt. Ám e kép. letes pályaudvaron a forgalom ennél sokkal nagyobb; itt tény­leg éjjel és nappal jönnek, mennek tízezrek. Egy esztendő alatt csupán a Szabolcs-Szat- márból érkezettek tábora 3248 férfit, nőt, gyermeket számlált, igaz persze az is, hogy 2232-en távoztak Szabolcsba innét. S jönnek Szolnok megyéből (1986 fő), Bács-Kiskunból, Borsodból — a számok szabta sorrendet tartva — Hajdú-Biharból, Bé­kés megyéből, Nógrádból, He­vesből, mind a tizennyolcból. A legkevesebben Győr-Sopronból, Vasból. A kicserélt sereg Mondjuk, írjuk, panaszoljuk, indokoljuk és magyarázzuk: a népességmozgásban a főváros vonzása még mindig nagyobb az egészségesnél. Évente tízezer, meg másik, harmadik tízezer ember kerekedik fel, szerencsét próbálni; hátha... Seregek cserélődnek ki így, bizakodók és csalódottak szembetalálkozá- sa ez a menet gyakran. Egy év cseremérlege csupán a fő­város és Pest megye között: a megyébe Budapestről 19 109 la­kó érkezett, s innét a főváros­ba 19 252-en távoztak. Vonzások mellett, ha kevés­bé megvilágítva is, de ott hú­zódnak a taszítások. Mert igaz, közel a főváros, hat, tizennyolc, harminc kilométer, csakhogy bármennyire gyakoriak a bu­szok, a vonatok, zsúfoltan fut­nak célállomásuk felé. S való, sok lakás épül itt — nagy több­ségük magánerőből, hitel segít, ségével —, mégis, a száz lakás­ra jutó lakók száma tavaly öt százalékkal volt nagyobb a me­gyei átlagnál, s 9,7 százalék­kal az országosnál. Mindenfaj­ta százalék mögött emberek áll­nak. Itt például 28 fő. Ennyivel többen élnek száz lakásban az agglomerációs övezetben, mint átlagosan országosan. A késedelem ára Hiba lenne elhallgatni; azért, hogy napjainkban a főváros vonzáskörzetében élők egy te­kintélyes csoportjának életkörül­ményei kedvezőtlenek, sok év­tized mulasztásai okolhatók. Olyasfajta tényezőkre gondo­lunk, hogy az ország távoli tá­jain előbb gyúlt ki a villamos­áram táplálta fény, mint ezek­nek a településeknek a javán, másutt természetesnek vették a vezetékes ivóvizet akkor, amikor az agglomerációban még csak az első, szerény lépéseket te­hették meg. Időben késedelem­mel ismerte fel az országos terület, és településfejlesztési politika is, mekkora a jelentő­sége a főváros vonzásának, s bármennyire meglepő, első íz­ben éppen másfél évtizede csak, hogy átfogó határozat szüle­tett a fejlesztés mikéntjére, a hogyan továbbra. Illúziók nélkül Keserű dolog ilyen tényekkel szembenézni, ám haszna elen­gedhetetlen: realitásra kénysze­rít, az illúziók föladására. Gyors, látványos változásokra az or­szág e területrészén nem lehet számítani. Szakemberek szerint csak tízmilliárd forintok árán le­hetne elérni azt, amit országo­san átlagosnak tartanak, de ha pénz lenne is, honnét teremtőd­ne elő az anyag, a technika, a munkaerő?! Csodák várása, nagy fordulatok áhítozósa he­lyett az egyetlen Járható út: az átgondolt, tervszerű, meggyor­sított fejlesztés. Amire — ma már — párt- és kormányhatá­rozatok kötelezik az érintetteket Hiszen a BAG ügye, helyzete, holnapja nem egy megye dol­ga. Márcsak azért sem, mert az itt élő, de a fővárosban dolgo­zó 140—160 ezer ember nélkül — az adat hetente, havonta változik, társadalmi és egyéni okok, indokok szövevényébe rejtezve — az ország szívében ki-kihagyna a véráramlás. Sokan jönnek úgy, hogy a boldogság Kék Madarát ker­getik. Szociológiai vizsgálatok feltárták: a letelepülők több­sége megfelelő foglalkozási le­hetőséghez juthatna állandó lakóhelye körzetében is. Ezrek szoronganak ágy- és albérlet­ben, bár lakóház tulajdonosai, valahol az országban. Itt jobb? Nem adható megnyugtató ma­gyarázat a miértekre. A tanter­mek többségében két váltás­ban — s nem egy településen, háromban — tanítanak, annak ellenére, számszerűen a fejlesz­tés nagy arányú. Csakhogy a népesség gyarapodása még gyorsabb. Igaz, jó kenyeret kínál az öve­zetben is, a fővárosban is az ipar, a szolgáltató szektor, vá­logatni lehet a munahelyek kö­zött, ám annak ellenére, hogy egy évtized alatt a vezetékhá­lózat hossza megkétszereződött, a lakásoknak még csak 52 szá­zaléka kap így ivóvizet, s min­den száz otthonból csupán hét kapcsolódik csatornához. Me­lyik, hogyan ellensúlyozza, kö­zömbösíti a másikat? Tavaly az országban 616 ezer állandó- és ideiglenes ki- és bejelentkezést bonyolítottak le. Ebből 110 ezer jutott az agglomerációs övezetet is magába foglaló Pest megyé­re. A 110 ezerből pedig több mint 86'ezer a különleges gaz­dasági, földrajzi alakulatot ké­pező 44 településre. Hatalmas pályaudvar ez valóban. Csak­hogy most már egyre fontosabb, társadalmilag mind lényege­sebb, honnét és merre, mikor, milyen vonatok érkeznek ide, indulnak tovább, s főként: az utasok céljai jó célok-e, öt­vözik-e az egyéni, s a társa­dalmi kívánalmakat, érdekelt­ségeket. Mészáros Ottó A budapesti agglomeráció települései Határidő előtt befejezik Pécs legnagyobb bölcsődéjének felújítását Pécs legnagyobb bölcsődéje lesz a Killián György utcai gyer­mekintézmény. Ma még a Bu­dai Nagy Antal utcai módszer­tani bölcsőde a legnépesebb: nyolcvan gyermeket gondoznak itt, a Killián utcaiban viszont 110 kisgyermek elhelyezésére lesz lehetőség. Lesz, mert jelenleg még az átalakításán, felújításán, kor­szerűsítésén dolgoznak a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat dol­gozói. Az épület 48-as tér felé néző homlokzata már az állvá­nyoktól sem takart, s a meleg, egyben, élénk színekkel újjá­változtatott homlokzat jól illesz­kedik a környezetbe. Az udva­ron még építkezési csatatér van, de bent a folyosókon, termek­ben más a helyzet... Az egyik teremben festik az ajtó- és ablakkereteket, a má­sikban a falakra erősítik a más­fél méternyi magas, fehér bur­kolólapokat. Egy helyiséggel arrébb fehércsempés fürdőszo­bában dolgoznak az asztalo­sok. Egy emelettel feljebb pe­dig olyan teremben is jártunk, ahol már a színes virágokkal díszített lámpasor is a helyén van. A halvány rózsaszínre fes­tett falakat világoskék falbur­koló farostlemezekkel borították be. Ezek a munkák az átalakítás, felújítás befejezésének közele­dését jelzik, holott a szerződés értelmében a jövő év júniusá­ban kell elkészülnie az épület­nek. Az Építő és Tatarozó Vállolat központjába jókor érkezünk: megbeszélést tartanak a válla­lat szakemberei és a városi ta­nács egészségüg/i osztályának képviselői. Habó József, az Épí­tő és Tatarozó Vállalat igazga­tója mondja: — Valóban ä jövő év első félévének vége a befejezési határidő, de a tavaly szeptem­ber 20-án kezdett munkákkal jól haladtunk, s dolgozóink nagy része szabadnapokon plusz feladatokat vállalva segí­tette, hogy minél előrébb hoz­zuk az átadást. Ma már biztos, hogy a szerződéses határidőnél hamarabb költözhetnek vissza a gyermekek az óvodába-böl- csődébe. Dr. Krassy Ilona, az egész­ségügyi osztály főorvosa:- A város többi bölcsődéjé­ben helyeztük el azokat a gyer­mekeket, akiket a Killián utcai­ba vettünk fel. Az Építő és Ta­tarozó Vállalat kezdettől értet­te, hogy 110 gyermek elhelye­zése nem kis gond, s megígér­ték, hogy igyekeznek minél előbb befejezni a csaknem 9 millió forint értékű felújítást, korszerűsítést A következő hetekben szint­ről szintre, teremről teremre ha­ladva váltják fel az építőket a nagytakarítást és a „finomtaka­rítást" végzők. Folyamatosan szállítják majd vissza a régi il­letve az új berendezéseket. Ez­zel a „melegcsákóny-vóltásos” módszerű takarítással és ren- dezkedéssel is időt akarnak nyerni... A vállalat és az egészségügyi osztály megálla­podása értelmében 1979. június 30-a helyett fél évvel korábban — ez év végéig — ismét gyer­mekzsivajtól lesz hangos a Kil­lián utcai intézmény ... T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents