Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-25 / 265. szám

Hétfőtől hétfőig Több figyelmet f ír. f az njito emberekre! A Minisztertanács az el­múlt heti ülésén, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatai alap­ján megvitatta: milyen módon hasznosítják a gaz­dálkodó egységek az újí­tómozgalom értékeit, ho­gyan törődnek az újító emberekkel, segítik, támo­gatják-e eléggé munkáju­kat. Gazdag tapasztalat állt rendelkezésre, hiszen a népi ellenőrzés aktivistái az országban közel négy­ezer olyan dolgozó vélemé­nyét kérték ki, akik ma­guk is foglalkoznak újítá­sokkal. A KNEB vizsgálata sok érdekességre mutatott rá. Kétségtelen tény, hogy az újitómozgalom, annak ellenére, hogy korábbi len­dületes fejlődésének erejé­ből valamelyest vesztett, változatlanul a dolgozók nagy tömegét foglalkoz­tatja, sok emberben van készség arra, hogy a tech­nikai haladás elősegítése, a korszerűbb termékek elő­állítása, a munkaszervezés fejlesztésének érdekében újítási javaslatokat tegyen. Különösen jelentős ebből a szempontból a szocia­lista brigádok és azok tag­jainak tevékenysége. A vizsgált három évben az újítások száma évente 3— 4, az elfogadottaké pedig 5—6 százalékkal növeke­dett. Ugyanakkor érdemes felfigyelni arra az adatra, mely azt mutatja, hogy a munkásoknak még mindig csak 7 százaléka dolgozza ki ötleteit. Ezzel el is érkeztünk azoknak a problémáknak és gondoknak megismeré­séhez, melyet a vizsgálat feltárt, és a Miniszterta­nács ülése elemzett. Vál­tozatlanul megoldatlan az újítások átadása, mind eredményesebb és széles­körű hasznosítása. Nem sikerült elérni, hogy a vál­lalatok gazdaságilag érde­keltek legyenek az újítások átadásában, átvételében. Egy korábbi kormányren­delet értelmében a válla­latok egy része feladat­terveket készített az újítá­sok iránt érdeklődők szá­mára, de többségükben olyan bonyolult témákat jelöltek meg, melyek meg­haladják az ötletemberek képességeit. Éppen ezért kevés javaslat érkezik be. Az országos vizsgálat ré­szeként megyénkben is foglalkozott a NEB az úji­tómozgalom helyzetével, saját tapasztalataik ha­sonlóak az általános kép­hez. 1975 óta Baranyá­ban is növekedett a be­nyújtott, elfogadott és be­vezetett újítások száma. Ugyanakkor nálunk is az tapasztalható, hogy a fel­adattervek olyan témákat tartalmaznak, melyek kivi­telezése magos műszaki előképzettséget feltételez­nek, így megoldásukba a fizikai dolgozók alig kap­csolódnak be, inkább a terveken felüli újítások iránt érdeklődnek. Annak ellenére, hogy az újítások intézésének, elbírálásának időtartama általában ja­vult, mégis elhúzódik a kí­sérletek ideje, az alkalma­zás. Fejlesztésre vár ná­lunk is az ösztönzés mód­ja, mértéke, a fizikai dol­gozók szélesebbkörű bevo­nása az újitómozgalomba. A Minisztertanács állás- foglalása azt segiti, hogy a mozgalomban rejlő tar­talékok mind jobban fel­táruljanak, különösen az anyagi és erkölcsi elisme­rés, az irányító, szervező tevékenység, a jó javasla­tok terjesztése területén. Mitzki Ervin- Adj húsz forintot!- Nincs, csak autóbuszra- Akkor az órádat! Bíróság elé kerül a sértett is, aki életveszélyesen megsebesítette Petrovicsot Különös eset, amikor a táma­dó és a sértett is bűncselek­ményt követett el. A történet azzal kezdődött, hogy Berecz István, 48 éves zó­ki lakos — rokkantnyugdíjas, — augusztus 18-án reggel autó­busszal Pécsre jött — orvosi ke­zelésre. Intézte is ügyét, volt az orvosnál, aztán mint aki jól vé­gezte dolgát, a Szabadság úti borozóba tért be, „lemosni az út porát”. Kétszer két deci le- hajtása után arra gondolt, hogy felkeresi feleségét, aki a Ka- zinczy-étteremben dolgozik. Órájára pillantott, majd bosz- szankodva állapította meg, hogy már délután három óra, nem ta. lálja már feleségét munkahe­lyén, mert háromig dolgozik. El­indult a buszmegálló felé — hazautazni akart. Az ÉPGÉP vál­lalat kerítésénél haladt, amikor az ott álldogáló Petrovics Gyula 24 éves, szentlőrinci lakos hir­telen eléje lépett és rákiáltott: — Adj húsz forintot! A beteg, rokkant ember ijed­ten pillantott a soha nem látott megszólítójára. — Nincs pénzem, csak amennyi a buszra kell — mond­ta. — Akkor az órádat! Tartozol százharmincöt forinttal, amit ta­valy adtam kölcsön! — Én nem tartozom, nem is ismerlek! Ha viszont te ismersz, mondd meg, hova valósi va­gyok? — Bicsérdi! — Nem, én zóki vagyok, so­hasem láttuk egymást! Még vitatkoztak néhány percig, aztán a gyenge fiziku­mú, rokkant ember félelmében a közeli bolt felé mutatva mondta: „Ha inni akarsz, gye­re oda, fizetek egy üveg sört.” Az invitálás okát később Berecz István így indokolta”: Arra gon­doltam, hogy a boltban szólok az eladóknak, segítséget kérek tőlük, vagy telefonálni lehet rendőrért..." Bementek a boltba, de a rok­kant ember nem mert szólni az őt ért inzultusért, hanem Petro­vics követelésére üveges két deci pálinkát vett, aztán kimentek az üzletből. Tovább vi­tatkozva értek a Szalai András út'18. számú ház elé. „Én még mondtam neki — emlékszik visz- sza Berecz István — hogy men­jünk a rendőrségre, ott mondja el a dolgot, de erre nem volt hajlandó”. Szó szót követ, Petrovics elő­ször kézzel meglöki a rokkant embert, aztán a lábába rúg. Berecz menekülne, de Petrovics elkapja, belerúg, Berecz ha­nyatt esik.. (Az utca forgalmas, hiszen délután négy óra körüli az idő, de a járókelők közül senki sem akadályozza meg Petrovicsot a rokkant ember bántalmazásában.) Berecz nagynehezen feltápászko­dik, zsebkést vesz elő és az is­mét támadásra lendülő Petro­vicsot hasba szúrja." Én csak védekezni akartam ... már nem is emlékszem, hogyan szúrhat­tam meg” — mondta később Berecz. Petrovicsot a mentők életveszélyes állapotban szállí­tották kórházba. Mit mond Petrovics? Furcsa és érthetetlen dolgo­kat Arról beszélt, hogy május­ban vagy júniusban a pécsi va­sútállomásnál szólította meg őt a rokkant ember és ötszáz fo­rintot kért tőle kölcsön. Nem is­merte, de adott neki 500 fo­rintot. (!) „Abban egyeztünk meg, hogy agusztusban a déli órákban, itt az állomáson visz- szaadja! (Augusztusban I A nap meghatározása nélkül!) Ő várta is, de az „adós" nem jött, most ismerte meg adósát „Sanyi bá­csit” és kérte vissza az 500 fo­rintját ... Petrovics Gyula lopásért, or­gazdaságért, garázdaságért — eddig háromszor volt büntetve. Ez év márciusában szabadult legutóbbi büntetéséből. Június közepe óta nem dolgozik, csa­varog, garázdálkodik. Most na­gyon ráfizetett. De akarva-aka- ratlanul bűncselekményt követett el Berecz István is. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy mind­kettőjük ellen büntető eljárás indult. Garay Ferenc !:IÍÍÍÍilÍÍi^ Értékelték a balatoni üdülőhelyek versenyét A Tiszta, virágos Balaton-partért elnevezésű versenynek már hagyo­mánya van. A mozgalom eredmé­nyeként kulturáltabbá, tisztábbá lettek az utcák, parkokat, tereket alakítottak ki társadalmi összefo­gással, zöldterületeket, virágosított részeket hoztak létre a magyar ten­ger partján. A négy szerv képviselői a na­pokban Balatonbogláron értékelték tapasztalataikat. Megállapították, hogy az előző évhez viszonyítva több helyen javult a köztisztaság, s jóval kevesebb lett az illegális szemétlerakóhely is. Ezzel együtt — mert negatív tapasztalatot is bő­ven gyűjtöttek — azt kell mondjuk: összességében még mindig nem megfelelő a köztisztaság helyzete. Erre tekintettel a jövő évi verseny alapvető követelménye ennek meg­változtatása lesz. A zsűri a tízezer forintos első dí­jat Balatonboglárnak ítélte oda. Az üdülőhelyen több mint 16 ezer órányi társadalmi munkát végeztek, s ennek értéke megközelíti a 740 ezer forintot. Második lett a mil­liók szeme előtt folyó versenyben Balatonlelle. Náluk a társadalmi munka értéke 704 ezer forintot ért el. Zamárdi érdemelte ki a har­madik helyet és az ezzel járó hat­ezer forintot. A KISZ megyei Bi­zottságának különdíját idén a Sió Tsz KISZ-alapszervezete kapta meg. A díjakat már megkapták a Tisz­ta, virágos Balaton-partért verseny­ben legszebb eredményt elérők. Hozzá kell azonban tennünk: nem egyedüli nyertesek, hiszen mindenki, aki megfordul a tó partján, joggal érezheti, hogy e versenyben nincs vesztes. UDIT ESS3 UD11 ESS ÜDÍT A hosszú élet receptje Holnap (azaz kedden) ünnepli Szombathelyen 105. születésnapját hazánk egyik legidősebb embere. Öz­vegy Gneisz Mihályné, Frühwirt Er­zsébet 1873. szeptember 26-án szüle­tett Rőtfalván. Tavaly elesett a lakás­ban, azóta nem szívesen kel fel, napjait az ágyban tölti. — Tudják, szégyellném magam, ha ismét elesnék . . . — Hogyan telnek napjai? — Olvasni már nem tudok, mert nem látok jól. A rádió a szórakozá­som. Lányaimmal beszélgetek, egyi­kük 70, a másik 76 éves. Vöm és egyik unokám lakik velem. A szüle­tésnapomra eljön az egész család: összesen három gyermekem, öt unó­ÜE-05-07 Szombaton este fél kilenckor Pé­csett, a Szigeti út és a Homok utca kereszteződésében a 38 éves pécsi lakos, Simái Sándor elütötte a gya­logosan közlekedő 65 éves pécsi Töl­gyesi Józsefet. Az idős ember a hely­színen belehalt sérüléseibe. A vizs­gálat folyamatban van. Súlyosan megsérült a motorkerék­páros. Szederkényben szombaton Szabó János máriakéméndi lakos motorkerékpárjával egy kanyarban átsodródott a baloldalra, s összeüt­között egy tehergépkocsival, melyet Boksa László szederkényi lakos veze­tett. Szabó János súlyos sérülést szen­vedett. Az anyagi kár mintegy 4 ezer forint. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 15 047, Trabant Limousine (Győr) 6310, Trabant Limousine Special (Budo­pest) 22 1 05, Trabant Limousine Spe­cial (Győr) 12 893, Trabant Limousine Hycomat 7419, Trabant Combi (Budo­pest) 3571, Trabant Combi (Győr) 1063, Wartburg Limousine 10 894, Wartburg de Luxe 11 924, Wartburg de Luxe tolótetős 4021, Wartburg Li­mousine tolótetős 2546, Wartburg Tou­rist 3839, Skoda 105 S (Budapest) 98 1 06, Skoda 120 L (Budapest) 3161, Skoda 120 L (Debrecen) 1433, Skoda 120 L, (Győr) 1450, Polski Fiat 1500 13 768, Polski Fiat 126 13 248, Zapo- rozsec 27 012, Zsiguli (Budapest) 96 620, Zsiguli (Debrecen) 47 374, Zsiguli Combi 12 420, Zsiguli 1500 18 264, Zsiguli 21011 (Budapest) 10 661, Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253, Dácia 10 735, Moszkvics 2140 3257. kám, tizenegy dédunokám és két ükunokám él. Időnként meglátogat­nak a vasutas szakszervezettől, fér­jem ugyanis vasutas volt. Életemet 1890 és 1919 között Fiúméban töltöt­tem, 1919 óta Szombathelyen élek. Férjem 1945-ben halt meg. — Kérem, adjon nekünk receptet a hosszú élethez I- Az én receptem: sokat dolgoz­ni. Még tavalyelőtt is kapálgattam, különösen a virágokkal szerettem fog­lalkozni. Mértékletesen kell enni, s minden ebédhez szükséges egy po­hár vörös bor. Ezt ma is megiszom, igaz, mostanában már csak 1—1 de­cit.. . Kremser Péter — Verik a diót. A KPM Ba-i ranya megyében is az utak menti diófákat ilyenkor az érés idején bérbeadja a vál­lalkozó kedvű verőknek. Ka- posszekcső és a Mágocs közti átmentén már feltűntek nagy póznákat használva a diógyűj­tők. Szedegetik a termést Gör- csöny, Bogád, Újpetre, Egerág felé is. Jónak mondható az idei diótermés. — Tehetséges fiatalok a fa­zekaskorongnál. Szervezett ta­nulóképzés folyik a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet­ben. Ebben a tanévben 15 el­sőéves kezdte, 12 másodéves pedig folytatja a tanulmányait. Húsz éves a Veszprémi Állatkert Az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Veszprémi Kit- tenberger Állatkert. Ebből az al­kalomból szeptember 26—29. kö­zött rendezik meg Veszprémben az állatkerti napokat. A program­ban több rendezvény is szerepel. Az előadók között találjuk Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesét, Z. Wolinksyt, a varsói állatkert fő­igazgatóját, dr. Anghi Csabát, a Budapesti Állatkert nyugalmazott főigazgatóját. Németh Lajos mű­vészettörténészt, a tudományok doktorát. Az ünnepségsorozat alkalmával leleplezik R. Kiss Lenke szobrász- művész alkotását: Kittenberger Kálmán szobrát. Festő- és fotómű­vészek kiállítása, árubemutató, állatkerti plakát- és kiadvány­gyűjtemény gazdagítja a négyna­pos programot. A plakát- és kiad­ványkiállítást dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója nyitja meg szeptember 29-én a veszprémi Kittenberger Állatkert­ben. G. M. — Turinghotel épül Barcson, várhatóan a hatodik ötéves terv időszakában. Az új létesít­mény terveit már jóváhagyták. — Haltelepítés. Hetven má­zsa pontyot telepítettek a Ka­posvár melletti desedai tóba. A helyi sporthorgász szövetség a sárvári halgazdaságtól szál­lította az 50—80 dekagram mos halakat. A vízbe helyezett pon­tyok védelme érdekében szep­tember 30-ig a gáttól a topo- nári tsz-bejáróig horgászati ti­lalmat rendeltek el. Petőfi: Pokoli torony (10, f4, 7). Kossuth: Lila ákác (10, 12, f7). Csizmás kandúr a világ körül (f3, f5). Nyitány (f9). Kossuth Klub: Körhinta (6, 8). Tanárképző Főiskola: Neretvaí csa­ta (5), Fekete Gyémánt: A férfi (6), Jószerencsét: A jónevű senki (4, 6), Rákóczi: A keselyű három napja (5, 7) , Május 1.: A javíthatatlan (f6), Boly: Milyen szép a meggyilkolt hő* lála (7), Harkány: Váltságdíj egy halottért (6, 8), Komló, Május 1.: Magyarok (f5, f7). Komló, Zrínyi: Pé­ter cár és a szerecsen (4), Fuss utá­nam, hogy elkapjalak (6, 8), Mo­hács: Radó Sándor: Dóra jelenti (6, 8) , Pécsvárad: Serpico (7), Sásd: A bosszú (7), Sellye: Nyugalmazott ez­redes (7), Siklós: A kétfenekű dob (7), Szigetvár: Földiek (6, 8).

Next

/
Thumbnails
Contents