Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-22 / 292. szám
HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. OKTÓBER 22. Házgyári építkezések nyomában Miskolcon Üzemel a Teltomat—III. A pécsi utakv Járdák látják a hasznát Az új aszfaltkeverő gépsor A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat útkarbantartási üzemében szeptember 12-én megkezdte a próbaüzemelést az új Teltomat-lll. aszfaltkeverő berendezés, amit az NDK-ból vásároltak, s a beruházás költsége megközelítette a 11 millió forintot. Az új berendezés minőségi és mennyiségi változást hozhat Pécs tanácsi úthálózatának fenntartásában, hiszen az eddig használt két öreg C-12- es 24 tonna anyagot dolgozott meg (ha . ..) óránként 12 emberrel, az új 30—35 tonnát produkál 6—7 főnyi kiszolgáló személyzettel. — Igazi változásra 1980-tól számíthatunk - nyugtat meg Gyimesi László, a PKUV igazgatója. — A jövő évi útfenntartási keretünket ugyanis csökkentette a tanács végrehajtó bizottsága, mivel a város számára létfontosságú Tüzér utcai felüljáró építésére kell az anyagi erőket összpontosítani. Derűlátásunk mégis indokolt. A városi útkarbantartás anyag- ellátása évek óta akadozott, s ez az utak, iárdák állapotán — az erőfeszítések ellenére is — érződött. A máshol már kiselejtezett C-12-esek ugyan derekasan állták a sarat, de tel- jesítőkéDességük — a gyakori meghibásodás miatt — igencsak véges volt. 1970-ben született egy meqóllapodás a Közúti Építő Vállalattal: a szerződött 10 000 köbméter anyagnak csak a felét kaphatta meg a köztisztasági, s azt sem akkor, amikor leginkább kellett volna. Máskor is felmerült, hogy a naqy útépítő vállalatok lássák el kész aszfalttal a pécsi tanácsi vállalatot igen észszerű indok alapján: fölösleges annvi aszfaltkeverő telepet működtetni. Csakhogy ezek a nagy útépítők a munkájuk javát februártól novemberig végzik, a közbeeső hónapokban a nagyjavítások folynak, a városi útjavítás, kátyúzás pedig folyamatos, a lyukat azonnal be kell tömni. Tulajdonképpen ezért kellett a saját, bár nem tökéletes aszfaltbázist létrehozni. — Az új géptől éppen a folyamatos anyagellátást várjuk elsősorban — mondja az igazgató. — Már-már egyszerűen elviselhetetlen volt számunkra a sok kiesés. Éppen a napokban számoltam ki, hogy a gépállás miatt a munkaidő 10 százaléka ment veszendőbe. Ilyen problémánk most már nem lesz. Gyimesi László ma is vallja azt, amit évek óta szorgalmaz: eredményes útfelújítást csak szőnyegezéssel lehet végezni, a foltozgatás csak ideig-óráig jelent megoldást. Hosszabb-rö- videbb útszakaszok új aszfalt- burkolatának a jó minőségű elkészítése is a folyamatos anyagellátás függvénye. A másik nagy gond: a kátyúzás. Jellemző a pécsi utak állapotára, hogy az idei év kátyúzási munkáira előirányzott 10 millió forintot szeptemberig elköltötte a vállalat. Persze kátyúzni ezután is kell. De a kátyúzásnál nem használhatnak az útépítésnél egyébként használt hengerelt aszfaltot, itt öntött aszfaltot kell bedolgozni. Erre a kézi erővel bedolgozott aszfaltféleségre mind nagyobb az igény, az eddigi gépellátottság miatt nem is tudták kielégíteni. Most az egyik C—12-est kizárólag öntött aszfalt előkészítésére teszik alkalmassá. Ontott aszfaltot használnak elsősorban a járdáknál. A pécsi járdák többsége pedig — enyhén szólva - némi kívánnivalót hagy maga után. S van ennek még egy esztétikai. hatása is. Éppen a szaggatott anyagellátás miatt van az, hogy eddig nem sikerült nagyobb területen egyöntetű simaságé — slussz nélküli — aszfaltburkolatot produkálni. Nézzük csak meg a székesegyház előtt a Szepessy-szobor körül néhány éve készült burkolatot... S ha ezt látva arra gondolunk, milyen is lenne majd a jövőre sétáló utcává formálandó Kossuth Lajos utca új térburkolata a vállalatnál most folyó átállás nélkül, akkor a Teltomat-lll.-nak már ezért is örülhetünk. H. I. Lesz-e házgyár Pécsett? A kérdés ismét időszerű; a régió reménykedik benne, hogy lesz. Házgyári termékek azonban már a közeljövőben megjelennek a baranyai „fővárosban”: Lvov-Kertvárosban folynak már az előkészületek a kecskeméti házgyári elemek fogadására. Ebből az alkalomból néztük meg Miskolcon, hogy az ország első vidéki házgyára milyen szerepet tölt be a városépítésben. Miskolc jelentős kiterjedésű város, ipari jelentősége hazánk gazdaságában közvetlenül Budapest után következik. A gyors iparosodás formálta a város régi képét, s a felszabadulás után felgyorsult gazdasági fejlődés alakította ki az új városképet. A régi város képe mélyreható rehabilitációra szorul; a két Miskolc közötti éles kontraszt egyre elviselhetetlenebb. A helyi vezetés álláspontja: a mintegy két négyzetkilométernyi belterületen meg kell kezdeni a több tervidőszakra terjedő rekonstrukciót. Ha megérnek hozzá a feltételek, a belvárost átszelő Széchenyi utcát gyalogos utcává fejlesztik, csupán a villamost hagyják meg benne. A belterület tekintélyes méretű, végérvényesen elavult részeit tüntetik el, az új építkezések benyúlnak már a belvárosba, a belvárosi lakótelep' övezi azt az új városközpontot, aminek legfrissebb objektuma a nemrég épült megyei pártház, s ahol az SZMT székháza, a megyei könyvtár, a sportcsarnok (mögötte épül az új műjégpálya) van. A huszonötezredik Az új városkép szorosan ösz- szefügg a házgyár létével. Ezt 1968 végén adták át rendeltetésének, az első épületek a következő évben „álltak fel" az említett belvárosi lakótelepen, s idén adták át a huszonötezredik házgyári lakást. A 4200 lakásos elvi kapacitású gyár 3800-4000 lakás elemeit készíti el évente, ezekből Miskolcon kívül Ózdon, Kazincbarcikán, Leninvárosban, Egerben és - Bogorocsányban épülnek há-' zak. A többséget — mintegy 2000-et — természetesen Miskolc kapja. Van a gyárnak egy bizonyos kapacitásfeleslege, aminek felhasználásával alakították ki a tervezők a BVPR-t A fojtogató ujjai már a nyakára tapadnak, de ebben a pillanatban a fiú felhúzza a vállát és a tenyerét ék alakban összezárva, egy hirtelen mozdulattal fölfelé és szét lendíti két karját... Aztán egy újabb támadás és kivédés következik, s ez így megy másfél—két órán át. Mindez persze csak játék. A tizenéves fiúk egyelőre csak egymás ellen és együtt tanulják ezeket a mozdulatokat. Ök a pécsi Asztalos János középiskolai kollégium honvédelmi kabinetje belügyi szakaszának, pontosabban a BM Ifjú Gárda Közbiztonsági Szakalegységének tagjai. Harmincon vannak. Egy évvel ezelőtt kezdték a közös munkát. Akkor, amikor a kollégium igazgatója, dr. Var— borsodi vázpanel-rendszert — amely a bölcsődék, óvodák iskolák építését gyorsítja meg olyannyira, hogy azok a lakásokkal csaknem egyidőben készülnek el. A nagyobb arányú házgyári építkezés a győri-kapui összekötő városrésznél indult 1970- ben, utána jöttek az újabb városrészek Diósgyőrött, az Avason, a Szentpéteri kapunál . . . Az avasit ismerhettem meg közelebbről. Ennek látványa egyben a miskolci házgyári építkezések jellemzője, ami arról győzött meg, hogy Pécsett - ha lesz házgyár — a paneles építkezések hagyományát kell továbbfejleszteni. Falak — ez volt az első és később csak erősebbé vált benyomásom. Hosszú-hosszú, igen kevéssé tagolt tízemeletes falak. Nem szerencsés megoldás, amivel — gondolom — a miskolciak is nehezen barátkoznak. A falak láttán tűnt fel, hogy jóval több a tízemeletes épület, mint a négyemeletes. Megtudtam, hogy városi szinten — OT-en- gedéllyel — a szokásos 40—60 helyett 60—40 a két típus aránya a középmagas házak javára. Ennek megfelelően a megye más városaiban jóval több négyemeletes ház épül, megyei szinten az arány már megegyezik az országossal. Az arányeltolódásból következő többlet- költséget viszont Miskolcnak kell „kigazdálkodnia". A középmagas házak dömpingjére a kényszer viszi a várost: egyre inkább az anyagilag és erkölcsileg értékesebb területeken kell építkezni, nem mindegy tehát, hogy több vagy kevesebb lakást tudnak ugyanott elhelyezni. Az indíték érthető, de ez mégsem magyarázza eléggé a tízemeletes falakat. Pável János városi építési osztályvezető mondta: „Néha meg gá Tibor, — aki egyben a négy évvel ezelőtt alakult honvédelmi kabinet vezetője, - és Szenász István rendőrhadnagy levelet írt a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, egy kéréssel: szeretnék létrehozni a honvédelmi kabineten belül a közbiztonsági szakalegységet, melynek tagjai a belügyi szolgálat alapvető feladataival ismerkednének. Kérésük egyetértésre és támogatásra talált, s így az elmúlt oktatási év elejétől az itt lakó középiskolások részére tájékoztató előadásokat tartottak. Az „ízelítő” után kérdezték meg őket, hogy ki szeretne részt venni a belügyi szakasz munkájában. A jelentkezők közül választották ki azt a harminc fiút, akik magatartásuk, tanulmányi eredményük, szorgalmuk kell alkudni és a városesztétikai megfontolásokat hátrébb kell helyezni.. Jó megoldások A házgyári monotóniából való kitörésre vannak jó megoldások. Ilyen például az épületeken végigfutó, színes üveggel határolt loggiasor, ami a fehér-szürke nemeskőzúzalék- kal borított, meglehetősen egyhangú homlokzatokat elevenebbé teszi. A már miskolci tervezésű újabb épületeknél érdekes megoldás az, hogy a felvonót kétoldalt üvegfalú aknába téve kihozták az épületből, amelynek tömege ezzel veszített merevségéből, s a lépcsőház is ennyivel tágasabb lett. Figyelemreméltó újdonság az, amit néhány győri-kapui épületnél kipróbáltak. A képen is látható „lábasházak" fogadószintjét függetlenítették az épület szerkezetétől, s ezzel normális méretű üzlethelyiséget lehetett kialakítani. Ennek széleskörű alkalmazásával talán vissza lehet lopni az új városrészekbe a hagyományos utcaképet. Ezek azonban apróságok, amelyek az építésznek kevés bűvészkedésre adnak módot, s alapjában nem oldják fel az egyhangúságot. De vajon bűvészkedhet-e a tervező, elengedheti-e a fantáziáját, hogy a falak közé változatosságot vigyen? Láttam erre is példákat. Az épületek sorában nagy szabad terek vannak, ahol képzőművészeti alkotásokat helyeznek el, s nem ritka a víz megjelenítése sem. Szerencsés megoldás, hogy az új városrészek alapellátását szolgáló üzleteket nem különálló „dobozokban" helyezik el, hanem üzlet- központokat hoznak létre. „Egy-egy ilyen központ megépítése gazdaságosabb, mintha külön-külön építenénk üzleteket, a nagyobb léptékű épület városképi elemként jealapján a legalkalmasabbnak bizonyultak. És megkezdődtek a foglalkozások. Tavaly elméleti képzésben részesültek a fiúk. A havonta két alkalommal rendezett összejöveteleiken többek közqjt a közrend, közbiztonság, a közlekedésrendészet, elsősegélynyújtás, a társadalmi tulajdon védelem legfontosabb tudnivalóiról hallgattak előadásokat, év végén pedig vizsgáztak. Ez évben nagyrészt gyakorlati feladatokat kapnak. A szeptemberi foglalkozásaikon a fegyverekkel barátkoztak és pisztolylövészeten vettek részt. A napokban tartott gyakorlatukon az önvédelemmel ismerkedtek. Koch József, Mohácsról jött a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolába. A híradás- technikai tagozat másodikos Visszatér a hagyományos utcakép? lenhet meg" — állapította meg Pável János. Minden új városrészben megtalálhatók ezek az üzletközpontok, amelyek természetesen nem egyformák, s látni rajtuk, hogy az építészek jó kedvvel csinálták. A már említett győri-kapui városrész üzletközpontja a képen is látható háromszintes épületegyüttes, amely izgalmasan megmozgatott egységekből áll átjáróval, kis belső zúgokkol, széles lépcsőkkel, teraszokkal, egyedi világítótestekkel, neonnal, virággal ... E tömbben ABC-áruház, étterem, több üzlet és szolgáltató egység, OTP- fiók található, s helyet kaptak a területi párt- és társadalmi szervek. Az egészet tágas térség veszi körül, amely a környék lakóinak találkozási helye. Ezt a jól sikerült tömböt látva nem is olyan elviselhetetlen a mögötte lévő fal. S így van ez a többi üzletközpontokkal is. Elemcsere? A tanács építési osztályvezetője kevésnek tartja azt a 6- 8 alaptípust, amit a házgyár kínálni tud, szerinte ezt nehezen viseli el a város, hiszen kicsi a variációs lehetőség. ,,Márpedig bármennyire is jó egy épület, ha sokszor rakják le, ellenérzést kelt. A ma emberét ugyanis az jellemzi, hogy változatosnak akarja látni a városát." Ennek érdekében egyelőre keveset lehet tenni, esetleg csak próbálkozni tudnak. Sokat vár azonban a 80- as évek második felében esedékes nagy, országos házgyári rekonstrukciótól: „Akkor talán még az is elképzelhető lesz, hogy a házgyárak panelt cseréljenek, ezzel is növelve városaink képének változatosságát. Meg kell tanulnunk bánni a házgyárral, hogy többet adhassunk az esztétikumra." Hársfai István tanulója. Jól tanul, főiskolára készül, de utána:- Rendőr szeretnék lenni. Ott akarok dolgozni, ahol a híradástechnikai ismeretekre is szükség van. Kóntás Szilveszter Siófokról jött a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola gépjárműtechnikai tagozatára. Szintén másodéves. Ö Rendőrtiszti Főiskolán szeretne továbbtanulni.- Mi tetszett neked ezidáig legjobban?- A lövészet — mondja, — de minden foglalkozás rendkívül érdekes. Nemsokára gyakorló szolgálatra is megyünk a rendőrőrsökön szolgálatot teljesítőkkel, az URH kocsikkal és a közlekedésrendészetiekkel. T. E. Belügyi szakasz a kollégiumban A házgyári monotónia ellenpontja Fotó: Farkas Ida
