Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-17 / 287. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXV. évfolyam, 287. szám 1978. október 17., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja II közigazgatási átszervezések nem sértik a lakosság érdekeit Ülést tartott Baranya megye Tanácsa A tanácskozás résztvevői az egyik szünetben Biró Zoltán, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője mondott ünnepi beszédet Fotó: Szokolai István Ünnepi megemlékezés a folyóirat Húszéves a Jelenkor Október végén rendkívüli helyi tanácsülések Baranya' megye Tanácsának tegnapi ülésén nagy érdeklő­dés kísérte Horváth Lajos me­gyei tanácselnök napirend előtti tájékoztatóját, amelyben ismertette a Baranyát érintő közigazgatási változásokat és az azokkal kapcsolatos leg- fontosbb intézkedéseket. — A közigazgatási munka ésszerűsítését és korszerűsíté­sét, a tanácsok tevékenységé­nek fejlesztését célzó intézke­dések voltaképpen korrekciót szolgáló döntések, amelyek a közigazgatás működésében tapasztalt feszültségek megol­dását szolgálják — állapítot­ta meg. — Baranya megyét több irányú területszervezési in­tézkedés érinti. Ezek a maguk komplexitásában — éssze­rűbb, a távlati igazgatási cé­loknak jobban megfelelő, a helyi tanácsok megerősítéséhez vezető igazgatási struktúrát te­remtenek. Ezután ismertette a Baranya megyére vonatkozó — a DN vusárnapi számában részlete­sen közölt —■ átszervezéseket, majd a következőket mondot­ta : — A közigazgatási átszerve­zések a távlati érdekek mel­let' figyelembe veszik a la­kosság napi érdekeit is. Nem változtatják meg az egész­ségügyi, művelődésügyi, ipari szolgáltatási ellátás központjait és hatókörét. Az alapellátás, mint pl. az iskolai, orvosi kör­zeti ellátás, nem változik, a szakellátás ellátó köre sem módosul. Három nagyközség: Pécsvárad, Szentlőrinc és Sásd térségeiben több tanács ösz- szefogásával körzeti igazgatá­si központot szervezünk azzal a céllal, hogy a műszaki, ipari, kereskedelmi és egyes ingat­lannyilvántartási ügyeket a ta­nácsi szervek a lakóhelyükön, illetve a központban intézhes­sék el. Ez az intézkedés több mint 30 ezer embert érint. A Volán Vállalattal közösen most dolgozunk a közlekedés szük­séges átszervezésén. Ebben az az álláspontunk, hogy a jelen­legi közlekedési kapcsolatokra kell ráépíteni az új járási szék­helyek megközelítését, s a le­hetőség szerint el kell ke­rülni a többszöri átszállást. — Az átszervezés a taná­csi apparátus erőinek az át­szervezését is szükségessé te­szi. A Pécsi Járási Hivatal dol­gozóinak nagy többségét Pécs megyei város apparátusába, il­letőleg a megye pécsi székhe­lyű intézményeibe irányítjuk át. Pécs város összevont kerületi apparátusa lényegében a meglevő három kerület appa­rátusi állományából jön létre. Elmondta még azt is a me­gyei tanácselnök, hogy az ac- szér.ezéssel érintett tanácsok október 20. és 30. között rend­kívüli tanácsülést tartanak, amelyen részletes tájékoztatást adnak a területszervezéssel összefüggő feladatokról. A me­gyei tanácsülés a tájékozta­tást tudomásul vette, majd megkezdte napirend szerinti munkáját. A művelődésügyi osztály és a közművelődési bizottság munkája Ezek után megvitatták a megyei művelődésügyi osztály és a Közművelődési Bizottság munkáját. A művelődésügyi osztály tevékenységét legutóbb hét évvel ezelőtt vizsgálták meg. Azóta jelentős tartalmi, szervezeti és mennyiségi vál­tozások történtek ezen a te­rületen. A változások minde­nekelőtt szorosan kapcsolódnak az 1972-es közoktatási és az 1974-es közművelődési párt- határozatokhoz. Végrehajtották többek között az új tanács- törvényt és az ifjúságpolitikai határozatokat is. Bernics Ferenc, a művelő­désügyi osztály vezetője ki­emelte, hogy meggyorsult az elaprózott intézménvhálózat koncentrációja. Jelentősen fej­lődött a hálózat rekonstrukció­ja, a beruházási tevékenyséq, de nem tudta kielégíteni a növekvő igényeket. A művelő­désügyi ágazat a hét év alatt 729 millió forintot fordított fej­lesztésre. Ennek nagyobb ré­szét a közoktatási, kisebb há­nyadát a közművelődési intéz­mények építésére, bővítésére használták föl. Mindezek elle­nére nem elegendő az óvodai férőhelyek száma, kevés az is­kolai tanterem és a kolléqi- um. Anyagi nehézségek miatt nem tudták száz százalékosan teljesíteni a beruházási terve­ket. Ebben az objektív okok mellett szubjektív okok is köz­rejátszottak, íav például a be­ruházások előkészítésének von- tatottsága, a felügyeleti mun­ka hatásfokának nem mindig kieléaítő volta. Számolni kell a társadalmi fejlődés felgyor­sulásává!, az új képzési igé­nyekkel, a településhálózat vál­tozásával, az ország gazda- sáai helyzetének alakulásával. Figyelemre méltó eredmények szuieuex az oktatáspolitikai párthatározat feladatainak vég­rehajtásában. Javult az iskolai előkészítés, a szakrendszerű oktatás. Kor­szerű a közművelődési szemlé­let. Előrelépés történt főleg a községi művelődési házak, könyvtárak közös fenntartásba vételében. Középpontba került a munkásművelődés és kezdeti eredmények születtek az okta­tási és a közművelődési intéz­mények tartalmi és szervezeti eavüttműködésében is. Meaielölték a további fő feladatokat is. Fejleszteni kell az intézményhálózatot. Ennek érdekében folytatják a szét­aprózott intézmények egyesí­tését, törekednek a költségve­tés ésszerúsuesere. Még fej­leszteni kell a meavei, járási, városi és körzeti feladatokat ellátó alapintézményeket. Eb­ben fokozottabban támasz­kodnak az üzemek, vállalatok támogatására, a lakosság tár sadalmi munkájára. Nagyobb gondot fordítanak a szakmun­kásképző intézetek körülmé­nyeinek javítására és az új lakótelepek járulékos beruhá­zásaira. Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődésüayi osztályának vezetője felszóla­lásában jónak minősítette a megyei tanács művelődésüayi osztályának munkáját és az együttműködést. Három pont­ban összegezte azokat a kér­désköröket, melyekben még javítani kell a tevékenységet: (Folytatás a 2. oldaton) Gáspár Sándor Nicosiába utazott A Szakszervezeti Világ- szövetség irodája október 18—20-a között Nicosiában tartja XIX. ülését. Az iro­da ülésére hétfőn Nicosiá­ba utazott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke és Timmer József, a SZOT titkára, az SZVSZ iroda tagja. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke, és Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese búcsúztatta. szerkesztőségében A JELENKOR című irodalmi és művészeti folyóirat fennállá­sának 20. évfordulója alkalmá­ból ünnepi megemlékezést ren­deztek tegnap délután Pécsett, a folyóirat szerkesztőségében. Az ünnepségen megjelent Be- reczky Loránd, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális osztályának a mun­katársa, Bocz József, a megyei párt vb-tagja, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága titkára, Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhe'yettese, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára, Komlódi Józsefné, a városi Ta­nács elnökhelyettese és Fábi­án Zoltán, a Magyar írók Szö­vetsége titkára. Bíró Zoltán, a Kulturális Mi­nisztérium Irodalmi, Sajtó és Tá­jékoztatási főosztályvezetője mondott ünnepi beszédet, amelyben mindenekelőtt Pécs— Baranyának, a magyar kulturá­lis életben betöltött jelentős szerepét méltatta. — A Jelenkor 20 esztendős — mondta — és ez a születésnap látszólag véletlenszerűen esik egybe az 1958-as művelődés- politikai párthatározat megje­lenésének 20. évfordulójával. Mintegy 1000 fajta háztartási és villamosgép, ezeknek több típusának javításával foglalkozik a Pécsi VILLGÉP Szövetkezet. Az évi 100 millió forintos javítási tevékenységből 30 millió jut a közvetlen lakossági szolgáltatásra. A Megyeri úti szövetkezet egyben a Hajdúsági Iparművek és a Lehel Hűtőgépgyár márkaszervize is. A képen: erősáramú háztartási gépek javítása. Erb János felvétele Vari is ebben véletlenszerű moz­zanat, hiszen létrejöhetett vol­na ez a folyóirat egy évvel ké­sőbb is, s akkor már nem lenne ilyen feltűnően összecsengő a születés dátuma. Fontosabb mégis ebben a törvényszerűség. Máig érvényes művelődéspoli­tikai alapelveinket ugyanis eb­ben az 1958-as. határozatban fektették le először, s ezek az alapelvek egy körültekintő, értékekre figyelő, a politikai tü- relmesség igényét is viselni tu­dó 'művelődéspolitikai gyakor­lat lehetőségét teremtették meg. Ebben a szellemben formálódott az országos folyóiratszerkezet is, amelynek a Jelenkor immár 20 éve szerves, fontos része. Ez a 20 esztendő természetesen sem az ország, sem a magyar kul­túra életében nem volt ellent­mondásoktól és küzdelmektől mentes időszak. Ezekből a küz­delmekből — a maga természe­tes eszközeivel - kivette részét a Jelenkor is, mindenkori fő- szerkesztőjével az élén. — Az itt alakult alkotói kö­zösség olyan minőséget tudott létrehozni, amely magában hordja a város, a megye, s a tágabb régió, a Dunántúl szel­lemét, de túl a provincián, egy ország műveltségét volt képes gyarapítani — jó gondolatokkal, szép versekkel, igazi prózai írá­sokkal. Bíró Zoltán ezt követően ar­ról beszélt, hogy a folyóirat, a legjobb értelemben úgymond: otthonává tudott válni, a köréje gyűlt íróknak. Végül a, Kulturá­lis Minisztérium nevében erőt, elszántságot, alkotókedvet kí­vánt a Jelenkor szerkesztőinek és munkatársainak. A Baranya megyei Tanács nevében Bernics Ferenc, mű­velődésügyi osztályvezető mon­dott köszöntőt, majd Csorba Ti­vadar, Pécs város Tanácsa, mű­velődésügyi osztályvezetője a folyóirat jelentőségét méltatva átadta a szerkesztőségnek a vá­rosi Tanács ajándékát: Trisch- ler Ferenc, Pécsett élő szob­rászművész, Nagy László költőt ábrázoló szoborportréját. A köszöntő szavakért és az ajándékért Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője mondott köszönetét. Ezt követően a Pé­csi Szikra Nyomda ajándéka­ként a folyóirat régebbi munka­társainak emlékplaketteket ad­tak át. Este a 20 éves évfordu­ló alkalmából baráti találkozót rendeztek a szerkesztőségben. B. K. Fotó: Erb János

Next

/
Thumbnails
Contents