Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-28 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 298. szám 1978. október 28., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Jóváhagyták a közoktatás helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján tartotta meg beszámolóját Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Pullai árpád beszámolója a közlekedéspolitikai Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vettek a tanácskozáson: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, s a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a közoktatás helyzetéről szóló miniszteri beszámoló vitáját. 21 felszólalás, a miniszter válasza koncepció végrehajtásáról Klenovics Imre (Somogy m. 7. vk), a Somogy megyei Párt- bizottság titkára szóvá tette, hogy az aprófalvas megyékben megyei szinten összesítve nagyobb összegű, de valójában elaprózotton jelentkező fejlesztési források képződnek. A központi tervezés nem vette eléggé figyelembe, hogy ezek a források nem, vagy csak kismértékben vonhatók be a fejlesztésbe, és - figyelemmel a helyi törekvésekre — nem hatnak mindig és mindenben a kiemelt célok megvalósításának irányába. Réger Antal (Pest m. 25. vk.), a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi pályázati, illetve elhelyezkedési rendszer nem kedvez a jobb nemzetiségi pedagógus-ellátásnak. Egyes helyeken pedagógushiány miatt nem vezetik be a nemzetiségi oktatást, ugyanakkor sok fiatal nemzetisági diplomás nem tud elhelyezkedni olyan iskolában, ahol anyanyelvét oktathatná. Hütter Csaba (Nógrád m., 5. vk.), tsz-elnökhelyettes rámutatott: a megfelelő színvonalú oktatáshoz az iskolákból, tanműhelyekből még jónéhány technikai és szemléltető eszköz hiányzik. és kívánatos lenne, hogy a mezőgazdasági üzemekben, mindenekelőtt a bózisgaz- daságokban is megteremtsék a korszerű képzés feltételeit. Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk), általános iskolai igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyértékű taneszközök előállítása és az iskolához való eljuttatása körül gondok vannak. Javasolta: vizsgálják felül a taneszközgyártást és beszerzést. Szemerits Ferencné (Győr, 13. vk.), növénytermesztő hangsúlyozta: az apró, mindennapos munkák során is szükség van az iskolák, az óvodák, a szülők és az üzemek összefogására, valamint, hogy a szakközépiskolák kapcsolatai az adott szakmán túl az élet más területeire is terjedjenek ki, hiszen közös érdek, hogy teljes embert neveljenek. * Polinszky Károly köszönettel és jólesően nyugtázta a közoktatás ügye iránt megnyilvánult érdeklődést. A felszólalások — mondotta — arról tanúskodtak, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenniakarás. Újra bebizonyosodott, hogy az oktatás és a művelődés, az embernevelés felemelő hivatása egy célt akaró, együttmunkálkodó egész társadalmunk nagy ügye. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre serkent, és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiunkat. Céljaink sikeres elérése mindenekelőtt azon múlik, milyen gyors, milyen eredményesen, milyen általános és szakmai színvonalon tesszük műveltebbé, tudato- sabbá, vagyis emberibb emberré az új társadalom építőjét. Polinszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat tanulmányozza és hasznosítja. Az országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az országgyűlés megkezdte r második napirendi pont tárgyalását, a közlekedési koncepció végrehajtásáról. — A közlekedés — kezdte beszámolóját a miniszter - szerves része a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek. Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta 5 milliónyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 ezer tehergépkocsi, 30 ezer autóbusz, másfél millió személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közügy- gyé teszik a közlekedést. A közlekedéspolitikai koncepció előrelátó, bátor célja volt a A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit, de érzékenyen reagál a hibákra is, jogosan igényli a kultúrál- tabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ideértve a megbízható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságai; ért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kérnünk kell az utasokat is, jobban ügyeljenek velünk együtt a rendre, a kultúráltságra. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az energiaellátási, környezetvédelmi és hatékonysági követelmények is vasút rekonstrukciója, mert akkoriban a vasutak szerepének csökkentését vallották szerte a világon. Alapvető volt az az elhatározás, hogy nagy teljesítményű és hatékony közlekedést kell létrehozni, kellő figyelmet fordítva az úthálózat építésére, bővítésére. Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek. indokolják, hogy további 1200— 1500 kilométeres vonalat villamosítsunk. Évente 350—400 kilométeren kell a pályát felújítani, s a törzshálózati vonalakat, állomásokat korszerű biztosító- berendezéssel ellátni. Gazdaságunk állandó mozgásának, fejlődésének törvénye, hogy a korszerűtlent, a gazdaságtalant a korszerűbbnek, a hatékonyabbnak kell felváltania. A közlekedésnek is meg kell szüntetnie a korszerűtlen, gazdaságtalan tevékenységet, így a kisforgalmú vasútvonalakat is. Jelentem az országgyűlésnek, hogy 1400 kilométer vasútvonalat megszüntettünk. A közútra átterelt forgalom feltételeit költségvetési támogatás nélkül 1 milliárd forint megtakarításával teremtettük meg. Mindez kedvezően hatott a vasút gazdaságosságára, hozzájárult a hatékonyabb forgalom-megosztáshoz. Azt a többletköltséget, amelyet helyenként az utasoknak, a fuvaroztatóknak okozott, három évig visszatérítettük. Ez idő alatt felkészültek a magasabb szintű szolgáltatásért járó nagyobb kiadásokra és megszokták az új forgalmi rendet. Az átszervezés — munkahelyének megszűnésével — több ezer vasutast személyében érintett. Foglalkoztatásukra a nagyobb forgalmú helyeken égető szükség volt. Vasutasaink ezt a változást fegyelmezetten, példás állampolgári öntudattal fogadták. A koncepció hatására kialakultak a korszerű közúti közlekedés keretei, amelyek megfelelnek népgazdaságunk fejlettségi színvonalának. A vállalatoknál, szövetkezeteknél, azaz a közületeknél százezres tehergépkocsipark, valamint - a dolgozók munkahelyre szállítása céljából — jelentős autóbuszpark jött létre. A kialakult helyzeten közvetett eszközökkel sem lenne célszerű változtatni. A területi szervekkel és a járműtulajdonosokkal együtt szándékunkban áll viszont hatékony intézkedéseket kezdeményezni a közületi gépkocsik kihasználáA hazai és a hazánkat érintő európai víziúthálózat fejlesztésében, a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros—gabcsikovóí vízilépcső, és a Duna—Majna—Rajna- csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők építése, a Duna—Tisza- csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. Kihasználásuk — kikötők és rakodók építésén túl — a víziszállítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek további javítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva kulturáltan fogadni mintegy 6 millió légiutast. A korszerű légijárművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. A korszerű szállítási módszesának növelésére és munkáslétszámának csökkentésére. Az utak 10 év alatt sokat javultak, főleg a 30 ezer kilométeres országos hálózat, amely az összforgalom 60 százalékát viseli. Szerény mértékben megkezdődött az autóutak és autópályák építése is. A következő évtizedekben nagy programja az úthálózat fejlesztésének: megkezdjük o Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben sugaras-gyűrűsnek nevezett, úthálózati rendszer kiépítését. A főváros körzetében megindul a főútvonalakat összekötő körgyűrű kiépítése, az országos hálózat 70 százalékát alkalmassá tesszük a 10 tonna tengelynyomású járművek forgal-_ mára. Budapest és a nyugati, valamint a déli országhatár között és Miskolc irányába új gyorsforgalmi utat építünk. A 90-es évekre 600—700 kilométeres „gyors" úthálózat áll a forgalom rendelkezésére, a városi bevezető és elosztó útszakaszokkal együtt. Az elmúlt évtizedben a tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaink mellett — lendületesen fejlődött. A növekvő lélekszámú városok, s mindenekelőtt a főváros lakóinak utazási körülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította, Budapest tömegközlekedését elsősorban a metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észak—déli vonal. Tervezzük a dél-buda—rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. rek elterjesztésében nem megfelelő a fejlődés és lehetőségeinkkel sincs arányban. A körzeti pályaudvarok kiépítése és gépesítése alig kezdődött el. Konténerekben az áruk 1 százalékát szállítják. A rakodólapok használata döntően a belső anyagmozgatásban terjed; a termékek korszerű csomagolása, szállításra előkészítettsége terén csupán kezdeti lépések történtek. Az építőanyagiporban viszont örvendetesen kimozdult stagnáló helyzetéből a tégla, cserép, cement egységrakományos szállítása. Téves az a felfogás, hogy a szállítási folyamat akkor kezdődik, amikor a fuvarozási igényt a közlekedésnek bejelentik. Ez a tévedés már a gyárkapunál kiderül, mert a csomagolás nem teszi lehetővé a korszerű rakodást. Emiatt kihasználatlanul várakoznak a vasúti és a közúti teherkocsik, amelyekkel na(Folytatás a 2. oldalon) Saját bolthólÓToíán és a FüSZERT-en keresztül teljes termelése a lakosság ellátására jut a Mohácsi Tartósitóüzemnek. Jelenleg a legna gyobb volumenű munka a káposztasavanyitás és a most érő gyümölcsök tartósítása. A képen körtét készítenek elő az asszonybrigád tagjai. Erb János felvétele ilagy változások a hajózás feltételei!»' fi közvélemény mindenre érzékenyen reagál
