Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-28 / 298. szám

2 Dunántúlt napló 1978. október 28., szombat Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Pullai Árpád beszámolója Felszólalások a napirendi ponthoz (Folytatás az 1. oldalról.) ponta több mint 2 millió tonna árut kell efszállítani. A Volán vállalatok tavaly 2,5 millió ton­na téglát és cserepet fuvaroz­tak, de egységrakományként mindössze 400 ezer tonnát. Fe­lesleges mondani, hogy ez mi­lyen többletmunkát és jármű­kihasználatlanságot okozott. Az üzemi anyagmozgatásban 4 millió rakodólapot használnak, de a külső szállításban csak 100 ezret, mert vagy a feladó, vagy ez átvevő nincs felkészülve a rakodólapok gépi mozgatásá­ra. Raktáraink többségénél sin­csenek meg a korszerű, egység­rakományos árukezelés felté­telei. Sajnos legtöbbször az új létesítmények tervezésénél sem fordítanak erre figyelmet. A vasúton szállított áruk kéthar­madát iparvágányon rakják, a rakodás az eszközök és iparvá­gányok korszerűtlensége miatt lassú. A vasúti kocsik forduló­ideje 85 óra. Ebből vontatásra, továbbításra, rendezésre 30 óra jut, a többi pedig rakodásra és várakozásra. Ez szemlélteti a tartalék mértékét is. Nehezen megoldható fel­adathoz nyúlunk, de a megér­tés támogató jelei már mutat­koznak. Az elmúlt években a rakodásfejlesztési alapból más­fél milliárd forintot juttattunk" vissza a termelő-, felhasználó vállalatoknak. A szállíttatok to­vábbi másfél milliárdjával közö­sen valósítottunk meg rendkívül hasznos fejlesztéseket, nem a közlekedési tárca területén, de a szállítás érdekében. Ezekből a forrásokból lépett üzembe több mint 3000 rakodó- és anyagmozgatógép, félmiilió négyzetméter korszerű rakterű­iét. A Borsodi Ércelőkészítő Műben megvalósult rakodásfej­lesztés például évi 160 ezer ko­csi állásidejét csökkenti napon­ta több mint 6 órával. A terme­lés és a szállítás kívánatos kap­csolatának példája a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár is: gyártmá­nyainak nagy része konténerbe kerül a termelési folyamat be­fejezéseként. A forgalom növekedése a tanácsokat mind több igazga­tási, hatósági lépésre készteti. Ezektől még a mi tárcaszerve­ink is gyakran idegenkednek. A lépcsőzetes munkakezdés, az egyirányúsítás, az időbeni kor­látozás, gz autóbuszoknak kü­lön sáv kijelölése nem a hiva­tal packázását jelenti, hanem szükséges intézkedés a forga­lom, a biztonság érdekében. Nem vehetjük érzéketlenül tudomásul, hogy hetenként 20— 25 halottja és többszáz sérültje van a közúti közlekedésnek. Ez arra kényszerít mindenkit, hogy H a egy hovatovább már-már unalomba fulladt társalgást vala­ki újra fel akar lendíteni, nem kell mást „bedobni", mint a bűvös szót: közlekedés. Ennek hallatán megoldódnak a nyel­vek, vélemények hangzanak el pro és kontra, nemegyszer parázs vitákra is sor kerül. Érthető: mindannyiunk szívügye a közlekedés, annak majd mindenki a résztvevője, hiszen- csak a tömegközlekedési esz­közöket az ország lakosságá­nak fele veszi igénybe napon­ta, arról nem is beszélve, hogy jelenleg már csaknem másfél millió személygépkocsi és mo­torkerékpár fut közútjainkon. A közlekedésünk koncepció­jának parlamenti vitáját meg­előző képviselői csoportülése- 'ken — így Baranyában is — foglalkoztak már e kérdéssel. Pécsett arról tájékoztatták az országgyűlés megyei ^gjait, hogy tíz év alatt a Volán-áru­szállítás 200 százalékkal, a sze­mélyszállítás 60 százalékkal nö­vekedett. Javult a közút és a vasút közti munkamegosztás. A megye 356 településéből ma A népgazdasági szinten ösz- szehangolt szállítás célja az is, hogy a feladatok megalapozot­tabb felmérésével, jobb időbe­li elosztásával a kapacitásokat egyenletesebben használjuk ki. Ebbe beleértjük a hétvégi ra­kodások nagyon is aktuális fo­kozását. Ezé rt a szó 11 íttatókka I közö­sen olyan szervezési és fejlesz­tési elképzelést kell megvalósí­tani, amely kiterjed a jármű­vekre, a rakodógépekre, a rak­tárakra, a nagy áruelosztó he­lyekre, az egységrakomány­képzésre, a csomagolásra. Az elmúlt évtizedben 120 ezerről 800 ezerre emelkedett a személygépkocsik száma. Az imponáló fejlődés azonban újabb gondokat szült. A 800 ez­res személygépkocsi-állomány további növekedése a motori­záció új szakaszát jelenti majd. Nem is tudjuk pontosan, sokan pedig nem merik, nem akarják felmérni azt a helyzetet, amit az akárcsak a duplájára nö­vekvő személygépkocsi-állo­mány idézhet elő. Budapesten már a mai negyedmillió sze­mélyautó mellett is érezhető a hidak és a rájuk vezető utak szinte állandósult csúcsforgal­ma, de így van ez néhány vá­rosi csomóponton és a beveze­tő szakaszok nagy részén is. A személyautók számának növekedésével a jövőben is számolunk. Erre a folyamatra időben fel kell készülni. Meg­felelő tervezéssel és szabályo­zással — mérlegelve a gépko­csit használók nagyobb részvé­telét a teherviselésben — az arányok ésszerű alakításával el­kerülhetjük, illetve nagy mér­tékben mérsékelhetjük a kedve­zőtlen hatásokat. A nagy városokban, elsősor­ban Budapesten, a bevezető utak csomópontjai és a metró- állomások mellett nagy par­kolóhelyeket kell létesíteni. A „parkolj és utazz tovább tö­megközlekedési eszközzel" módszert ezzel lehet elterjesz­teni. A gépkocsitulajdonos így majd választhat, hogy 60—80 vagy 20 perc alatt kíván-e mun­kahelyére érni. közös akarattal és cselekvéssel javítsuk a közlekedési morált. A biztonságos közlekedés érde­kében fel kell használni a pro­paganda, az oktatás és tovább­képzés, de szükségszerűen a bírság, büntetés eszközeit is. A koncepció céljainak meg­felelően gazdaságosabbá, ha­tékonyabbá vált a közlekedés. — állapította meg a miniszter. — A vasútról a közútra tereltük át a gazdaságtalan darabáru­fuvarozást, csaknem 300 vasút­állomáson megszűnt az árufor­galom, a körzeti állomások vet­ték át. A vontatás is gazdasá­már 331-et érintenek autóbu­szék, 320-at pedig darabárus járatok. A lakosság igényeit naponta 70—80 tehergépkocsi elégíti ki. Az elmúlt évtized alatt megkétszereződött a Vo­lán által kezelt vagonforga­lom, ugyanakkor a késett ko­csik száma 22 százalékról 6-ra csökkent. Ezekről az országos eredmé­nyekről, gondokról beszélt Pul­lai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter is tegnapi expozéjában. A baranyai kép­viselők 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának és továbbfej­lesztésének megyei keresztmet­szetét adták nyilatkozataikban az ülésszak szünetében. Novics János képviselő sze­rint a koncepció végrehajtása gosabbá vált azzal, hogy ma már alig üzemel gőzmozdony. Jelentős devizaszerző szerve­zeteket fejlesztettünk ki, olya­nokat, mint a Hungarocamion, amely évről évre dollárok 10 millióival járul az államháztar­tás bevételeihez. A vasúti áru­forgalom több mint felét áz-ex- port—import és tranzitszállítások teszik ki. Hatékonyabb folyami és tengeri hajók, repülőgépek üzembeállításával is növeltük a közlekedés devizabevételét. De mindezek ellenére sem lehetünk elégedettek a közlekedési szol­gáltatások minőségének szín­vonalával és a szállítások gaz­daságossága érdekében is so­kat kell még tenni. A közlekedési munka elisme­rését látjuk abban, hogy dol­gozóink számos bérproblémá­ját sikerült megoldani. Ennek ellenére néhány területen — mint például a vasúti kocsiren­dező, sarus, forgalmi utazó, rakodómunkás, autóbuszvezető — tartós a munkaerőhiány, a A közlekedés hatékony támo­gatást kapott az egész társa­dalomtól, a területi pártszervek­től és a tanácsoktól. Tudjuk, hogy minden vezető és felelős testület azt szeretné, ha kiemel­ten fejlesztenék a hatáskörébe tartozó közlekedést. De hagyo­mányosan jó kapcsolataink alapján is kérjük annak meg­értését, hogy ezt korlátozott le­hetőségeink sem engedik meg. Ezenkívül azt sem téveszthetjük szem elől, hogy — a helyi érde­keket is figyelembe véve — or­szágosan egységes rendszerben kell fejleszteni a közlekedést. A szomszédos országokkal 24 vasúti és 32 közúti határátkelő- helyen van összeköttetésünk. Az export-import és a tranzitszál­lításokat olyan színvonalon kell teljesítenünk, amivel jó minő­ségben, korrekten szolgáljuk ki megbízóinkat. Ehhez a műszaki fejlesztés mellett kulturált üzlet- politikára és gyakorlatra van szükség. Ma még megfelelünk a nemzetközi igényeknek, nem kerüli el közlekedési hálózatun­kat az idegenforgalom és a nemzetközi áruforgalom. A tranzitvonalak fejlesztésével en­nek az előnyös helyzetnek a megtartására törekszünk. A nemzetközi kapcsolatok fi­gyelmes ápolásán belül megkü­lönböztetett feladatunk, hogy jó szállítási munkával mozdít­suk elő a bővülő szocialista in­tegrációt. Elmondhatjuk, hogy a nemzetközi kapcsolatok bővíté­sének feltételeit sikerült megte­remteni és a magyar közleke­dés hatékonyan, megbízhatóan szolgálja mind a sajátosan ma. gyár, mind a szocialista orszá­gokkal közös érdekeinket. Az 1968-as közlekedéspoliti­kai koncepció alapelveiben, fő során dicséretre méltó fejlődés történt, de sokszor apróságnak tűnő hiányosságok homályosít- ják el az eredményeiket. Ennek illusztrálására egy-két példát említett. Azt tapasztalta: a sze­mélyszállítás kulturáltságának javításáért sokat lehetne még tenni, a vonatok takarításától kezdve az étkezés megoldásán át az ivóvíz-ellátás égető szükségszerűségéig. A Volán 12-es Vállalattal kapcsolatban megjegyezte, hogy a szeptem­beri menetrend-egyeztetés al­kalmával nem ártana minden érdekelt tanács vezetőjével megbeszélni a tervezett vól- toztatásokat. Mert ha ezt meg­tennék, kevesebb bosszúságot okoznának az utazóközönség­nek. Palkó Sándor képviselő me­helyzeten - a műszaki fejlesz­tésen túl - csakis a munkakö­rülmények és a szociális ellá­tás javításával változtathatunk. Évente egymilliárd forintot köl­tünk szociálpolitikai célokra, a munkakörülmények javítására. Ezirányú terveink végrehajtá­sát nyomatékosan ellenőrizzük. Közlekedésben dolgozni em- bert-próbáló munka. De kevés embernek jut osztályrészül az, ami például a mozdonyvezető­nek, aki egyedül 50 millió fo­rint értékű vonatot vezet, nem is beszélve a nagyteljesítményű repülőgépek, hajók értékéről, sebességéről, vagy a nagy te­herbírású gépkocsik és az esz­tétikailag is gyönyörködtető autóbuszok műszaki színvonalá­ról. Szükség van még több jó szakmunkásra, mérnökre, köz­gazdászra, mert a közlekedés­nek gyorsuló ütemben kell al­kalmaznia a korszerű technikát, technológiát, az új szervezési módszereket. irányaiban helyes volt, az élet igazolta. Célunk, hogy — a vég­rehajtás tapasztalatait haszno­sítva — a megváltozott körül­ményekhez igazítsuk a jövő köz­lekedéspolitikáját. Feladataink meghatározása­kor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk minde­nekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. E két alágazatnak — mind a belföldi, mind a nem­zetközi szállításokban — növek­vő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üze­mét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesz­tésre van szükség. Ki kell alakítani a tömegköz­lekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű ará­nyait. Úthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható na­gyobb forgalom ne fokozza to­vább a jelenlegi feszültségeket. Meggyőződésünk, hogy a köz­lekedés érdekében ilyen szel­lemben végzett munka ered­ményeként az évezred végén — lényegében a mai hálózatokon - egy korszerűbb, megjelené­sében megváltozott, hatékony és biztonságos közlekedés szolgál­hatja országunk érdekeit. A közlekedést nem önma­gáért, hanem társadalmi cél­jaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt prog­ramnyilatkozatainak szellemé­ben kell fejleszteni. Megtisztelő feladatunk, hogy minden erőnk­kel e nemzeti program megva­lósításán munkálkodjunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a be­számolót és támogassa a kor­mánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit. gyénk közlekedésének érrend­szerében tapasztalható zava­rokra mutatott rá. Például ar­ra, hogy az utas és a MÁV még véletlenül sincs azonos „jogi helyzetben". Ugyanis ha helyjegyet nem lehet kapni és mégis valaki felül az expresszre — megbüntetik. Amennyiben viszont az utas napokkal azelőtt megrendelt jegyét másnak is eladják — semmit sem tehet. — Jobban kellene ügyelni a forgalomszervezés élethez igazításához is — hangoztatta Palkó Sándor. /— Ugyanis Ba­ranyában három esztendővel ezelőtt autóbuszközlekedési rendet szervezték, amely azóta korszerűtlenné vált, nem iga­zodott a mai követelményék­hez. Fokozott szervezettségre lenne szükség és a Volán il­letékes vezetői által végzett rendszeres ellenőrzésre. Arra, hogy ők vmég többet utazza­nak a buszokon és hallgassák az utazóközönség véleményét, jogos panaszait. Horváth Lajos képviselő a következőkben foglalta össze véleményét. A közlekedési koncepció hely­zetéről szóló napirenden hoz­zászóltak: Daradics Ferenc (Tolna megye, 4. vk.) az MSZMP Bonyhádi járási Bizottságának első titkára, dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.) a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza kórházának szemészorvosa, Kangyaika Antal (Csongrád m. 15. vk.) a HÓDGÉP makói gyá­rának igazgatója, Tóth István (Budapest, 26. vk), a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szak. szervezetének főtitkára, Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára, Kalló István (Borsod m. 3. vk.), a Lenin Kohászati Mű­— Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban a mi­niszter, majd hangsúlyozta: a szállításban továbbra is a gaz­daságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely vas­útvonalak szűnjenek meg. Ter­mészetesen egyetlen települést, közösséget sem kívánunk hát­rányos helyzetbe hozni, s min­denütt a helyi lehetőségek fi­gyelembevételével keressük az elfogadható és ésszerű meg­oldást. A miniszter egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a közlekedés jelenlegi színvona­lának tartásához, javításához valamelyest növelni kell az ágazat költségvetési részese­dését. Természetesen az ará­nyokat a hatodik, és az azt követő ötéves tervek kidolgo­zásánál határozzák meg. — A rakodógépek alkat­rész-ellátása égető gond, s e berendezések javítása valóban megoldatlan. De őszintén meg SCHNITZLER JÓZSEF (Hajdú m. 16. vk.), a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem II. számú se­bészeti klinikájának igazgatója arra kért választ, mit kíván ten­ni a kormány a környezetvéde­lemről szóló törvény eredménye­sebb végrehajtásáért. GONDA GYÖRGY, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy mivel a környezetvédelem egyes részterületein rendezetlenek a hatáskörök és tisztázatlan a fe­lelősség kérdése, a közeljövő­ben előterjesztést készítenek a Minisztertanácsnak, egyértel­műen megfogalmazva az irá­nyítás és a felelősség kérdé­seit. Tervezik az érvényes jog­szabályok egybefoglalását, ki­adását, hogy azok, akik a napi munkában ezeket alkalmazzák, pontosan és gyorsan eligazod­janak. A hivatal a jövőben át­— A koncepciót megelőző és megalapozó munkában a tanácsok is részt vettek. Már akkor bizonyos aggályok kap­tak hangot, amelyek azóta el­oszlottak. A lakosság igényeit is sikerült fokozottabban kielé­gíteni, s a gazdálkodó szerve­zetek munkáját sem nehezítet­te a közlekedés átszervezése. Az igaz: Pécsett a tömegköz­lekedés sokat javult, de még mindig nem kielégítő. Ezen a lépcsőzetes munkakezdés to­vábbi szorgalmazásával lehet segíteni. Mint Pullai Árpád közleke­dés- és postaügyi . miniszter expozéjában is 'elhangzott: az elmúlt tíz év gyakorlati tapasz­talata igazolta, a közlekedés- politikai koncepció időszerű­nek, elveiben és célkitűzései­ben helyesnek bizonyult, bár a közlekedés az elért számot­tevő eredmények ellenére egyes területeken nem tudott a kívánt mértékben előrelépni. Hogy a későbbiekben tud-e, azt igazán csak a jövő dönti majd el. Horváth László vek középhengerművének hen­gerésze, Riss Jenő (Budapest, 52. vk,) a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyette­se, Gyarmati János (Budapest 62, vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat igazgatója, Lukács Já­nos (Zala megye 2. vk.), a pa- csai Haladás Termelőszövetke­zet állatorvosa, Klabuzai Miklós, (Somogy m. 6. vk.), tsz-elnök, Marton János (Győr m. 3. vk.), nyugdíjas igazgató, Kaszai Im­re (Bp. 45. vk.), mozdonyveze­tő, Peták Tibor (Budapest, 26. vk.), vállalati főkonstruktőr, és Gránics András (Szabolcs-Szat- már m. 17. vk.), esztergályos. kell mondani, hogy nem szá­míthatunk gyors megoldásra. Ezért részben profiltisztítással, részben más eszközökkel is kell törekedni a helyzet javítására. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rá­mutatott: minden végső dön­téshez nagyon nagy lelkiisme­retesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen na­gyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek. A vita bizonyí­totta: erényeinket és fogyaté­kosságainkat együtt látjuk és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. A véle­ménycserék sokszor nagyon szenvedélyesek, de nagyon elv- szerűek voltak. Jellemezze a jövőben is ez az elvi maga­tartás a területi szervek és az ágazat együttműködését — hangsúlyozta a miniszter. Az országgyűlés a közleke­dés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tu­domásul vette. Ezután interpellációk követ­keztek. fogó környezetvédelmi ellenőrzé­seket tart. SIMON ERNÖNE, (Somogy m. 11. vk.), a Nagyatádi Cérna­gyár munkása azt kérdezte az építésügyi és városfejlesztési mi­nisztertől, hogy a közeljövőben terveznek-e jogszabálymódosí­tást az üdülőhelyeken kívüli zártkerti ingatlanokon emelhető építmények nagyságát illetően. Jelenleg 12 négyzetméter alap- területű létesímény építhető. ÁBRAHÁM KÁLMÁN minisz­ter egyetértett azzal, hogy in­dokolt a szabályok módosítása, mégpedig differenciáltan. Fi­gyelemmel kell lenni arra, hol, mekkora területen helyezkedik el a zártkert, és miként művelik meg a földet. A tények ismere­tében - a helyi tanácsok véle­ményét is figyelembe véve — az építési szabályzatban területileg differenciált módosítást fogal­maznak majd meg. SZABÓ JÓZSEF (Baranya m. 10. vk.), a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke a köz­üzemi szolgáltatások mérésének, lakossági számlázásának és díjbeszedésének korszerűsítését sürgette, mivel a jelenlegi el­számolási és befizetési rendszer elavult. SIMON PÁL nehézipari mi­niszter válaszában elmondta, hogy több helyütt már korszerű módszerrel dolgoznak. A somo­gyi, a veszprémi és a zalai fo­gyasztók egy része villanyszám­láját például átalánydíjas fize­téssel, kéthavonként egyenlíti ki. A budapestiek a különböző szolgáltatások számláit össze­sítve kapák kézhez. A Nehéz­ipari Minisztérium gyűjti a ta­pasztalatokat, keresi, kutatja a korszerű módszereket, amelyek közül a legjobbakat választja majd ki, s teremti meg azok országos bevezetésének feltéte­leit. Az interpelláló képviselők a miniszterek válaszát tudomásul vették. Az országgyűlés őszi üléssza­ka Apró Antal zárszavával ért véget. Elsőrangú feladat a közlekedési moral jauitäsa parlament folyosójáról (Munkatársunk telefonjelentése) n társadalom Hathatos támogatása W Pullai Árpád válasza Interpellációk

Next

/
Thumbnails
Contents