Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-02 / 242. szám

A 28. bányásznap központi rendezvénye Pécsett Tisztelet evezi hazánk bányászait Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 242. szám 1978. szeptember 2., szombat Ára: 80 fillér Kezdődik a cukorrépaszezon Havasi Ferenc ünnepi beszédét mondja Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi beszédet Térben ezerméteres mélysé­geket, időben évszázadokat jár­tunk be a 28-ik magyar bá­nyásznap központi ünnepségén. A színvonalas műsorban: a föld mélyén a bányászokról készült film, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat és a Mecseki Szénbányák zenekarai (csak­úgy, mint a gyárvárosi úttörő­zenekar) látványban és érzel­mekben megmutatták az em­beriség jelenlegi legkeményebb munkáját, az ünnepi beszédben pediq Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára a bányászat múltjáról, jelenéről, biztató jö­vőjéről adott számot. Tegnap este a pécsi sport- csarnokban mintegy 3 ezer résztvevő: szén- és uránbányá­szok, a bauxit-, ásvány-, érc- és olajbányászok képviselői, csa­ládtagok, külföld) testvérválla­latok, a bányahatóságok és nem utolsósorban a bányákat épitő aknamélyítő vállalat dol­gozói jelenlétében Tóka lenő, az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, amelyen részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Horváth Lajos, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Megyei Tanács elnöke, Lukács János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Városi Pártbizottság első titkára, Si­mon Antal, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete főtitkára, Neubauer József, a Szakszerve­zetek Baranya megyei Taná­csának vezető titkára, Czente Gyula, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke. Eljött az ün­nepségre dr. Mieczylaw Gla- woski, lengyel szénbányászati miniszterhelyettes és Oszmán­ján Karo Artyenovics, a Szov­jetunió szénbányászati minisz­tériumának főosztályvezetője is. Havasi Ferenc elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Kádár Jánosnak, s a magyar kormány­nak üdvözletét tolmácsolta, majd érzelmektől ugyan nem mentes, de a magyar bányá­szat számára programot adó beszédet mondott. dött a tudománnyal és a tech­nikával. Nemcsak alkalmazta, de fejlesztette is a technikai, műszaki ismereteket. Mindazok a progresszív je­gyek, amelyek a bányászok po­litikai, társadalmi, a műszaki haladáshoz való viszonyát jel­lemezték, igen szemléletesen és emlékezetesen éltek tovább és erősödtek fel az újjáépítés korszakában. Az emberileg és politikailag felszabadult bá­nyamunkás végre elfoglalhatta méltó helyét a kibontakozó új társadalmi rendben. Az újjáépítés és a mennyi­ségi növekedés időszakának el­múltával új helyzethez kellett igazodnia a magyar bányá­szatnak. A bányászat megér­tette és magáévá tette a vál­tozó idők parancsát. Űj feladatok fájdalmasan érintette, mert nyersanyag behozatalunknak több mint 60 százalékát a megdrágult nyersanyagok, energiahordozók, villamos ener­gia teszik ki, kivitelünkben pe­dig — amivel meg kell terem­tenünk behozatalunk ellenté­telét — nagyob hányadot az árveszteséget elszenvedett kész­áruk jelentenek. (Folytatás a 2. oldalon) előtt Havasi Ferenc ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi Gyűlés! Kedves Bányász Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében tisztelettel és barátsággal köszöntőm a ma­gyar bányászokat a 28. ma­gyar bányásznap alkalmából. Azokat köszönti most az or­szág, akik az emberiség egyik legősibb foglalkozásának mai művelőiként becsületes, ke­mény munkával hozzák fel­színre a föld mélyének kin­cseit. Gazdag forradalmi hagyományok A szén és az érc, az olaj és a bauxit, s megannyi hasz­nos ásvány bányászatának szorgos munkásai felé fordul ezekben a napokban dolgozó népünk figyelme azzal a tisz­telettel és megbecsüléssel, me­lyet ez a szakma — évszáza­dok során — kiérdemelt és ví­vott ki magának. Kedves Elvtársak! Népünk története bővelkedik olyan eseményekben, amikor az elnyomottak felkeltek elnyo­móik ellen, s ha kellett életü­ket áldozták azért, hogy ma­guk és osztályostársaik nehéz sorsán változtassanak. Jogos büszkeséggel tekinthet vissza történelmi múltjára a magyar bányamunkásság. A meg nem alkuvó, bátor harcban sokan áldozták életü­ket. A magyar munkásmozga­lom mártírjai között ott sora­koznak a felejthetetlen bá­nyászmártírok is. A bányász­napon — amikor a ma bányá­szait ünnepeljük — kegyelettel emlékezünk Tatabánya Cserte­tő és a partizánmozgalmak bá­nyászmártírjaira. E szakma történelme a gaz­dag forradalmi hagyományo­kon túl bővelkedik olyan bizo­nyítékokkal is, amelyek sze­rint a bányászat mindig szo­ros kapcsolatban állt és fejlő­Ma alapvetően két körül­mény határozza meg hazai bá­nyászatunk helyzetének megíté­lését. Az egyik, hogy az 1973. év végétől bekövetkezett és azóta állandósult világpiaci változá­sok a nyersanyagokat, legerő­teljesebben az ásványi nyers­anyagokat erősen felértékelték a feldolgozott termékekhez ké­pest. E változások miatt, mint ismeretes, ugyanannyi olajért, kokszért, földgázért és egyéb nyersanyagért jelentősen több készárut kell a nyersanyagter­melő országoknak szállítanunk. Ez a változás hazánkat igen Havasi Ferenc Pécsett Havasi Ferenc — pénte­ki pécsi tartózkodása so­rán dr. Nagy József, a Ba­ranya megyei Pártbizottság első titkára és Kapoly László nehézipari miniszter- helyettes társaságában el­látogatott a Mecseki Érc- bányászati Vállalathoz. A vendégeket Tóka Jenő igazgató tájékoztatta a ne­gyedszázados múltra visz- szatekintő mecseki urán­bányászat fejlődéséről. A Központi Bizottság titkára leszállt a bányába is. Helyszínen tekintette meg a korszerű technikát és technológiát alkalmazó IV- es üzem vágatait, munka­helyeit. Ezt követően az épülő V-ös bányaüzemet, a tervidőszak legnagyobb Baranya megyei ipari be­ruházását» majd az ércdú­sító üzemet kereste fel. Vasárnap indítják az első vonatot Lehűtötte a földeket a na­pokban hidegre, esősre for­dult időjárás, s ennek örülnek a cukorgyárak, a cukorrépa­termelő gazdaságok, szövetke­zetek. Kevésbé kell tartani a felhalmozott répa befülledésé­től. Ezekben a napokban már javában hordják az állomások rakodóterületeire a répahegye­ket, hogy e hét végén útnak indíthassák az első szállítmá­nyokat a cukorgyárakba. A MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről, a szigetvári állo­másról holnap, vasárnap indul az első répavonat a Kapos­vári Cukorgyárba. Az elmúlt hetekben a gaz­daságok, gyárak és a MÁV Pécsi Igazgatóságának szak­emberei egyeztették a cukor­répa-szállítás, -feldolgozás sze­zonjának közös feladatait. Megbeszélték, hogy mely me­zőgazdasági területekről, mi­kor viszik a vasúti rakodókra a cukorrépát, s onnét milyen ütemben és mennyiségben to­vábbítják a feldolgozókhoz. A MÁV Pécsi Igazgatósága több cukorgyárnak is szállítja a répát. Á legtöbbet — 300 000 tonnát — a szomszéd Kaposvárnak. Központi rako­dóhelyekről — Szigetvár, Mo­hács, Boly — indítják a vona­tokat. Ezeken a rakodóhelye­ken BUM-típusú szovjet, illetve VOLVO-típusú svéd átvevőgé­pek rakják a teherautókról a vagonokba a répát. A BUM- ok egyben elkülönítik a répát a földtörmeléktől. A VOLVO-k előnye, hogy szükség esetén átirányíthatók más rakodóhe­lyekre, mivel közúton is képe­sek mozogni. Vasárnap még nappali rakodással töltik meg a vagonokat, a későbbiekben pedig éjszaka rakodnak. Ok­tóber közepéig naponta két irányvonatot indítanak Kapos­várra. Ezt követően — hétvé­geken — eggyel több vonat szállítmányát is fogadja majd a gyár. A 8-án induló Ercsi Cukor­gyárba is szállít répát a MÁV Pécsi Igazgatósága. Naponta egy vonatnyit küldenek, mivel a másik irányvonatot a MÁV Szegedi Igazgatóságáról kapja a gyár. Az Ercsi Cukorgyár szeptember 12-én kezdi a ter­melést. Egy-két nappal előbb indítják majd ide is az egyik gabonával kombinált, illetve a másik, de csak cukorrépával megrakott vonatot. A sárvári gyár 15-én kezdi a feldolgo­zást. Ide napi egy cukorrépa- irányvonatot küld a MÁV Pé­csi Igazgatósága. Az ország délebbre eső gaz­daságaiban, szövetkezeteiben, ahonnét a MÁV Pécsi Igaz­gatósága szállítja el a ter­ményt, előbb érik a cukorrépa, így ezekben a hetekben innét küldik a már említett, tőlünk távolabb eső — gyárakba is. Amikorra fogyóban lesz az it­teni feldolgozásra váró termés, akkor az északibb termőterü­letekről hozzák a cukorrépát a gyárakba. Csak ezzel a szer­vezéssel lehet garantálni a fo­lyamatos szállítást, feldolgo­zást, illetve így tudják jól ki­használni a szállítóeszközöket és a gyárak kapacitását. A cukorrépa szállításának szezonja január végéig tart. T. É. Havasi Ferenc, az MSZMP KB mében, a föld alatt találkozott titkára a Mecseki Ércbányászati Vállalat petőci bányaüze- a bányászokkal Rekord- teljesítmény Rekordteljesitményt ért el a Bányászati Aknamélyitő Válla­lat komlói üzemének Palotás József szocialista brigádja. Kossuth-bánya X. szintjén, a komlói területen egyedülálló 111,4 méterrel haladtak előre, 350 milliméteres átmérőjű acél­gyűrűvel biztosított vágatban. Az új Kossuth-bányai termőte­rület kialakításában a Palotás­brigádnak október 1-ig 70 mé­ter vágatot kell biztosítani, majd 190 méter vágatbővitést az év végéig.

Next

/
Thumbnails
Contents