Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-30 / 270. szám

1978. szeptember 30., szombat Dunántúlt napló 3 Országos horvát-szerb program Nemzetiségi rádióadás Pécsrőla 3. műsoron Levelek, észrevételek a hallgatóktól A közeljövőben kedvezményes URH-akció Új textíliák, bőrök, műbőrök és fonalak a BNV-n Puha, könnyű, természetes anyagok után vágyunk Kényelmes viselet, formatartás, egyszerű tisztítás Nagydíjak a szövetbőr­és fonaltermékek mellett Ismét gazdagabb lett a ha­zánkban élő nemzetiség mű­velődési élete, országos teret kapott a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának horvát-szerb és német nyelvű szekciója. Július 2-től vasárnap reggelenként jelentkezik a III. műsoron, az URH-sávon 7 órakor a horvát- szerb, fél 8-kor a német nyelvű adás. Mivel Pécsett negyed- százados hagyománya van a nemzetiségi rádióadásoknak, az itteni stúdió kapta azt a feladatot, hogy az egész or­szágot ellássa programjaival. Filákovics Branko, a horvát- szerb adások felelős szerkesz­tője két munkatársával oldja meg az országossá nőtt tenni­valókat. — Nagy öröm számunkra, — mondotta —, hogy beindult ez az adás, hogy a Pécsi Stú­dió országos adóvá lépett elő. Igyekszünk eljutni a nemzetisé- geinklakta vidékekre, saját kocsi is segíti nyár óta a hor­vát-szerb szerkesztőség munká­ját. Nagyon nagy szerepet szá­nunk azonban külső munkatár­sainknak, akik Sopronból, Bócs- Kiskun megyéből, Pest környé­kéről, Zala megyéből küldik számunkra az aktuális híreket, információkat. Szoros a kap­csolatunk hosszú ideje a hor- vát, szerb és szlovén nemzeti­ség számára megjelenő Na- rodne Novine című hetilap szerkesztőségével is. — Mi az országos prog­ram koncepciója? — Míg esténként a Pécsi Stúdió sugárzási körzetében hallanak bennünket, vasárnap reggelenként mindazokra a te­rületekre eljut adásunk, ame­lyeken vehető az URH-prog- ram. Friss információkat, híre­ket, tudósításokat, riportokat, valamint publicisztikai jellegű műsorokat szeretnénk sugároz­Legato A Legato című színes magyar film a mai hazai filmgyártás lehető legegészségesebb törek­véseinek köszönheti létét. Azok­ra a törekvésekre gondolok, amelyek történelmi önismere­tünk megtisztítására, történelmi helyzettudatunk erősítésére irá­nyulnak. E törekvések keresztül- kasul átszövik a mai magyar filmet, jelentős alkotások képé­ben öltenek testet. Példák sorolása helyett né­hány jellemző mozzanat. Ezek a filmek arra törekszenek, hogy egy-egy — történelemkönyvek ál­tal is szentesített — tényt ne csak a lényeg, hanem annak összes lehetséges aspektusa felől igyekezzenek megközelí­teni. Ez azonban — mint minden időben — ma is a legnehezebb művészi feladat. Amíg például számos amerikai film képes ar­ra, hogy a maga (jancsói szó- használattal élve) „kisrealizmu- sával” hihetővé tegye a hihe­tetlent, nem egy magyar film esetében ennek éppen az ellen­kezője történik. Azaz egy — lé­nyegét tekintve — hihető törté­net, helyzet, hihetetlenné válik a részletek irrealizmusa, guban­cai folytán. Tipikus példa erre a Legato. A filmben arról van szó, hogy egy adott és véglegesnek gon­dolt kép egészen más életre kel a húsz—huszonöt évvel ké­sőbbi szemlélőben. A kép nagy egésze ugyan többé-kevésbé változatlan marad, de a rész­letek fénytörései folytán az imént említett lényeg is módo­sul, holott ez egyáltalán nem szükségszerű. A film tökéletesnek hitt rea­lista szerkezete megbillen és az alkotók törekvéseivel ellentétes végeredmény, majdhogynem fikció lesz. Mi lehet ennek az ni a hazánkban élő horvát és szerb nemzetiségnek, s a friss tájékoztatás mellett azt is sze­retnénk, ha nagyon jól szóra­koznának. Több levél, észrevé­tel futott be már szerkesztősé­günkhöz az országos program­mal kapcsolatban. Sokan hall­gatják, várják ezt a műsorun­kat, a beérkező levelekben sok hasznos észrevétel, javaslat, kérés jut el hozzánk, és mind­ez nagyban segíti munkánkat. Továbbra is számítunk ezekre a levelekre. — Eddig is sokan hallgatták az önök műsorait. Olyanok is vonzónak találták a horvát- szerb szerkesztőség adásait, akik nem értették a nyelvet — főleg persze a szép zene miatt. Hogyan áll össze egy-egy fél­óra vagy a szombat-vasárnapi negyvenöt perc programja? — Felkeressük vagy felhív­juk a Sopron környéki, zalai horvátokat, a Pest környékén élőket, a Szeged környéki szer- beket, beérkeznek a tudósí­tóink anyagai, s ezekből állí­tunk össze hírblokkokat, infor­mációkat. Kisebb portrékat, ri­portokat készítünk. Ezek a pró­zai részek általában néhány percesek, a műsoridő nem bír­ja el a hosszabb anyagokat. Oldó és kötő szerepe van a zenének: Jugoszlávia népeinek dallamai mellett gyűjtjük a ha­zánkban élő horvátok és szer- bek zenei anyagát. Sok felvé­telt őrzünk a különböző ama­tőr együttesektől. Emellett ál­landóan sugárzunk könnyűze­nét is. Beszámolunk a szá­munkra is érdekes jugoszláviai eseményekről. oka? Mindenekelőtt az, hogy a jól ácsolt, ám mégis tutajszerű szerkezet úgyszólván sehol sincs lehorgonyozva. A történet ve- szélyesen egyszerű: a veterán apa is úgymond: hús-vér em­ber volt; emberközelből tehát egészen másképp kell festenie, mint alulnézetből, ahogyan a főhős ifjú pár eddig nézte. Az első súlyos hiba itt mutatkozik meg abban, hogy a forgató­könyvírók (Gaál István, Szász Imre, Korall Luca, Kardos G. György) úgy tették túl magukat ezen a veszélyes egyszerűsé­gen, hogy a részleteket próbál­ták nem akármilyen szereplő- gárda (Tolnay Klári, Dayka Margit) felvonultatásával, ra­gyogó szerepalakításokkal ter­mészetesen egyszerűvé, kézen­fekvővé tenni. És ez az, ami egyes kitűnő epizódokat leszá­mítva nagy egészében nem si­került. Már magának az ifjú párnak a megjelenítése is erőtlen. Jellegtelenül lépnek be a filmbe, hogy néhány komoly és alapvető felismeréssel gyara­podva, még jellegtelenebb ül lépjenek ki belőle. Nem szeren­csés a számukra idegen, a sa­játjuktól mindenben eltérő való­ságövezetekkel való találkozá­suk sem. A finomnak és egysze­rűnek tekintett szerkezetije egy­re több érdes homokszemcse kerül, végül már csak arra fi­gyelünk, hogyan próbálják új­ra meg újra összeegyeztetni az alkotók az egyre nagyobb ön­állóságra szert tevő meglehető­sen összeegyeztethetetlen rész­leteket. Gaál István rendező új filmje mindezek eredményekép­pen fordított értékrendet jelenít meg: eltünteti a lényeget a je­lenség mögött, mintapéldáját teremtve meg annak, amikor az epizód nyilvánvalóan akaratlan túlburjánzása eltakarja mind­azt, aminek láttatása, ábrázolá­sa a voltaképpeni eredeti cél lehetett. B. K. — Az URH-készülékek azon­ban ma még elég drágák. — Ez igaz, viszont ezen a sávon jobb hangminőség pro­dukálható. A Magyar Rádió valamint a Rádió és Televízió Újság kedvezményes akciót tervez a közeljövőben, hogy az URH-készülékek minél jobban elterjedjenek. A Videotonnak ezentúl valamennyi rádiójába beépítik az URH-vevőt. Egyre több lesz az olyan rádiókészü­lék, melyen ezt a programot is fogni lehet, és ez biztató szá­munkra. Gállos Orsolya Szívesen hordjuk a hímzett holmikat, megcsodáljuk a szí­nek sokaságát térítőkön, fu­tókon. Egy-egy ilyen szép da­rab láttán kézimunkázó, szor­gos asszonykezek jutnak áz eszünkbe. De akkor lepődünk meg, amikor kiderül, hogy a szemet gyönvörködtető holmi­kat férfikéz alkotta. A kézi­munka technológiája finom, bülyökmentes ujjakat kíván... Gondolnánk-e arra, hogy a bányamunkában elfáradt kéz úgy bánik a tűvel és fonallal, hogy mi nők, csak álmélko- dunk rajta? A meszesi bányászember most 45 éves. Húszévi bánya­munka után, 1962-től. — mióta nyugdíjas —, gyűjti a hímzés­mintákat, lapozza a szakköny­veket Hervai Mihály. Nyolc­hónapi ágyban fekvéskor „ka­pott rá”. Szerinte a tű a leg­kisebb és legtisztább szer­szám. Három évig próbálko­zott, míg végre olyan darab került ki a keze alól, amivel elégedett volt. Baranyai motívumokkal dol­gozik a legszívesebben. de törökországi útja olyan élmé­nyeket adott, hogy megked­velte a török hímzést is. Ez ösztönözte arra, hogy a Jako- vali Haszán dzsámi szószék­függönyét milliméternyi pon­tossággal kihímezze. A török hímzésben semmi sem indo­kolatlan, uralkodó szín az isz­lám színe — a zöld, ami ezen a csodálatos függönyön Magyar filmek külföldön Tizenkét játék- és 26 rövid­film képviseli hazánkat a kö­vetkező napok, hetek külföldi filmfesztiváljain és más bemu­tatósorozatain. Az ausztráliai Adelaideben Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét című filmjét is­merheti meg a filmfesztivál közönsége. Az NSZK-beli Lü- beckben szeptember 29-től ok­tóber 5-ig tartó magyar film­héten egyebek között Mészá­ros Márta két filmjét, az „Ök ketten"-t és a „Kilenc hónap”- ot, valamint az Egy erkölcsös éjszaka, a Veri az ördög a feleségét, a Filmregény című produkciókat, továbbá Foky Ottó, Gyarmathy Lívia, Huszá- rik Zoltán, Jankovics Marcell, Reisenbüchler Sándor és Ter- movszky Béla rövidfilmjeit — mutatják be. A rendezvényen Makk Károly, András Ferenc és Sándor Pál személyében magyar filmszakemberek is részt vesznek. A jugoszláviai Újvidéken október 3-án kez­dődő tudományos filmfesztivá­lon tíz ismeretterjesztő fil­münket mutatják be. is számtalan árnyalatban lát­ható. Hervai Mihály „reper­toárjában" megtalálható a délszláv pacelica (főkötő), or­mánsági zsoltárterítő, dohány­zacskó, de csodálatosak a szür­ke szövetre hímzett úgyneve­zett úrihímzéses térítői is. Ad­dig nem kezd hozzá egy da­rabhoz sem, amíg nincs meg az eredetinek megfelelő színű cérna. Eddigi munkájának legjelen­tősebb műve Baranya megye hímzett’ térképe. Megyénk tér­képe 800 óra alatt készült el —, ebben nincs benne a gyűj­tés ideje —, mérete 100x140 centiméter, anyaga selyem­ballon. Bal oldalán a megye, jobb oldalán Pécs város és Komló címere. A Baranya me­gye feliratban a „B" betű a Béla-kódexből, az „M” betű Mátyás corvinájából való. A színes „atlaszon" ötvennél több minta van, a helységeket an­nak jellegzetes mintájával je­lölte. Ebből csak néhányat: Ormánság kozsú (leveles), Pécs: minta a* Zsolnay-gyűjte- ményből, Hidas és Mázaszász- vár: székely minta, Bogádhoz egy ingelő mintája került. Ki­varrta még Sásd, Ibafa, Szi­getvár, Komló, Kátoly, Villány és Mohács színes motívumait is. Három önálló kiállítása volt: Pécsbányán, Zobákon, a bánya- brigádház avatáskor és Kos- suth-bányán, a klub nyitása­Könnyű, puha, természetes alap­anyagú vagy azt jól helyettesí­tő műszálas anyagokra vá­gyunk. A terve­zők igyekeznek kielégíteni ezt a kívánságunkat. Az idei Budapes­ti Nemzetközi Vásár jó néhány nagydíja éppen ilyen szövet, bőr és fonal termékek mellett lát­ható. A BUDAPRINT Pamutnyomó­ipari a selymes tapintású MO­HA és a finoman barázdált, bársonyos felületű ROSA nevű kelméit önkéntelenül is megsi­mogatjuk, melegbarna, arany­barna, rozsdavörös színekben jól alkalmazkodnak az őszi divat­hoz. Újdonság a hódmezővásárhe­lyi SUPER WASH, amely a tisz­ta élő gyapjú minden jó tulaj­donságával rendelkezik, ugyan­akkor mosógépben is jól tisztít­ható egy különleges kikészítési eljárásnak köszönhetően. Igaz a boltokban még nem vásárolha­tó, a jelenlegi próbagyártások után 1979 elején kezdődik a SUPER WASH fonalból készült termékek sorozatgyártása. A Pá­pai Textilgyár a Textilipari Ku­tatóintézettel közösen alkotta meg a BITVA elnevezésű szöve­tét, melynek különlegessége, hogy a pamutfonalak mellett hidramid fonalat is alkalmaz­nak, amely a nedvesség hatá­sára nagy mértékben zsugoro­dik, ezzel a szövet maradan­dóan hullámos felületet ad. A divat változásait jól követik a pápaiak. Kockás és csíkos ing, valamint ruhaanyagaik, kényel­mes, kellemes érzést keltenek viselet közben, könnyen kezelhe­tők, mérettartók. A Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat len PES felsőruházati szö­vetcsaládja a tropikál és ha­sonló jellegű szövetcsaládok vá­lasztékát bővíti. A Richards Fi­nomposztógyár COLETTE nevű kelméje, HIDRAMID nevű szöve­te, a Békéscsabai Kötöttárugyár plüss-szerű, puha, meleg, pasz­tellszínekben gyártott NIKI ne­vű szövete, s „Badacsony" nevű szabadidő öltözete vásárlátoga­tók és bírálók tetszését egyaránt elnyerték. A győri Graboplast termékei már alig-alig különböztethetők meg a valódi bőrtől. A GRA- BIOL D—16 és a GRABOXAN S/F alapanyagok a bőrdíszmű- ipar és konfekcióipar maholnap nélkülözhetetlen alapanyagaivá válnak. A világos-myers és fa­héjszínű GRABIOL PTP 04 alap­anyag például megtévesztésig o valódi bőr érzetét kelti. A bőröknél maradva: a Pécsi Bőrgyár pavilonja ismét a BNV egyik látványossága, bár az idén nincs túlságosan elkényeztetve a zsűrik elismerésével. A gyár számos világhírű termékéről számtalanszor írtunk, ezúttal a „RINO"-t mutatjuk be, jóma­gam először láttam. Az ebből készített, szőrmével kombinált sportcipők szépek, kényelmesek, célszerűnek látszanak, akárcsak az anorákok. A világos színek­ben készített, vastag, de köny- nyű és puha, hidrofolizárt (víz­hatlanított) bőrt méltán csodál­ják oly sokan. Másik újdonság a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár a DUPONT licenc alapján készí­tett NOMEX nevű lángálló szö­vete. A munkavédelmi ingtől az erős igénybevételt jelentő szerelőruháig a munkavédelmi öltözékek egész sora alakítható ki a vegyszerálló szövetből, amely 260 Celsius foknál sem változtatja fizikai és kémiai tu­lajdonságait. Stuttgart, Párizs, Koppenhága, London, Oslo és Brüsszel tűzoltósága ilyen anyagból készült ruhákkal lát­ta el rohamcsapatait, ilyenből készült a francia erdőtűzoltó­csoportok védőöltözete is. Végezetül még egy előnyös tulajdonságokkal rendelkező különleges fonaltermék: a TE- MAFORG ZSENI LA nevű fonalo kétféle vastagságban készül, bársony jellegű, díszítésre, ki­egészítésre, sapkák és sálak, vállkendők készítésére alkalmas, míg a vastagabból kardigá­nok, kabátok is készülhetnek. Lombosi J. Fi lm jegyzet Baranya térképe selyemballonon Egy hímzőmester Pécsett Baranyai motívumok mellett török mintákat is készít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents