Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-28 / 298. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 298. szám 1978. október 28., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Jóváhagyták a közoktatás helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján tartotta meg beszámolóját Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Pullai árpád beszámolója a közlekedéspolitikai Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta mun­káját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vettek a tanács­kozáson: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, s a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytat­ták a közoktatás helyzetéről szóló miniszteri beszámoló vitáját. 21 felszólalás, a miniszter válasza koncepció végrehajtásáról Klenovics Imre (Somogy m. 7. vk), a Somogy megyei Párt- bizottság titkára szóvá tette, hogy az aprófalvas megyékben megyei szinten összesítve na­gyobb összegű, de valójában el­aprózotton jelentkező fejleszté­si források képződnek. A köz­ponti tervezés nem vette elég­gé figyelembe, hogy ezek a for­rások nem, vagy csak kismér­tékben vonhatók be a fejlesz­tésbe, és - figyelemmel a he­lyi törekvésekre — nem hatnak mindig és mindenben a kiemelt célok megvalósításának irányá­ba. Réger Antal (Pest m. 25. vk.), a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkára elmondta, hogy a jelen­legi pályázati, illetve elhelyez­kedési rendszer nem kedvez a jobb nemzetiségi pedagógus-el­látásnak. Egyes helyeken pe­dagógushiány miatt nem vezetik be a nemzetiségi oktatást, ugyanakkor sok fiatal nemzeti­sági diplomás nem tud elhelyez­kedni olyan iskolában, ahol anyanyelvét oktathatná. Hütter Csaba (Nógrád m., 5. vk.), tsz-elnökhelyettes rámuta­tott: a megfelelő színvonalú ok­tatáshoz az iskolákból, tanmű­helyekből még jónéhány tech­nikai és szemléltető eszköz hiányzik. és kívánatos lenne, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben, mindenekelőtt a bózisgaz- daságokban is megteremtsék a korszerű képzés feltételeit. Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk), általános iskolai igaz­gató arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyértékű taneszkö­zök előállítása és az iskolához való eljuttatása körül gondok vannak. Javasolta: vizsgálják felül a taneszközgyártást és be­szerzést. Szemerits Ferencné (Győr, 13. vk.), növénytermesztő hangsú­lyozta: az apró, mindennapos munkák során is szükség van az iskolák, az óvodák, a szü­lők és az üzemek összefogásá­ra, valamint, hogy a szakkö­zépiskolák kapcsolatai az adott szakmán túl az élet más terü­leteire is terjedjenek ki, hiszen közös érdek, hogy teljes em­bert neveljenek. * Polinszky Károly köszönettel és jólesően nyugtázta a köz­oktatás ügye iránt megnyilvá­nult érdeklődést. A felszó­lalások — mondotta — arról ta­núskodtak, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetér­tés, közös a felelősség és a tenniakarás. Újra bebizonyoso­dott, hogy az oktatás és a mű­velődés, az embernevelés fel­emelő hivatása egy célt akaró, együttmunkálkodó egész társa­dalmunk nagy ügye. Mai körül­ményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszí­tésekre serkent, és az újabb cé­lok teljesítésének bizonyosságá­val tölt el mindannyiunkat. Cél­jaink sikeres elérése mindenek­előtt azon múlik, milyen gyors, milyen eredményesen, milyen általános és szakmai színvona­lon tesszük műveltebbé, tudato- sabbá, vagyis emberibb ember­ré az új társadalom építőjét. Polinszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában el­hangzott észrevételeket, javas­latokat tanulmányozza és hasz­nosítja. Az országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közok­tatás helyzetéről egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az országgyűlés meg­kezdte r második napirendi pont tárgyalását, a közlekedési kon­cepció végrehajtásáról. — A közlekedés — kezdte be­számolóját a miniszter - szer­ves része a termelés, az elosz­tás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek. Érinti ha­zánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok mil­lió külföldit. Naponta 5 millió­nyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 ezer tehergépkocsi, 30 ezer autóbusz, másfél millió sze­mélygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közügy- gyé teszik a közlekedést. A közlekedéspolitikai koncep­ció előrelátó, bátor célja volt a A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit, de érzékenyen reagál a hibák­ra is, jogosan igényli a kultúrál- tabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ide­értve a megbízható helyfogla­lást is. A ma fogyatékosságai; ért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kér­nünk kell az utasokat is, job­ban ügyeljenek velünk együtt a rendre, a kultúráltságra. A vasúti hálózat szerkezeté­ben a jövőben csak kisebb vál­tozásokat tervezünk. Az ener­giaellátási, környezetvédelmi és hatékonysági követelmények is vasút rekonstrukciója, mert ak­koriban a vasutak szerepének csökkentését vallották szerte a világon. Alapvető volt az az el­határozás, hogy nagy teljesít­ményű és hatékony közlekedést kell létrehozni, kellő figyelmet fordítva az úthálózat építésére, bővítésére. Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerke­zetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvona­lában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítet­te a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek. indokolják, hogy további 1200— 1500 kilométeres vonalat villa­mosítsunk. Évente 350—400 kilo­méteren kell a pályát felújíta­ni, s a törzshálózati vonalakat, állomásokat korszerű biztosító- berendezéssel ellátni. Gazda­ságunk állandó mozgásának, fejlődésének törvénye, hogy a korszerűtlent, a gazdaságtalant a korszerűbbnek, a hatéko­nyabbnak kell felváltania. A közlekedésnek is meg kell szün­tetnie a korszerűtlen, gazdaság­talan tevékenységet, így a kis­forgalmú vasútvonalakat is. Jelentem az országgyűlésnek, hogy 1400 kilométer vasútvona­lat megszüntettünk. A közútra átterelt forgalom feltételeit költségvetési támogatás nélkül 1 milliárd forint megtakarításá­val teremtettük meg. Mindez kedvezően hatott a vasút gaz­daságosságára, hozzájárult a hatékonyabb forgalom-megosz­táshoz. Azt a többletköltséget, amelyet helyenként az utasok­nak, a fuvaroztatóknak okozott, három évig visszatérítettük. Ez idő alatt felkészültek a maga­sabb szintű szolgáltatásért já­ró nagyobb kiadásokra és megszokták az új forgalmi ren­det. Az átszervezés — munkahe­lyének megszűnésével — több ezer vasutast személyében érin­tett. Foglalkoztatásukra a na­gyobb forgalmú helyeken égető szükség volt. Vasutasaink ezt a változást fegyelmezetten, pél­dás állampolgári öntudattal fo­gadták. A koncepció hatására kiala­kultak a korszerű közúti közle­kedés keretei, amelyek megfe­lelnek népgazdaságunk fejlett­ségi színvonalának. A vállala­toknál, szövetkezeteknél, azaz a közületeknél százezres teher­gépkocsipark, valamint - a dol­gozók munkahelyre szállítása céljából — jelentős autóbusz­park jött létre. A kialakult hely­zeten közvetett eszközökkel sem lenne célszerű változtatni. A te­rületi szervekkel és a járműtu­lajdonosokkal együtt szándé­kunkban áll viszont hatékony intézkedéseket kezdeményezni a közületi gépkocsik kihasználá­A hazai és a hazánkat érin­tő európai víziúthálózat fejlesz­tésében, a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu vízilépcső, a Duna felső szakaszának várha­tó csatornázása, az épülő nagymaros—gabcsikovóí vízilép­cső, és a Duna—Majna—Rajna- csatorna, továbbá a tiszai vízi­lépcsők építése, a Duna—Tisza- csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. Kihasználásuk — kikötők és rakodók építésén túl — a víziszállítás felkarolását, a szemlélet változását is köve­teli. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbizton­sági feltételek további javítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva kulturáltan fogadni mint­egy 6 millió légiutast. A korsze­rű légijárművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszer­zésével is emelni kívánjuk. A korszerű szállítási módsze­sának növelésére és munkás­létszámának csökkentésére. Az utak 10 év alatt sokat ja­vultak, főleg a 30 ezer kilomé­teres országos hálózat, amely az összforgalom 60 százalékát viseli. Szerény mértékben meg­kezdődött az autóutak és autó­pályák építése is. A következő évtizedekben nagy programja az úthálózat fejlesztésének: megkezdjük o Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben su­garas-gyűrűsnek nevezett, út­hálózati rendszer kiépítését. A főváros körzetében megindul a főútvonalakat összekötő kör­gyűrű kiépítése, az országos hálózat 70 százalékát alkal­massá tesszük a 10 tonna ten­gelynyomású járművek forgal-_ mára. Budapest és a nyugati, valamint a déli országhatár között és Miskolc irányába új gyorsforgalmi utat építünk. A 90-es évekre 600—700 kilomé­teres „gyors" úthálózat áll a forgalom rendelkezésére, a vá­rosi bevezető és elosztó útsza­kaszokkal együtt. Az elmúlt évtizedben a taná­csok hatáskörébe tartozó váro­si közlekedés alapvetően átala­kult és — gondjaink mellett — lendületesen fejlődött. A növek­vő lélekszámú városok, s min­denekelőtt a főváros lakóinak utazási körülményeit a fejlesz­tés és a forgalomszervezés egy­aránt javította, Budapest tömegközlekedését elsősorban a metró oldhatja meg. összhangban a városfej­lesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észak—déli vonal. Tervez­zük a dél-buda—rákospalotai vonal építését, valamint a cse­peli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. rek elterjesztésében nem meg­felelő a fejlődés és lehetősége­inkkel sincs arányban. A körzeti pályaudvarok kiépítése és gé­pesítése alig kezdődött el. Konténerekben az áruk 1 száza­lékát szállítják. A rakodólapok használata döntően a belső anyagmozgatásban terjed; a termékek korszerű csomagolá­sa, szállításra előkészítettsége terén csupán kezdeti lépések történtek. Az építőanyagipor­ban viszont örvendetesen ki­mozdult stagnáló helyzetéből a tégla, cserép, cement egység­rakományos szállítása. Téves az a felfogás, hogy a szállítási folyamat akkor kezdő­dik, amikor a fuvarozási igényt a közlekedésnek bejelentik. Ez a tévedés már a gyárkapunál kiderül, mert a csomagolás nem teszi lehetővé a korszerű rako­dást. Emiatt kihasználatlanul várakoznak a vasúti és a köz­úti teherkocsik, amelyekkel na­(Folytatás a 2. oldalon) Saját bolthólÓToíán és a FüSZERT-en keresztül teljes termelése a lakosság ellátására jut a Mohácsi Tartósitóüzemnek. Jelenleg a legna gyobb volumenű munka a káposztasavanyitás és a most érő gyümölcsök tartósítása. A képen körtét készítenek elő az asszonybrigád tagjai. Erb János felvétele ilagy változások a hajózás feltételei!»' fi közvélemény mindenre érzékenyen reagál

Next

/
Thumbnails
Contents