Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-02 / 242. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 2., szombat A 28. bányásznap központi rendezvénye Pécsett Bányásznapi rancfevű '78 (Folytatás oz 1. oldalról) Ezek a többlet terhek, ha ellentételezésükről nem tudunk gondoskodni, vagy fejlődésünk ütemét, vagy az életszínvonal fejlesztését lassítják, vagy pe­dig olyan külső eladósodás­hoz vezetnek, amelyek a nor­mális gazdasági élet folyama­tosságát zavarhatják. így találkoznak a világgaz­daságban végbement jelentős változások bányászaink meg­növekedett új feladataival. A másik új körülményt, ami hozzájárult bányászatunk meg­ítélésének megváltozásához, a fokozott ütemű földtani kuta­tások sikere jelentette. E megváltozott helyzetet fel­ismerve rögzítette határozatá­ban a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa azt az iránymutatást, miszerint a nyersanyagok, az energia- hordozók növekvő felhasználá­sa és nehezebb beszerzési fel­tételei miatt fokozott gondot kell fordítanunk a takarékos­ságra, a hazai természeti for­rások — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságo­sabb kiaknázására. Ugyanezen a kongresszuson elfogadott programnyilatkozat pedig megállapította, hogy az ország energiatermelésében az atomerőművek mellett hazai szénbázisú, nagy kapacitású, új erőműveket létesítünk, to­vábbá hasznosítjuk réz-, ás­vány- és szénhidrogén-vagyo­núnkat, valamint egyéb termé­szeti kincseinket. A hazai ásványi nyersanya­gok termelésének gazdaságo­san megvalósítható feljesztési lehetőségeit igen széles kuta­tómunka tárta fel. Megállapí­tást nyert, hogy ásványi nyers­anyag-kincseink jelentős há­nyadát kedvezőbb gazdasági eredménnyel tudjuk kitermelni, mint a behozatal megnöveke­dett költségei. E megállapítás­nak azért van nagy jelentő­sége, mert bányászatunk fej­lesztéséről csak addig a ha­tárig lehet szó, ameddig az ás­ványi nyersanyagok hazai ter­melése kedvezőbb, mint a be­hozatal. Modern, nagykapacitású bányák A megváltozott gazdasági kö­rülményekből újszerű felada­tok adódnak a bányászatban is. A meglévő bányák korsze­rűsítésével és új, modern, nagy kapacitású bányák létesítésével biztosítani kell, hogy a hazai széntermelés gazdaságosabb legyen a behozatalnál. Nép­gazdaságunk munkaerő-ellátási helyzetéből pedig az a továb­bi követelmény adódik, hogy a termelés kiterjesztését a je­lenleginél lényegesen nagyobb, a világszinthez közeledő ter­melékenységgel valósítsuk meg, csökkentve a bányászat lét­számszükségletét. Tehát nem a régi tenden­ciának a folytatásáról van szó, arról például, amely egy terv­időszakban csak 15—20 szá­zalékos termelékenységnöveke­dést tud biztosítani, hanem ar­ról, hogy a már épülő, vagy még csak tervezett bányákban a jelenleginek többszörösét el­érő termelékenységet kell meg­valósítani. Kimunkált fejlesztési kon­cepcióink nem jelentenek, nem is jelenthetnek semmiféle autarch önellátást törekvést. Ásványi nyersanyag-szükségle­tünknek a korábbi 75 százalé­ka helyett jelenleg mintegy 40 százalékát fedezzük hazai bá­nyáinkból. Az évezred végéig szilárd ásványi nyersanyag- termelésünket kétszeresére kell növelnünk ahhoz, hogy ez az arány ne csökkenjen to­vább. A vizsgált fejlesztési vál­tozatok csupán azt teszik lehe­tővé, hogy a hazai termelés arányosan vegyen részt a nö­vekvő igények kielégítésében. A feltárt termelési lehetősé­gek megvalósítása érdekében folyamatosan kell mindig az időszerű döntésedet meghoz­nunk, gondosan mérlegelve népgazdaságunk igényeit, te­herviselő képességét, a beszer­zési lehetőségeket, hogy a ka­pacitások a szükséges időpont­ban beléphessenek. Az idejében hozott döntések fontosságát az adja meg, hogy a bányászati fejlesztések meg­valósítása aránylag hosszú időt vesz igénybe — a feldolgozó vertikumokkal együtt esetenként a 10 évet is meghaladja — és így a várható feltételek jó prognosztizálására, majd az ehhez csatlakozó időbeni dön­tésekre van szükség Meg­kétszerezzük a széntermelést Röviden tekintsük át milyen fejlesztési lehetőségekkel ren­delkezünk, s milyen feladatok adódnak ezekből. Széntermelésünk a meglevő és tovább működő bányák kor­szerűsítésével, valamint új bá­nyák telepítésével az évezred végéig kétszeresére, szükség esetén pedig még ezt megha­ladó szintre növelhető. A mű­szakilag megvalósítható leg­nagyobb széntermelés is csupán azt jelenti, hogy energiaszük­ségletünk növekedéséből mint­egy 35 százalékot fedez a szén­bányászat lehetséges többlete, a nagyobb hányadról ez eset­ben is más forrásból kell gon­doskodni. A legnagyobb vállalkozást az új dunántúli eocén bányák ki­építése jelenti, amelyek mind­össze négy üzemből a jelenlegi mélyművelésű széntermelésünk közel 50 százalékának megfe­lelő mennyiséget termelhetnek. De igen jelentősek a Baranya megyét érintő fejlesztési lehető­ségek is. Villamosenergia-igényeink ki­elégítéséhez járul hozzá Bara­nya megyében a Mecseki Érc- bányászati Vállalat is. A köl­csönösen előnyös és kedvező szovjet—magyar megállapodás keretében a bánya termelése elegendő egy olyan atomerő­mű üzemeltetéséhez, amely az elkövetkezendő 12 év villamos- energia növekményének a 70 százalékát tudja biztosítani. Az atomerőmű építése Pakson fo­lyamatban van és 1980-tól be­kapcsolódik az ország villamos­energia ellátásába. Szénhidrogén termelésünk bő­vítésére — bármily kedvezőek is itt a gazdasági eredmények — gyakorlatilag nincs lehetőség. A jelenlegi szint tartásához is a feltáró kutató munka fejlesz­tésére, új előfordulások bekap­csolására, új művelési eljárások alkalmazására van szükség. Bauxitbányászatunk központi fejlesztési program keretében folyik, amely mintegy 14 száza­lékos termelés-növekedését irá­nyozza elő és további új bánya­nyitásokkal számol. A bauxit­bányászat 14 százalékos — vagy későbbi elhatározástól függően 30 százalékos fejlesz­tési lehetőségei egyrészt jelen­tős teljesítménynövekedést irá­nyoznak elő, másrészt folytatá­sát jelentik- a hatékony terme­lési vertikumok kiépítésének, be­leértve a fővállalkozói tevékeny­ség fejlesztését, komplex üze­mek exportját is. Az egyéb fémek ásványforrá- rásai közül jelentős fejlesztésre van lehetőség a Recsk közelé­ben talált rézérc-előfordulások alapján, amelyekhez csatlako­zóan ólom-( és cink-ércbányá­szat is indítható. Végül számottevő gazdasá­gos termelésnövelésre van mód az úgynevezett nemesfém ásvá­nyok bányászatánál. Kedvező gazdasági eredménnyel fokoz­ható többek között üveghomok, bentonit, dolomit, perlit és kao­lin bányászatunk. Nemzetközi munka­megosztásban Ezek a röviden emlékezetbe idézett fejlesztési elképzelések ásványi nyersanyag termelésün­ket az évezred végéig kétszere­sére növelhetik, a jelenlegi lét­szám 20 százalékos csökkentése mellett. A hangsúly a két szám ösz- szekapcsolásán van, kétszeres termelés, a jelenlegi létszám 80 százalékával. Ez határozza meg a magyar bányászat feladatait a következő évtizedekre. A bányászat kérdéseiben hosszabb távlatokban kell gon­dolkodni, konzekvensen kiala­kított távlati koncepciókra kell építeni. A hosszú távú gazdaságpoli­tikai elképzelések ugyancsak hosszú távú szakmai elképzelé­seket kívánnak. Úgy vélem, hogy ez a gazdaságpolitika, amit folytatunk, reális és körül­tekintő, helyesen ítéli meg a bányászat jövőbeni népgazda­sági szerepét. Biztosak vagyunk abban, hogy a szakmai, mű­szaki koncepciók mindezt helye­sen realizálják. Sajiófotá-kiállítás az Ifjúsági Házban A Népszabadság politikai fóruma és szórakoztató műsora, jogi tanácsadása Olyan bányatelepitési és bá­nyaművelési programokra, olyan gépesítési megoldásokra és olyan, magasan képzett bá­nyászokra van szükség, akiknek az együttes jelenléte biztosít­hatja az előirányzatok teljesíté­sét. Nem a jelenlegi bányász­kodást kell - a szokott ütemű fejlesztést feltételezve — a jö­vőbe vetíteni, hanem nagyság­rendileg mást és újat, komp­lexen gépesített bányákat kell kiépíteni, amelyeknél az elérhe­tő teljesítmény megközelíti a nemzetközi élvonalat. A hazai bányászkodás fej­lesztési lehetőségeinek mara­déktalan kihasználása mellett is tovább nő az alágazat szo­cialista integrációs kapcsolatai­nak szerepe. Gondolunk itt el­sőként a KGST-hez tartozó or­szágok, s közöttük is a Szovjet­unióval való együttműködésre, a közös célprogramokra, ame­lyek továbbra is oroszlánrészt vállalnak a hazai forrásokból nem fedezhető ásványi nyers­anyag igényeink kielégítésében, és emellett messzemenően se­gítségünkre vannak hazai for­rásaink kiaknázásában is. Ezek az együttműködések a hagyományos áruszállításokon túl kiterjednek a közös fejlesz­tési programokra is, mint pél­dául a Mecseki Ércbányáknak és a Magyar Alumíniumipari Trösztnek a Szovjetunióval ki­épített vertikális kapcsolatára. Emellett magukban foglalják a földtani kutatást, bányászati tervezést, technológiai beren­dezések és korszerű gépek gyártását és szállítását is. Nagy előnye ezeknek az együttműkö­déseknek, hogy lehetővé teszik a Szovjetunióban, vagy más ba­ráti országban a gyakorlatban kipróbált korszerű eljárások és berendezések átvételét és azt, hogy a gyártásszakosítással ha­zánkban is nemzetközileg ver­senyképes sorozatgyártás való­sítható meg, amit csupán a ha­zai igények kielégítése nem tenne lehetővé. Ez a lehetőség azonban egy­úttal kötelezettséget is jelent, a nemzetközi munkamegosztás keretében Magyarországra pro­filírozott gépek és berendezések gyártásáról, kifogástalan minő­ségéről, tervszerű szállításáról nekünk is gondoskodnunk kell és a felénk irányuló igényeket zavartalanul ki kell elégíte­nünk. Ez a kötelezettség — ami egyúttal nagy fejlődési lehető­ség — nem csupán a bányászat önálló gépgyártó vállalatát és a vállalatok gépészeti üzemeit érinti —, hanem elsősorban a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatait is. Ügyünk rendíthetetlen harcosai Kedves Elvtársak! A hazánk felszabadulása óta eltelt több mint három évtized alatt a magyar bányászok meg­győzően bizonyították, hogy az ország mindig bizton számíthat rájuk, s a bányászok is meg­győződhettek arról, hogy ők is bizton számíthatnak a pártra és a kormányra. A bányászati ágazatok előtti nagy feladatok megoldása egy­ben a ma bányászának politi­kai helytállása is. örülünk, büszkék vagyunk rá, hogy en­nek legjobb hagyományaikhoz méltóan tesznek eleget. A 28. magyar bányásznap al­kalmával kívánom, hogy bá­nyásztársadalmunk minden dol­gozója jó erőben és egészség­ben teljesíthesse feladatát. Kí­vánom, hogy legyen továbbra is szocializmust építő hazánk megbecsült embere, ügyünk rendíthetetlen harcosa, boldo­gulásunk elősegitője. Éljenek a magyar bányászok, s kívánunk nekik sok-sok jó sze­rencsét! * Az ünnepi beszéd után dr. Simon Pál nehézipari minisz­ter „Kiváló bányász" kitünte­tést adott át. Az első ízben kiosztott kitüntető címet Bózsa János, Fábián László, Her­mész János, Péter József vájá­rok, Herr Károly bányamester, Buhály László aknász, a Me­cseki Szénbányák dolgozói, Fa­ragó Imre, M. Nagy Lajos, Schmidt József vájárok és Danka Imre körlettechnológus, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat dolgozói kapták. Ez al­kalommal adták át Tóka Je­nőnek a szoglálati érdemérem arany fokozatát. L. J. Ma este kezdődnek a Bá­nyásznapi randevú 78 rendez­vényei. Pécsett, az Ifjúsági Házban 18 órai kezdettel nyílik meg a találkozón részt vevő sajtószer­vek közös fotókiállítása. Halla­nia Erzsébet, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese köszönti a kiállító fotóriportereket és a megjelent vendégeket. Ezt kö­vetően a ház klubtermében ke­rül sor a NAZDAR című tévé­film levetítésére, melyet Wie­dermann Károly, Balázs Béla- díjas, az MTV pécsi körzeti stúdió főrendezője rendezett és a magyar—csehszlovák fegy­verbarátságról szól. 20 órai kezdettel fáklyás fel­vonulás, koszorúzás, emlékgyű­lés lesz Csertetőn, ahol. dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mond beszédet. A Bányásznapi randevú ke­retében a Népszabadság szer­kesztősége szombaton jogse­gélyszolgálatot tart a Dunán­túli Napló szerkesztöségéberi, a Hunyadi út 11. szám alatti ügyfélszolgálati irodában. Va­sárnap délután 3 órától a PMSC újmecsekaljai pályáján politikai fórumra és szórakoz­tató műsorra kerül sor. Szeptember 2-án, szombaton délelőtt 10 órától 18 óráig már kérdéseket tehetnek a 10-046 számon a vasárnapi politikai fórum résztvevőinek. Szombaton délután 2 órától este 6-ig dr. Oláh Gábor, a Népszabadság jogtanácsosa, délután 3-tól 4 óráig dr. Szabó László, a Nép- szabadság belpolitikai rovatá­nak vezetője fogadja a jogse­gélyszolgálat keretében az ér­deklődőket. A helyszínen tehet­nek fel kérdéseket munkajogi, igazgatási, családjogi problé­máikról, ügyes-bajos dolgok in­tézését illetően. Vasárnap a sajtóutcában, a Népszabad­ság pavilonjában dr. Oláh Gá­bor, a Népszabadság jogtaná­csosa délelőtt 10-től déli 1 óráig fogadja az érdeklődőket. Van kérdése? — tegye fel. Szombaton már a 10-046 te­lefonszámon kérdezhet Hajdú Jánostól, a Népszabadság kül­politikai rovatának munkatársá­tól, Eötvös Páltól, a gazdaság- politikai rovat vezetőjétől, Ró­zsa Lászlótól, a Népszabadság főmunkatársától, valamint a megyei tanács elnökétől, Baj­nok Zsolttól és Köves Tibortól, az MTI belföldi, illetve külföldi szerkesztőségének vezetőitől, akik a vasárnapi fórumon vála­szolnak. Megszólal a Népsza­badság két állandó külföldi tudósítója is, Genovából az Unita fesztiválról Faragó Jenő, Moszkvából pedig Kis Tibor válaszol úgynevezett nemzetközi konferencia-vonalon. A politikai fórumot vezeti: Szabó László, a Népszabadság belpolitikai rovatának vezetője. — A fórum előtt az Apostol és a Balassa együttes, Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Fónay Márta, a Gúnya együttes és Bessenyei Ferenc adnak mű­sort. Műsorközlő: Tamási Eszter. Magasan képzett bányászok Schirilla elindult Pécsre IIRH-s kocsi vezeti a hosszútávtutót Útközben limonádét és paradicsomitalt fogyaszt Kedves Elvtársak! Mindez, amit áttekintettünk, alapvetően meghatározza a bányászokkal szemben támasz­tott követelményeket is. Azt a célt, hogy a jelenlegi létszám 80 százalékával a termelést megduplázzuk, o bányák mun­kásainak kell megvalósítania. Az a körülmény, hogy e felada­tok megoldása érdekében új, korszerű bányákat telepítünk, ezeket a legmodernebb gépek­kel és berendezésekkel látjuk el, csak a feltételeket teremti meg. A feladat megoldása a bányászra marad, akinek fel kell készülnie az új gépek ke­zelésére, a korszerű termelési eljárások színvonalas megvaló­sítására. A bányászat fejlődhet, kor­szerűsödhet, lényegesen elvi­selhetőbb, könnyebb, biztonsá­gosabb lesz, a bánya azonban bánya marad a jövőben is. A központi éltető eleme az ember, a bányász lesz. A jövő bányái is bátor, fegyelmezett, a ve­széllyel szembenézni merő, mű­velt szakembert várnak. Ehhez sokoldalú' képzettség­re, új ismeretekre, nagyfokú öntevékenységre, kezdeménye­zőkészségre, a változó körül­ményekhez való gyors alkalmaz­kodó készség kifejlesztésére van szükség. Csak ilyen bányá­szok esetén számíthatunk arra, hogy az új bányákba fektetett hatalmas anyagi erő népgaz­daságunk számára a világpiaci beszerzésektől gazdaságosab­ban megtérül. — Mit reggeliztél? — Három lágytojást. — Mindig ez a menüd, a hosszabb futások előtt? — Természetesen. Kamaraerdő, reggel három­negyed nyolc. Schirilla György kísérőkocsijára is felkerül a Dunántúli Napló, lapfeje, a Budapest—Pécs felirat és a Bányásznapi randevúra invitáló plakát. A hosszútávfutó, aki tizenegy esztendeje Moszkváig spirntelt, most a Pécsett ren­dezendő Bányásznapi randevú tiszteletére, a Dunántúli Napló népszerűsítéséért vállalta a mintegy kétszázkilométeres táv leküzdését. A hőmérséklet alig haladja meg a tíz fokot, az idő borús, az eget kémleljük, miközben rendre érkeznek a széllökések hol oldalról, hol pedig hátunkat kell nekitámasz­tani a fuvallatnak. Schirilla negyed kilenckor startol, a konvojt a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányság URH-s kocsija vezeti. A szem­bejövők lassítanak, kamionos sofőr és úrvezető integet Schi- rillának, mások ferde szájjal jó utat kívánnak. Gyuri minden­kinek int és fut tovább. Időközben a sárga kísérő Skoda felzárkózik, Ercsi határá­ban futva kortyol vagy egy deci limonádét, s a frottírtörülköző először röpül Schirilla kezébe. — Ilyenkor csak annyi folya­dékot fogyasztok, ami feltétlen szükséges: citromos vizet, para­dicsomitalt, valamint két po­hár tejfölt iszok meg. Délután öt óra. A kísérőko­csik már a dunaújvárosi Vörös Hadsereg útján vezetik a Du­nántúli Napló-trikóban futó Schirillát. Polányi János őrmes­ter, a közlekedési alosztály URH-s gépkocsivezetője az Arany Csillag szálloda előtt kapcsolja ki a kékvillogót. Schirilla György ma reggel in­dul tovább, s vasárnap este hét órakor érkezik meg az Újhegyi Stadionba. S. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents