Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-19 / 259. szám

1978. szeptember 19., kedd Dunántúli napló 3 ,Vaftaemb0rekre' nincs szükség Létszámzárlat a Volán 12-es Vállalatnál Feltárják a belső munkaerő-tartalékot Idei eredmények, jövő esztendei feladatok Jó magágyat, megfelelő időben történő vetést Tanácskozás a Babarc-Bólyi Rendszernél Hogyan lehetséges, hogy egy vállalat 1978 közepére létszámzárlatot rendelt el? Pécs munkaerőgondjai közis­mertek, mégis a Volán 12-es Vállalat megtehette azt, ami­ről sok üzem, gyár vezetője álmodni sem mer. Mi a titka az intézkedés meghozatalá­nak? — Az autóbuszvezetők, ka­lauzok, rakodók, szállítómun­kások, tehergépkocsi-vezetők munkaidejének csökkentésével kiemelten foglalkoztunk már évek óta — mondja Lósz Kál­mán, a Volán 12-es Vállala­tának munkaügyi főosztály- vezetője. — Míg 1975-ben 226, 1976-ban 213, addig ta­valy 202 volt az egy dolgozó létszámra jutó havi szolgálat­ban töltött órák száma. Ez azt jelentette, hogy két év alatt 24 órával csökkent a munkaidő. Ugyanakkor a vál­lalati átlagbér 1975-ben 33 826, 1976-ban 35 976, míg 1977-ben 38 551 forint volt. Tavaly júliusban a karbantar­tóknál és a műszaki termelés- irányítóknál bevezettük a mű­szakpótlékot, idén pedig a gépkocsivezetőknél, kalauzok­nál, szállítómunkásoknál és a rakodóknál. Ezek az intézke­dések nagy vonzerőt jelentet­tek dolgozóinknál, de szíve­sebben jelentkeztek hozzánk máshonnan is munkára. Az elmúlt esztendőben 4397 teljes munkaidős dolgozója volt a vállalatnak, míg idén az első félévben már 4570. — Hogyan alakult az el­távozás? — 1975-ben 21,8, tavaly 14,7 százalék volt a kilépések Ősi paraszti szokás volt, hogy az aratás befejeztével a gaz­dák, a béresek, a napszámosok búzakoszorút fontak. A kertvárosi Melinda utca 59-ben, a kilencedik emeleten lakó nyugdíjas Pamuki Imre idén is búzakoszorúkat font, amikor aranyérésben volt a ga­bona. — Hajnalban megyek ki, még napfelkelte előtt, amikor kiválasztom a legszebb búza­szálakat, azt, amelyik legbüsz­kébben tartja a fejét, a koro­náját és az első bütyke felett a száron lemetszem. Az idei búza­szál nem valami jó volt, hisz megüszkösödött a sok esőtől, olyan gyenge lett, átlátszó, mintha a kukac járta volna ösz- sze. A balkonon legalább harminc csigaszerűen megfont, inkább a körtére emlékeztető koszorú so­rakozik, egyiket sem ette meg a Javítják a szakmai aránya. Ez jóval kedvezőbb a tröszti átlagnál de azt hi­szem, a megyeinél is jobb. — A Volán 12-es Vállalat­nál a szociális helyzet javí­tásán túl a foglalkoztatási po­litikán is változtattak. — Az üzemi demokrácia fó­rumrendszerét az elsők között alakítottuk ki. Azt szeretnénk elérni, hogy dolgozóink kötőd­jenek a munkahelyhez, szeres­sék vállalatunkat. Ezt a célt szolgálják üdülőink, üzem­egészségügyi hálózatunk. Most már fizikotherápiai, nőgyó­gyászati, fogászati, belgyógyá­szati rendelésünk, valamint laboratóriumunk is van. A pályaalkalmassági vizsgálatot is helyben végezzük el. Fog­lalkoztatási-politikánkat a gaz­daságosság irányítja. „Vatta- emberekre" nincs szükségünk. Most végezzük 1090 dolgozó munkájának, beosztásának fel­mérését. Célunk, hogy feltár­juk tartalékainkat. Ahhoz, hogy vállalatunk becsületes dolgozóinak mindent biztosí­tani tudjunk, nem engedhet­jük meg magunknak, hogy né­hányon azt se tudják, mi a munkájuk. Hogy a bértöme­get egy százalékkal emelni tudjuk, 1,6 százalékkal kell növelni az anyagmentes ter­melési értéket. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az elmondotta­kon túl, a munkásállomány­nál a szakmai összetételen kívánunk még javítani. Az oktatásokon, továbbképzése­doh, a penész pedig még zöl­den is illesztett össze, nem is egyet. Nem mind idei, sok az öt-tíz éves: legidősebb a zab­ból megformált koszorú. Jól tart­ják magukat a magasban. Fo­nás vagy kötés, ő így is, úgy is nevezi munkáját. Az öregektől tanulta a mezőn, amikor vége felé közeledett az aratás és a marokszedők a legszebb szárakat keresték meg, az olyanokat, melyek alig zi­zegtek, ha hajlították. Citrom vagy tűzsárgák voltak. Az el­sőt még tizenkét évesen fonta, hosszú időn át mindegyik a tisztaszoba mestergerendájára került fel és mintegy ösztönös vetőmag-kiválasztásként, a ve­tésre tartalékolt magok közé morzsolták, remélve, hogy gaz­dag és jó lesz az új termés is. Csuti I. összetételt ken felül itt jelentkezik leg­inkább az ésszerű munkaerő­zárlat. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Az ésszerű munkaerőzár­lat ellenére évente 3 száza­lékkal növekedni fog vállala­tunk létszáma. Ez tulajdonkép­pen tudatos munkaerő-gazdál­kodást jelent. A juhásznak valóban jól megy a dolga? Ha a Bara­nyában tevékenykedő mintegy kétszáz maszek és több mint ötven tsz-, illetve állami gazda­sági juhász fizetését nézzük: a. 60—80, de nem egy esetben a 100 000-et is eléri éves jövedel­mük -, akkor azt hinnénk, hogy arany az életük, könnyen gaz­dagodnak. Valójában a juhász sorsa leg­alább olyan mostoha, mint sok száz évvel ezelőtt. Emberovics János most 38 éves, 15 évesen lépett bojtár- szolgálatba, és hét év után sza­badult: az ősi mesterség elsa­játításához a szabadban, a majdnem rideg állattartás mel­lett ennyi tanuló- és egyben n unkaév is volt szükséges. — Most is tanulok — tartja a pécs—reménypusztai tsz dolgo­zója, aki ezer birkára, bárány­ra, anyajuhra ügyel. — Ha sza­badságot akarok, sose tudom egyben kivenni, mert alig talá­lok egy jó helyettest, egy be­ugró fiút, akit én fizetek ki. — Új fajták jönnek, új be­tegségekkel, új szokásokkal. Ek­kora nyájnak ki az orvosa? — Jómagam. Kapom az in­jekciókat a doktortól, tanácsot is melléje, de magam gyógyítok. Hogy mivel, hogyan ez titok: ezt egyikünk sem árulja el a másiknak, még idegennek sem. Én ismerem az összes állatot, éjjel a hangja alapján is felis­merem a legtöbbet, de az anyá­kat szinte egytől egyig. Olvasok szakkönyvet, még egyetemi jegyzetet is. A tudásomat há­rom juhászdinasztia utolsó öreg­jeitől szereztem. A mi csalá­dunk nem juhászkodott soha. A könyvírók is közénk járnak, hogy megtudják a tartás és ne­velés fortélyait. — Valóban elég kicsapni a nyájat, rájuk bízni a íegelést? — így sose híznak meg, csak bitangolnak, szélnek erednek, ellustulnak. A birka szereti, ha Magyar— algériai gazdasági tárgyalások Budapesten Hétfőn algériai gazdasági küldöttség érkezett Budapestre, Abdel Madjiz Aouchiche, lakás- és építésügyi miniszter, a ma­gyar—algériai gazdasági vegyes bizottság társelnöke vezetésével. A delegáció részt vesz a ve­gyesbizottsági tárgyalásokon, ahol a magyar küldöttséget Bi­ró József külkereskedelmi mi­niszter, a bizottság magyar társ­elnöke vezeti. Az algériai mi­niszter Abrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterrel a két ország közötti építésügyi együttműködésről tár­gyal. irányítják, ha hajtják, ebben se­gít a jó puli, az irányt jelző szamár, sőt a mindig elől kó­dorgó két kecske is. Leszántott tarlóra, a friss kelésre hajtok a legszívesebben harmat előtt, de nehéz kifogni, mert hamar el­dolgozzák. A legjobb egyébként a tiszta tarló, meg a vegyszere- zetlen legelő. Merek menni pil­langósra is, szakaszosan, hogy hozzászokjanak. Az a jó, ha hátukba süt a nap, így nem bó­biskolnak el, amúgyis össze­dugják a fejüket, tehát nagy meleget lehelnek. A gyapjúnak nem árt a fény, csak az eső ta­vasszal, nyírás előtt. Ha csuta- kosan vonulnak be a hodályba, akkor bemosódik, hullani kezd. — Mire kell ügyelni? — Inkább kinn egyék a silót, hogy a maradék ne keveredjen alájuk a hodályban, az beteg­ségeket okoz. Vizesen se tér­hetnek be, mert az is rohasztja a fekhelyüket. Télen is kiban­dukolunk, jobb az etetés néha a szabadban. — Mi okozza a legnagyobb örömet ebben a szakmában? — Először is a gyapjú, ta­valy is volt vagy 25 mázsa. Az elles felejthetetlen, akkor bá­báskodom, mindet világra segí­tem és nagyon nehéz az any­jánál tartani a kicsit, könnyen elkeverednek. Nyaldossák egy­mást, eltűnik a jellemző szaguk és egyik anya sem akarja visz- szafogadni őket. — ön örökké a szabadban van, szereti a természetet? — Ismerek madarakat, röptűk jelzi az időváltozást, figyelem Növénytermelési A jövő évi gabonáról volt szó, miközben az idei búzater­mést értékelték Mohácson, a Babarc—Bólyi Növénytermelési Rendszer által szervezett búza- termesztési tanácskozáson, melyre a rendszerhez tartozó mezőgazdasági üzemek küldték el szakembereiket Baranya, Tol­na, Somogy megyéből. A BBTR búzaátlagai szépek: Baranyában 51,6, Tolnában 48,3, Somogybán 40,26 mázsa hektáronként, de ez nem adhat a napot hogy bukik le és hall­gatom a rádió időjárásjelenté- seit. Egy biztos, ha reggel vi- háncolnak, magasba ugrálnak a bárányok, aznap eső zuhog. Bebújok óriási subámba, vagy a fóliasátram alá. Naponta vagy hetente járok haza, de néha 2—3 hónapig sem.- Miért hal ki a szakmájuk? — Ezt nem vállalja senki, ed­dig szinte minden fiatal meg­szökött, vagy csak megszedte magát. Egy még nagyon jól dol­gozik, a 32 éves Szajcsán Má­tyás Mohácson. Biztos később áttérnek a több műszakra, job­ban gépesítik az etetést, a trá­gyahordást, szakosodnak, hogy valaki maradjon az állattal. De a birka nem viseli el a sok gaz­dát. A természet viszontagsá­gai, az örökös e.lfoglaltság, éberség, a pár órás alvás el­riasztja a kezdőket. Magam fél­rehúzódó, csendes vagyok, ez megfelel a juhászkodáshoz. De ki akar félig-meddig remete, örökös mező- és erdőlakó len­ni, mégha kocsija és szép há­za is lesz rövid időn belül? Emberovics János Németiben lakik, háza gyönyörű, emeletes, összkomfortos, két fia gondolni sem akar apja foglalkozására, bár nem szégyellik azt. Jut idő néha a szomszédos faluban lé­vő szőlőjére is. Egyszer járt a tsz révén külföldön, most autót akar a Riga helyett. A juhász­kodással nem hagy fel, legfel­jebb nyugdíjasként, de akkor meg a saját birkáival fog tö­rődni. Csuti J. okot az elégedettségre, még ak­kor sem, ha a megyei átlagot 3—4 mázsával haladják meg. Nagy az átlagkülönbség, gyen­ge és jó adottságú tsz között, nemegyszer 20—25 mázsa, de azonos természeti, technikai adottságú, gyakran szomszédos üzemek között is a különbség 10—15 mázsa. Min kell változtatni, hogy az eltérések mérséklődjenek? Fel­tétlenül szükség van a techno­lógiai fegyelem szigorítására, így például sok múlik a jól elő­készített magyágyon, ami a jö­vendőbeli termés alapja. Mikor vetnek? Ez is egy sarkalatos kérdés és az időpont szinte faj­tánként változik: nagyok a ho­zamcsökkenések, mind a túlko- rai, mind a túlkései vetéseknél is. Nem mindegy, hogy a vető­gépet miként állítják be, de a legnagyobb emberi figyelem mellett is előfordulhat, hogy a gép mégsem vet tökéletesen. Hangsúlyozták, hogy a jövő az őszi vegyszerezésé és nitrogén- műtrágyát több alkalommal és kevesebbet szórjanak. Vizsgál­ják azt is, hogy a télvégi fej­trágyázás miért nem hoz sikere­ket. Több esetben bebizonyo­sodott, hogy a komplex fejtrá­gyázás eredményesebb, és jobb a 6—7 milliós csíraszám helyett mindössze 4—5 millióssal dol­gozni. Mit várnak a gazdaságok? Olyan tanácsadást, amiből meg­tudják, hogy fajtánként milyen technológiát, talajerő-utánpót­lást alkalmazzanak, és az egyes fajtáknak mi a legideálisabb vetésideje. Az ígéretek szerint a vetőmag ezentúl úgy érkezik, hogy feltüntetik pontos minő­ségét, a vele való bánásmódot. Két év múlva várhatóan meg­jelenik az olyan változat is, melynek nem pereg ki a szeme. Január 1-től, a BBTR nagyfo­gyasztó, így gyorsan jut alkat­részhez, és lehetőség nyílik a nagyobb teljesítményű kombáj­nok beszerzésére is. Az üzemektől várják, hogy ve­tőmagigényüket előre jelentsék be és a jó magért ne sajnálják a pénzt. Törekedjenek a korai érésű gabonafajták termesztésé­re: ezek még idén is átlag két mázsával többet hoztak az egyéb érésűnél. Jugoszláv szu­per-elit magvakból az igényeket nehezen tudják kielégíteni, mi­vel az AGROIMPEX megrende­lése csak ezen a nyáron érkezett meg a jugoszláv növényneme­sítő partnerhez. Cs. J. Intézkedések a Balaton vízvédelmére Elsősorban a túlburjánzó al­gák, s más környezeti szennye­zések veszélyeztetik a Balaton vízét — mondotta Máté Fe­renc, a Tihanyi Biológiai Kutató- intézet igazgatóhelyettese, a Hazafias Népfront és a Magyar Tudományos Akadémia tudo­mánypolitikai klubjának, vasár­nap Tihanyban befejeződött tanácskozásán. Máté Ferenc hangsúlyozta, hogy az utóbbi években hozott központi intézkedéseknek, min­denekelőtt az 1976-os minisz­tertanácsi határozatnak már ér­zékelhetően kedvező a hatásuk. Keszthelyen például gyorsított ütemben folyik a szennyvíztisz­tító építése, s az ugyancsak ké­szülő zalai tisztítómű a húskom­binát hulladékait is kiszűri majd. örvendetes, hogy Buda­pesten a vízitervnél hozzálát­tak a kis-balatoni víztározó ki­viteli terveinek kimunkálásához. A tározó kiszűri majd a Zala vízével érkező biológiai szeny- nyeződések. nagy részét, ugyan­akkor vizet ad majd a kiszára­dó félben lévő kis-balatoni ter­mészetvédelmi területnek. Egy régi szokás, szórakozásból Búzakoszorú-fonás Roszprim Nándor Nagyszerű kereset, örökös elfoglaltság Juhászélei, ma Ha reggel ugrálnak a bárányok, aznap eső zuhog A régi tudás mellé szakkönyv, egyetemi jegyzet

Next

/
Thumbnails
Contents