Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-20 / 260. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 20., szerda „A nemzetiségiek érdekei azonosak az össztársadalmi érdekekkel" Küldöttekéi választottak a délszlávok November 18-án kezdődik a szövetség kongresszusa Rendhagyó módon, muzsi­kával kezdődött tegnap dél­után az a gyűlés, amelyen megválasztották a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetsége Vili. kongresszu­sának pécsi küldötteit. A ta­nácskozást , a városi tanács nagytermében dr. Pilaszano- vich Imre, a Hazafias Nép­front városi Bizottságának el­nöke nyitotta meg. Az elnök­ségben helvet foglaltak a me­gye, a város párt- és állami vezetői. Gergely László, a HNF Pécs város Bizottságának titkára re­ferátumában szólt arról, hogy az elmúlt néhány esztendőben pártunk nemzetiségi politikájá­nak alapelvei a gyakorlatban érvényesültek. A hazai délszláv nemzetiségű állampolgárok egyenjogú tagjai a szocialis­ta társadalmunknak. Az egyen­jogúságot a nemzeti egység fontos 'elemének, a szocialista országok népei közötti össze­fogás és barátság nélkülözhe­tetlen tényezőjének tekintettük és tekintjük ma is. A délszláv nemzetiségi la­kosság életét alapvetően a megye és a város ina a mezőgazdaságban, valamint a város- és községfejleszres- ben elért eredmények hatá­rozzák meg. Fejlődésük a jö­vőben is elválaszthatatlan gaz­dasági építőmunkánk sikeré­től. A délszláv nemzetiségi ál­lampolgárok kulturális lehető­ségeiről szólva a szónok hang­súlyozta, hogy a nemzetiségi hagyományok ápolásának alapkérdése az anyanyelvi ok­tatás, ami akkor a legered­ményesebb, ha már az isko­láskor előtt, az óvodában megkezdik. A Pécsett 1976-ban szervezett nemzetiségi óvodá­val nemcsak hiányt pótolt a város vezetése, de biztosítot­ta az óvónői szakközépiskolá­ba járó délszláv nemzetiségű tanulók óvodai gyakorlatát is. A Pécsett működő szerb-hor- vát tannyelvű általános iskola és diákotthon korszerűsítésé­hez a tanácsi szervek jelentős anyagi segítséget nyújtottak és nyújtanak a jövőben is. A szerb-horvát anyanyelvű pe­dagógusok utánpótlásában A filmgyártás államosítása 30. évfordulója jegyében Munkás-filmnapok Baranyában Két éve Csepel és Szeged dol­gozóinak kezdeményezésére in­dult el a munkás-filmnapok rendezvénysorozata, amely az­óta országosan követésre talált. Az idei évben Baranyában is munkás-filmnapokat rendeznek. A sorozat célja szerint az üze­mi közművelődést kívánja szol­gálni. A munkás-filmnapok ke­retében mintegy 10—12 kiválasz­tott magyar filmet mutatnak be. A filmek közös megtekintése után a gyárak, üzemek és más munkahelyek dolgozói, a szo­cialista brigádok tagjai megvi­tatják a látott filmeket, különös tekintettel azokra a gondolatok­ra, amelyek az ő életükben és társadalmunk életében idősze­rűek, tehát visszhangra talál­nak. A munkás-filmnapok az idei évben az államosított ma­gyar filmgyártás 30. évfordulója jegyében kerülnek megrende­zésre. A Baranya megyei program szeptember 7-én, a Két elhatá­rozás című magyar—NSZK kop- rodukciós film pécsi bemutató­jával kezdődött meg. Ezt köve­tően szeptemberben és október végéig a megye 20 nagyközsé­gében, járási székhelyén és vá­rosaiban vetítik a 80 huszár, KO., Magyarok, Dóra jelenti, Közös bűn, Amerikai cigaretta, Kihajolni veszélyes és A tizedes meg a többiek című sikeres, közérdeklődésre számot tartó magyar filmeket. Eszéki vezetők Pécsett Tízéves Eszék és Pécs város együttműködése és ötéves a testvéri kapcsolat a két város között. Ez al­kalomból magyar és hor- vát nyelvű dokumentációs könyvet adnak ki. A rész­letek megbeszélésére teg­nap Pécsre érkezett Vla­dimír Ljubanovics, az Eszé­ki Képviselőtestület titkára és Bruncsics Davor, az el­nöki iroda vezetője. Fo­gadta őket Czente Gyula, Pécs város tanácsának el­nöke, majd dr. Galabár Tiborral, Pécs tanácsa vb- titkárával és dr. Sitek Lászlóval az elnöki iroda vezetőjével megbeszélést folytattak a kiadvány rész­leteiről. Az eszéki vendé­gek a tanácskozás után Pécs nevezetességeivel is­merkedtek. fontos feladatot lát el a Pécsi Tanárképző Főiskola délszláv tanszéke. A nyelv gyakorlását jól segítik a jugoszláviai kap­csolatok, egyre szorosabbra fűződnek a szálak Pécs és a testvérváros: Eszék között. A mohácsi délszláv bázis- könyvtár és a mohácsi országos délszláv bázismúzeum szintén fontos szerepet tölt be a nem­zetiség közművelődési lehető­ségének mélyítésében. A távlati elképzelésekről szólva Gergely László elmon­dotta, hogy a következő terv­időszakban egy szerb-horvát gimnázium és kollégium épí­tését is előirányozzák. A ke­reskedelmi szakközépiskolá­ban, valamint a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző, ben szeretnék bevezetni a szerb-horvát nyelv oktatását. A referátum elhangzása után pezsgő és konstruktív vi­ta bontakozott ki. Felszólalt Gyúrok György, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára. Elemző hozzászólásában rámutatott arra, hogy a magyarországi délszlávok között az utóbbi években felgyorsult a társa­dalmi átrétegződés folyamata. Míg korábban a legtöbb dél­szláv nemzetiségű a mező- gazdaság területén dolgozott, manapság gyarapodik a dél­szláv munkás- és a délszláv értelmiségi réteg. A szövetség titkára hangsúlyozta, hogy a nemzetiség érdekei azonosak az össztársadalmi érdekekkel Magyarországon. Szólt arról is, hogy a nemzetiségiek számá­ra sugárzott rádió- és televí­zió műsorok vételi lehetőségeit a jövőben javítani kell. A vi­tában szót kért még Filáko- vity Brankó, Pavlov Dusán, Ruzsin Milán és Kovácsovics Márk. A küldöttválasztó gyűlés ha­tározata értelmében a novem­ber 18-án kezdődő kongresz- szuson Pavlov Dusán, Filáko- vity István, Filákovity Brankó, Frankovi cs Katalin, Grisnik János, Ruzsin Milán és Sibali József képviselik Pécs városát. így közlekedünk mi A kiszerelt, gazdátlan roncsautó koricás szélén Reménypuszta közelében, a ku­Pajrfmk nélkül A sok útfeltúrás után ismét kezd helyrerázódni a belvárosi közlekedés Pécsett. Megnyíltak o régóta lezárt utcák, kevesebb az elterelés, könnyebben lehet eljutni oda, ahová az ember ép­pen akar. Az 'átállás persze nem megy zökkenők nélkül, ami nem mindig a járművezetők hi­bája. Nehéz újra megszokni, hogy megszűntek a kacskarin­gók, a fél város megkerülése már a múlté, szabadon közle­kedhet a járműfolyam. Azért a régi forgalomirányítás nyomai még itt-ott megmarad­tak, mint például a Landler Je­nő utca—Kórház tér keresztező­désében, ahol a belső sávban haladók az úttestre festett fe­hér nyíl szerint csak balra, a belváros felé kanyarodhatnak. A besorolás rendjét szabályozó tábla viszont jobbra, a jelző­lámpához való fordulóst is megengedi. A tábla előrébb Belső felújítási munkálatok után tegnaptól kibővített szolgáltatásokkal várja olvasóit a Megyei Könyvtár. Külön tájékoztató szolgálatuk kérésre a különböző témákhoz irodalomjegyzéket állit össze; a szépirodalmi anyag között pedig szabadpolcos rendszerben válogathatunk a további­akban. van, ez dönt, de az útburkolati jelnek is ehhez kellene igazod­nia. Nem kellene ide más, csak egy ecsetvonás az aszfaltra. Azt ugyebár mindenki tudja, hogy a benzinkutakat üzem­anyagtöltésre hozták létre. Ezért meglepő, amikor a tankolni nem akarókat is oda irányítják, ahogy ezt a köztemetővel szem­beni Shell-kútnál láttuk. A kö­zelben lévő telephelyről érkező teherautók az Akác utcában ki­helyezett ,,Behajtani tilos!” táb­la miatt csak a töltőállomáson keresztül tudnak a Bolgár Nép­hadsereg útjára kanyarodni. Ha tudnak. Mert nehéz kievic- kélni a tankoló autók közül. Ha egy kötelező haladási irányt előíró jelzés a Honvéd Kórház felé terelné őket, megszűnne a zsúfoltság a benzinkútnál. De azért ne csak a táblákat, jelzéseket hibáztassuk, a gép­kocsivezetőkkel is akadt elég baj a tegnapi közlekedési őr­járatunk során. Hogy a legkirí­vóbb esetet említsük: Szalántát elhagyva, az eszterágpusztai bekötő úton merészen kanyarodó Polski Fiatot állítottunk le. Ve­zetője, a mindössze 20 éves fia­talember mindenféle útiokmány nélkül indult társaival kocsikáz- ni. Később kiderült, hogy sze­mélyi igazolványát korábban el­vesztette, vezetői engedélye pe­dig egyáltalán nincs. A katonai szolgálatot teljesítő bátyja tudta nélkül használja a járművet. A szabálysértési feljelentés most sem marad el, egyhamar nem lesz gondja a jogosítvány meg­szerzésével a papírok híjén autózó fiatalnak. Gazdátlanul árválkodó gép­kocsira bukkantunk a Remény­puszta előtti csárda mellett. A rendszám rajta, ülései, műszerei kiszerelve, karosszériáját az idő és néhány karambol kikezdte már. Most elhagyott roncs, egy­koron Fiat volt. Útban ugyan nincs senkinek, de inkább az autótemetőbe való. Gazdája még a rendszámtáblát sem ad­ta le, az adót is fizeti utána. Ha neki megéri. . .?! H. L. Lengyel közművelődési delegáció városunkban A Lengyel Kulturális Minisz­térium közművelődési főosztá­lyának helyettes vezetője: Sfa- nislaw Dzieran és egy munka­társa magyarországi látogatása során Pécsre érkezett. Bernics Ferenc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője a megye, majd Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsának művelődés- ügyi osztályvezetője Pécs kultu­rális életéről tájékoztatta őket. A lengyel vendégek a szabad­idő hasznos eltöltésének szer­vezését és a nagyobb üzemek­hez kapcsolódó művelődési in- tézmények^ ilyen irányú tevé­kenységét, valamint a honisme­reti mozgalom törekvéseit tanul­mányozzák hazánkban. Délután a Mecseki Szénbá­nyák Zalka Máté Művelődést Házában tettek látogatást, majd Szigetvárra utaztak, ahol a várbaráti kör honismereti munkájáról tájékozódtak. Előkészület a gyermekek nemzetközi évére Az ENSZ, a gyermekek jogai­ra vonatkozó nyilatkozat kinyil­vánításának 20. évfordulója al­kalmából a „gyermekek nemzet­közi évének" nyilvánította 1979- et. Az Állami Ifjúsági Bizottság elfogadta az erre vonatkozó or­szágos keretprogramot, s ennek megfelelően szerte az országban megkezdődött a felkészülés. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága mellett működő ifjú­ságpolitikai munkabizottság tegnap tartotta ülését, amelyen megtárgyalták a pártunk XI.kong­resszusa óta végzett munkát, valamint a „gyermekek nemzet­közi éve” megyei előkészítésé­nek tennivalóit. Amint elhang­zott, összehangolt, igen sokrétű feladatok várnak a Hazafias Népfrontra, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsára, o megyei úttörőelnökségre, a párt- és tanácsi szervekre, vál­lalatokra és oktatási intézmé­nyekre. Kistermelők kitüntetése A kaposvári tájkiállításon a Baranya megyei áfészek ke­retében tevékenykedő szakcso­portok és kistermelők értékes díjakat nyertek. A Pécsi ÁFÉSZ bányász nyúltenyésztő szak­csoportja és a Mohácsi ÁFÉSZ méhész szakcsoportja a kiállítás különdíját, oklevelet és pénz­jutalmat kapott. Bögri Béla szabadszentkirályi nyúltenyésztő átvette a Baromfiipar tisztelet­díját és háromezer forint pénz­jutalmat. A kiállítás emlékpla­kettjét Sárkány Károly pécsi szőlőtermelő, Keresztes Nándor siklósi és Varga József tere- hegyi zöldségtermesztő, Metlé- nyi Ferenc pécsi galambte­nyésztő és Keszthelyi Zsjgmond pellérdi baromfitenyésztők kap­ták meg. Elismerést aratott o pécsi szőlő- és gyümölcsterme­lő szakcsoport gyümölcskiálli- tása. „Nyitott kapuk hete” A könnyűipar sajtótájékoztatója a BNV kiállításairól Az őszi BNV a „nyitott ka­puk hetét” jelenti a könnyűipar 101 kiállításán részt vevő 183 vállalat és szövetkezet számára. A hazai és külföldi szakembe­rek, s valamennyi vásárlátoga­tó nem csupán egy év gyárt­mányfejlesztési munkájának eredményeit tekintheti át, ha­nem érdeklődhet is a termelő további céljairól — mondotta Móré András, a Könnyűipari vá­sári bizottság vezetője, a BNV „A” pavilonjában tartott keddi sajtótájékoztatón. A BNV-re a gyártmányfejlesz­tő java termését hozzák el, s csupa olyat, amelyek gyártásá­hoz megvan minden feltétel. Ez volt az alapelv az őszi BNV-re hirdetett gyártmányfejlesztési pályázaton is. A 900 ruházati cikk, valamint harminc bútor termékcsoportból csak azokat díjazták, amelyek „piacérett­nek" bizonyultak, amelyekre bél­és külföldi megrendelést tud­nak már most elfogadni. Szeptember 25, 26, 27, 28 és 29-én lesznek a könnyűipar szakmai napjai; a 17-es pavi­lonban a vásár egész tartama alatt — 24 vállalat és szövet­kezet közreműködésével — napi hat divatbemutatót tart a Ma­gyar Divat Intézet; ismét lesz öltözködési-, lakberendezési és árukezelési tanácsadás a BNV-n.

Next

/
Thumbnails
Contents