Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-10 / 250. szám
1978. SZEPTEMBER 10. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. A nyolcvanas evek mezőgazdasága Előterjesztés Baranya mezőgazdaságának, élelmiszeriparának és fagazdaságának távlati fejlesztési koncepciójára Tizenkétmilliárd forint értéket termel 1990-ben Baranya nagyüzemi mezőgazdasága. Változatlan áron számítva 72 százalékkal többet, mint az ötödik ötéves terv első évében. Tízmilliárdra nő ezalatt a nagyüzemek állóeszköz-állománya, miközben megvalósul az ágazat nagyfokú rekonstrukciója és lényegében kiépülnek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az értékesítés vertikumának még gyenge szakaszai. S mindez a mező- gazdaságban foglalkoztatottak számának 29 százalékos csökkenése mellett. A megye élelmiszertermelésének tízéves fejlesztési koncepcióját tárgyalja meg szeptember végén 150 szakember, tudományos intézetek és szakmai egyesületek több hónapos munkája alapján a Megyei Pártbizottság. A jelenlegi középtávú terv 1980-ban jár le. A megye politikai vezetése meghatározza azokat a fő célokat, feladatokat és elveket, amelyek realizálásával Baranya mezőgazdasága, élelmiszeripara és fagazdasága maximálisan járulhat hozzá a népgazdaság igényeinek kielégítéséhez és a leghatékonyabban hasznosítja a meglevő, illetve megteremthető kapacitásokat. Magas szinten Baranyában a mezőgazdaságilag hasznosítható terület 308 000 hektár. Ezen öt állami gazdaság és 63 termelőszövetkezet gazdálkodik. A földterület 12 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok művelik. A mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság száma 39 000, az összkeresők 25 százaléka. Ma 8,5 milliárd forint értéket állít elő, közvetlen exportja 2,2 milliárd forint. Az élelmiszeripar termelési értéke 6 milliárd forint. Ennek 90 százalékát az állami ipar adja. Az élelmiszeripar 12 vállalatában 8400 ember dolgozik. Az értékesítés 20 százaléka export- tevékenység. A megye mezőgazdasági üzemei magas szintre fejlődtek, szakosodtak és koncentrálódtak, termelésük tervszerű és jövedelmező. Az üzemek képesek a legkorszerűbb technika, a kémia és biológia1 legújabb eredményeinek fogadására, a termelés lényeges fejlesztésére. Versenyképes termékeket! A most elfogadásra ajánlott koncepció az élelmiszertermelés minden ágazatában a termelés minőségének és a termékek versenyképességének javítását állítja a tevékenység középpontjába. A döntő hangsúlyt a világpiacon minőségben, kikészítelt- ségben és árban versenyképes termékek exportra történő előállítása kapja. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknek szembenézve a gazdaság mind szigorúbb követelményeivel, az új viszonyok között is nyereséget produkáló termelést kell megvalósítaniuk. A kül- és belföldi piaci prognosztikáknak megfelelően a fő figyelem a kukorica, búza és olajos növények termelésére, a kertészeti termékek, a tenyészállatok, vetőmagvak, a hús és húskészítmények előállítására irányul. A programjavaslat a mező- gazdaság termelési szerkezetében nem lát indokoltnak lényeges változtatásokat. Az állat- tenyésztés részesedése azonban a hetedik ötéves terv végére 44- ről 47 százalékra nő, s indokolt a megye ökológiai adottságainak megfelelően a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés területi fejlesztése is. 50—70 -os hozamnövelés A növénytermelés a lakosság, a feldolgozóipar növekvő igényeit és az export bővülő lehetőségeit a hozamok növelésével ki tudja elégíteni. Az előterjesztés stratégiai fontosságú növénynek tekinti a búzát és rendkívül kedvező exportlehetőséget lát a kukoricánál. A termőterület nem változik — 62, illetve 85 ezer hektár — de csupán a jelenlegi termelési feltételek megfelelő összehangolásával a búzánál 59, a kukoricánál 70 mázsás hektáronkénti megyei átlagot tart elérhetőnek. Számítani kell azonban a gép- és vegyiparban és a biológiában a tudományos és technikai forradalom felgyorsulásával, ami új távlatokat nyit a célok meghatározásánál is. Ezeknek az eredményeknek a gyors és a lehetőségekhez mért leghatékonyabb adaptálása az évtized egyik fő vonása lesz. A zöldségtermelés megkapja az ökológiai előnyeinknek .megfelelő rangot. Fedeznie kell a lakossáq friss zöldségfogyasztásának 10 százalékos növekedését, a1 konzervgyár és tartósító üzemek nyersanyagszükségletét, szállítania kell az országos hálózatba és exportra. Ennek érdekében a programjavaslat a zöldségtermelő területet a szántó két százalékában határozza meg. Szükségesnek tartja a kialakult körzetek fenntartását. Jelentős hatása lesz a Szigetvári Palántanevelő és Primőrtermelő Gazdasági Egyesülésnek. További lépések szükségesek a' korszerű technika és technológia alkalmazásában és a felvásárlás zavartalanná tételében. Gyümölcstermelésben a hozamok növelése, a szezon széthúzása és egyenletesebbé tétele a cél. Ki kell elégíteni a konzervgyár igényeit és fedezni a 22 százalékkal növekvő lakossági igény felét. Ezért oz előterjesztés az egyéni gyümölcs- termelő területek aktivizálását, a nagyüzemi terület rekonstrukcióját és gépesítését javasolja. Ki fogjuk aknázni a táj adottságait a bogyósok, a kajszi- és oz őszibaracktermelésben. Létre keíl hozni a járulékos beruházásokat. Kiváló minősége miatt a baranyai borok 25 százaléka exportra megy. Kívánatos az exportlehetőségek további kamatoztatása, a lakossági ellátás javítása, több szőlőalapanyagú üdítő ital gyártása és a pezsgőválaszték bővítése. A hektáronkénti szőlőhozamot 70—80 mázsára lehet növelni a nagyüzemek korszerűsítésével és a háztáji szőlők aktivizálásával. A javasolt fajtaarány: 60 százalék fehér bor, 30 százalék vörös bor, 10 százalék csemegeszőlő. Az előterjesztés 10 év alatt 2700 hektár új telepítést lát indokoltnak, ez 1000 hektáros fejlesztés, de nem javasolja új feldolgozó, kezelő és palackozó kapacitás létesítését. A meglevő jobb kihasználására kell törekedni, és ebben a szőlő- és borgazdasági együttműködésnek is fontos szerepe lehet. A rét- és a legelőterület (16, illetve 35 ezer hektár) 25 százalékkal csökken az erdősítés és szántóföldi művelésbe vétel következtében. A megmaradó területeken azonban a fűhozam a jelenleg ismert agrotechnikával megkétszerezhető, illetve megháromszorozható. Kiemelkedő feladatokat kapnak az agrokémiai társulások a műtrágyázásban és növény- védelemben. A műtrágya hatóanyag felhasználás 500 kg/ hektárra nőhet, a cél azonban a talajvizsgálatokon alapuló racionális tápanyaggazdálkodás. A következő évtized szerkezeti, színvonalbeli és mennyiségi előrelépést hoz a gépesítésben. Alapvetően a hazai és a szocialista ipar gépeire rendezkedünk be. A fejlesztés korlátozott lehetőségei megkövetelik a meglévő eszközök sokkal hatékonyabb kihasználását. Kiemelt szempont lesz a beruházásokban a szállítás, a raktározás és a betakarítás szintre hozása. A programjavaslat hangsúlyozza a meliorációs munkák fontosságát. A Dráva öblözet- ben, a hegyháti dombvidéken és a Zselicségben kell ezt a tevékenységet folytatni és az ehhez szükséges állami támogatást biztosítani. Meliorációs programot kivitelezni csak ott szabad, ahol a közcélú vízrendezés megtörtént. Alapelvként hangsúlyozza a fejlesztési koncepció: biztosítani kell a vizek elvezetését ott, ahol azok feleslegesek, meg kell oldani a vizek visszavezetését, illetve tarozását ott, ahol arra szükség van. Ki kell használni az álló és mozgó víztartalékot a termelés növelése érdekében, gondoskodni a korábban létesített víztározók felújításáról és többirányú hasznosításáról. Indokolt a mohácsi öntözőfürt megépítése. Elkészül a vízgazdálkodás hosszútávú regionális terve. A megyei párt- és állami vezetés a jövőben is megkülönböztetett támogatásban részesíti a jégesőelháritással foglalkozó szervezet munkáját. Lendületesebb fejlődés az állat- tenyésztésben A növénytermelésben megtermelt szemesterményekből, szálastakarmányokból és mellék- termékekből az állattenyésztésben kell minél magasabb értékű termékeket előállítani. Ezért Baranya állattenyésztése dinamikusabban fejlődik a következő évtizedben. Gazdaságilag legfontosabb a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. Mivel a kistermelők tehénállományának aránya csökken, indokolt 9400 férőhely létesítése a tej-, 2000 férőhely a húshasznosítású tehenek számára. A tejtermelés a tehénlétszám 2 százalékos növekedése mellett 1976-hoz viszonyítva 63 százalékkal nő és eléri a 156 millió litert, Vágómarhában az elérhető maximum 18 000 tonna. A megye a jelenlegi 33 561 tonna helyett 47 000 tonna vágósertést kíván tíz év múlva előállítani. Ez a szaporulati mutatók növekedésével, a férőhelyek megfelelő kihasználásával, a tartástechnológia kívánatos alakításával elérhető. A ciklusosság megszüntetése megköveteli, hogy a kocaállománytartásban a nagyüzem kapja a meghatározó szerepet. Az előterjesztés javasolja, hogy Szajkón, Szentdénesen és Sellyén egy-egy 12 000 sertés kibocsátású új telep létesüljön. Szorgalmazza a szakosított szarvas- marha- és sertéstelepek komp- lettírozását és technológiai rekonstrukcióját. A rendkívül kedvező export- lehetőségek is indokolják a juhászat fellendítését. A létszám 20 százalékos növelése célszerű az anyaállomány és a szaporulati mutatók alakításával. Megfelelő színvonalra kell hozni a termelési és ráfordítási tényezőket. Ezt szolgálja majd a szederkényi és szent- lászlói tenyésztési és tartási együttműködés. Továbbra is fontos szerepe lesz a baromfi- és nyúltartás- nak. A nagy exportlehetőségekkel rendelkező lúd-, májliba-, pecsenyekacsa és pulykatenyésztést a Baromfifeldolgozó Vállalat koordinálja. A nyúlte- nyésztés gesztora a Bikali Állami Gazdaság. Elképzelhető, hogy az ország vágónyúl-szük- ségletének 30 százalékát Baranya adja. Ugyancsak a bikali rendszer irányítja a haltermelés fejlesztését, amivel 23 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság foglalkozik. Bikái gondoskodik a tavak karbantartásáról, te- nyészanyagot, takarmányt, technológiát ad. Fontos szerepet tölt majd be a gazdaság halfeldolgozó üzeme. Élni a lehetőségekkel! A tízéves programjavaslat tervszerű és tudatos takarmánygazdálkodást sürget. Csökkenteni kell a jelenlegi 50 százalékos takarmánytermő területet, meghonosítani és alkalmazni a betakarítás, feldolgozás és tárolás korszerű technológiáit. Kiemelt szerepe van a gyepterületek és melléktermékek hasznosításának. A pártbizottság elé kerülő koncepció állást foglal a melléküzemági tevékenységgel és a háztájival kapcsolatban. A melléküzemági tevékenységet a jövőt illetően is fenn kívánatos tartani ott, ahol ezzel társadalmilag szükséges értéket állítanak elő, foglalkoztatási gondokat oldanak meg, üzemi eredményt és nyereséget produkálnak. A megyében 61 000 háztáji és kisegítő gazdaság működik. Az általuk művelt terület 43 000 ha, a termelési érték 2,5 milliárd forint. A gazdaságok 40 százaléka a tsz-tagoké. A megyei programjavaslat szarvas- marhánál, sertésnél és zöldség- termelésnél a szintentartást szorgalmazza. Meg kell oldani az áruk nevezett forgalmazását, a gazdaságok kisgép-, műtrágya- és növényvédőszer-ellótá- sát. A megye erdősültsége 22 százalékos. A tsz-ek tulajdonában lévő erdők azonban általában 500 hektáron aluliak. A racionális földhasználat érdekében további területeket kell erdősíteni. Kívánatos, hogy ez tömbösítve történjék. A szaporítóanyagot az erdőgazdaság megtermeli. Az erdőgazdaság erőfeszítései a technikai elmaradottság, a munkaerőhiány és a széttagoltság okozta problémák megoldására irányulnak. A fakitermelés az ötödik ötéves tervben eléri a kitermelhető optimumot. Ez nagyfokú eszközfejlesztést igényel. Mivel a növekvő eszközállomány költség- terheit a mai fakitermelés nem tudja elviselni, olyan faipar megteremtésére van szükség, amelynek nyersanyagigénye amortizálja az erdőgazdaság korszerű technikáját. Korszerűsítjük az élelmiszeripart A tízéves fejlesztési koncepció szerint az élelmiszeripar a fejlesztés kulcsága lesz. A megyei vezetés szorgalmazza az élelmiszeripari termelés növelését, az ipar korszerűsítését, az előfeldolgozó rendszerek kiépítését, a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer- ipari vállalatok együttműködését, a meglévő eszközök jobb kihasználását. , A tejipar 156 millió liter feldolgozására készül fel. Ennek érdekében a nagyszériás termelési szerkezet megvalósítására törekszik. A sajtfeldolgozást egy helyre kívánja összpontosítani egy 200 000 liter/nap na- túrsajtüzem létesítésével és kialakítja az országos koncepcióba illő sajtprofilját. A vajgyártás megkétszereződik. Bevezetik a korszerűbb tejcsomagolást és növelik a napi szavatosságú termékek fogyaszthatósági idejét. Szükséges a szállítópark korszerűsítése és speciatizáció- ja. A járművek hűtőláncba illesztésével megoldható lesz a nappali szállítás. A húsipar a fogyasztás 25 százalékos növekedésével számol. A feldolgozott termékek aránya várhatóan megközelíti majd az 50 százalékot. A vállalat exportérdekeltsége továbbra is alapvető fontosságú. Ezért szükséges, hogy a daraboló, csomagoló üzem elkészüljön. Kívánatos a termékszerkezet egyszerűsítése, ezzel párhuzamosan az árucserével történő választékbővítés, az előfeldol- gozók kialakítása és korszerű középüzemek létesítése. A baromfiipar megkétszerezi a termelést. Ehhez szükséges nyáron a két műszak állandósítása, a szezonális kiegyenlítődés és a megfelelő összetételű felvásárlás. Évi 250 vagon nyúl feldolgozására rendezkedik be és megépíti a melléktermékfeldolgozó üzemet. A gabonaipar mindenekelőtt bővíteni kívánja raktárterületét, bár a hetedik ötéves tervben is csak a termék 55 százalékának tárolására lesz képes. Új malomipari kapacitást létesít Mohácson és nagyobb súlyt kap termelési szerkezetében a pre- mixek és koncentrátumok gyártása. A sütőipar a kenyérfogyasztás 9 százalékos csökkenésével, a péksüteménykereslet 50 százalékos növekedésével számol. Jelentősen nő a csomagolt kész- és félkésztermékek aránya, általánossá válik a konténeres szállítás. Az iparban nagymértékű műszaki fejlesztés indokolt. Fel kell építeni a pécsi süteményes üzemet, valamint a komlói, szigetvári és mohácsi kenyérgyárat. A konzervgyár alapanyagának 80 százalékát Baranyából várja. Az előrejelzések szerint a zöldség- és gyümölcs 60 százalékát tartósítani fogják. Indokolt a konzervgyár feldolgozó kapacitásának bővítése 40 va- gonos présgép-szalagsor beállításával. A fejlesztési program- javaslat előfeldolgozók létesítését és termelési hátterük biztosítását szorgalmazza és indokoltnak tartja tároló és hűtő- kapacitás létesítését Mohács térségében. A nagyüzemek együttműködésével A távlati tervjavaslat évi 900—1100 milliós beruházással számol. Ennek 40 százaléka építési, 50 százaléka gépberuházás. A mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság aránya a jelenlegi 25 százalékról 17 százalékra csökken. Ezért is határozott lépésekre van szükség a munkaerő ésszerűbb felhasználásában. Olyan munkakörülményeket kívánunk teremteni, amelyek nem maradnak el más ágazatokétól, és olyan egzisztenciát, amely vonzó távlatot nyújt minden fiatal szakembernek. A szakemberképzés az élelmiszeriparban megfelelő, a mezőgazdaságban bizonyos szakmáknak nagyobb népszerűséget kell biztosítani. A felsőfokú szakember-ellátottság megnyugtató. Megoldásra vár a számviteli és pénzügyi szakemberek felsőfokú képzése. A tudományos intézmények tovább erősítik kapcsolataikat a megyében működő vállalatokkal és szövetkezetekkel. Munkájukban a komplex kutatási erőfeszítések kerülnek előtérbe. A megyei vezetés szorgalmazza, hogy eredményeiket a gyakorlat átvegye és hasznosítsa. A pécsi szakmai tanintézetek a termelés szakembereinek képzésébe, továbbképzésébe fokozottabban bekapcsolódnak. A termelőerők fejlődése megköveteli a termelés további koncentrálását. Mivel az optimális üzemnagyságok lényegében kialakultak, ennek útja a gazdasági együttműködés. A gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek további kiaknázását az eddigieknél gyorsabb ütemben célszerű megvalósítani. Indokolt, hogy a termelés bővítését, korszerűsítését, a minőség javítását célzó fejlesztések gazdasági együttműködések formájában- valósuljanak meg. A mezőgazdasági termelés bizonyos feladatait a technika és a technológia fejlődése következtében csak az üzemek együttműködésével lehet megoldani. Az üzemi igényeket a területi fejlesztéspolitikával ösz- szehangoltan és meggyőzően kell megvalósítani. Az előterjesztés elismerően szól a rendszerekről. A jövőt illetően segítsék az egyes üzemeken belüli más ágazatok talajhasználatát, a technológiai folyamatok összehangolásának lehetőségeit, az univerzálisan alkalmazható géprendszerek, az eszközhasználás megvalósítását, a komplex üzemi szintű tápanyaggazdálkodást. A termelési rendszerek működésében fontos szerepe van a bólyi, a bikali és a szentlőrinci állami gazdaságnak. Alapvető a hatékonyság A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság tízéves fejlesztési koncepciója felhívja a pártbizottságok és párt- szervezetek figyelmét: segítsék “a társulásokat, az ágazatok és üzemek közötti horizontális és vertikális együttműködést. Tervszerű káderpolitikával javítsák a vezetés színvonalát. Képezzen alapvető feladatot a gazdálkodás hatékonyságának növelése, az eszközök korszerűsítése, a tudomány eredményeinek hasznosítása, a bevált üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztése, a háztáji termelés segítése. Bátorítsák a kezdeményezőkészséget, az ésszerű kockázatvállalást és a perspektivikus gondolkodást. Álljanak a kezdeményezők és kiváló munkások mellé, gondoskodjanak róla, hogy a több és különb munka megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön.
