Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-27 / 267. szám

Mines olyan nép, Losonczi Pál amely ne ahítana a beket látogatása Andrej Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-közgyűlés 33. ülés­szakának keddi plenáris ülé­sén szólalt fel Andrej Gromi­ko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A háború utáni évtizedek­ben — beleértve a „hideghá­ború” nyugtalanító éveit —a nemzetközi ügyekben megtett útra visszatekintve a népek, a kormányok, a politikai szemé­lyiségek — természetesen, ha nem alkalmi politikusokról van szó — nem hagyhatják figyel­men kívül a legfontosabbat: minden erőfeszítést meg kell tenni egy új háborús ka­tasztrófa kitörésének megaka­dályozására, mert az még megsemmisítőbb lenne az em­beriség számára, mint a két világháború együttvéve — je­lentette ki Andrej Gromiko, majd rámutatott: Politikánk alaptörvénye A Szovjetunió képviselői né­pünk nevében, a szovjet tár­sadalom politikai rendszerének magját jelentő kommunista párt nevében a nemzetközi fó­rumokon felszólalva mindig különös gondot fordítottak és fordítanak a béke témájára. A szovjet állam alaptörvénye, a Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: „A Szovjetunió tö­retlenül folytatja a lenini bé­kepolitikát, síkra száll a népek biztonságának megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés mellett." Ezt a politikát barátainkkal és szövetségeseinkkel vállvet­ve folytatjuk. Azok a találko­zók, amelyek a közelmúltban zajlottak le Leonyid lljics Brezsnyev és a testvérpártok és államok vezetői között, újult erővel bizonyították, hogy a szocialista közösség szilárdan kitart a béke, az enyhülés, a nemzetközi együttműködés irányvonala mellett — hang­súlyozta Andrej Gromiko. Ezt követően az európai helyzetről szólva rámutatott: a szilárd béke megteremtése fe­lé vezető legnagyobb utat az európai kontinensen sikerült megtenni. Az elmúlt években éppen Európában nagyszabá­sú békeakciókra került sor, mind kollektív alapon, mind pedig kétoldalú keretek kö­zött. Egymás után sikerült le­küzdeni egy sor, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok javításá­nak útjában álló akadályt. A politikai légkör ma Európában jóval egészségesebb, mint ko­rábban. Friss és jól érezhető áram­latot jelentettek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei. Nem titok, hogy időnként egyesek az említett eredmények felül­vizsgálatára törekszenek. Mindennek ellenére az euró­pai nemzetközi élet uralkodó tendenciája az enyhülés volt és marad. Vajon nem erről tanúskodik-e, hogy fejlődnek a Szovjetunió, csakúgy, minta többi szocialista állam kap­csolatai Franciaországgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Finnországgal, a skandináv or­szágokkal és több más állam­mal? Európa most abba a szakaszba lépett, amikor az enyhülés ellenfelei számára már nem oly könnyű visszájá­ra fordítani az események me­netét. Feszült figyelem irányul ma az afrikai kontinensre — je­lentette ki a továbbiakban Andrej Gromiko. Afrika a ma­ga 400 milliós lakosságával forrong. Erősödik a gyarmato­sítás utolsó maradványait is felszámoló fiatal, felszabadult államok kialakulásának folya­mata. A gyarmatosítást és a faj­üldözést teljes mértékben fel kell számolni az afrikai kon­tinensen is. Azoknak, akik fenn akarják tartani az afri­kai népek által gyűlölt fajül­döző rendszereket, meg kell érteniük, hogy ügyük elveszett, törekvéseik kilátástalanok. Mi a magunk részéről nem titkoltuk és nem is titkoljuk, hogy rokonszenvünk a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért küzdő népek oldalán van. Azonban nem keresünk semmifajta előnyt a magunk számára sem Afriká­ban, sem pedig más konti­nensek fejlődő országaiban. A Szovjetunió nem törekszik sem politikai uralomra, sem ked­vezményekre, sem pedig tá­maszpontokra. Támogatjuk barátainkat Amikor Afrika vagy a világ más térségeinek államai se­gítséget kérnek az agresz- szió, ismétlem az agresszió, a fegyveres támadás visszaveré­se érdekében, teljes joggal számíthatnak barátaik támo­gatására. Három kontinens találkozá­sánál fekszik az a térség, amelyet, ahogyan egykor a Balkánt elkeresztelték, ,kőpo­ros hordónak” lehet' nevezni. Ez a térség a Közel-Kelet. Hisz ki meri azt állítani, hogy a közel-keleti helyzet nem rej­ti magában egy új robbanás veszélyét. És mégis, mi ennek az oka? Az, hogy tíz évvel az agresz- szió után annak következmé­nyeit még mindig nem szá­molták fel, és maga az ag­resszió büntetlen maradt. Iz­rael változatlanul uralkodik az általa megszállt területek fe­lett. Sajnos, az arab világban is vannak olyan politikusok, akiknek számára nem drága az arab föld, akik hajlandók semmibe venni az arabok, töb­bek között a palesztinok tör vényes jogait, hajlandók meg­alázkodni, kapitulálni az ag- resszor és támogatói követelé­sei előtt. Az érdekelt felekkel... A tapasztalatok és különö­sen az elmúlt években szerzett tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a valódi és mindenre ki­terjedő rendezés a Közel-Ke­leten csakis valamennyi köz­vetlenül érdekelt fél közös erő­feszítései alapján érhető el. Az arabok rovására létreho­zott különmegállapodások csak távolabbra viszik a feleket a probléma megoldásától. Éppen ilyen jelleget öltenek a közelmúltban Camp David- ben lezajlott háromoldalú ta­lálkozón elfogadott megálla­podások. Ha reálisan vizsgál­juk a dolgokat, semmi sem indokolja azt az állítást, hogy a megállapodások — mint hangoztatták — közelebb hoz­zák a közel-keleti rendezést. Ellenkezőleg, valójában olyan új arabellenes lépésről van (Folytatás az 5. oldalon.) Gödöllőn Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ked­den Gödöllőre látogatott. A pártbizottság székháza előtt Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, Mondok Pál, a Megyei Tanács elnöke, valamint a vá­ros párt- és állami vezetői fogadták. Az Elnöki Tanács elnökét Plutzer Miklós, a Váro­si Pártbizottság első titkára egyebek között arról tájékoz­tatta, hogy Gödöllőt fokozato­san az agrárkutatás és a me­zőgazdasági szakemberképzés hazai központjává kívánják fejleszteni, s e nagyszabású feladat végrehajtására már kidolgozták a terveket. Ezután Losonczi Pál rövid városnéző sétára indult. Első­ként a műemlék-kastélyban berendezett szociális otthont és öregek napközi otthonát ke­reste fel, majd a már mintegy 2700 lakosú Stromfeld Aurél lakótelepet tekintette meg. Be­tért az évente mintegy 55 mil­lió forint forgalmat lebonyolító bútorüzletbe, az augusztusban megnyílt 1000 négyzetméter alapterületű ABC-áruházba, végül az óvodába. A csöpp­ségek virággal, verssel köszön­tötték, a város vezetői pedig arról tájékoztatták, hogy Gö­döllőn az idén már minden jogos óvodai felvételi kérel­met teljesíteni tudtak. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után az Agrártudományi Egye­temre látogatott. Az intézmény bejáratánál Cselötei László rektor, Aggod József, a párt- bizottság titkára és az egye­tem hallgatóinak egy csoport­ja köszöntötte; ott volt Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A mintegy háromezer leendő me­zőgazdasági szakembert okta­tó intézmény vezetői a többi között arról tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét, hogy munkájukban a szakemberkép­zés mellett mind jelentősebb a szerepe a kutató és kísér­leti tevékenységnek, s azok gyakorlati hasznosításának. Céljuk, hogy az egyetem mi­nél nagyobb számban bocsás­son ki gazdasági-szervező tí­(Folytatás az 5. oldalon.) A mecseknádasdi törpe vízmű napi 180—190 köbméter vizet ad. A vizet folyamatos fertőtlenítés után juttatják el a lakóházakhoz. A képen a vízmű szivattyúháza. Erb János felvétele Jobb ivóvizet kapnak községeink Évről évre csökken a települések veszélyeztetett kútjainak a száma Baranya víztérképén a telepü­lések neve mellett különféle je­lek, aszerint, hogy csapból vagy kútból nyerik-e ott a vizet és az a víz jó minőségű vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan. A te­lepülések kétharmadánál satí­rozott körök jelzik: az ottlakók- nak csak egészségtelen, nitrá- tos vizük van. Az 1975. év végi adatok sze­rint a 303 baranyai községből 69 volt vízművel ellátott. Ez a szám 1985 végéig 82-re emel­kedik. Elfogadható minőségű vi­zet 31 település közkútja ad, ezek közül 1980 végéig 23 a kö­zelben lévő mezőgazdasági, in­tézményi vízműre kapcsolható hálózattal vagy közkúttal. A többség, 190 település lakos­sága csak hírből ismeri a jó ivóvizet, 117-ben súlyosan veszé­lyeztetett, 73-ban „csak” veszé­lyeztetett a kútvíz a magas nit­ráttartalom miatt. A nitrát az ivóvíz és így va­lamennyiünk legnagyobb ellen­sége, sem forralással, sem fa­gyasztással nem távolítható el. Sőt egyre több kerül be vizeink­be. Megyénkben országosan is Két lépcsőben agrokémiai központ épül Pécsváradon, a vasúti pálya mellett A bázist a bogádi, a nagy- kozári, a szederkényi, a ká- tolyi, a pécsváradi termelő- szövetkezet közösen építteti, a vállalkozás gesztora pe­dig a belvárdgyulai Közös Üt Termelőszövetkezet. Elké­szültével a központ napi forgalma gépesített rako­dással 24 vagon műtrá­gya, vegyszer és vetőmag lesz. Az első szállítmányo­kat már tavasszal fogadja a raktártelep. Erb János felvétele aggasztó az ivóvízellátás, illet­ve az ivóvízkészlet minősége. A talajvíz 71 településen annyira szennyezett, hogy nem alkalmas ivóvíz céljára. A KÖJÁL az 1968—1976 közötti időszakban 6300 kút vízét vizsgáztatta, mert az adott időszakban a nitrátos ivóvíztől 199-en betegedtek meg, négyen pedig meghaltak. Hogy mi okozza ezt a nagymér­vű nitrátveszélyt? Ludas a veze­tékes vizet fogyasztó lakosság, mikor a szennyvizet az ásott kú- takba engedi, de az igazi bű­nös a szükségesnél lényegesen nagyobb mennyiségű műtrágya. A végleges megoldásra — hogy Baranya valamennyi köz­ségének vízműhálózata legyen - se most, se belátható időn belül nem lesz elég pénzünk. Idén Bikaion elkészült a vízmű, építik Hosszúhetényben, Újpet- rén és Drávaszabolcson. Ma­gyarszéken 1980-ban adják át a 23 millió forintos beruházás­sal készített vízmüvet, az ősz- szeg egyharmadát a víztársulat, kétharmadát az állam állja. Te­hát egyelőre nem lehet megol­dani a baranyai ivóvízkérdést, ezért átmeneti megoldást szor­galmaznak a tanácsok, a víz­ügyi- és a közegészségügyi szakemberek. A veszélyeztetett településekre jó minőségű ivó­vizet kell eljuttatni, hiszen ez jelentheti az átmeneti megol­dást. Erre jelenleg a palackos és a tartályos szállítás tűnik megvalósíthatónak. A minap Komlón a megyei Vízmű Vállalatnál országos és helyi szakemberek részvételével megtartott konzultáción egyér­telműen a palackos vízellátás mellett foglaltak állást. A közel­jövőben így látják majd el a 190 település lakosságát jó mi­nőségű ivóvízzel. Ehhez ivóvíz­palackozó bázis szükséges, de addig a tortyogói palackozó is megfelelne. A KÖJÁL szakvéle­ménye szerint a szénsavval dú­sított ivóvíz két hétig tárolható minőségi romlás nélkül. A pa­lackos ivóvíz nem végleges, de megoldás, a nitrátos vízzel szemben mégiscsak egészség- romlás nélkül fogyasztható. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naplö XXXV. évfolyam, 267. szám 1978. szeptember 27., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Különféle jelek Baranya víztérképén M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents