Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-02 / 242. szám
2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 2., szombat A 28. bányásznap központi rendezvénye Pécsett Bányásznapi rancfevű '78 (Folytatás oz 1. oldalról) Ezek a többlet terhek, ha ellentételezésükről nem tudunk gondoskodni, vagy fejlődésünk ütemét, vagy az életszínvonal fejlesztését lassítják, vagy pedig olyan külső eladósodáshoz vezetnek, amelyek a normális gazdasági élet folyamatosságát zavarhatják. így találkoznak a világgazdaságban végbement jelentős változások bányászaink megnövekedett új feladataival. A másik új körülményt, ami hozzájárult bányászatunk megítélésének megváltozásához, a fokozott ütemű földtani kutatások sikere jelentette. E megváltozott helyzetet felismerve rögzítette határozatában a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa azt az iránymutatást, miszerint a nyersanyagok, az energia- hordozók növekvő felhasználása és nehezebb beszerzési feltételei miatt fokozott gondot kell fordítanunk a takarékosságra, a hazai természeti források — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Ugyanezen a kongresszuson elfogadott programnyilatkozat pedig megállapította, hogy az ország energiatermelésében az atomerőművek mellett hazai szénbázisú, nagy kapacitású, új erőműveket létesítünk, továbbá hasznosítjuk réz-, ásvány- és szénhidrogén-vagyonúnkat, valamint egyéb természeti kincseinket. A hazai ásványi nyersanyagok termelésének gazdaságosan megvalósítható feljesztési lehetőségeit igen széles kutatómunka tárta fel. Megállapítást nyert, hogy ásványi nyersanyag-kincseink jelentős hányadát kedvezőbb gazdasági eredménnyel tudjuk kitermelni, mint a behozatal megnövekedett költségei. E megállapításnak azért van nagy jelentősége, mert bányászatunk fejlesztéséről csak addig a határig lehet szó, ameddig az ásványi nyersanyagok hazai termelése kedvezőbb, mint a behozatal. Modern, nagykapacitású bányák A megváltozott gazdasági körülményekből újszerű feladatok adódnak a bányászatban is. A meglévő bányák korszerűsítésével és új, modern, nagy kapacitású bányák létesítésével biztosítani kell, hogy a hazai széntermelés gazdaságosabb legyen a behozatalnál. Népgazdaságunk munkaerő-ellátási helyzetéből pedig az a további követelmény adódik, hogy a termelés kiterjesztését a jelenleginél lényegesen nagyobb, a világszinthez közeledő termelékenységgel valósítsuk meg, csökkentve a bányászat létszámszükségletét. Tehát nem a régi tendenciának a folytatásáról van szó, arról például, amely egy tervidőszakban csak 15—20 százalékos termelékenységnövekedést tud biztosítani, hanem arról, hogy a már épülő, vagy még csak tervezett bányákban a jelenleginek többszörösét elérő termelékenységet kell megvalósítani. Kimunkált fejlesztési koncepcióink nem jelentenek, nem is jelenthetnek semmiféle autarch önellátást törekvést. Ásványi nyersanyag-szükségletünknek a korábbi 75 százaléka helyett jelenleg mintegy 40 százalékát fedezzük hazai bányáinkból. Az évezred végéig szilárd ásványi nyersanyag- termelésünket kétszeresére kell növelnünk ahhoz, hogy ez az arány ne csökkenjen tovább. A vizsgált fejlesztési változatok csupán azt teszik lehetővé, hogy a hazai termelés arányosan vegyen részt a növekvő igények kielégítésében. A feltárt termelési lehetőségek megvalósítása érdekében folyamatosan kell mindig az időszerű döntésedet meghoznunk, gondosan mérlegelve népgazdaságunk igényeit, teherviselő képességét, a beszerzési lehetőségeket, hogy a kapacitások a szükséges időpontban beléphessenek. Az idejében hozott döntések fontosságát az adja meg, hogy a bányászati fejlesztések megvalósítása aránylag hosszú időt vesz igénybe — a feldolgozó vertikumokkal együtt esetenként a 10 évet is meghaladja — és így a várható feltételek jó prognosztizálására, majd az ehhez csatlakozó időbeni döntésekre van szükség Megkétszerezzük a széntermelést Röviden tekintsük át milyen fejlesztési lehetőségekkel rendelkezünk, s milyen feladatok adódnak ezekből. Széntermelésünk a meglevő és tovább működő bányák korszerűsítésével, valamint új bányák telepítésével az évezred végéig kétszeresére, szükség esetén pedig még ezt meghaladó szintre növelhető. A műszakilag megvalósítható legnagyobb széntermelés is csupán azt jelenti, hogy energiaszükségletünk növekedéséből mintegy 35 százalékot fedez a szénbányászat lehetséges többlete, a nagyobb hányadról ez esetben is más forrásból kell gondoskodni. A legnagyobb vállalkozást az új dunántúli eocén bányák kiépítése jelenti, amelyek mindössze négy üzemből a jelenlegi mélyművelésű széntermelésünk közel 50 százalékának megfelelő mennyiséget termelhetnek. De igen jelentősek a Baranya megyét érintő fejlesztési lehetőségek is. Villamosenergia-igényeink kielégítéséhez járul hozzá Baranya megyében a Mecseki Érc- bányászati Vállalat is. A kölcsönösen előnyös és kedvező szovjet—magyar megállapodás keretében a bánya termelése elegendő egy olyan atomerőmű üzemeltetéséhez, amely az elkövetkezendő 12 év villamos- energia növekményének a 70 százalékát tudja biztosítani. Az atomerőmű építése Pakson folyamatban van és 1980-tól bekapcsolódik az ország villamosenergia ellátásába. Szénhidrogén termelésünk bővítésére — bármily kedvezőek is itt a gazdasági eredmények — gyakorlatilag nincs lehetőség. A jelenlegi szint tartásához is a feltáró kutató munka fejlesztésére, új előfordulások bekapcsolására, új művelési eljárások alkalmazására van szükség. Bauxitbányászatunk központi fejlesztési program keretében folyik, amely mintegy 14 százalékos termelés-növekedését irányozza elő és további új bányanyitásokkal számol. A bauxitbányászat 14 százalékos — vagy későbbi elhatározástól függően 30 százalékos fejlesztési lehetőségei egyrészt jelentős teljesítménynövekedést irányoznak elő, másrészt folytatását jelentik- a hatékony termelési vertikumok kiépítésének, beleértve a fővállalkozói tevékenység fejlesztését, komplex üzemek exportját is. Az egyéb fémek ásványforrá- rásai közül jelentős fejlesztésre van lehetőség a Recsk közelében talált rézérc-előfordulások alapján, amelyekhez csatlakozóan ólom-( és cink-ércbányászat is indítható. Végül számottevő gazdaságos termelésnövelésre van mód az úgynevezett nemesfém ásványok bányászatánál. Kedvező gazdasági eredménnyel fokozható többek között üveghomok, bentonit, dolomit, perlit és kaolin bányászatunk. Nemzetközi munkamegosztásban Ezek a röviden emlékezetbe idézett fejlesztési elképzelések ásványi nyersanyag termelésünket az évezred végéig kétszeresére növelhetik, a jelenlegi létszám 20 százalékos csökkentése mellett. A hangsúly a két szám ösz- szekapcsolásán van, kétszeres termelés, a jelenlegi létszám 80 százalékával. Ez határozza meg a magyar bányászat feladatait a következő évtizedekre. A bányászat kérdéseiben hosszabb távlatokban kell gondolkodni, konzekvensen kialakított távlati koncepciókra kell építeni. A hosszú távú gazdaságpolitikai elképzelések ugyancsak hosszú távú szakmai elképzeléseket kívánnak. Úgy vélem, hogy ez a gazdaságpolitika, amit folytatunk, reális és körültekintő, helyesen ítéli meg a bányászat jövőbeni népgazdasági szerepét. Biztosak vagyunk abban, hogy a szakmai, műszaki koncepciók mindezt helyesen realizálják. Sajiófotá-kiállítás az Ifjúsági Házban A Népszabadság politikai fóruma és szórakoztató műsora, jogi tanácsadása Olyan bányatelepitési és bányaművelési programokra, olyan gépesítési megoldásokra és olyan, magasan képzett bányászokra van szükség, akiknek az együttes jelenléte biztosíthatja az előirányzatok teljesítését. Nem a jelenlegi bányászkodást kell - a szokott ütemű fejlesztést feltételezve — a jövőbe vetíteni, hanem nagyságrendileg mást és újat, komplexen gépesített bányákat kell kiépíteni, amelyeknél az elérhető teljesítmény megközelíti a nemzetközi élvonalat. A hazai bányászkodás fejlesztési lehetőségeinek maradéktalan kihasználása mellett is tovább nő az alágazat szocialista integrációs kapcsolatainak szerepe. Gondolunk itt elsőként a KGST-hez tartozó országok, s közöttük is a Szovjetunióval való együttműködésre, a közös célprogramokra, amelyek továbbra is oroszlánrészt vállalnak a hazai forrásokból nem fedezhető ásványi nyersanyag igényeink kielégítésében, és emellett messzemenően segítségünkre vannak hazai forrásaink kiaknázásában is. Ezek az együttműködések a hagyományos áruszállításokon túl kiterjednek a közös fejlesztési programokra is, mint például a Mecseki Ércbányáknak és a Magyar Alumíniumipari Trösztnek a Szovjetunióval kiépített vertikális kapcsolatára. Emellett magukban foglalják a földtani kutatást, bányászati tervezést, technológiai berendezések és korszerű gépek gyártását és szállítását is. Nagy előnye ezeknek az együttműködéseknek, hogy lehetővé teszik a Szovjetunióban, vagy más baráti országban a gyakorlatban kipróbált korszerű eljárások és berendezések átvételét és azt, hogy a gyártásszakosítással hazánkban is nemzetközileg versenyképes sorozatgyártás valósítható meg, amit csupán a hazai igények kielégítése nem tenne lehetővé. Ez a lehetőség azonban egyúttal kötelezettséget is jelent, a nemzetközi munkamegosztás keretében Magyarországra profilírozott gépek és berendezések gyártásáról, kifogástalan minőségéről, tervszerű szállításáról nekünk is gondoskodnunk kell és a felénk irányuló igényeket zavartalanul ki kell elégítenünk. Ez a kötelezettség — ami egyúttal nagy fejlődési lehetőség — nem csupán a bányászat önálló gépgyártó vállalatát és a vállalatok gépészeti üzemeit érinti —, hanem elsősorban a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatait is. Ügyünk rendíthetetlen harcosai Kedves Elvtársak! A hazánk felszabadulása óta eltelt több mint három évtized alatt a magyar bányászok meggyőzően bizonyították, hogy az ország mindig bizton számíthat rájuk, s a bányászok is meggyőződhettek arról, hogy ők is bizton számíthatnak a pártra és a kormányra. A bányászati ágazatok előtti nagy feladatok megoldása egyben a ma bányászának politikai helytállása is. örülünk, büszkék vagyunk rá, hogy ennek legjobb hagyományaikhoz méltóan tesznek eleget. A 28. magyar bányásznap alkalmával kívánom, hogy bányásztársadalmunk minden dolgozója jó erőben és egészségben teljesíthesse feladatát. Kívánom, hogy legyen továbbra is szocializmust építő hazánk megbecsült embere, ügyünk rendíthetetlen harcosa, boldogulásunk elősegitője. Éljenek a magyar bányászok, s kívánunk nekik sok-sok jó szerencsét! * Az ünnepi beszéd után dr. Simon Pál nehézipari miniszter „Kiváló bányász" kitüntetést adott át. Az első ízben kiosztott kitüntető címet Bózsa János, Fábián László, Hermész János, Péter József vájárok, Herr Károly bányamester, Buhály László aknász, a Mecseki Szénbányák dolgozói, Faragó Imre, M. Nagy Lajos, Schmidt József vájárok és Danka Imre körlettechnológus, a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói kapták. Ez alkalommal adták át Tóka Jenőnek a szoglálati érdemérem arany fokozatát. L. J. Ma este kezdődnek a Bányásznapi randevú 78 rendezvényei. Pécsett, az Ifjúsági Házban 18 órai kezdettel nyílik meg a találkozón részt vevő sajtószervek közös fotókiállítása. Hallania Erzsébet, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese köszönti a kiállító fotóriportereket és a megjelent vendégeket. Ezt követően a ház klubtermében kerül sor a NAZDAR című tévéfilm levetítésére, melyet Wiedermann Károly, Balázs Béla- díjas, az MTV pécsi körzeti stúdió főrendezője rendezett és a magyar—csehszlovák fegyverbarátságról szól. 20 órai kezdettel fáklyás felvonulás, koszorúzás, emlékgyűlés lesz Csertetőn, ahol. dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mond beszédet. A Bányásznapi randevú keretében a Népszabadság szerkesztősége szombaton jogsegélyszolgálatot tart a Dunántúli Napló szerkesztöségéberi, a Hunyadi út 11. szám alatti ügyfélszolgálati irodában. Vasárnap délután 3 órától a PMSC újmecsekaljai pályáján politikai fórumra és szórakoztató műsorra kerül sor. Szeptember 2-án, szombaton délelőtt 10 órától 18 óráig már kérdéseket tehetnek a 10-046 számon a vasárnapi politikai fórum résztvevőinek. Szombaton délután 2 órától este 6-ig dr. Oláh Gábor, a Népszabadság jogtanácsosa, délután 3-tól 4 óráig dr. Szabó László, a Nép- szabadság belpolitikai rovatának vezetője fogadja a jogsegélyszolgálat keretében az érdeklődőket. A helyszínen tehetnek fel kérdéseket munkajogi, igazgatási, családjogi problémáikról, ügyes-bajos dolgok intézését illetően. Vasárnap a sajtóutcában, a Népszabadság pavilonjában dr. Oláh Gábor, a Népszabadság jogtanácsosa délelőtt 10-től déli 1 óráig fogadja az érdeklődőket. Van kérdése? — tegye fel. Szombaton már a 10-046 telefonszámon kérdezhet Hajdú Jánostól, a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársától, Eötvös Páltól, a gazdaság- politikai rovat vezetőjétől, Rózsa Lászlótól, a Népszabadság főmunkatársától, valamint a megyei tanács elnökétől, Bajnok Zsolttól és Köves Tibortól, az MTI belföldi, illetve külföldi szerkesztőségének vezetőitől, akik a vasárnapi fórumon válaszolnak. Megszólal a Népszabadság két állandó külföldi tudósítója is, Genovából az Unita fesztiválról Faragó Jenő, Moszkvából pedig Kis Tibor válaszol úgynevezett nemzetközi konferencia-vonalon. A politikai fórumot vezeti: Szabó László, a Népszabadság belpolitikai rovatának vezetője. — A fórum előtt az Apostol és a Balassa együttes, Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Fónay Márta, a Gúnya együttes és Bessenyei Ferenc adnak műsort. Műsorközlő: Tamási Eszter. Magasan képzett bányászok Schirilla elindult Pécsre IIRH-s kocsi vezeti a hosszútávtutót Útközben limonádét és paradicsomitalt fogyaszt Kedves Elvtársak! Mindez, amit áttekintettünk, alapvetően meghatározza a bányászokkal szemben támasztott követelményeket is. Azt a célt, hogy a jelenlegi létszám 80 százalékával a termelést megduplázzuk, o bányák munkásainak kell megvalósítania. Az a körülmény, hogy e feladatok megoldása érdekében új, korszerű bányákat telepítünk, ezeket a legmodernebb gépekkel és berendezésekkel látjuk el, csak a feltételeket teremti meg. A feladat megoldása a bányászra marad, akinek fel kell készülnie az új gépek kezelésére, a korszerű termelési eljárások színvonalas megvalósítására. A bányászat fejlődhet, korszerűsödhet, lényegesen elviselhetőbb, könnyebb, biztonságosabb lesz, a bánya azonban bánya marad a jövőben is. A központi éltető eleme az ember, a bányász lesz. A jövő bányái is bátor, fegyelmezett, a veszéllyel szembenézni merő, művelt szakembert várnak. Ehhez sokoldalú' képzettségre, új ismeretekre, nagyfokú öntevékenységre, kezdeményezőkészségre, a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodó készség kifejlesztésére van szükség. Csak ilyen bányászok esetén számíthatunk arra, hogy az új bányákba fektetett hatalmas anyagi erő népgazdaságunk számára a világpiaci beszerzésektől gazdaságosabban megtérül. — Mit reggeliztél? — Három lágytojást. — Mindig ez a menüd, a hosszabb futások előtt? — Természetesen. Kamaraerdő, reggel háromnegyed nyolc. Schirilla György kísérőkocsijára is felkerül a Dunántúli Napló, lapfeje, a Budapest—Pécs felirat és a Bányásznapi randevúra invitáló plakát. A hosszútávfutó, aki tizenegy esztendeje Moszkváig spirntelt, most a Pécsett rendezendő Bányásznapi randevú tiszteletére, a Dunántúli Napló népszerűsítéséért vállalta a mintegy kétszázkilométeres táv leküzdését. A hőmérséklet alig haladja meg a tíz fokot, az idő borús, az eget kémleljük, miközben rendre érkeznek a széllökések hol oldalról, hol pedig hátunkat kell nekitámasztani a fuvallatnak. Schirilla negyed kilenckor startol, a konvojt a Pest megyei Rendőr-főkapitányság URH-s kocsija vezeti. A szembejövők lassítanak, kamionos sofőr és úrvezető integet Schi- rillának, mások ferde szájjal jó utat kívánnak. Gyuri mindenkinek int és fut tovább. Időközben a sárga kísérő Skoda felzárkózik, Ercsi határában futva kortyol vagy egy deci limonádét, s a frottírtörülköző először röpül Schirilla kezébe. — Ilyenkor csak annyi folyadékot fogyasztok, ami feltétlen szükséges: citromos vizet, paradicsomitalt, valamint két pohár tejfölt iszok meg. Délután öt óra. A kísérőkocsik már a dunaújvárosi Vörös Hadsereg útján vezetik a Dunántúli Napló-trikóban futó Schirillát. Polányi János őrmester, a közlekedési alosztály URH-s gépkocsivezetője az Arany Csillag szálloda előtt kapcsolja ki a kékvillogót. Schirilla György ma reggel indul tovább, s vasárnap este hét órakor érkezik meg az Újhegyi Stadionba. S. Gy.
