Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-19 / 259. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 19., kedd A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa előtt Küldött­választó gyűlés Pécsett Felszólalt dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára — Szocialista társadalmunk életében fontos szerepe van nemzetiségi politikánk megva­lósulásának. Tények igazol­ják, hogy megyénkben a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek együttes munkálkodása nyomán valóban érvényesül a nemzetiségek egyenjogúsága. A hazánkban élő nemzetisé­gek egyenrangú állampolgár­ként vesznek részt az egész népet átfogó építőmunkában. Hogy mi ezt az elvet különös nyomatékkai hangsúlyozzuk, annak az az oka, hogy Ba­ranya megye 440 ezer lakosa közül mintegy 60 ezer a nem­zetiségi. Többségük, mintegy 45 ezer német nemzetiségű. — A szomszédos országok­kal együttműködve, arra tö­rekszünk, hogy közöttünk a nemzetiségiek léte ne elvá­lasztó tényező, hanem Össze­kötő kapocs, híd legyen. A nemeztiségi politikát olyan kérdésnek tekintjük, amely nemcsak a fejlett szocialista társadalom hazai megvalósí­tásának lényeges eleme, ha­nem fontos tényezője a szo­cialista országok közötti kap­csolatok elmélyítésének is. Szi­lárdan meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a nemzetiségi kérdés a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján a szocia­lizmus teljes fölépítésének fo­lyamatában megoldható, ha nemcsak az elveket nyilvánít­juk ki, hanem ezeknek az el­veknek gyakorlati megvalósítá­sán is munkálkodunk — mon­dotta egyebek között dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titká­ra tegnap, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövet­sége V. kongresszusának pécsi küldöttválasztó gyűlésén. A tanácskozást a városi ta­nács nagytermében dr. Pila- szanovich Imre, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizott­ságának elnöke nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Klotz Miklós, a Magyarorszá­gi Németek Demokratikus Szö­vetségének titkára, valamint a megye és a város számos ál­lami és pártvezetője. A részt­vevőknek színes műsorral ked­veskedtek német tagozatos diákok: Rittinger Engelbert és Fath György költeményeit mondták el — német nyelven, — valamint német népdalo­kat adott elő a Janus Pan­nonius Gimnázium és Szakkö­zépiskola kórusa. Gergely László, a HNF Pécs városi Bizottságának titkára referátumában részletesen be­számolt arról, hogy a szövet­ség legutóbbi kongresszusa óta hogyan változott a német­ajkú lakosság élete, mennyi­ben gazdagodtak kulturális, művelődési lehetőségei. A fejlődést érzékeltetve rá­mutatott arra, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt a nemzeti­ségi oktatásban résztvevők szá­ma 15 ezerrel növekedett, a nemzetiségi óvodák száma megháromszorozódott. Me­gyénkben a nemzetiségi óvo­dáskorúak 45 százaléka, az általános iskolás korúak 60 százaléka vesz részt anyanyel­vi oktatásban. Városunkban a német nemzetiségi tanulók oktatását szolgálja a Leöwey Gimnázium német nemzetisé­gű tagozata és a Janus Pan­nonius Szakközépiskolában fo­lyó német nemzetiségű óvónő­képzés. lásában fontos tényező a nemzetiségi lakosság könyvel­látása. A Pécsett, 1973-ban létesített német báziskönyvtár 23 ezer kötettel rendelkezik. A pécsi Janus Pannonius Múze­um rendszeresen foglalkozik a baranyai németség tárgyi emlékeinek gyűjtésével. A közművelődés szerteágazó munkájában mind jelentősebb feladatokat old meg a sajtó, a rádió és a televízió. A Ma­gyar Rádió Pécsi Stúdiójának német nyelvű adásait szeretik és hallgatják a németajkúak. Augusztus 20-tól a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdió­ja német nyelven is készít műsorokat. A feladatokról szólva a szó­nok hangsúlyozta, hogy nem­zetiségi politikánk további végrehajtásának sikere sokban függ az itt élő német nemze­tiségűek aktivitásától, a szö­vetség helyi képviselőjének munkájától. A küldöttválasztó gyűlésen született határozat értelmében a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének V. kongresszusán dr. Krauth Já­nos, dr. Szende Béla, Kerner Lőrinc, Husznai Gáborné, Wenter Mónika, Wolfart Já­nos, Lauer József és Hock Ibolya képviselik Pécset és a Az anyanyelvi kultúra ápo- környező községeket. E. Á. Előadás az árrés­gazdálkodás lehetőségeiről Az árrésgazdálkodás raciona­lizálásának lehetőségeiről tar­tott előadást tegnap délután dr. Gitta Imre, a Centrum Áru­ház főkönyvelője, a Magyar Közgazdasági Társaság Bara­nya megyei Szervezete kereske­delmi munkabizottsága és a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság közös rendezé­sében Pécsett, a Technika Há­zában. Az előadó elmondta, hogy a hatékonyság néha a vállalati célkitűzések gátja. A kereske­delem speciális helyzetben van a gazdaságban, mert a keres­kedelem tulajdonképpen a ter­melés befejező fázisa. A meg­termelt javak szükségessége itt dől eh Az ipar és a kereskede­lem viszont elkülönült egymás­tól, ennek kapcsán az elszámo­lási rendszer is. Az ipar már be­fejezettnek tekinti a nagyke­reskedelem felé történő érté­kesítés esetén a termelést. Az árakban az alkotó elemek nem teremtenek azonos lehetőséget az ipar és a kereskedelem szá­mára. A kereskedelem díjbevé­tele a kereskedelmi árrés, mely­nek fedeznie kell a bevételi költséget és a nyereséget. Azon­ban az árrés a kiskereskedelmi vállalatoknál elszakad a ter­méktől. Egyes vállalatokat esz­közellátottságuk és költségigé­nyük miatt kedvező, másokat kedvezőtlen helyzetbe hoz. Mint dr. Gitta Imre hangsúlyozta, ezért lenne jó, ha az árrés a kiskereskedelemben egysége.s lenne, ami munkaerő-felszaba­dítást biztosítana. Pécsi művészek Lengyelországban Telt has elütt A pécsi színház sikeres vendégszereplése Szabadkán Fejlődő kapcsolatok Az augusztus hónapot Bérces Gábor és Horváth Olivér festő­művészek a lengyelországi San- domierzben töltötték, az ottani nagy üveggyár által szervezett nemzetközi plener alkotótele­pen. A nagy turistaforgalmú város régi városrésze építésze­tileg is értékes látnivalói, a kép­zőművészeknek is igen változa­tos élményt nyújtottak. A nyári munkát záró kiállításon mindkét festő 5-5 alkotással szerepelt az erre az alkalomra renovált műemléki házban. A sandomier- zi múzeum Horváth Olivértől 3 képet vett meg és mindketten egy-egy képet ajándékoztak az üveggyárnak. A kiállítás anya­gát most a nagy ipari központ­ban, Tarnobrzegben is bemu­tatják, december végén pedig Krakkóban. „Sohasem a kalapácsütések, mindig a vizek tánca teszi a ka­vicsot tökéletessé” — idézte ta­lálóan Rabindranah Tagorét tegnap délutgn, Aknai Tamás művészettörténész, Fekete Nagy Béla festőművész képeivel kap­csolatban. A művész 44 sajá­tos technikájú, többségben zsír­kréta festményei, kisebb rész­ben rajzai, a természet iránti különös vonzódását tükrözik egyéni gondolatokkal, látás­móddal, stílussal, egyéni műfpr- mákban. Ahogyan a megnyitó szövegben is elhangzott, a mű­vész mai alkotásainak inspirativ gazdagsága egy korábbi korsza­kában, a szentendrei régi mű­vésztelep néhány igen neves tagjának hatására bontakozott, „a természet lírai átírásán ala­puló alkotói irányba", hogy ké­sőbb egy — Kállai Ernő nevével, Az elmúlt hét végén, pénte­ken és szombaton, a Szabadkai Népszínházban mutatkozott be a Pécsi Nemzeti Színház pró­zai együttese. A vendégsze­replésről, valamint a szabadkai és eszéki színházak vezetőivel folytatott megbeszélésekről kér­tünk tájékoztatást Nógrádi Ró­bert igazgatótól.- Együttesünk vendégjátéka közönségsikert váltott ki a Sza­badkai Népszínházban. Pénte­ken Illyés Gyula: Dániel az övéi között című művét, szom­barótságával is fémjelzett — avantgárd generációnak az üzenetét közvetítse hozzánk. Fekete Nagy Béla kiállításán pécsi születésű művész képeivel ismerkedhetnek a tárlatlátoga­tók. Olyan művész alkotásaival, aki egyúttal gazdag életutat is bejárt. 1905-ben született Sza- bolcsfalun, a műegyetemen gé­pészmérnöki oklevelet, majd a Képzőművészeti Főiskolán rajz­tanár! és művészdiplomát szer­zett. Tanított, tagja volt az il­legális kommunista pártnak és a szocialista képzőművészek csoportjának. Pécsi kiállításán, egy több mint háromévtizedes alkotói fo­lyamat dokumentumai láthatók a Rákóczi út 15. alatti kiállító­teremben. (w. e.) boton Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című vígjátékát mu­tattuk be. Az utóbbi két elő­adásban kerüit színpadra. Mindkét napon telt ház előtt léptek fel a színház művészei, a közönség nagy érdeklődéssel, szeretettel fogadta őket. Bemu­tatkozásunk sikerének színhá­zunk vezetői és művészei egy­aránt örültek.- A vendégjáték idején több beszélgetésre nyílt alkalmuk a szabadkai színház vezetőivel. Milyen megállapodások szület­tek a további együttműködés le­hetőségeire? — Mindkét színház vezetése igényli a kapcsolatok és az együttműködés további szélesí­tését. Ott-tartózkodásunk alatt erről részletesen beszélgettünk, igyekeztünk a lehetőségeket körvonalazni, melyek megvaló­sítása érdekében a megfelelő terveket el kell készíteni, anya­gi alapjait biztosítani. A jövő év tavaszán kerülhet sor a Szabad­kai Népszínház pécsi vendég- szereplésére, egy magyar és egy szerb—horvát nyelvű, prózai be­mutatóval, a mi társulatunk ezt szintén viszonozná 1979-ben. Megvizsgáljuk a színészcserék lehetőségeit is. Szóba került, hogy mi segítjük egy magyar szerző ősbemutatójának létre­hozását Szabadkán, ők pedig egy Vajdaságban élő magyar író új művének pécsi bemutató­jához nyújtanak segítséget. A szabadkai színház szeretné fel­újítani a nyári színházi elő­adásokat a Palicsi-tó menti szabadtéri színpadon, ahol szí­vesen fogadnák a pécsiek fel­lépését is. Ha erre lehetőség nyílik, mi ennek a meghívásnak eleget tudunk tenni. Ugyanak­kor mód van arra, hogy szabad­kai színészek közreműködjenek a gyulai és pécsi nyári színházi rendezvényeken. — Tudomásunk szerint a hét végén jártak Eszéken is, hogy az ottani színház vezetőivel tár­gyaljanak a kapcsolatok szér lesitésének további lehetősé­geiről.- Az eszéki színházzal sze­retnénk kapcsolatainkat szo­rosabbra fűzni. Mostani talál­kozásunkon sok ötlet merült fel, több javaslat megvalósításának lehetőségeit kívánjuk megvizs­gálni. Bizonyosnak látszik, hogy az teszéki Trubadúr előadás­nak egy alkalommal pécsi ven­dégművészei lesznek, míg ná­lunk a Toscában lépnek majd fel eszéki operaénekesek. Meg­hívást kaptunk, hogy vegyünk részt Eszéken egy opera és pró­zai előadás bemutatóján, mi hasonló javaslatot tettünk szín­házuk vezetőinek. Segítséget tudunk nyújtani az eszéki szín­ház balettegyüttesének munká­jához. A tervekben szerepel az„ eszéki operaegyüttes pécsi ven­dégszereplése. a mi társulatunk is egy operával mutatkozna be Eszéken. Nagyon bízunk ab­ban, hogy megtaláljuk a lehe­tőséget a tervek megvalósítá­sára. M. E. Pécsi születésű művész alkotásai Fekete Nagy Béla kiállítása A kiállítás helye: Rákóczi út 15.---- ■■ — - - ---------------------------------------------—L. G yors Intézkedést eredményes együttműködés Megtalálták az elcsavargott kisfiúkat — Eltűnt két kisfiú. Már rég itthon kellene lenniük ebéd­re. Sehol se találjuk őket. Se­gítsenek ... — kérlelte egy kétségbeesett hang telefonon a Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság ügyeletesét. Péntek dél volt. A György-aknai cigányte­lepre érve a rendőrök a két kétéves kisfiúról csak annyit tudtak meg, hogy délelőtt még egy szál gatyában csa­varogtak a környéken, egyi­küknek Kovács Sándor a ne­ve, a másiknak Mikes István. Hogy hová, merre mehettek és hol lehetnek most? - erre hiába vártak választ. Az akció vezetői a két kis­gyerek elcsavargása kapcsán bűntényre, balesetre is gon­dolhattak, A rendőrök a la­kosság segítségével haladék­talanul megkezdték a környék átkutatását. Estig semmi eredmény. Éjszakára figyelő- szolgálatot szerveztek, hátha életjélt ad magáról az erdő­ben étlen-szomjan, fázva és félve meglapuló két kisgye­rek. Szombat hajnalban újult erővel folytatták a kutatást a rendőrök a lakossággal és a segítségül hívott határőrök­kel együtt. Dél körül a mun­kásőrségtől is segítséget kér­tek, hogy a kis „szökevénye­ket” még az éjszaka beállta előtt megtalálhassák. A munkásőrség István-ak- nai alegységének tagjai a nehéz, fárasztó lőgyakorlat végrehajtása után haza vágytak. Amikor a munkásőr­ség megyei parancsnokhe­lyettese és a kutatást vezető rendőrtisztek ismertették a helyzetet, azonnal megkezd­ték a hegyes, erdős, szakadé- kos terep átfésülését. Minden bokor és fa alá, mélyedésbe belesve, lassan haladtak elő­re. Ügy fél öt tájban a György- aknától 7-800 méterre, a sű­rű erdőben gyerekhangra fi­gyeltek fel Kiss András, Hack József és Juhász László mun­kásőrök. A hírláncon futó hír- i re „Megvannak!” végre fel­lélegezhettek a kutatók, az aggódó szülők, a környékbe­liek. A két kisfiú, Kovács Sándor és Mikes István a klinikai ki­vizsgálás után épségben, egészségben került haza. Hogy elcsavargásuk így vég­ződött: a rendőröknek, ha­tárőröknek, a lakosságnak és az őket megtaláló munkás- őröknek köszönhetik. M. L. Szeptember 16-án, délután még kedvezőtlen kilátások voltak az esti hold­fogyatkozás megfigyelésére. Komlón, a fogyatkozási időtartam második felére mégis kiderült az égbolt, s így sikerült néhány felvételt is készíteni a FSId árnyékának levonulásáról. Képünk annak egyik mozzanatát tünteti fel. Dr. Balázsy László, Mecseki Természettudományi Stúdió

Next

/
Thumbnails
Contents