Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-19 / 259. szám
A cselekvés várat magára Az MSZMP KB 1977 októberi határozata ismételten felhívta a figyelmet a termelési szerkezet korszerűsítésére és a gazdaságtalan export visszaszorítására. A kormány, az illetékes minisztériumok intézkedési terveket dolgoztak ki a határozat végrehajtására. Korai lenne ezeket értékelni, mert az ilyen feladatokat nem lehet kampányszerűen megoldani. Arra a kérdésre kell választ keresni, kialakult-e már olyan módszer, követelményrendszer, amellyel a termékek gazdaságossági sorrendjét megnyugtatóan meg lehet határozni, létrejött-e olyan érdekeltségi és ösztönzési rendszer, amely a vállalatokat a gazdaságtalan exporttermelés megszüntetésére készteti? Hazánkban az 1950-es évek derekától végeznek gazdaságossági számításokat. Sok fajta gazdaságossági mutatót dolgoztak már ki és használnak, de nincs olyan, amely a termékszintű gazdaságosság megbízható mérésére és vállalatok közötti összehasonlítására alkalmas. Az export gazdaságosságára — az adott keretek között — szinte tetszés szerinti sorrend állítható fel, mert a vámotoknak az általános költségeik felosztásában nagy szabadságuk van. Ez óhatatlanul felveti annak lehetőségét, hogy a vállalatok konzerválják a gyártmányszerkezetet, megvédjék egyes termékeik „gazdaságosságát”. A vállalatok legfontosabb gazdasági mutatója a jövedelmezőség. Ha az adott termék- és exportszerkezet nyereséget biztosít, nem fűződik különösebb érdek a kevésbé jól fizető, vagy gazdaságilag előállítható termékek felkutatására, még kevésbé gyártásuk megszüntetésére. Több okból sem. Amíg az eladók piaca érvényesül a népgazdaságban, addig majd minden iránt van és lesz kereslet. A gazdaságtalan termelés megszüntetése ellen gyakori érv a vállalatok „ellátási felelőssége". A gazdaságtalanul gyártott cikkekre is van belföldi szükséglet, az ilyen termékeket a hazai gyártás megszűnését követően importálni kellene. Igen ám, de ehhez devizára van szükség, s emellett zökkenőmentesen kell átállni az importra. Egyik sem egyszerű. Közismert, hogy időben mindig van különbség a gyártás megszüntetése és az import között, és ez gyakran átmeneti áruhiányt okoz, ami jó érvnek tűnhet a meglevő termelési szerkezet védelmében. De az sem kétséges, hogy adott külgazdasági egyensúlyi helyzetünkben a pótlólagos import nagy teher. A gazdaságtalan export visszaszorítását — akarva- akaratlanul — az export ösztönzése, az állami visszatérítés is akadályozza, lassítja. Ezért a jövőben a gazdaságirányításnak arra kell törekednie, hogy a szakágazati állami visszatérítés ne nyújtson ösztönzést a gazdaságtalan exportnak. A legkirívóbb gazdaságta- lanság esetén nem szabad visszariadni az exporttilalomtól sem. Erre azonban csak akkor van mód, ha a visz- szaszorítással új exportlehetőségek is keletkeznek. Világszínvonalat képviselő mészüzem kivitelezésére vonultak fel Beremenden a Lengyelországból érkezett szakemberek. A Polimex-Ceko nevű varsói céggel az idei budapesti Nemzetközi Vásáron kötött szerződést a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat, valamint a cement- és mészművek azzal a céllal, hogy az elavult régi gyárat egymilliárd forint értékű modern üzem váltsa fel. Tanulmányúti tapasztalatok alapján bízták meg a lengyel céget, amelyet alkalmasnak találtak korszerű, gazdaságosan üzemeltethető és környezetvédelmi előírásokat is figyelembe vevő technológia szállítására. A mész- mű tervezését, kivitelezését a lengyel építőipari és szerelő- ipari vállalatok végzik. A beA kivitelező lengyel eég megkezdte a felvonulást Felelőssegerzet es igényesség megyei tárlat Október 9-ig látható a Színház téren Baranya A képzőművészeti világhét pécsi megnyitóeseményeként nyílt meg vasárnap délelőtt ünnepélyesen a Baranya megyei Tárlat. 47 pécsi és baranyai kiállító művész mintegy száz legkülönbözőbb stílusú, műfajú, technikájú képzőművészeti és iparművészeti alkotása látható október 9-ig a Színház téri kiállítóteremben. Az esemény iránt a szokottnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott; a közönség soraiban számos alkotó- művészt láthattunk; sokan eljöttek a megye és a megye- székhely párt- és állami vezetői, valamint a művészeti és a kulturális élet irányítói közül is. A megnyitó légkörében és utána a tárlat megtekintésekor is, az emberek egymással való beszélgetésében volt valami, a szokásostól eltérő, meghitt öröm. Ez nyilvánvalóan a megyei tárlatok hagyományőrzéséből, folytonosságának mostani, reprezentatív megnyilvánulásából is adódott. A korábban hosszabb időn át, évente-két- évente megrendezett megyei tárlatok sora ugyanis utóbb néhány éve megszakadt Most dicséretes módon új életre keltették, a látogatók gyönyörűségére és az alkotók hasznára, épülésére. Erről is megemlékezett szép és gondolatokat ébresztő megnyitó beszédében Csorba Győző költő, aki e megyei kollektív táriatműveit egymást kö-. vető dallamokhoz hasonlította, amelyek mindenben elütnek ugyan, mégis végül a nézőben igenis összeállhatnak harmóniává. A kiállítás fontos információ lyozta a szónok, kiemelve a tárlat komolyságát, felelősségérzetét, vidékiességtől mentes igényességét és külön a kísérletezés bátorságát — nemcsak a fiatal művészeknél. Utalt Pécs 30-35 évvel ezelőtti élénk művészeti életének hagyományaira, amiket a művészeti ágak között, az alkotó munka mindennapjaiban is üdvös lenne föleleveníteni. A tárlatot e szavak kíséretében nyitotta meg: „Tisztelegjünk művészeink segítőkészsége előtt, köszönjük meg ennek a dicséretesen új életre keltett rendezvénysorozatnak keretében bemutatott műveiket, közeledjünk hozzájuk érzékenyen, nyitott szívvel, s kicsit legyünk büszkék is rá, hogy ennyire gazdagok vagyunk”. W. E. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Gyenes Andrásnál Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára hétfőn megbeszélést folytatott az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának Henry Winston elnök vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A hatalmasra kinagyított Jelenkor példány előtt ifj. Kőmíves Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze áll, és Pál József Akár egy régi péküzletben című versét szavalja. A stúdió ajtaja kulcsra zárva, fölötte világlik a tábla: „Csend! Adás”. Elhangzik az utolsó szó is, a körben ülők tapsolnak. Az operatőrök arcán feloldódik a feszültség... Két napon keresztül folytak a Jubileum című irodalmi műsor felvételei a Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában. A Jelenkor első példányának megjelenése óta húsz év telt el, s ebből az alkalomból ültek kamerák elé a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat köréhez tartozó írók, költők. Ha mindenki itt lett volna a felvételen azok közül, akik valaha munkatársai voltak a Jelenkornak, minden bizonnyal szűk lett volna a hely. Ezért döntött a szerkesztő-műsorvezető, Füzes János a Pécshez máig hű maradt alkotók bemutatása mellett. Tizennégy portrét — villanásnyi portrét — láthatnak október 11-én este a nézők. — Akkor is megcsináltam volna ezt a műsort, ha nem jubilál a Jelenkor — mondja Wiedermann Károly rendező. — Az írók zömét korábban ismertem már, de arra csak most jutott időm, hogy a lap arról, milyen Pécs-Baranya képzőművészeti és iparművészeti ügye; milyen művek születtek. Az alkotók számára pedig megtermékenyítő erejű tapasztalat- csere ez a megyei gyűjteményes tárlat. Atmoszférája van ennek a kiállításnak, s ami ezt az atmoszférát megteremti, külön is szóra érdemes, hangsúsok-sok évfolyamát átlapozzam. Nagyon jó volt újra felfedezni a régebbi írásokat; mint rendező a továbbiakban igyekszem majd meríteni belőlük. A vasárnap és hétfőn fölvett műsor kerete tulajdonképpen egy irodalmi est: néhány szóban ismertetik az alkotók életrajzát, majd a színház művészei verseket, prózai részleteket olvasnak fel. Közreműködnek amatőrök is: Csirke Erzsébet és Tamási Éva pécsi költők megzenésített verseit adja elő. v Wiedermann Károly céljai és reményei túlnőnek a sikeres műsorkészítésen. — Mi, televíziósok, nagyon szeretnénk, ha erősödne a kapcsolat a pécsi írók és közöttünk — mondta a tegnapi felvétel szünetében. — Semmiképpen sem volna jó a provincializmus hibájába esni; a Jelenkorról készített műsor az egész országhoz kell hogy szóljon. Ideje, hogy megismerkedjenek az irodalombarátok személyesen is ennek a színvonalas lapnak a munkatársaival. És ha a fárasztó felvétel közben időnként a mi munkánkra is figyelnek, hó a kapcsolat nem szűnik meg közöttünk a műsor elkészülése után, az ^valamennyiünk számára hasznos lesz. H. J. rendezések szállításában több ország is közreműködik. A Magyarországon újszerű mész- üzembe többek között svájci licensz alapján készített Maerz típusú iker aknakemencét építenek be. Évente 140 000 tonna darabos meszet, 108 000 tonna mészhidrátot és 64 000 tonna mészkőlisztet állítanak majd elő, 110—120 fős létszámmal. A változásra jellemző, hogy most 140 dolgozója van a mészüzemnek, az évi termelés 90 000 tonna darabos mész, 33 000 tonna mészhidrát, 40 ezer tonna mészkőliszt. A környezet is „fellélegzik", ha nyugdíjazzák a régi üzemet. A beruházásból ugyanis 40 millió szolgál környezetvédelmi célokat, hogy tisztább legyen Beremenden a levegő. A BCM már átadta a közművesített építési területet, ahol a lengyel munkások első csoportja hozzálátott a felvonuláshoz, berendezkedéshez. Ez év végén százan, később négyszázan dolgoznak a helyszínen. A tervek szerint a szerelést 1980-ban befejezik, 1981-ben indulhat a próbaüzemelés. Hné Televíziós műsor a Jelenkorról Villanások a Pécsett élő alkotókról Látogatók a Színház téri kiállitóteremben megnyílt Baranya megyei tárlaton Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 259. szám 1978. szeptember 19., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Huszadik évforduló Korszerű mészüzem épül Beremendei
