Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-08 / 278. szám

2 Dunántúlt napló 1978. október 8., vasárnap A MENCS-program befejeződött.. Frissen, kipihenten avagy fáradtan... Az üdülés egészségkultúrája Budapest, október 16—18. Konferenciát ül az alkotó kétkedés Mezőgazdasági ifjú dolgozók területi versenye Kiváló ifjú dolgozók verse­nyeztek tegnap a Pécsi Állami Gazdaság üzemegységeiben illetve Pécsett, az Ifjúsági Ház­ban. Három baranyai — a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szentlőrinci, illetve a Szigetvári Állami Gazdaság és két tolnai, a Dalmandi és a Paksi Állami Gazdaság 5—5 fős csapatának tagjai vizsgáztak szakmai-poli­tikai ismeretekből. Egy évvel ezelőtt kezdődött ebben az öt állami gazdaság­ban a Kiváló ifjú dolgozó 9'mért indított mozgalom. Azoknak a fiataloknak, akik célul tűzték ki e cim elnyerését, mindenekelőtt szorgalmasan kellett dolgozni­uk, s részt kellett vállalniuk köz­életi, társadalmi feladatokból. Ezeket teljesítve vizsgázhattak munkahelyükön szakmai-politi­kai kérdésekből, s ha megfelel­tek, megkapták a Kiváló ifjú dolgozó címet. E címei elnyert fiatalok leg­jobbjainak találkozóját rendez­te meg teqnao az országban el­sőként — az Állami Gazdaságok Tolna—Baranya megyei Főosztá­lya és a KISZ Baranya megyei Bizottsága. A tegnapi területi döntő kettős célt szolgált. Egy­részt megvalósították, hogy a fiatal mezőgazdasági szakmun­kások ne csak munkahelyükön be'ül és a „házi” mércének meofelelően, hanem a társgaz- dasáaok élenjáróival találkozva árfonó szakmai, politikai tud- r"'a'ókKál vetélkedjenek. Más­részt népszerűsíteni kívánták e mozgalmat, hogy a jövőben a további hat tolnai, illetve bara­nyai állami gazdaság fiataljai is benevezzenek a versenyre Ez utóbbi is sikerült, hiszen nemcsak a versenyzőket kísérték el a szurkolók, hanem csaknem kétszázan érkeztek azokból az állami gazdaságokból érdeklő­dők, melyeket tegnap nem kép­viseltek csapatok. Délelőtt a mezőgazdasági termelés négy legfontosabb ágazatában dol­gozó, a szarvasmarha-, illetve sertéstenyésztők, a mezőgaz­dasági gépszerelők és traktoro­sok gyakorlati versenyét rendez­ték meg, délután pedig az el­méleti vetélkedőre került sor. A területi döntőn a Dalman­di Állami Gazdaság csapata szerezte meg az első helyet. Másodikak a szentlőrinciek, harmadikak a Bólyi Mezőgcz- dasági Kombinát csapatának tagjai. Az első három helyezett csapat 15 tagja október 24-től tíznapos NDK-beli jutaloméira indul. A negyedik és ötödik he­lyezett szigetvári, illetve paksi fiatalok pénzjutalomban része­sültek. Valamennyi versenyző megkapta a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának elismerő ok­levelét. M ost mérhetjük le igazán, hogy miként sikerült a nyarunk — egészségvé­delmünk szempontjából. Ki-ki mennyire frissen, kipihenten, avagy fáradtan várja az ősz, a tél, s még inkább a tavasz­elő csapásait. . . Az a programsorozat is vé­get ért, melyet a Baranya me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának egészségnevelési cso­portja indított, s amelynek ép­pen az lett volna a célja, hogy minél többen elmondhas­sák: a nyaralás, a turisztika, a strandolás hasznosan telt, kipihentek vagyunk. A progra­mot az a felismerés szülte, mely szerint az egészségünk szempontjából a nyári hóna­pok különösen jelentős idő­szakot képviselnek. Legyünk egy kicsit lokálpatrióták, s tárjuk fel megyénk lehetősé­geit, hívjuk fel mind többek figyelmét hévizeinkre, strand­jainkra, erdőinkre... S mivel az üdülés egészségkultúrája számos vonatkozású: adjunk a nyárra orvosi tanácsokat, ta­nuljunk a helyes és korszerű táplálkozás ÁBC-jét, s tegyük félre az alkoholt. Az egészségnevelési csoport programjához számos társszerv kapcsolódott rendezőként — ott voltak az ifjúsági szerve­zetek, a népfront, a vöröske­reszt, SZMT, a Megyei Sport­orvosi Intézet, az Idegenfor­galmi Hivatal — hogy csak néhányat említsek, hogy még több intézménnyel, vállalattal, gyárral karöltve lássanak el bennünket nyári tanáccsal. Megannyi rendezvényen, meg­Lengyel Gyula, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szüle­tésének 90. évfordulója alkal­mából szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető munkásmozgal­mi pantheonjánál lévő emlék­táblájánál. Az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében Friss István akadémikus, és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Központi Bi­zottság tagjai helyeztek el ko­szorút. A Pénzügyminisztérium részéről Madarasi Attila állam­titkár, valamint Morvaközi László, a minisztérium pártbi­zottságának első titkára koszo­rúzott. A Magyar Közgazdasági Társaság nevében Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos akció — jövőre is annyi módon hallattak ma­gukról, a módszerek és lehe­tőségek széles tárházát vonul­tatták fel. Csak szemezgetve: emlékezetes maradt a harká­nyi program, filmvetítés, pla­kátkiállítás, ételbemutató és kóstoló. (Közben a hangosbe­mondó több nyelven sugározta a nyári egészségügyi tanácsa­it.) A megye többi pontjain is — Orfűtől Újpetréig és Magyarhertelendtől Szentlőrin- cig — próbált a program be­kapcsolni mind többeket, pró­bált társakra, szövetségesekre találni. A nyári táborok, épí­tőtáborok orvosainak bevoná­sával főleg a fiatalokat érintő orvosi-egészségügyi tanácsokat, tanácsadásokat frissítették föl, tartottak egészségvédelmi na­pokat. Elért az akció a ván­dortáborokig, s Sikondán az úttörővezetők képzését környe­zetvédelmi, egészségnevelési filmek vetítése tette színeseb­bé. Mint azt dr. Konkoly Thege Aladár, a program elindítója, a MENCS főorvosa mondotta, az első év — úgymond kísér­leti év — után a nyári egész­Anyag- és Arhivatal, s a tár­saság elnöke és Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyet­tes, a társaság főtitkára helyez­te el a megemlékezés koszorú­ját. A kegyelet virágaival borí­tották Lengyel Gyula emléktáb­láját hozzátartozói, egykori munkatársai, harcostársai és tanítványai, a nevét viselő szak- középiskola, s számos szocialis­ta brigád küldöttei. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Lengyel Gyula születésének 90. évfordulójára emlékezve ugyancsak koszorúzási ünnepsé­get tartottak a Magyar Nemze­ti Bank előcsarnokában lévő emléktáblájánál, valamint a ne­vét viselő Kereskedelmi Szakkö­zépiskolában álló mellszobrá­nál. ségnevelési program eredmé­nyeit nehéz összegezni. Egy biztos: nem volt hiábavaló ez a sajátos nyári mozgósítás, az egészséges, korszerű életvi­telre való sarkallás. Már meg­kezdődött a tanulságok szám­bavétele, s a tervezés: jövőre ismét meghirdeti az üdülés egészségkultúrája című prog­ramját az egészségnevelési csoport. Némi szervezési mó­dosítással, ami azonban a célt nem módosítja: tegyünk többet egészségünkért! Tegnap délelőtt az Uitz Múzeum kertjét a Mecseki Fú­vósötös muzsikája és az ér­deklődők gyűrűje töltötte meg: Vigh Tamás szobrászművész Régészet című szobrának ava­tására gyűltek össze Pécs kul­turális életének vezető szemé­lyiségei, párt- és állami szer­veink képviselői, a művésze­teket kedvelő közönség. Kováts Valéria régész, a pé­csi Janus Pannonius Múzeum tudományos főmunkatársa mon­dott beszédet. Utalt Németh Lajos művészettörténész szavai­ra, aki 1977-ben a Tihanyi Múzeumban rendezett Vigh Tamás kiállítás katalógusát e szavakkal zárta: Ha kerültek is köztérre Vigh Tamás szob­rok, a legjelentősebbek még kis méretben várják a való- bani életre ébredésüket: talán e kiállítás megadja a döntő lökést, és akad olyan város, közösség vagy közület, amely tudja, hogy a monumentum nem a művész magánügye. — Nem véletlen sem a szobor létrejötte, sem az itte­ni pécsi felállítása —«folytat­ta Kováts Valéria. — Azonos eszmeiség, azonos emberi rea­gálás szerencsés találkozásá­nak szülötte. A szobor önma­gában is sokat fejez ki, de ebben a legrégebbi pécsi kör­nyezetben valóban életre kelt. A régészeti munka drámai pil­lanatait örökíti meg. A sok fáradságot, küzdelmet, az erő végső megfeszítését — a fel­Az értékelemzés, melyet csak úgy emlegetnek, hogy a leg­jobb ötlet a futószalag óta, im­már mérlegkészítésre, magyar- országi térhódítása eredmé­nyeinek összegezésére vállal­kozhat: október 16—18-án Bu­dapesten, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagy­várad téri székházában meg­rendezik a II. országos érték­elemzési konferenciát. Ezen számot adnak arról, hogy a négy évvel ezelőtt rendezett konferencián megismert mód­szerek miként valósultak meg a gyakorlati életben. A konfe­rencia rendezői: a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság és a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem Köz­gazdasági Továbbképző Intéze­te. tárás nagyszerű pillanatait. A küzdelem a múlt értékeinek megmentéséért valóságos, egy­ben szimbolikus is. Pécs-Baranya és a régészet kapcsolata közismert. Az 1780- as évektől kezdve, amikor megtalálták a Dóm téren az egyik festett ókeresztény sír­kamrát, a történeti emlékek eqész sora került felszínre. A feltárásokból egyre inkább ki­iktatódott a véletlen, s előtér­be került a tudatos tudomá­nyos munka. — A régészet egyre inkább kol lektivizá lódott — folytatta Kováts Valéria —, nem egye­dülálló emberek passziója, hanem társadalmunkba illesz­kedő kollektív alkotó tevékeny­ség. A gazdasági feltételek biztosítása, előteremtésé, a lehetőségek biztosítása, s ma­ga a kutatás folyamata, az eredmények feldolgozása és közkézre adása az a folyamat, amellyel a régészet mint tudo­mány, mint emberi alkotó te­vékenység, feladatát, hivatását megvalósítja. Ennek a munká­nak szimbólumát készítette el Vigh Tamás. Kováts Valéria megköszönte a jelen levő művésznek a ré­gészet lényegét, szépségét oly kifejezően ábrázoló művét, majd köszönetét mondott a ta­nácsi szerveknek a szobor fel­állításáért. Pécs ezáltal újabb köztéri szoborral aazdagodott. Mi is az értékelemzés? üzem- gazdasági módszer a felesle­ges költségek feltárására és lefaragására. Alkotó kétkedés, meíy semmit sem fogad el meg­változtathatatlannak. Az érték­elemző ízekre szedi a terméket és minden elemére könyörtele­nül rákérdez: hogyan lehetne jobban, korszerűbben, hatéko­nyabban — tehát kevesebb költséggel — biztosítani ugyan­azt az eredményt. De hiszen ez az! Ez kell ne­künk! Éppen most, amikor gaz­dasági növekedésünk gyorsítá­sa érdekében égetően szükség van a korszerű munka- és üzem- szervezési módszerek széles kö­rű alkalmazására, most, ami­kor a költséggazdálkodás rang­ja visszaadásának óhajától visszhangzik a gazdasági köz­vélemény. Az értékelemzés kap­csolata a takarékossággal, a termékszerkezet korszerűsítésé­vel teljesen nyilvánvaló, hogy csak időszerű feladataink két legfontosabbikát említsük. A négy évvel ezelőtti I. or­szágos értékelemzési konferen­cia óta több minden történt. Az értékelemzés bevonult a fel­sőoktatásba, a továbbképző in­tézetekbe, mind többször került elő a szakmai fórumokon, a tu­dományos egyesületekben. Meg­rendezték az I. országos érték­elemzési kiállítást, amely egy­ben értékelése volt az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság által kiírt pályázatnak. Er­re az értékelemzési pályázatra 112 vállalat jelentkezett 540 té­mával, s a díjnyertesek között baranyaiakat is találhattunk. A Pécsi Tervező Vállalat, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat és az UNIBER közös pályamunkájával (Beruházási program értékelemzése) har­madik díjat nyert. Egy pécsi kezdeményezésnek is örülhet­tünk, az SZVT Baranya megyei szervezete tavaly megrendezte az Értékelemzés az építőipar­ban című — országos jellegű — konferenciát, melynek kül­földi előadói is voltak. Mindezeken felül nyilvánva­lóan több minden történt a vál­lalatoknál, a gyakorlati élet­ben. A Budapesten október 16—18-án megrendezendő II. országos értékelemzési konfe­rencián ezeket az eredménye­ket kívánják összegezni, egy­ben útmutatásokat adni a to­vábbi munkához. A konferen­ciának az előzetes jelentkezé­sek alapján több mint hétszáz részvevője lesz, köztük bara­nyaiak és külföldiek is. (— mi —) Országos trombitaverseny A területi döntő győztesei Zalaegerszegen rendezik a zeneiskolák első orszá­gos trombitaversenyét, ok­tóber 26. és 29-e között. A kimagasló zenepedagógus — előadóművész — Lubik Imre nevét viselő verseny dél-dunántúli területi válo­gatóját pénteken tartották Pécsett, Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye zene­iskoláinak részvételével, a művészeti szakközépiskolá­ban. A 10 és 14 év között ki­írt három korcsoportból öten jutottak az országos döntőbe. Első korcsoport: Várni Péter — Pécs —, ta­nára Apáthy Árpád; Shátzl Károly — Mohács —, ta­nára Dobos József, Máso­dik korcsoport: Ekkert Mik­lós — Kaposvár —, tanára Fehérvári József. Harmadik korcsoport: Müller János — Szekszárd —, tanára ifj. Véghei Miklós és Zsirmon Zsolt — Pécs —, tanára Bornemissza Géza. A POTE aulájában Zombory kiállítása ki nem filatelista, az többnyire nem érdeklő- dik a bélyegen látható rajz, kép készítője iránt — legföljebb annyit vesz észre, hogy a bé­lyeg szép vagy nem szép, s máris ragasztja a borítékra. Hogy művészi munka áll a postai for­galomban lévő bélyegek mögött, az többnyire csak a képzőművészek és a bélyeggyűjtők köré­ben ismeretes. Ezért szerez különös örömet min­denkinek: szakembernek és laikusnak az a ki­állítás, amely pénteken nyílt meg a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában a X. orvosegye­temi napok alkalmából. Zombory Éva grafikusművészt így jellemezte Illés Endre: „. . . a magyar múlt, kultúránk, kin­cseink tévedhetetlen ismerője, nagyhatású nép­szerűsítője. De a mi napjaink a munkánk, gond­jaink, örömeink is sorra feltűnnek bélyegein . ..” Pécsi kiállításán legemlékezetesebb bélyeggrafi­kái láthatók — egy részük a bélyegmúzeum tu­lajdona. Megcsodálhatjuk az emlékezetes halasi csipke sorozat eredeti rajzait eredeti nagyság­ban, ugyanígy a Magyar Nemzeti Múzeum régi magyar ékszerei négy bélyegből és egy blokkból álló gyűjteményét, a felejthetetlen üvegfestmé­nyeket és a Képes Krónikát — hogy csak azokat említsem, amelyekre még a laikus is felfigyelhe­tett. Zombory Éva nemcsak itthon, hanem külföldön is elismert művész: környezetvédelmi sorozatával a Magyar Postának szerzett dicsőséget 1976-ban, amikor ez a sorozat három díjat is kapott az assiagói nemzetközi bélyegkiállításon. A pécsi kiállításon olyan sorozat-tervek is lát­hatók, amelyek bélyegként nem jelentek meg — tehát kuriózumok. Ugyanakkor megtalálhatók azok a munkák is, amelyekkel Zombory Éva há­romszor nyerte el az „Év legszebb magyar bélye­ge" díját: a halasi csipke, a népi kerámia és a Képes Krónika sorozatok darabjai. A POTE aulájában a kiállítás utolsó napjáig (október 15.) alkalmi posta működik, ahol az emléklapon kívül megvásárolhatók Zombory Éva bélyegei is. T. É. I. Koszorúzás Lengyel Gyula születésének 90. évfordulóján K. F. A RÉGÉSZET JELKÉPE Vigh Tamás-alkotás az Uitz Múzeum udvarán Felavatták Vigh Tamás szobrát „Azonos eszmeiség, azonos emberi reagálás szerencsés találkozása”

Next

/
Thumbnails
Contents