Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-30 / 270. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 30., szombat Összefőgást a gyermekéletmezésre A közétkeztetés helyzetét tárgyalta a komiéi tanácsülés A Carbonnál 2500 dolgozóra nincs üzemi étkeztetés A HNF Baranya megyei Bizottságának ülése Befejeződtek a nemzetiségi küldöttválasztó gyűlések Tájékoztató az őszi szolidaritási, béke-barátsági akciókról Állásfoglalás a tömegsport társadalmi feladatairól A KISZÖV- elnökség ülése A szolgáltatás eredményei és gondjai Egy település — legyen vá­ros vagy falu — lakosainak alapvető közérzetét, életkörül­ményének alakulását befolyá­solja, hogy az adott helyen milyen a szolgáltatás. Baranya megye szövetkezeti szolgáltató hálózatát, a szolgáltató tevé­kenység keresztmetszetét, vala­mint az ötödik ötéves terv szol­gáltatási tervének időarányos teljesítését vitatták meg teg­nap a KISZÖV elnökségi ülé­sén, melyet Haász József, a Baranya megyei szövetkezetek elnöke nyitott meg, és amelyen megjelent többek között dr. Molnár Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, és dr. Heim György, a megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője. Az- előterjesztett jelentés sze­rint a kiemelt szolgáltatások közül a gépjárműjavításnak az ötödik ötéves terv előirány­zata szerint, 80—85 százalé­kos fejlődést kell biztosítani. A teljesítményérték az elmúlt években elmaradt ugyan a ter­vezettől, de a veszteséges te­vékenységet nyereségessé tet­ték. Az elektromos és háztar­tási gépek javítása terén sike­rült a tervezett szolgáltatás ér­tékét túlteljesíteni. A lakáskar­bantartási szolgáltatásnál az elmúlt évek stagnálása után némi előrelépés tapasztalható. A személyi szolgáltatások kö­zül a fodrászat, kozmetika 16,3 százalékkal, a fényképészet 11,4 százalékkal teljesített többet a tavalyi év hasonló időszaká­nál. Az egyéb szolgáltatások közül a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet granciá- lis bútorjavítási tevékenysé­ge növekedett jelentősen, s a jövőben még bővíteni kívánják. Míg a fejlődés korábbi sza­kaszában a mennyiségi növe­kedés dominált a növekvő la­kossági igények kielégítésénél, ma már elmondhatjuk, hogy egyre inkább a minőség kerül előtérbe. E téren nagy problé­mát okoz a javító szolgáltatást végző szövetkezeteknél az anyag- és alkatrészhiány. A minőséghez tartozik a határ­idők betartása, mert nem szol­gáltatás az, ha a sürgősre hó­napokig várni kell. Az apró, szétszórt települé­sek szolgáltatásainak megol­dása a szövetkezeteknek nagy gondja. Mivel ezeket a kis fal­vakat a téeszek fogják össze, megoldás lenne, ha termelő- szövetkezetekben dolgozó szak­emberek, iparosok engedélyt kapnának munkaidő utáni mel­léktevékenységként a lakossági igények kielégítésére. Nem általában a közétkezte­téssel, hanem inkább a gyer­mekélelmezéssel van gond Kom­lón — állapították meg tegnap délelőtt a városi tanács ülésén, ahol — egyebek mellett — szó volt a közétkeztetés (üzem- és gyermekélelmezés) helyzetéről, az ehhez kötődő távlati felada­tok meghatározásáról is. Aligha vitatható a tanács tagjai kezébe került előterjesz­tés első mondata: „Napjaink­ban a munkahelyi vendéglátó- ipar alapvető feladatai közé soroljuk az üzemek dolgozói­nak meleg étellel való ellátása mellett a gyermek- és ifjúsági intézmények tagjainak, illetve hallgatóinak korszerű, változa­tos, kulturált étkeztetését.” Ennek megfelelni jelentené az optimális helyzetet. Ezt azon­ban eddig kevés helyen sike­rült elérni, s Komlón is van még megoldásra váró probléma. A legfontosabbat említjük első­ként: az itt dolgozó vállalatok — kivétel a bánya — nem biz­tosítanak dolgozóiknak üzemi étkeztetést. A Carbon Könnyű­ipari Vállalatnál például 2500- an dolgoznak. Itt is várat ma­gára a helyzet rendezése, pe­dig rendelet szól arról, hogy minden 200 dolqozónál többet foglalkoztató vállalatnál meg kell oldani az üzemi étkezte­tést. Nyilván a tegnapi tanács­ülésen elhangzottak jó irányba befolyásolják majd az érintett vállalatok vezetőit. Ennek ellenére a nagyobb gondot a gyermekek étkezteté­se okozza. Nagyon sok az óvo­dás korú kisgyermek a bá­nyászvárosban. Ebben az évben például 180-nal többet kellett felvenni az óvodákba mint ta­valy. A feladat egyértelmű: az Ülés! tartott a Baranya megyei Közművelődési Bizottság A TIT Bartók Klubjában tar­totta tegnap délelőtt III. ne­gyedévi ülését a Baranya me­gyei Tanács Közművelődési Bi­zottsága Takács Gyula, a Ba­ranya megyei Tanács elnökhe­lyettese, a bizottság elnöke ve­zetésével. A bizottság tagjai meghallgatták, majd megvitat­ták Bernics Ferenc osztályvezető beszámolóját a Baranya me­gyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya munkájáról, az ok­tatás és a közművelődés terü­letén aktuális problémákról, fel­adatokról. A második napirendi pont keretében Bernics Ferenc a Közművelődési Bizottság mun­kájáról tartott beszámolót, majd Békés Sándor, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője tá­jékoztatta a bizottságot a stú­dió közművelődési tevékenységé, ről. V. ötéves tervidőszak végéig a napközis ellátásban részesülő általános iskolai tanulók ará­nyát 35—38 százalékra kell emelni. Ennek érdekében azon­ban az élelmezésről gondosko­dó vállalatok (a Mecsekvidéki Vendéglátó, illetve a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat) kapacitását növelni kellene. Je­lenleg túlterhelt valamennyi ir kólái tálalókonyha is. Az óvodákban és az általá­nos iskolák napközi otthonai­ban a gyermekétkeztetést a Me­csekvidéki Vendéglátó Vállalat biztosítja, a Gagarin utcai ál­talános iskolában működő köz­ponti iskola konyhájából. (A kö­zépiskolákban saját konyhák vannak.) Az óvodákban csak­nem 900, a napközi otthonok­ban több mint 1200 személy ét­kezéséről kell gondoskodni. Az említett iskolakonyha kapacitá­sa napi kétezer adag. Kihasz­náltsága jelenleg 110 százalé­kos. Ha figyelembe vesszük azt, hogy növekszik az óvodások — és ezért néhány éven belül az általános iskolásoké is — szá­ma, akkor nagyon is érthető a városi tanács törekvése: meg­valósítani azt a 2—3 ezer ada­gos konyhát, amelynek működé­se hosszabb távra megoldaná Komlón a gyermekélelmezést. Ehhez a tanács megfelelő he­lyet biztosított, s már „csak" or Kistermelők kitüntetése A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnál kitüntetéseket nyújtottak át tegnap délután azoknak a kis­termelőknek, akik a kaposvári kistermelői tájkiállításon díjat nyertek, valamint a sertéshiz­lalásban és -tenyésztésben ki­emelkedő eredményeket értek el és minőségi munkát végez­tek. A növendékbika hizlalá­sáért és a kiállításon nyert nagydíjért Hoffmann József görcsönydobokai, a kiállítás második helyezéséért pedig Folk Antal hárságyi kisterme­lők kaptak elismerő oklevelet. Ezt követően a sertéstenyész­tők és sertéshizlalók vették át a kitüntetést, melyek közül a legjobb eredményt Tóth Lajos tengeri és Bayer János liptódi kistermelők érték el. ra van szükség, hogy a helyi vállalatok is részt kérjenek a megvalósítás költségeiből. Ha ugyanis a mennyiségi gondok megoldódnak, többet lehet tenni az étkeztetés minő­ségének javítására is. Egymásnak hátat fordító karosszékek sora osztja ketté a termet, s a sor bármelyik székébe telepedve ötletgaz­dag, szép és nagy igyekezet­tel készített faragott tányéro­kat, készleteket, dobozokat, fo­tókat, grafikákat láthat a szem­lélődő. A nézelődő szakem­bereknek és a laikusoknak kö­zös a véleményük: jó néhány itt látható alkotást szívesen mondanának sajátjuknak. Ez a kívánság annál is inkább figyelmet érdemel, mivel a pécsi 506-os Elek Tamás Szak­munkásképző Intézet KISZ- klubjában nagyrészt a szak­munkásképző intézetek tanu­lói, illetve volt diákjai, a gyá­rak, üzemek ifjúmunkásai hoz­ták el szabad idejükben ké­szített alkotásaikat. Tegnap már a megnyitó előtt is sokan megcsodálták Fridi István fából faragott Dó- zsa-fejét, Haktik Mihály fara­gott, vadászéletképekkel dí­A tegnapi nappal befejeződ­tek az ősszel sorra kerülő nem­zetiségi kongresszusok baranyai küldöttválasztó gyűlései. A né­met, illetve a délszláv nemzeti­ségiek kongresszusán Baranyát 73 német és 43 délszláv nem­zetiségi küldött képviseli. A 112 baranyai települést érintő 28 küldöttválasztó gyűlés tapasz­szített pálinkáskészletét, Po- zsár János fa karkötőjét. Mu­tatósak, érdekesek az 508-as Tarr Imre Szakmunkásképző Intézet fémipari szakkörének tagjai által készített fali dísz- tálak. A bemutatót a megyei ifjúmunkás és szakmunkás- tanuló napok keretében ren­dezte a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Baranya megyei Tanács és a Szakszervezetek megyei Tanácsa. Százkilencvenöt alkotásból a legszebbeket mutatják be az érdeklődőknek. A kiállításon — melyet tegnap délután nyi­tott meg Pozsgai Miklós, az SZMT osztályvezetője — átad­ták a díjakat az egyes kol­lektíváknak, illetve személyek­nek. Első díjat kapott Fridi István lakatos fafaragásaiért, és Fodor Attila műszerész a grafikáiért. Második díjat nyert Rausch István bányamé­rő a fafaragásaival, illetve Vörös József műszaki eladó a csontfaragásaival. Harmadik díjat nyert Haklik Mihály vá­jár és Kovacsics Vilmos mű­szakjegyző a faragott alkotá­saikkal. A KISZ Baranya me­gyei Bizottságának különdíját kapta az 500-as Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Intézet bar- kács- és fotószakköre. A kiállítás október 15-ig na­ponta délelőtt 9 órától dél­után 4 óráig tekinthető meg. Változás az idegenforgalom állami irányításában A Minisztertanács módosí­totta az idegenforgalom álla­mi irányítását. Ezzel össze­függésben úgy határozott, hogy az Országos Idegenfor­galmi Tanács a jövőben a bel­kereskedelmi miniszter tanács­adó testületéként folytatja munkáját. Szurdi István nyu­galmazott minisztert az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács el­nöki tisztéből — érdemei elis­merése mellett — felmentette. talatairól tájékoztatta tegnap délelőtt Pécsett, a városi tanács dísztermében a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsá­gának tagjait Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottsá­gának titkára. A tanácskozá­son részt vettek Kis Gyula, Ká­dár Német Belőné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkátársai, dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának titkára. Ugyancsak a tegnapi ülésen ismertette Benkö László, a HNF Baranya megyei Bizottságának alelnöke az őszi szolidaritási, béke és barátsági akció terve­zett programjait. Mint elmond­ta, a népfront megyei bizottsá­ga által rendezendő magyar- csehszlovák barátsági hét, a magyar-szovjet és magyar-len­gyel barátsági napok mellett — melyek gazdag programú, ki­emelt rendezvények lesznek — a népfrontbizottságok is több ünnepséget rendeznek. A me­gyei szakszervezeti szervek a szövetkezeti mozgalom, a vörös- kereszt helyi szervei szintén szo­lidaritási és barátsági progra­mokkal kapcsolódnak az őszi akciókhoz. Ezt követően megvá­lasztották a kilencedik magyar békekongresszuson részt vevő két megyei bizottsági küldöttet, akik a 17 tagú baranyai delegáció tagjaikéit utaznak majd a kong­resszusra. A megyei bizottság tagjai egyhangúlag egyetértet­tek dr. Adóm Antal, a HNF Ba­ranya megyei Bizottságának el­nöke és Halas Ilona, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhelyettese kongresszusi kül­dötté választásával. Nagy érdeklődést váltott ki a bizottság tagjai körében a tö­megsport fejlesztésének társa­dalmi feladatairól szóló állás- foglalás, melyhez Sági Sándor, a Baranya megyei TSH elnök- helyettese fűzött szóbeli kiegé­szítőt. Számos hozzászóló arról beszélt, hogyan lehetne jobban kihasználni a tömegsport lehe­tőségeit, miként lehetne minél szélesebb tömegeket megnyerni a rendszeres testedzésre. Na­gyon fontos a fiatalok sporto­lásra nevelése, mert egy jó alap meghatározó lehet a későbbiek folyamán. Baranyában a lakosság 14— 15 százaléka sportol rendszere­sen. A 17 éves korosztály a leg­aktívabb, a sportolók száma eb­ben az évfolyamban 31 száza­lék. Ezek a százalékos adatok lehetnének magasabbak is, de egyelőre a tárgyi feltételek még sok helyen hiányoznak. A rend­szeres testedzésben résztvevők száma a városokban kedvezőbb képet mutat mint falun. A fel­szólalásokból megtudtuk, hogy Bolyban és Kémesen fejlődés ta­pasztalható, szép eredményeket értek el az elmúlt években és ezért sokat tettek a Hazafias Népfront helyi bizottságai is. A megyei bizottság az állás­foglalásban rögzített feladatok végrehajtásával kívánja a test­edzést és a sportolást minél több ember számára biztosítani. Az állásfoglalás feladatai között szerepel, hogy a népfrontbizottsá­gok felvilágosító, szemléletfor­máló munkával növeljék a test­edzés iránti igényt. Az éves munka kialakításakor progra­mozzák, tervezzék a különböző testnevelési és sportfeladatokat. Kezdeményezzék a helyi sport­szervek és sportegyesületek be­vonásával a lakóterületi spar- takiád versenyeket. Szerepel to­vábbá az állásfoglalásban, hogy a népfrontbizottságok szorgal­mazzák a lakótelepeken a test­edzés és sportolás alapvető fel­tételeinek biztosítását. Célsze­rű lenne a sport és társadalmi szervek alapfokú és továbbkép­ző tanfolyamaira beiskolázni sportot szerető egyéneket a személyi feltételek javítása ér­dekében. Jókat derülök. Nem kívánok más tömeg­tájékoztatási szervek — mondjuk a rádió — bel- ügyeibe beleavatkozni, mert fölöttébb óvakodom a dip­lomáciai bonyodalmaktól, másrészt meg éppen jó ked­vem van és igyekszem jó­képet vágni mindenhez, így aztán bekapcsolom a készü­léket, kissé félrebillentem a fejem és szent együgyűség- gel mosolygok, mert olyant hallottam az „Útközbe«^ cí­mű műsorban, ami gyanak­vóvá tett: mintha hallottam volna arról, hogy csúcsfor­galom idején a Lánchíd kör­nyékén közlekedési dugó van. Mert ezt bemondták tegnap is a délutáni órák­ban, meg tegnapelőtt is, meg azelőtt is és egyáltalán arról tudom, hogy kezdődik az „Útközben” című műsor, hogy a Lánchídnál örökké torlódás van és a kocsik csak - lépésben hajtanak és jobb lenne, ha az autók elkerülnék ezt a környéket. Engem ugyan személy sze­rint nem nagyon érint a do­log, mert csúcsforgalom ide­jén én nem a Lánchídon megyek hazafelé, hanem itt Pécsett, az Aradi vértanúk útján, és nem autóval, ha­nem gyalog. De hogy ezek a pestiek mennyire értetle- lenek, egyszerűen megáll az eszem. Amikor mindennap torlódás van a hídnál, és mindennap szinte unalomig erre felhívják a figyelmü­ket, erre „csak-azért-is" ar­ra eszi őket a fene. Ezeknek aztán beszélhet az ember. Persze a rádiónak van más állandó műsora is — a reggeli sajtószemle —, ami szintén olyan változatos és érdekes, mint a lánchídi torlódás. Már alig várom a reggelt, hogy ötkor-hatkor­hétkor megtudjam, miről ír ma a Népszabadság, a Nép­szava, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a . . . Több nincs. Ha netán éppen bo­rotválkozom, gyorsan fölerő­sítem a készüléket, hogy a tükör előtt se veszítsek el egyetlen mondatot sem a Szemléből. Szép hazámban persze megjelenik még né­hány száz sajtótermék, de hogy azok miről írnak azon a napon vagy héten —, arról eddig nem értesített engem a Szemle. Pedig bi­zonyára érdekes dolgokat halászik ki közéletünkből akár a Nők Lapja, akár az Élet és Tudomány, vagy a Képes Újság, vagy az Élet és Irodalom és a 18—20 vi­déki napilapról nem is be­szélve, amelyek ugyan nem a főváros jó kétmilliós népé­nek, hanem csupán... a fönnmaradott — és vidéken élő — 8—9 milliónak íród­nak. Hátha, . . . hátha törté­nik valami vidéken is, amire esetleg az ország fölfigyel­hetne. Hogy a vidéki lapok is szót kapjanak néha a reggeli sajtószemlében, csu­pán szervezés vagy egy te­lefon dolga, semmi egyéb. Meg aztán annak is örülnék, ha egy reggel — főleg egy borongás, esős őszi regge­len — a nagyon fontos saj­tóközlemények után a Kró­nika munkatársa ezzel lepne meg: „Kedves hallgatóink, ma jelent meg a Ludas Ma­tyi is, amelyben a következő jó viccet olvastam .. .” -—, és fúldokoiva a nevetéstől . mo­solyra fakasztaná az egész országot. Mert ugye nagy baj nem történne, ha az emberek nemcsak munka után, ha­nem már munka előtt is de­rülnének valamin. Rab Ferenc M. A. Szakmunkás- tanulók kiállítása I

Next

/
Thumbnails
Contents