Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-18 / 258. szám
I Mi újság Csokonyavisontán? kért 100—200 ezer forintot kell leszurkolni, a kapitálisokért még többet. Bizony, nem olcsó mulatság nekik az itteni vadászat, főleg ha figyelembe vesszük: érdemes odafigyelni a célratartásnál és a tüzelésnél. Ugyanis az elhibázott lövésért is kemény valutában kell fizetniük, akár mellétrafálnak, akár találnak, ám mégis elmenekül a sebzett Szép, napsütéses idő, délelőtt kilenc óra. Már vagy hetvenen kértek bebocsátást a für. dőbe, köztük jugoszlóvok, néme. tek. A fürdő — karácsony, újév és az őszi—téli idényben, hétfő kivételével — egész éven át nyitva tart. Mindjárt a bejáratnál tábla informál, a háború előtt fúrt kútból (a magyar— amerikai érdekeltségű MAORT kutatott itt olaj után) a kifolyócsőnél 75 Celsius fok hőmérsékletű víz buzog elő. Mégpedig alkalikus, enyhén konyhasós gyógyvíz, amely mint különleges alkotórészt, fluort és arzént is tartalmaz. Vajon tényleg olyan méssze van tőlünk Csokonyavisonta? Ezt tudakoltuk a gondnoknőtől, Bódi Sándornétól, aki mellesleg rendkívül tájékozott, nemcsak,a fürdő, de a község ügyeiről is, ami nem véletlen, hosszú éveken át dolgozott a csokonya- visontai tanácson, ma is tanácstag. — Nagyon szeretik a baranyaiak fürdőnket - mondja. — Különösen a bányászok. Sok a nyugdíjas bányász, akik áprilistól októberig itt fürdenek. De sok pécsinek, baranyainak vi- kendháza is van itt. Majd fantasztikus történeteket mesél a víz gyógyhatásáról a gondnoknő. — Van egy bácsi, aki tizenöt éve idejár Pécsről. Valamilyen Jani^Bácsi, megvan, Szabó Jani bácsi. Magával szokta hozni a citeráját is. Nagybeteg volt, s mindig mondogatja, ha nincs ez a víz, le kellett volna vágni a lábát. Már minden kórházat megjárt, de nem tudtak rajta segíteni. Ez a víz meggyógyította. Aztán a lakácsai állat- gondozó, aki valamilyen szörnyű bélbetegségben szenvedett. Ö is megjárt már minden kórházat. Végső mentsvárként mondták neki, menjen el a cso- konyavisontai fürdőbe. Ezzel a vízzel aztán kikúrálta magát Mert isszák is ezt a vizet. Bél- bántaimak ellen, epekőre, vesekőre, gyomorsavra nagyon jó. Viszik ballonszámra, akad aki lovaskocsival viszi. Állítólag a csirkéknek is jót tesz, nem kapnak betegséget. Bár nem vágunk hitetlen képet, a gondnoknő még megjegyzi, ha érzi, kicsit nyom az epéje, a hátán, ha rossz a közérzete, húz egyet a vízből és máris minden rendben. A forgalom számai mindenesetre azt tanúsítják, népszerű ez a kis gyógyfürdő. Augusztus végéig 77 ezer vendége volt, tavaly augusztus végén — tavaly jobb idényük volt - 87 ezer, egész évben 100 ezer. Házi statisztikát vezetnek, mennyi a külföldi, eszerint az idén 12 ezer jugoszláv vendég váltott jegyet a fürdőbe, de megfordultak itt osztrákok, németek is. Csokonyavisontán végül is az a nagy újság, hogy a fürdő változásoknak néz elébe. S most tekintsünk el a pénztárosnő szkeptikus megjegyzésétől — régi alkalmazott, sokszor hallotta már, így lesz, úgy lesz jövőre, aztán maradt minden a régiben. Tény, a SZOT munkavédelmi osztálya korábban úgy rendelkezett, bezáratja a fürdőt, ha nem hozzák rendbe. Tíz kabint már felújítottak, de a másik húsz valóban siralmas állapotban van. Jövő tavasszal a kabinsort lebontják, új kabinokat, Bruckner Szigfrid jóbarát Tv-film készül Lázár Ervin meséjéből Valahol a József Attila utca, a Nádor meg a pécsi szőlőhegyek háromszögében ismertük az író meg újságíró Lázár Ervint és ismerjük Lázár Ervint, az embert, aki csibészesen, heccelődőn, hanyagul, örömet hozó szép történeteket tudott kitalálni. Annyira, hogy az már irodalom volt. Csak le kellett írni. Valamiképpen ilyesforma az igazi író, aki tényleg igazi. Ezt beszélik a pesti Szabadság téri „nagyházban" is, a tévéközpontban, ahogy befejezték a Lázár Ervin-játék forgatását. Mert tévéfilm készül A hétfejű tündérből, megelevenedik a képernyőn Bruckner Szigfrid, aki „különben nagyon rendes, öreg oroszlán . ..” Most, a forgatás végén Bruckner Szigfrid kedvesengyermeteg hangon beszél, mert végül is ezt az utánozha- tatlanul kedves hangot ismeri az ország: Feleki Kamill hangját. Megkérdeztük tőle: — Milyen ember ez az oroszlánember, vagyis Bruckner Szigfrid? — Olyan, amilyennek a gyerekek elképzelik — felelte. — jóságos. Hiszen a gyerekszív fel sem tudja tételezni, hogy az oroszlán embereket tép szét. Lázár Ervin hisz a gyerekekben és nem hisz abban a közhelyben, hogy minden gyerek rossz. Ebben a darabban világos, hogy egy gyerek kis lelke eredendően jó, csakis a felnőttek vétke, hogy később rossz lesz. A színészcsapat többi tagja is így érzi ezt a mesét: Dayka Margit, Bálint András, Esztergályos Cecília, Márkus László. Lélektani tökéletesség és realitás van benne, amit az író kissé meglebegtet a' mese kellemes légkörében. Erre a lebegtetésre nagyon vigyázott Kat- kics Ilona is, aki az MTV Ifjúsági és Gyermekfőosztályán sok remek gyermekfilmet rendezett már. Tíz éve olvasta Lázár Ervin rr eséjét, de az akkori technika nem tette lehetővé a megfilmesítését, nagyon drága lett volna. Most, az elektronika segített. Azt mondja Katkics Ilona: — Maketteket építettünk, valóságos őserdőt, cirkuszt, kisvárost, még szavannát is. Aztán a technika abban is segített, hogy igen sok csodaelem legyen a filmen. — Mit olvasott ki a meséből, amit most a filmmel persze ki is akar fejezni? — Két ..emberi elemre” épül ez a történet: a barátságra és a fantáziára. A sajátos mese most hát képernyőn vár gyereket, felnőttet. Talán még az ősszel. F. D. A nyugdíjas bányászok Mekkája A vikendházsoron a baranyaiaknak is van üdülőjük A vadász ül hosszú, méla lesben. Csak éppen nem fel- ajzott nyilára, hanem csőre töltött golyóspuskájára vár vadat. Leginkább szarvast, mert erre emelik mostanában fegyverüket a baranyai, no meg az iderándult külföldi vadászok. Hiába, javában tart a bőgési időszak, amire egész évben várnak a puskás emberek. Barátság és fantázia új öltözőt építenek. Már készülnek a fedett fürdő tervei is, harkányi mintára: a barcsi TÖVÁL a jövő év végéig tető alá is hozná. Hogy mindebből lesz is valami, biztosítékát abban látják — a fürdő mostani gazdája, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat január elsejével egyesül a Dél-dunántúli Regionális Vízművel, a központ ezentúl nem Kaposvárott, hanem Siófokon lesz. Ezzel együtt talán több lesz a pénz is, legalábbis remélhetően több jut Csokonyavisontára. — Elterjedt a hír, lecsökkent a vízhozam, s ez valóban így van. Nyugtassa meg a baranyaiakat — kéri búcsúzóul Bódi Sándorné —, a fürdő szomszédságában fúrtak egy újabb kutat, bekötése folyamatban van. és műszeres vizsgálatot is készíttetünk, hogyan lehetne fokozni a vízhozamot. Miklósvári Zoltán Élet a kismedencében vad (ilyen esetekben például az állat értékének ötven százalékát). És a külhoni vadászok egyre csak jönnek, számuk évről évre nő. Mindegyikük szeme előtt lebeg a cél: elejteni a világcsúcsot jelentő trófeát. Pedig mi mindentől függ az, hogy hány pontos az agancs: színtől, formától, súlytól, gyöngyözéstől — összesen 14 tényezőtől, ennyit vesz figyelembe ugyanis a trófeavizsgáló bizottság. A szarvas elejtésének külön szertartása van. Nem elég a ravaszt meghúzni, a vadászetika mást is előír. A meglőtt, s kimúlt állat szájába utolsó falatként zöld ágat helyeznek, majd a sebbe gallyat mártanak, amit a vadász véresen kalapjába tűz és aznap visel. Huszonnégy óra múltán lemérik a trófeát, a vizsgáló- bizottság pontozza az agancsot. Ropognak a fegyverek, süvítenek a golyók a Bükktől a Gemencig, a Mecsektől az Északi-középhegységig. Szarvasbőgés van, az egyik legizgalmasabb, legszebb vadászat időszaka. Vadászok népesítik be az erdőket, gubbasztanak hajnalonként, esténként a magasleseken, fújják a bikahangöt utánzó bőgőkürtöt. S várnak. A kapitális szarvasra, a világrekorder trófeára. Ami nemcsak a vadásztörténetekben létezik. H. L. Vannak vagy öt-hatszázan. A 324 ezer hektáron gazdálkodó 42 baranyai vadásztársaság tagjai, s nyugatnémetek, osztrákok, svájciak. A megyében 1100—1200 szarvast lőnek ki az év végéig, köztük négyszáz golyóérett bikát, amelyeket csak szeDtember—októberben lehet puskavégre kapni. A négyszázból negyvenet külföldieknek tartagak fenn, akik jó pénzt fizetnek az elejtett trófeákért: a közepes méretűeHorváth László felvételei Szüreti csalogató Szekszárdra inden eddigit felülmúló, színvonalas, gazdag programmal készülnek a már 8. szekszárdi szüreti napokra Tolna megye meglepően szépülő, vonzóan fejlődő székhelyén. Az ízléses műsorfüzet tanúsága szerint már az elmúlt héten és most vasárnap megkezdődött a bő választékot kínáló események sorozata, képzőművészeti és népművészeti kiállításokkal. Szekszárd környékének második megújhodását éli a szőlőtermesztés, s ennek jelentős színfoltjai a szőlőkultúrával kapcsolatos rendezvények, köztük az 5. szekszárdi országos vörösbor-fesztivál, amelyen hazánk legnevesebb vörösbortermesztő vidékei mutatják be zamatos, illatos nedűiket. Eddig száznál több bormintát küldtek Szek- szórdrc. A rendezvények másik fő csoportja, Szekszárd és környéke haladó népművészeti szokásainak, megyebeli magyar és nemzetiségi ének, zene, tánckul- túrájónak a kidomborítására törekszik. A szeptember 23-án, szombaton kezdődő néptánc-fesztiválon Baranya, Fejér, Somogy, Zala, Tolna megyei, budapesti, kalocsai 11 táncegyüttes szerepel. Már pénteken kiállítás nyílik a szekszárdi szőlőtermesztés történetéről a megyei levéltárban, a TIT székházában nemzetközi díszmadár- és diszhalkiál- lítás, a Zrínyi utcai iskolában nemzetközi női kosór- labdatorna lesz. Szombaton nyílik meg a városi tanácsházán a Szüret '78 című, országos fotókiállítás amit a fotósok országos tanácskozása követ. fogatverseny, divat- ** bemutató, autós és gyalogos szüreti bálok egyaránt megtalálhatók a műsorban. Vasárnap, szeptember 24-én reggel nemzetközi sporthorqász-verseny kezdődik a sötétvölgyi új tónál, s ugyanakkor nép- művészeti és iparművészeti vásárt tartanak a város központjában, a Korzó téren. Az ország egyik leglátványosabb szüreti felvonulása vasárnap délután 15 órakor kezdődik a Mártírok terén menettánccal, szüreti jelenetekkel és népviseleti szépségversennyel. Újdonság, hogy most a megyében élő nemzetiségi művészeti csoportok, népi együttesek a korábbinál teljesebben bemutatják népművészetüket a felvonuláson is. Húszezernél több nézőre számítanak a felvonuláson, csaknem húsz idegenforgalmi csoport jelentkezett eddig a ritka népünnepélyre, köztük szovjet, francia, osztrák, svéd, svájci, s más országokbeli turistacsoportok. | ár szereplési lázban égnek a tónccso- portok, melyek tagjai tisztán művészetszeretetből, a legnagyobb örömmel vállalták közreműködésüket. A vendégsereg szüreten is részt vehet, bejelentés alapján, a helyi Aranyfürt tsz és a szakcsoport tanyáján főzik majd részükre kondé- rokban a szüreti pörköltet. Vasárnap gálaesttel, sa város önkiszolgáló nagy éttermében szüreti bállal fejeződik be az ünnepség. Ballabás László ■■■■ essze van Csoko- *■■■ nyavisonta, Barcson is túl, Somogyország- ban. Az ám, dehát Mekka is messze van, az igazhitű- ek mégis minden évben fel- kerekednek a világ minden részéről, még gyalog is elkutyagolnak a szent helyre. Sokan igy vannak a cso- konyavisontai hévizfürdővel. Híre ugyan nem vetekszik a zalakarosiéval vagy a harkányiéval, mégis, évente százezren áztatják magukat medencéiben, sokan esküdve vizére. Mi újság ősszel Csokonyavisontán? Váltsunk fürdőjegyet Fizetni kel! a mellélövésért is Szarva s- bőgés idején
