Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-17 / 287. szám

2 Dunántúli Ilaplo 1978. október 17., kedd Dz Hiúsági Ház galériájában Hieronim Kozlowski kiállítása A lengyel grafikusmű­vészet egyik igen termé­keny képviselőjét üdvözöl­hettük tegnap Pécsett az Ifjúsági Ház galériájában. Este 6 órakor itt került sor Hieronim Kozlowski grafi­kai kiállításának megnyitó­jára. Az Ifjúsági Ház ka­marazenekarának beveze­tő műsora után Kerényi Gábor, Pécs m. város Ta­nácsa közművelődési cso­portjának művészeti főelő­adója méltatta a krakkói művész grafikai életútját. Hieronim Kozlowski 1940-ben született Krakkó­ban. A Szépművészeti Akadémia elvégzése után, 1964-től Olkuszban meg­rendezett első egyéni kiál­lítása óta napjainkig több mint száz hazai és külföl­di kiállítás jelzi termé­keny pályafutását. Két éve a Képzőművészeti Szövet­ség meghívására a Pécsi Grafikai Műhelyben dol­gozott, és mostani pécsi kiállítására ebből az alka­lomból kérült sor. Az el­múlt időkben több neves lengyel grafikust ismerhe­tett meg a pécsi közönség. Ezek a kiállítások nyilván­valóvá tették a lengyel grafika sajátosságait: a lí­rai megjelenítésre való hajlamot, a szenvedélyes és dinamikus kifejezésmó­dot. A szerkesztés, a konstruktív építkezés hát­térbe szorul az expresszív megjelenítés, a gondolat szabad szárnyalása mel­lett. Hieronim Kozlowski gra­fikái sem nélkülözik ezeket az általános stílusjegyeket. 22 tablón tekintheti meg a látogató fekete-fehér és színes rézkarcait, litográ­fiáit és rajzait. Az emocio­nális jegyeket hangsúlyozó litográfiák általában nagy dekoratív hatású formák­kal építkeznek, de a finom részletrajz csakúgy sajátja e munkáknak, mint a for­mai megjelenítés széles skálája: a harsogó felület­hatások, a suttogó, lágy tónusok és a vonalak lehe­letfinom rasztere. Érdeke­sek a kombinált techniká­val készült grafikák és a színkeverés optikai hatá­sait kutató nyomatok. Hieronim Kozlowski kiál­lítását október 31-ig te­kinthetik meg a látogatók, naponta 14.00-től 22.00 óráig. Proksza László Ülést tartott Baranya megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) a kádermunka területén, az elemző munka hatékonyságá­ban és a jövőbeni feladatokra való felkészülésben. Az Okta­tási Minisztérium főosztályveze­tője, Molnár Gyula értékelve a beszámolót, beszélt a peda­gógus-ellátottság problémá­járól is, s arról, hogy 1982— 83-ra a strukturális változtatá­sok hatására megoldódik az óvodai képzés mondja. Ismer­tette továbbá, hogy az álta­lános iskolai tanárképzésben is számolni kell a néhány év múl­va bekövetkező demográfiai hullám növekedésére. A Kul­turális Minisztérium részéről Moharos lózselné osztályveze­tő szólalt fel. Hangsúlyozta a közös fenntartás és az alapin­tézmények fejlesztésének szük­ségességét. Mátrai Károly, az 508. számú szakmunkásképző igazqatója beszélt a mostani nehéz körülményekről, a tan­termi hiányról. A tanácstagok elfogadtak mind a művelődésüp''i osztály^ munkájáról szóló, mind a Köz- művelődési Bizottság tevékeny­ségét taalaló határozati javas­latokat. A végrehajtó bizottság és a vb-titkár tevékenysége Ezután a végrehajtó bizott­ság munkájáról szóló tájékoz­tatót, valamint a vb-titkár te­vékenységéről szóló beszámolót vitatta meg a tanácsülés. Ez utóbbit illetően Horváth Lajos tanácselnök közölte, hogy az­zal a megye vezetői testületé azonosítja magát, majd ismer­tette a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának a vb-titkár munkájára vonatkozó értékelé­sét. A vitában dr, Adóm Antal. a jog- és igazgatáspolitikai bizottság nevében méltatta a hatósági eljárás korszerűsíté­sére, egyszerűsítésére, a de­mokratikus elemek bővítésére irányuló erőfeszítéseket, ame­lyekben érvényesülnek az igaz gatósszervezési tudományos ku­tatás legújabb eredményei. Felhívta a figyelmet a még létező protekcionizmus társa­dalmi veszélyesséqére, s fel­hívta a tanácsi szerveket a következetes, megelőző, illetve mentorló intézkedések megté­telére. Dr. lerszi István, a me­megyei két té­gyei párt-vb tagja,' a pártbizottság titkára a ma kapcsán arról szólt, hogv a jövőben a jogszabályok be­tűinek betartása mellett na­gyobb következetesség kell azok szellemének a megtartá­sára is, hiszen a végrehajtás­ban fejeződik ki a jogalkotói elképzelés. E tekintetben egy­séges szemléletre kell töreked ni a tanácsoknál és a fel­ügyeletük alá tartozó intéz­ményeknél. Jogrendszerünk bo­nyolultságáról, túlszabályozott ságáról szólva a munkává szorosan összefüggő jogszabá­lyok magabizos ismeretének szükségességét hangoztatta és bátorítást kért azok számára, akik a tanácsi igazgatás egy­szerűsítésével foglalkoznak. A tanácstagok területi mun­kájáról, a falugyűlések, vá- lasztóavűlések, az üzemi ta­nácskozások tapasztalatairói Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei titkára ter­jesztett jelentést a tanácsülés Felavatták az M—3-as autó­pálya első szakaszát Hétfőn délelőtt rövid ünnep­ség után megindult a forga­lom az M-3-as autópálya el­ső, Budapest—Gödöllő közötti szakaszán. Az ünnepségen Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai is részt vett. Hoós László, a Betonútépítő Vállalat igazgatója jelentette az ünnepség résztvevőinek, hogy a Budapest—Miskolc kö­zötti M-3-as autópálya első szakasza a tervezett költség- kereteken belül a kitűzött ha­táridőre elkészült. A műszaki átadás-átvétel megtörtént, az út minősítése első osztályú. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében emlékezte­tett a motorizáció gyorsütemű fejlődéséből adódó kötelezett­ségekre, a hazai úthálózat fej­lesztésének eredményeire, az autópályák, köztük az M—3­as jelentőségére. Elmondotta, hogy az M—3-as autópálya el­ső 23,5 kilométeres szakasza négy év alatt készült 1,3 mil­liárd forintos költséggel, a fő­városi csatlakozás egy részét szolgáló körvasúti felüljáró 400 millió forintba került. Az ország ez idő szerint legkor­szerűbb útját jól építették meg, ezért elismerését fejezte ki a tervezőknek, az építésben közreműködő kollektíváknak. Beszámolt arról, hogy az út­építők már Aszód térségében dolgoznak, s 1980-ig Hatvanig eljutnak az autópályával, amely egyébként kapcsolódik a KGST közlekedési célprog­ramjához és része az észak— déli európai főútvonalnak is. Ezután Fock Jenő, átvágva az autópálya Gödöllő felé ve­zető ágán keresztül feszített nemzetiszínű szalagot, átadta rendeltetésének az autópálya első szakaszát. Befejeződtek az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napúk Egy hónappal ezelőtt Kom­lón, a szocialista városok KISZ- vezetőinek tanácskozásával kezdődtek megyénkben — a KISZ megyei bizottsága, az SZMT és a megyei tanács szer­vezésében - az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok ren­dezvényei. A programsorozat keretében került sor többek kö­zött a szocialista brigádveze­tők tanácskozására, mezőgaz­dasági szakmunkástanuló fia­talok megyei találkozójára, Ki minek mestere vetélkedőre, fotó- és képzőművészeti kiállításra, sportrendezvényekre, előadások, ra. A sokrétű és jól sikerült ren­dezvénysorozat záróját vasár­nap Pécsett, az Ifjúsági Ház­ban tartották. Varga Sabján László, a KISZ megyei titkára megnyitó szavai után Rameisl Ferencné, az SZMT titkára szólt az üzemi közművelődési mun­káról, a munkásművelődés fon­tosságáról, amelyet jól szolgál­tak ezek a rendezvénysorozatok is. Hangsúlyozta azokat a fel­adatokat, amelyeket meg kell oldanunk a párt közművelődési határozata végrehajtása érde­kében. A megyei ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok záró ren­dezvényén a Pécsi Tanárképző Főiskola, az Ifjúsági Ház ka­maraegyüttese és a Pécsi Ta­nárképző Főiskola Baranya táncegyüttese adott színvonalas műsort. elé. Eszerint a területi ta­nácstagi munka hasznos és jó, a tanácstagok öntevékenyen, nagy aktivitással vesznek részt a társadalmi munka szervezé­sében, a választópolgárok köz­érdekű jelzéseinek intézésében, a falugyűléseken felmerült ja­vaslatokat hasznosítják. A nép­front javasolja egyebek között, hogy a tanácstagi munka fe­lelősségének növelésére az egyéni beszámolók szervezésé­re és megtartására kell töre­kedni, kezdeményezni kell — különösen fejlesztési kérdések­ben — választógyűlések össze hívását, szorgalmazni kell a tanácstagok helyszíni bejárá­sait. A tanácsülés végezetül dr. Álló Miklóst a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetőjé­vé nevezte ki. B. A. —H. I. Értékel Eszköz a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására Külföldi szakemberek a háromnapos eszmecserén (Tudósítónk telefonjelentése) A korszerűség fogalmának ma már döntően nem műszaki, hanem gazdasági jelentése van. Nem mindegy, hogy mit állítunk elő, mennyiért és az versenyképes-e a piacon. Ter­mékeink egy része sok felesle­ges tulajdonságot, funkciót hordoz, amelyet a felhasználók nem igényelnek, de azok meg­emelik az előállítás költségeit. Bikaátvétel Mohácson Olaszországba indult a szállítmány Mario Piccinin háromnegyed kilenckor érkezett . a mohácsi vasútállomásra. Az olaszországi Sibek Firma cég marhakereske­dője barna köpenyt öltött, bar­na gumicsizmát húzott és bottal a kezében megindult az eladás­ra váró bikákhoz. A gazdák hátrább húzódtak, majd ahogy az olasz elhaladt az export­jelöltek előtt, a tulajdonosok utána indultak . . Piccinin úr sétabotjával végigütögette a ■hatmázsás állatokat, majd pi­ros zsírkrétával megjelölte a ki- választottakat. A mustra szinte hang nélkül zajlott, az olaszos temperamentumnak nyoma sem volt, s alig félóra múltán, hu­szonhat magyartarka, római számmal jelölve várta további sorsát.. . — A kiválasztott bikák Olasz­országba indulnak, szinte kivé­tel nélkül ,,A” minősítésűek: nemcsak küllemre esztétikusak, jó formájúak, hiszen telt a hát­színük, a rostélyos, egyszóval elsőosztályú húsmarhák — mondja Soproni Tamás, az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt exportátvevője. — Miért a magyar tarka ked­velt az olasz piacon? A kérdés­re a Sibek Firma cég felvá­sárlója válaszol. — Szépek, formásak, látszik rajtuk, hogy megfelelő a ta­karmányozás önöknél. De ne­künk csak a másfél, kétéves marhák kellenek. A felvásárlá­son túlmenően hizlalással és el­adással is foglalkozunk, cégünk­nek hatezres istállója van oda­haza. Baranyából ebben az eszten­dőben várhatóan nyolc-tízezer bika kerül exportra, hatvan szá­zalékuk Olaszországba vonato­zik, a többi a Közel-Keletre. Mis­kolci Mihály, a Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Válla­lat export-előadója szerint, a mohácsi járásban a legerősebb a marhahizlalás. A dél-bára- nyai város vasútállomására ha­vonta átlagosan száz állatot hoznak a háztáji gazdaságok­ból, s a bikák háromnegyed ré-. sze exportérett. Ezt bizonyította a tegnap délelőtti átvétel is, hi­szen a mustra az exportelőadót igazolta. A külpiaci ízlés egyéb­ként különböző. Az olaszoknak csak a tisztavérű magyartarka kell, a Közel-Keleten viszont a Holstein-frizzel keresztezett ma­gyartarka utódai a keresettek. A húsmarha tenyésztés fellen­dítése az export növelése érde­kében, a szabályzók szerint az első osztályú bikáért harminchat forintot fizetnek a gazdáknak, a „B” osztályba tartozók ugyancsak exportképesek, itt a kilogrammonkénti ár harminc­két forint, s amennyiben a kül­piacra szánt bika súlya hat­száz kilogramm, a háztáji gaz­da további ezer forint felárat kap az Állatforgalmitól. Ez az összeg természetesen csak akkor üti az eladó markát, ha nem túlsúlyos az állat. Ez év január­jától ugyanis csökkentették az exportmarhákra vonatkozó súly- kategóriát, amit nem fogadtak osztatlan örömmel a bikahizla­lók. Erről tegnap délelőtt is meggyőződhettünk, mert a gaz­dák többsége nem tartja eléggé ösztönzőnek az új rendszert, kevesellik az úgynevezett róhiz- lalási súlyt. Persze azt sem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy a külpiac mit igényel: ehhez viszont igazodni illik. S. Gy. így foglalta össze elnöki megnyitóját dr. Juhász Adóm nehézipari államtitkár a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság és a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Tovább­képző Intézete által szervezett II. országos értékelemzési kon­ferencián, amely a Semmelweis- Orvostudományi Egyetem köz­ponti épületében tegnap kez­dődött. Az államtitkár kiemelte azo­kat a legfontosabb területeket, ahol az értékelemzés igen hasznosan alkalmazható. Szin­te közhely, hogy Magyarország szűkölködik nyersanyag-forrá­sokban. Mégis az új ipari léte­sítményeinket — a nemzetközi összehasonlítások alapján — túlzottan nagy rátartással ter­vezik, sok felesleges tartalé­kot képezünk, olyan berende­zések fölé is épületet emelünk, amely a szabad ég alatti is ki­fogástalanul üzemelne. (Pl.: nagyméretű transzformáto­raink.) Az indokoltnál nagyságren­dekkel több költséget okoz ná­lunk az építkezések és beruhá­zások megkezdése előtti felvo­nulási munkák szervezetlensé­ge. Évek óta komoly gondot okoz a korszerű termelési és termékszerkezet kialakítása. Ez utóbbiban döntő szerepe van a vállalatoknak. Az értékelemzés komplex műszaki-gazdasági-szervezési szemlélete révén fontos prob­lémák megoldására tudja fel­használni a helyenként szuny- nyadó vállalati szellemi tő­két, képzettséget. Elmossa a vállalati szervezeti egységek közti láthatatlan falakat, a funkciók és a megvalósításuk­hoz szükséges költségek rang­sorolása révén egy racionális érték-sorrendet állít fel, el­hagyja a termék vagy szolgál­tatás kevésbé fontos tulajdon­ságait, vagy lefaragja ezek költségeit. Az értékelemzést a fejlett országok tapasztalatai révén egyre több helyen alkal­mazzák nálunk is a hatékony­ság növelésére, a belső tarta­lékok feltárására. Ezt célozza a mostani konferencia is, ame­lyen a 700 hazai szakemberen kívül NDK, csehszlovák, len­gyel, osztrák és NSZK érték­elemzők is ismertetik tapaszta­lataikat és módszereiket. A hazai előrelépést szolgál­ja, hogy a Magyar Szabvány­ügyi Hivatal műszaki irányelv­ként ebben az évben már ki­adta az értékelemzés alapfo­galmait és eljárásait összefog­laló szabványát, elkészült egy OMFB tanulmány, amely az ér­tékelemzés széles körű hazai meghonosításával foglalkozik, s ezt várhatóan az államigaz­gatási szerveknek az érték- elemzés szervezeti kereteit, fi­nanszírozási forrásait, oktatási és egyéb formáit kijelölő ren­delkezései követnek. Továbbra is fenn kívánják viszont tartani az értékelemzési pályázatok rendszerét, az önkéntesség el­vét a részvételben. Az államtitkár sok gyakorlati példát hozott fel az 1972-ben az OMFB által meghirdetett értékelemzési pályázaton részt vevő vállalatok közül; így a Taurus az értékelemzéssel tette a világpiacon is versenyképes­sé gumimatracait, a Villamos Berendezés és Készülék Művek 40 százalékkal csökkentette az időrelék költségeit úgy, hegy azok műszaki színvonalát is emelte. Az 1972-es pályázat­ban részt vevő 60 vállalat 650 millió forint tiszta nyereséget produkált az értékelemzés ré­vén. Csaba Tamás Színvonalas rendezvények

Next

/
Thumbnails
Contents