Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-18 / 258. szám

I Mi újság Csokonyavisontán? kért 100—200 ezer forintot kell leszurkolni, a kapitálisokért még többet. Bizony, nem ol­csó mulatság nekik az itteni vadászat, főleg ha figyelem­be vesszük: érdemes odafi­gyelni a célratartásnál és a tüzelésnél. Ugyanis az elhi­bázott lövésért is kemény va­lutában kell fizetniük, akár mellétrafálnak, akár találnak, ám mégis elmenekül a sebzett Szép, napsütéses idő, dél­előtt kilenc óra. Már vagy het­venen kértek bebocsátást a für. dőbe, köztük jugoszlóvok, néme. tek. A fürdő — karácsony, újév és az őszi—téli idényben, hétfő kivételével — egész éven át nyitva tart. Mindjárt a bejárat­nál tábla informál, a háború előtt fúrt kútból (a magyar— amerikai érdekeltségű MAORT kutatott itt olaj után) a kifolyó­csőnél 75 Celsius fok hőmérsék­letű víz buzog elő. Mégpedig alkalikus, enyhén konyhasós gyógyvíz, amely mint különleges alkotórészt, fluort és arzént is tartalmaz. Vajon tényleg olyan méssze van tőlünk Csokonyavisonta? Ezt tudakoltuk a gondnoknőtől, Bódi Sándornétól, aki mellesleg rendkívül tájékozott, nemcsak,a fürdő, de a község ügyeiről is, ami nem véletlen, hosszú éve­ken át dolgozott a csokonya- visontai tanácson, ma is ta­nácstag. — Nagyon szeretik a bara­nyaiak fürdőnket - mondja. — Különösen a bányászok. Sok a nyugdíjas bányász, akik április­tól októberig itt fürdenek. De sok pécsinek, baranyainak vi- kendháza is van itt. Majd fantasztikus története­ket mesél a víz gyógyhatásáról a gondnoknő. — Van egy bácsi, aki tizenöt éve idejár Pécsről. Valamilyen Jani^Bácsi, megvan, Szabó Jani bácsi. Magával szokta hozni a citeráját is. Nagybeteg volt, s mindig mondogatja, ha nincs ez a víz, le kellett volna vágni a lábát. Már minden kórházat megjárt, de nem tudtak rajta segíteni. Ez a víz meggyógyí­totta. Aztán a lakácsai állat- gondozó, aki valamilyen ször­nyű bélbetegségben szenvedett. Ö is megjárt már minden kór­házat. Végső mentsvárként mondták neki, menjen el a cso- konyavisontai fürdőbe. Ezzel a vízzel aztán kikúrálta magát Mert isszák is ezt a vizet. Bél- bántaimak ellen, epekőre, vesekőre, gyomorsavra nagyon jó. Viszik ballonszámra, akad aki lovaskocsival viszi. Állítólag a csirkéknek is jót tesz, nem kapnak betegséget. Bár nem vágunk hitetlen ké­pet, a gondnoknő még meg­jegyzi, ha érzi, kicsit nyom az epéje, a hátán, ha rossz a köz­érzete, húz egyet a vízből és máris minden rendben. A forgalom számai minden­esetre azt tanúsítják, népszerű ez a kis gyógyfürdő. Augusztus végéig 77 ezer vendége volt, tavaly augusztus végén — ta­valy jobb idényük volt - 87 ezer, egész évben 100 ezer. Há­zi statisztikát vezetnek, mennyi a külföldi, eszerint az idén 12 ezer jugoszláv vendég váltott jegyet a fürdőbe, de megfordul­tak itt osztrákok, németek is. Csokonyavisontán végül is az a nagy újság, hogy a fürdő vál­tozásoknak néz elébe. S most tekintsünk el a pénztárosnő szkeptikus megjegyzésétől — ré­gi alkalmazott, sokszor hallotta már, így lesz, úgy lesz jövőre, aztán maradt minden a régi­ben. Tény, a SZOT munkavé­delmi osztálya korábban úgy rendelkezett, bezáratja a fürdőt, ha nem hozzák rendbe. Tíz ka­bint már felújítottak, de a másik húsz valóban siralmas állapot­ban van. Jövő tavasszal a ka­binsort lebontják, új kabinokat, Bruckner Szigfrid jóbarát Tv-film készül Lázár Ervin meséjéből Valahol a József Attila utca, a Nádor meg a pécsi szőlőhe­gyek háromszögében ismertük az író meg újságíró Lázár Er­vint és ismerjük Lázár Ervint, az embert, aki csibészesen, heccelődőn, hanyagul, örömet hozó szép történeteket tudott kitalálni. Annyira, hogy az már irodalom volt. Csak le kellett írni. Valamiképpen ilyesforma az igazi író, aki tényleg igazi. Ezt beszélik a pesti Szabadság téri „nagyházban" is, a tévé­központban, ahogy befejezték a Lázár Ervin-játék forgatását. Mert tévéfilm készül A hétfejű tündérből, megelevenedik a képernyőn Bruckner Szigfrid, aki „különben nagyon rendes, öreg oroszlán . ..” Most, a forgatás végén Bruckner Szigfrid kedvesen­gyermeteg hangon beszél, mert végül is ezt az utánozha- tatlanul kedves hangot ismeri az ország: Feleki Kamill hang­ját. Megkérdeztük tőle: — Milyen ember ez az orosz­lánember, vagyis Bruckner Szigfrid? — Olyan, amilyennek a gyerekek elképzelik — felelte. — jóságos. Hiszen a gyerek­szív fel sem tudja tételezni, hogy az oroszlán embereket tép szét. Lázár Ervin hisz a gyerekekben és nem hisz ab­ban a közhelyben, hogy min­den gyerek rossz. Ebben a da­rabban világos, hogy egy gye­rek kis lelke eredendően jó, csakis a felnőttek vétke, hogy később rossz lesz. A színészcsapat többi tagja is így érzi ezt a mesét: Dayka Margit, Bálint András, Eszter­gályos Cecília, Márkus László. Lélektani tökéletesség és reali­tás van benne, amit az író kis­sé meglebegtet a' mese kelle­mes légkörében. Erre a lebeg­tetésre nagyon vigyázott Kat- kics Ilona is, aki az MTV Ifjú­sági és Gyermekfőosztályán sok remek gyermekfilmet rendezett már. Tíz éve olvasta Lázár Ervin rr eséjét, de az akkori technika nem tette lehetővé a megfil­mesítését, nagyon drága lett volna. Most, az elektronika se­gített. Azt mondja Katkics Ilo­na: — Maketteket építettünk, valóságos őserdőt, cirkuszt, kis­várost, még szavannát is. Az­tán a technika abban is segí­tett, hogy igen sok csodaelem legyen a filmen. — Mit olvasott ki a meséből, amit most a filmmel persze ki is akar fejezni? — Két ..emberi elemre” épül ez a történet: a barátságra és a fantáziára. A sajátos mese most hát képernyőn vár gyereket, felnőt­tet. Talán még az ősszel. F. D. A nyugdíjas bányászok Mekkája A vikendházsoron a baranyaiaknak is van üdülőjük A vadász ül hosszú, méla lesben. Csak éppen nem fel- ajzott nyilára, hanem csőre töltött golyóspuskájára vár va­dat. Leginkább szarvast, mert erre emelik mostanában fegy­verüket a baranyai, no meg az iderándult külföldi vadá­szok. Hiába, javában tart a bőgési időszak, amire egész évben várnak a puskás em­berek. Barátság és fantázia új öltözőt építenek. Már ké­szülnek a fedett fürdő tervei is, harkányi mintára: a barcsi TÖVÁL a jövő év végéig tető alá is hozná. Hogy mindebből lesz is valami, biztosítékát ab­ban látják — a fürdő mostani gazdája, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat január elsejével egyesül a Dél-dunán­túli Regionális Vízművel, a köz­pont ezentúl nem Kaposvárott, hanem Siófokon lesz. Ezzel együtt talán több lesz a pénz is, legalábbis remélhetően több jut Csokonyavisontára. — Elterjedt a hír, lecsökkent a vízhozam, s ez valóban így van. Nyugtassa meg a bara­nyaiakat — kéri búcsúzóul Bódi Sándorné —, a fürdő szomszéd­ságában fúrtak egy újabb kutat, bekötése folyamatban van. és műszeres vizsgálatot is készítte­tünk, hogyan lehetne fokozni a vízhozamot. Miklósvári Zoltán Élet a kismedencében vad (ilyen esetekben például az állat értékének ötven szá­zalékát). És a külhoni vadá­szok egyre csak jönnek, szá­muk évről évre nő. Mindegyi­kük szeme előtt lebeg a cél: elejteni a világcsúcsot jelen­tő trófeát. Pedig mi minden­től függ az, hogy hány pon­tos az agancs: színtől, for­mától, súlytól, gyöngyözéstől — összesen 14 tényezőtől, ennyit vesz figyelembe ugyan­is a trófeavizsgáló bizottság. A szarvas elejtésének külön szertartása van. Nem elég a ravaszt meghúzni, a vadász­etika mást is előír. A meglőtt, s kimúlt állat szájába utolsó falatként zöld ágat helyez­nek, majd a sebbe gallyat mártanak, amit a vadász vé­resen kalapjába tűz és aznap visel. Huszonnégy óra múltán lemérik a trófeát, a vizsgáló- bizottság pontozza az agan­csot. Ropognak a fegyverek, sü­vítenek a golyók a Bükktől a Gemencig, a Mecsektől az Északi-középhegységig. Szarvasbőgés van, az egyik legizgalmasabb, legszebb va­dászat időszaka. Vadászok né­pesítik be az erdőket, gub­basztanak hajnalonként, es­ténként a magasleseken, fúj­ják a bikahangöt utánzó bő­gőkürtöt. S várnak. A kapi­tális szarvasra, a világrekorder trófeára. Ami nemcsak a va­dásztörténetekben létezik. H. L. Vannak vagy öt-hatszázan. A 324 ezer hektáron gazdál­kodó 42 baranyai vadásztár­saság tagjai, s nyugatnéme­tek, osztrákok, svájciak. A megyében 1100—1200 szarvast lőnek ki az év vé­géig, köztük négyszáz golyó­érett bikát, amelyeket csak szeDtember—októberben lehet puskavégre kapni. A négy­százból negyvenet külföldiek­nek tartagak fenn, akik jó pénzt fizetnek az elejtett tró­feákért: a közepes méretűe­Horváth László felvételei Szüreti csalogató Szekszárdra inden eddigit felül­múló, színvonalas, gazdag programmal ké­szülnek a már 8. szekszárdi szüreti napokra Tolna me­gye meglepően szépülő, vonzóan fejlődő székhelyén. Az ízléses műsorfüzet ta­núsága szerint már az el­múlt héten és most vasár­nap megkezdődött a bő vá­lasztékot kínáló események sorozata, képzőművészeti és népművészeti kiállítások­kal. Szekszárd környékének második megújhodását éli a szőlőtermesztés, s ennek jelentős színfoltjai a szőlő­kultúrával kapcsolatos ren­dezvények, köztük az 5. szekszárdi országos vörös­bor-fesztivál, amelyen ha­zánk legnevesebb vörösbor­termesztő vidékei mutatják be zamatos, illatos nedűi­ket. Eddig száznál több bormintát küldtek Szek- szórdrc. A rendezvények másik fő csoportja, Szekszárd és környéke haladó népmű­vészeti szokásainak, me­gyebeli magyar és nemze­tiségi ének, zene, tánckul- túrájónak a kidomborítá­sára törekszik. A szeptember 23-án, szombaton kezdődő nép­tánc-fesztiválon Baranya, Fejér, Somogy, Zala, Tolna megyei, budapesti, ka­locsai 11 táncegyüttes sze­repel. Már pénteken kiállí­tás nyílik a szekszárdi sző­lőtermesztés történetéről a megyei levéltárban, a TIT székházában nemzetközi díszmadár- és diszhalkiál- lítás, a Zrínyi utcai iskolá­ban nemzetközi női kosór- labdatorna lesz. Szombaton nyílik meg a városi tanács­házán a Szüret '78 című, országos fotókiállítás amit a fotósok országos tanács­kozása követ. fogatverseny, divat- ** bemutató, autós és gyalogos szüreti bálok egy­aránt megtalálhatók a mű­sorban. Vasárnap, szeptem­ber 24-én reggel nemzet­közi sporthorqász-verseny kezdődik a sötétvölgyi új tónál, s ugyanakkor nép- művészeti és iparművésze­ti vásárt tartanak a város központjában, a Korzó té­ren. Az ország egyik leglát­ványosabb szüreti felvonu­lása vasárnap délután 15 órakor kezdődik a Mártírok terén menettánccal, szü­reti jelenetekkel és népvi­seleti szépségversennyel. Újdonság, hogy most a me­gyében élő nemzetiségi művészeti csoportok, népi együttesek a korábbinál teljesebben bemutatják népművészetüket a felvonu­láson is. Húszezernél több nézőre számítanak a felvonuláson, csaknem húsz idegenforgal­mi csoport jelentkezett ed­dig a ritka népünnepélyre, köztük szovjet, francia, osztrák, svéd, svájci, s más országokbeli turistacsopor­tok. | ár szereplési lázban égnek a tónccso- portok, melyek tagjai tisz­tán művészetszeretetből, a legnagyobb örömmel vál­lalták közreműködésüket. A vendégsereg szüreten is részt vehet, bejelentés alap­ján, a helyi Aranyfürt tsz és a szakcsoport tanyáján főzik majd részükre kondé- rokban a szüreti pörköltet. Vasárnap gálaesttel, sa város önkiszolgáló nagy ét­termében szüreti bállal fe­jeződik be az ünnepség. Ballabás László ■■■■ essze van Csoko- *■■■ nyavisonta, Bar­cson is túl, Somogyország- ban. Az ám, dehát Mekka is messze van, az igazhitű- ek mégis minden évben fel- kerekednek a világ minden részéről, még gyalog is el­kutyagolnak a szent helyre. Sokan igy vannak a cso- konyavisontai hévizfürdővel. Híre ugyan nem vetekszik a zalakarosiéval vagy a harkányiéval, mégis, évente százezren áztatják magukat medencéiben, sokan esküd­ve vizére. Mi újság ősszel Csokonyavisontán? Váltsunk fürdőjegyet Fizetni kel! a mellélövésért is Szarva s- bőgés idején

Next

/
Thumbnails
Contents