Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-29 / 299. szám
Magánügyek - közérdekek A témavólasztásból köny. nyen adódnak bizonyos félreértések. Magánügyek és közérdekek címszó aló nem feltétlenül és talán nem is elsősorban a munkahelyen való reggeli, déli kóvézgatósok, jóízű trécselések, büfézgetések, fodrászhoz jórkálások, „főnök, csak kiugróm tíz deka vala- lamiért..." — felkiáltással való eltávozások, s nemcsak az ilyen, olyan „cuccokkal" való csen- cselések sorolandók, s nemcsak ezek miatt múlnak haszontalanul a percek és az órák milliói. Ha csak ezek okán keverednének a közügyek és a magánügyek, akkor az ilymódon elvesztegetett idő — munkaidő! — viszonylag egyszerű módszerekkel megfogható és visszaszerezhető. Végtére is: akárkivel rövid úton meg lehet értetni, hogy a munkahely nem kávéház, nem büfé és nem butik, mi több, a szívügyek bonyolítására ellopkodott órákat sem az állami költségvetésből szokás finanszírozni . . . Az igazi gond — és a megoldásával kapcsolatos általános tanácstalanság - akkor kezdődik, amikor az emberek kénytelenek magánügyeiket a munkahelyükön, illetve a munkaidőben intézni. Hosszú időt töltenek azzal, hogy különböző irodákat körbejárva igazolásokat, pecséteket, aláírásokat szerezzenek, űrlapokat kérjenek és töltsenek ki, KST-kölcsönt vegyenek fel, üzemi kirándulásra jelentkezzenek, jegyeket, bérleteket vásároljanak, vagy éppen számoljanak el, részleteket fizessenek a könyvterjesztőnél, hogy ne csak a tízórait, de esetenként a vacsorát is az üzemben vásárolják. Senki sem tudja biztosan, hogy az efféle ügyek intézése mennyivel csökkenti az amúgyis szűkös munkaidőalapot, s menynyire sérti a közérdeket. Sőt okkal feltételezhető, hogy az alkalmazottak ilyesfajta elfoglaltságait a legtöbb helyen nem is sorolják a magánügyek közé. Végtére is: a munkahelynek el kell látnia bizonyos szociális funkciókat, tehát elkerülhetetlen az ügyek intézése miatti munka i dőveszteség. A mondat első felével nem érdemes vitázni (jóllehet, a munkahelyi vezetők közül sokan és -már jó ideje tépelődnek azon, hogy termelőhelyeket, vagy szociális intézményeket igazgatnak-e?). Az iménti állítás második része azonban megkérdőjelezhető: vonnak munkahelyek, szerte a világon (itt-ott Magyarországon is), ahol egy pohár üdítőért, egy kávéért vagy szendvicsért nem kell a büfé előtt sorbaállni és jó húsz percekig „helyben fogyasztani”, mert feltalálták az automatákat. Vannak módszerek az ügyek intézésének szigorú ésszerűsítésére és lerövidítésére, s vannak bizonyos elméletek, amelyek szerint a modern gazdaság elképzelhetetlen a nagyobb rendszerekben való gondolkodás s e rendszerek finoman összecsiszolt együttműködése nélkül. Az ebből adódó — mellesleg logikus — következtetések gyakorlati érvényesítése végülis elvezethet a magánügyek munkahelyeken, illetve munkaidőben való kényszerű intézésének visz- szaszorítósához. Például: ha egyszer — sok-sok vizsgálódás és tétova töprengés után — eljutunk ahhoz a korszakos felismeréshez, hogy a hivatalok, a hatóságok, a szolgáltató üzemek munkaidő beosztása miatt az állampolgári ügyek intézése csak a termelő- munka rovására történhet, akkor nehezen érthetők azok a híradások, amelyek szerint egyes helyeken már gondolkodnak e nyilvánvalóan rossz módszer esetleges megváltoztatásán. Mit lehet erre mondani? Semmit! Illetve idézzük csak a statisztikusokat: a munkaidő 20- 25 százaléka megy veszendőbe, s ez évente nem kevesebb, mint 2—2,5 milliárd munkaóra. Ebből legalább 600 millió óra az úgynevezett törtnapi veszteségidő, s ha ezt csak 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor az annyit jelentene, mintha a foglalkoztatottak számát jó 30 ezerrel növelnék. Ma már az is ismert — korábban sem volt megfejthetetlen rejtély —, hogy miként lehetne csökkenteni ezt a roppant veszteséget. Tény, hogy a hivatalok, a szolgáltató intézmények szervezetlensége, túlbonyolított ügyrendje és alkalmatlan munkaideje nevezhető éppen - ahogy a köznyelv is nevezi — „rejtett tartaléknak”. Am e rejtélyek megoldásához, pontosabban e tartalékok feltárásához és hasznosításához sok esetben nincs szükség különösebb szervezői leleményre. Alkalmanként megtenné csak a józan ész, a gondolkodás és a dolgok összefüggéseinek áttekintése. Például annak a kézenfekvő igazságnak a felismerése, hogy ha egyszer a több mint ötmillió munkavállaló nagyobb része kötött munkaidőben, termelő — ha úgy tetszik: „produktív” — munkát végez, akkor ne nekik kelljen igazodniuk a mindenképpen kiszolgáló tevékenységet végző hivatalokhoz, intézményekhez. Nyilvánvaló, hogy OTP-ügye- ket intézni, útlevelet kiváltani, közigazgatási hivatalokban kuncsorogni, építési enegedélyért hetekig kilincselni, tüzelőt vagy mosógépszerelőt várni, s mindezt úgy, hogy közben a gép áll, hogy „beugrót" kell keresni, hogy a főnök fejét kell fáj- dítani... szóval mindez nagy luxus. Sokkal nagyobb, mint ami súlyos következmények nélkül elviselhető. S e példák a törtnapi veszteségidő emelkedésének csak egyik ok-csoportjót illusztrálják. Mert még nem esett szó a minden lehető és lehetetlen indokkal való úgynevezett „kikérésekről": amikor tanfolyamra kell menni, táborba kell utazni, társadalmi ügyeket intézni munkaidőben, értekezleteken, tanácskozásokon, több ndpos konferenciákon kell részt venni stb. S az efféle kikérések ellen végképp nincs apelláta. A munkavállalótól, aki magánember, aligha várható el a munkáltató érdekeinek feltétlen tiszteletben tartása, ha ezeket az érdekeket maga a munkáltató sem tartja különösebben fontosnak. S ez nemcsak azt jelzi, hogy ideje volna felülvizsgálni az üzemek szociális funkcióival és kötelezettségeivel kapcsolatos gondolkodásmódot és magatartást, hanem azt is, hogy ideje volna legalább a minimális feltételeit megteremteni annak, hogy a munkaidő valóban munkával töltött idő legyen. Vértes Csaba Moszkva ünnepelt látogatása Pécsett 60 éves a lenini Komszomol Moszkvában ünnepi ülésen emlékeztek meg a Komszomol megalakulásának 60. évfordulójáról. A képen: Leonyid Brezsnyev átadja a vörös zászlót Borisz Pasztuhovnak, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának. A szovjet fiatalok, útban a mecseki tv-toronyhoz Szovjet fiatalok Lvov-Kertvárosban a már elkészült óvoda mellé 50 férőhelyes üzemi bölcsödé átadását tervezi ez év végére a Pécsi Építőipari Szövetkezet Ennek megvalósulása érdekében tartottak tegnap kommunista szombatot, melyen több mint harminc dolgozó vett részt Fotó: Maletics — A Lenini Komszomol és a KISZ kapcsolata és együttműködése nemcsak a központi bizottságok szintjén valósul meg. Egymás jobb megismerésére, a barátság ápolására nagyszerű lehetőségeket nyújtanak a személyes kapcsolatok, a fiatalok élményben gazdag utazásai — mondta búcsúzóul a csoport vezetője. Vendégeink a munkában élenjáró moszkvai komszomolisták Szlavo Pezsenkov jó munkája elismeréseként lett tagja a Lenini Komszomol városunkban tartózkodó csoportjának. A szőke moszkvai fiú betonszerelő és a Komszomol azzal bízta meg, hogy az olimpiai építkezéseken igyekezzék társaival együtt határidő előtt átadni a létesítményeket. Szlava a Május 1.- kerületben egy szállodai komplexum építkezésén dolgozik. Az öt, egyenként 30 emeletes épület az olimpia tízezer vendégének biztosít majd szállást és étkezési lehetőséget. Két épület szerelését már határidő előtt befejezték, és az egész létesítményrendszert szeretnék átadni az eredetileg tervezett időpontnál fél évvel korábban. A Komszomol tagjai nagy lelkesedéssel dolgoznak az olimpiai építkezéseken, mert azt vallják, hogy az olimpia sikeres megrendezése az egyben a Szovjetunió politikai sikere is. Ezért vállalt védnökséget a Lenini Komszomol az olimpiai létesítmények építkezése felett. S az már csak természetes, hogy Pécsett a gyárlátogatáson és a baráti találkozón már folyik az esélyek latolgatása. Szlava azt reméli, hogy a Szovjetunió sportolói 40 aranyérmet szerezhetnek majd, pécsi beszélgetőtársa beérné 10 magyar aranyéremmel is. Egyben viszont már azonos a véleményük: a Komszomol már eddigi munkája alapján is megérdemli az aranyérmet. A 40 tagú moszkvai csoport egyébként 23-án érkezett hazánkba és 10 napig a vendégeink. Az 1918. október 29-én alapított össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség 60. születésnapját pécsi barátaikkal együtt ünnepelték a moszkvaiak és beszélgették a három Lenin-renddel kitüntetett szövetség mai dolgairól, a szocialista országokban élő fiatalok közös feladatairól. Pjotr Ivanovics Balatin, a csoport vezetője Moszkya egyik legnagyobb kerületének, a Május 1. kerületnek a Komszomol vb tagja. Elníondta, hogy ez egy jutalomutazás azok számára, akik kiemelkedő eredményeket értek el a Komszomol 60. születésnapja alkalmából meghirdetett szocialista munkaversenyben. A szovjet fiatalok ugyanis elsősorban jó munkával ünnepük a jeles évfordulót. Magyarországi tartózkodásuk során Budapesten, a Szovjet Tudományos Kultúra Házában találkoztak a KISZ Központi Bizottságának vezetőivel. A beszélgetések alapján Pjotr Ivanovics Balatinnak az volt a véleménye, hogy a Komszomol hasznos tapasztalatokat vehet át a KISZ-től, a fiatalok szabad idejének megszervezésében, az ifjúsági klubhálózat kiépítésében. Ifjúsági nagygyűlésen és ünnepi felvonuláson emlékeztek meg szombaton a Vörös téren a moszkvai városi és a Moszkva területi fiatalok a lenini Komszomol megalakulásának 60. évfordulójáról. A Lenin-mauzóleum mellvédjén foglaltak helyet az ünnepség díszvendégei: az SZKP és a Komszomol veteránjai, a köz- társasági Komszomol-szerveze- tek küldöttei, a termelőmunkában, a tudományban és a kultúrában élenjáró szovjet fiatalok legjobbjai, a szovjet hadsereg kiváló alakulatainak képviselői. Ott volt Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Moszkvai városi Bizottságának első titkára és Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára. A Komszomol jubileumával kapcsolatos rendezvényekre Moszkvába érkezett külföldi küldöttségek sorában ott voltak a magyar fiatalok képviselői is, dr. Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével. Alekszandr Borcov, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára a szovjet kommunista ifjúsági szövetség 38 millió tagja nevében mondott köszönetét a pártnak abból az alkalomból, hogy az SZKP KB Vörös Emlékzászlajával tüntették_ ki a jubiláló Komszomolt A nagygyűlést követően került sor a moszkvai fiatalok színpompás, vidám felvonulására. r----------S imon Pál Kubába utazott Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével szómba ton delegáció utazott Kubába, a KGST vegyipari állandó bizottság 53. ülésszakára. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a komplex program és a hosszútávú együttműködési célprogram végrehajtására vonatkozó intézkedések: a tagországok által közösen építendő üzemek létesítésére kidolgozott beszámolók; a bizottság 19781980. évi munkájának tematikus terve, továbbá a műszaki-tudományos együttműködés kérdései a vegyiparban, valamint a papír- és cellulóziparban. Az ülésszakkal egyidő- ben magyar-kubai vegyipari tárgyalásokat folytatnak. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nuplö XXXV. évfolyam, 299. szám 1978. október 29., vasárnap Ara: 1,20 FL Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
