Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-29 / 299. szám

2 Dunántúlt napló 1978. október 29., vasárnap Befejeződött a rákkutatók tanácskozása — A magyar rákkutatás eddig elért számottevő eredményeinek elismerése volt az a döntés, amellyel az európai ráktársaság — az EACR — 1972 után immár másodszor bízta meg hazánkat az európai rákkutató társaságok és intézetek tanácskozásának megrendezésével — mondotta dr. Gyenes György professzor, a Magyar Onkológusok Társa­ságának főtitkára szombaton, a három napos tanácskozás be­fejezése után adott nyilatkoza­tában az MTI munkatársának. A rákkutató tanácskozás el­méleti szekciójának előadásai a daganatos sejtburjánzás bio­lógiai sajátosságaival és a da­ganatkutatásban használt új kí­sérleti módszerek bemutatásá­val foglalkoztak. Elsősorban az állatokra átültetett emberi da­ganatokkal végzett kísérletek eredményei keltettek érdeklő­dést. Ezek ugyanis az állatokon növekedve is megtartottak bi­zonyos ,,emberi" tulajdonságo­kat, így lehetővé vált az állato­kon kifejlődött olyan daga­natok kísérleti megfigyelése, amelyekre emberi körülmények között nincs lehetőség. A klinikusok fórumán igen sok szó esett a nyirokrendszer da­ganatairól, jóllehet azok a da­ganatos megbetegedéseknek csők kis részét alkotják. Jelen­tőségüket az adja, hogy az ese­tek döntő többségében gyerme­keket, illetve fiatalokat támad­nak meg. Az utóbbi tíz év ered­ményeként kell megemlíteni - amint ez F. Rilke milánói pro­fesszor előadásából is kiderült —, hogy a régebben egységes­nek tartott daganatcsoportot több szövettani és immunológiai módszer segítségével részekre lehet tagolni. E felismerések jelentősége nem csupán aka­démiai, hanem nagyon is gya­korlati. Az urológiai daganatok diag­nosztikájával és terápiájával foglalkozó előadások is sok hasznos információval szolgál­tak, M. Traoeznyikova moszkvai professzornő szólt azokról a modern eljárásokról, amelyek együttesen alkalmasak arra, hogy korai stádiumban felfedez­zék a daganatot. A sugárterá­piát is alkalmazzák, s 10-15 éve alig hozzáférhető dagana­tokat is gyógyíthatóvá tettek. A műtéti technika oly mértékben fejlődött, hogy ma mór a hó­lyag teljes eltávolítása is lehe­tővé vált. Kombinált kezeléssel — műtéti és sugárkezeléssel az esetek 70—80 százalékában öt éves tünetmentességet is el le­het érni - fejezte be nyilatkoza­tát Gyenes György professzor. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtöki ülésén meg­tárgyalta és elfogadta a kül­földre utazásról és az útleve­lekről szóló törvényerejű ren­deletet. Az új, magas szintű jogszabály a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi és bel­ügyi rendelettel együtt 1979. január 1-én lép hatályba. * A csaknem egy évtizede hatályban levő paragrafusok hazánk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésével össz­hangban szabályozták a kül­földre utazások engedélyezé­sét és az útlevelek kiadását. Alkalmazásuk elősegítette a külföldre utazások kiegyensú­lyozott fejlődését: csupán az liiilkioiciekiiel Város­szépítő szombat Komlón A reggeli órákban, amikor még deres volt a fű, kezdtek gyülekezni az emberek a kom­lói arborétumnál és a Bányász­parknál. Kiosztották a csáká­nyokat, lapátokat, ásókat; min­denki megragadott egy-egy fe­nyőfa-csemetét, s az összegyűl­tek szétoszoltak az arborétum és park lejtőin. Nevetgélés, ki­áltozás közepette elkezdődött a munka: az előre leszúrt karók­nál a meglehetősen kemény földbe mélyedtek az ásók, hogy minél előbb megszülessen az a nyolcvanszor-nyolcvan szór-nyolc­van centiméteres gödör, amely­be majd a fenyőfa kerül. A komlói környezetvédelmi hó­nap keretében zajlott a tegnapi társadalmi munka, az arboré­tum és a Bányász-park fásítása, amelyre egyébként minden ta­vasszal és ősszel sor kerül, mert, ahogy a Komló városi Ta­nács elnöke elmondta, célul tűz­ték ki, hogy ilyen módon két- három éven belül teljesen ren­dezetté váljon mind a két te­rület. Tegnap számos helyről, így többek között a pártbizottságtól, a tanácstól, a Hazafias Nép­fronttól, a NEB-től, a KISZ-bi- zottságtól, a tűzoltóságtól, az Úttörőelnökségtől, a MÁV-tól, a Kőbányától, az Erőműtől, a kór­háztól, a vízműtől, a Május 1. Ruhagyártól, a Carbontól, a Vá­rosgazdálkodási Vállalattól vet­tek részt a fásításban a vezető beosztású dolgozók. Mindkét helyszínen mintegy szóz-százhúsz ember dolgozott, s fejenként két-három örökzöld fát ültettek el. Olyan is akadt, aki elhozta magával gyerekét is, akik - csakúgy, mint a fel­nőttek — szemmel láthatóan él­vezték a napsütéses, de csípős hidegben az izmokat megmoz­gató fizikai munkát. Ez a kez­deményezés — különös tekintet­tel rendszerességre -, követen­dő példa lehet, hiszen a faül­tetés nemcsak városszépitő, ha­nem környezetvédelmi szempont­ból is hasznos és fontos feladat valamennyi városban. D. Cs. Küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél Jól gazdálkodtak az ipari szövetkezetek Szervezettebb munka, termékváltás Facsemete-ültetés Komlón — Szokolai fel*. — Tegnap délelőtt Pécsett, a Steinmetz Miklós Művelődési Házban küldöttközgyűlést tar­tott a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége. A küldöttek írásban kézhez kap­ták az elnökség idei I. félévi munkatervének és a küldött­közgyűlési határozatok végre­hajtásának anyagát, a küldött­közgyűlési bizottságok beszá­molóit, valamint a jogi iroda idei költségvetésének módo­sítására és a fenntartási hoz­zájárulás meghatározására szóló előterjesztését. Hogy*** Régészeti ásatások Pécsett és Baranyában Közös kulturális hagyatékunkat rejti a föld felelnie^ Merni pasa fürdőjének feltárása a Sallai utcában Régészek tartottak előadást tegnap délután három órakor a TIT Bartók Klubjában. Szá­mos érdeklődő, főként fiatal gyűlt össze e nem egészen sze­rencsés időpontban, hogy meg­hallgassa annak a hat szak­embernek a beszámolóját, akik éppen Baranya, illetve Pécs te­rületén végeznek kutatásokat a kora kőkorszaktól a török hó­doltság végéig terjedő időről. A múlt, a múltkutatás ugyanis mindig érdekli és mindig érde­kelte az embert. Minden törté­nelmi kor bőven profitált ab­ból, hogy megnézte, felkutatta, hogy éltek elődei. Noha időn­ként lázba hozza a közvéle­ményt egy-egy különleges orcheológiai lelet, a régészeti munka általában nem látvá­nyos. Csöndes, kitartó munkát kíván, tudósi türelmet és hoz­záértést, hogy az előkerülő tö­redékekből mindnyájunk okulá­sára összeálljon az egész. Nos, erről számoltak be teg­nap a nagyközönség előtt a kutatók: dr. Ecsedy István, a Jonus Pannonius Múzeum mun­katársa az őskorral foglalko­zik. Lánycsók közelében végzett A külföldi utazásról és az útlevelekről utóbbi hét esztendőben meg­négyszereződött a határainkon túlra látogatók száma, s ta­valy elérte a 4 millió 685 ez­ret. Társadalmi fejlődésünk, a turizmus fellendülése tűzte na­pirendre a szabályok korsze­rűsítését. Alkalmazásukkal egy­ségessé válik az útlevél-kérel­mek elbírálása, egyszerűbbé az ügyintézés. A tvr. világosabban, egyér­telműbben fogalmazza meg a külföldre utazás jogosultságát és annak garanciáit. Kimond­ja: minden magyar állampol­gárnak joga van külföldre utazni. É jog természetéből adódik viszont, hogy az csak a jogszabályokban meghatáro­zott rendelkezéseknek megfele­lően gyakorolható. A szabá­lyozás továbbra is fenntartja a kizáró vagy korlátozó ren­delkezéseket, viszont jóval ke­vesebb köztük a kategorikus előírás. Vagyis: a határozott jogszabályi elutasítás. így az útlevél hatóságok annak a ké­relmét utasítják el, akinek ki­utazása a Magyar Népköztár­saság belső vagy külső biz­tonságát. a közrendet, jelen­tős közérdeket, illetve mások jogos érdekeit sérti vagy ve­szélyezteti. Ugyancsak hatá­rozott nemet mond a jogsza­bály annak, aki valamely szo­cialista állammal szemben el­lenséges tevékenységet folytató szervezethez vagy személyhez kíván utazni, illetve akinek külföldi tartózkodásához nem biztosítottak a szükséges anya­gi feltételek. A kizáró rendelkezések több­sége már vagylagos: tehát a hatóság a körülményeket mér­legelve dönt. Lehetséges, hogy kizáró rendelkezés alá tartozó esetben is kedvező döntés szü­letik, viszont elutasító választ adnak akkor, ha az érdekelt állampolgár külföldre utazása összeegyeztethetetlen a társa­dalmi érdekkel. A kérelmezők előnyére mér­legelési jogkörben dönt az út­levél-hatóság, például a bün­tetett előéletű, illetve a kisebb súlyú bűncselekményt elkövető ügyében. Meghatározott ideig, de legfeljebb az elkövetéstől számított öt évig „kizárható" a külföldre utazásból, akj a hatóság félrevezetésével akar útlevelet szerezni, vagy valót­lan adatot közölt az útlevél­kérelmében. Továbbá az is, oki korábbi külföldi tartózko­dása alatt magyar állampol­gárhoz méltatlanul viselkedett és korábbi külföldi utazása során vám- vagy deviza-bűn­cselekményt, illetve szabály- sértést követett el. A részletes szabályokat fel­sorakoztató minisztertanácsi rendelet — állampolgáraink szűk körét érintő — új kizáró rendelkezést is megfogalmaz: alapvető társadalmi érdek fű­ződik ahhoz, hogy megtagad­ható legyen az olyan országba való utazás, ahol állampolgá­raink érdek- és jogvédelme nem biztosítható. Tekintettel népgazdaságunk teherbíró képességére, a ma­gánutazások gyakoriságáról szóló korábbi rendelkezéseken egyelőre nem változtat az új minisztertanácsi rendelet. A meghatározott szocialista or­szágokba továbbra is az eddi­gi gyakorlat szerint látogathat­nak el a turisták. Amíg devi­zális lehetőségeink nem adnak módot gyakoribb utazásokra, más országokba látogatás cél­jából kétévenként, turistaútra pedig háromévenként kapható kiutazási- engedély. kutatásai fontos adalékokat szolgáltatnak az újkőkorról, Európa benépesülésének idejé­ről, a termelésben akkor leját­szódott forradalmi változások­ról. Maráz Borbála, a JPM ré­gészeti osztályának vezetője o Jakab-hegyen talált őskori te­metőt és telepet kutatta ar el­múlt három évben, dr. Sz. Bur­ger Alice, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője pedig a Kővágószöllősön felszínre ke­rült római villáról eddig tisztá­zott adatokat ismertette. A vil­la a maga nemében páratlan luxussal, városi kényelemmel berendezve állt Sopianae kö­zelében, egy latifundium köz­pontjaként. Kutatása a MÉV te­rületén folyik, a vállalat min­den támogatást megad a régé­szeti munkához. Hasonló hozzáállás tapasz­talható Pécsett és Baranyában nemcsak a tanácsok, hanem más vállalatok, sőt az egyes emberek részéről is, hiszen mindenki érzi, hogy közös kul­turális hagyatékunkat rejti a föld, s lelkiismeretesen beje­lentenek minden leletet. Ez ad munkát a Pécs város területén leletmentést végző Kárpáti Gá bornak, aki leletmentő munká ja révén a régi Pécs városren dezési képéről, nagy összefüg géseiről kap képet kutatásai során. Ilyen bejelentés alapján került elő a Sallai utcában Merni pasa fürdője is, melyről dr. Gerő Győző számolt be teg­nap, míg Sándor Mária a kö­zépkori városfalak és a püspök­vár kutatásának legújabb ered­ményeit ismertette. Gállos Orsolya Az ülésen Haász József, a Baranya megyei Ipari Szövet­kezetek Szövetségének elnöke tájékoztatta a küldötteket a tag szövetkezetek 1978. I—III. negyedévi termelési, gazdasági és szövetkezetpolitikai tevé­kenységéről. Elmondta, hogy a baranyai ipari szövetkezetek I. félévi gazdálkodása ered­ményes volt, időarányosan túl­teljesítették értékesítési és nye­reségtervüket, annak ellenére, hogy ezt nehezítette az anyag­hiány, a beruházások elhúzó­dása, valamint a munkaerő- hiány. Szeptember 30-ig az ipari szövetkezetek 116 millió 236 ezer forint nyereséget ér­tek el, csaknem 30 százalék­kal többet, mint a bázis idő­szakában, így ahhoz, hogy az éves nyereségtervüket tel­jesítsék, már csak 23 millió forint szükséges. A növekedés mértéke a szolgáltatóiparban a legerőteljesebb, míg az épí­tőiparban mérsékeltebb az emelkedés. Az építőipar lema­radását alapvetően az okozza, hogy a Pécsi Építőipari Szö­vetkezetnek háromnegyed­éves szinten nincs nyeresége, és a Sásdi Építőipari Szövet­kezet nyeresége is csökkent az elmúlt időszakhoz viszonyítva. Az árutermelő szövetkezetek termelése jelentős mértékben emelkedett. Ezt elsősorban a munka szervezettségének javí­tásával, a termékváltások zök­kenőmentes lebonyolításával si­került elérni. — Ki kell emelni a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezetét, ahol a termelést a piaci igé­nyeknek rendelték alá, és át­menetileg a folyékony nö­vényvédőszerek gyártásában és kiszerelésében a három­műszakos termelést vezették be, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdísz­műipari Szövetkezetét, ahol növelték a női divattáskák mo­delljeinek választékát, ami to­vábbi piaci lehetőséget bizto­sított számukra. Említést érde­mel a Pécsi Vasas Ipari Szö­vetkezet és a Baranya megyei Cipész Szövetkezet is. A gondok között említette Haász József, hogy a Mohácsi Ruházati Szövetkezet nagy­arányú fejlődése csak látszó­lagos, és zömében abból adó­dik, hogy a bérmunka rovása­ra lényegesen nőtt az áruter­melés aránya, így a felhasz­nált és felszámlázott anyag­érték önmagában is növelte a termelési értéket. A szövetkezeti ipar terme­lésének 79 százaléka belföldi fogyasztókhoz, 21 százaléka pedig exportra kerül. A szö­vetkezetek külkereskedelmi ér­tékesítése 42 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt idősza­két. A szolgáltatóipari szövetke­zetek közül kiemelte a VILL- GÉP-et, melynek javítási tevé­kenysége a tervezettnél maga­sabb fejlődést mutat. Haász József elmondta, hogy a szö­vetkezeti ipar szolgáltatási te­vékenységének egyik legfon­tosabb feladata a színvonal emelése, a javítási minőség fokozása, megfelelő célgépek, szerszámok, műszerek beszer­zése és a vevőkapcsolatok sok­oldalú kiszélesítése. A szövet­kezetek beruházásaiból kide­rül, hogy még 1977-ben 53,7 millió forintot, addig idén már 93,6 millió forintot valósítanak meg. A szóbeli előterjesztést vita követte. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents