Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-15 / 255. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 15., péntek Ünnepélyes megnyitó Komlón Megkezdődtek az ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette Baranya me­gyében az ifjúmunkás és szak­munkás napok egy hónapon át tartó rendezvénysorozata. Tegnap délután 14 órakor a komlói 501-es Szakmunkáskép­ző Intézetben Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük az ország 9 szocia­lista városának ifjúsági veze­tő küldötteit, akik ez alka­lommal Komlón tartják ta­pasztalatcserékkel egybekö­tött tanácskozásukat. A megyei rendezvény kere­tében nyitotta meg Bóna Er­nőné a szakmunkásképző in­tézetben rendezett pályavá­lasztási kiállítást, ahol a fia­talok és tanáraik 11 szakmát képviselő, ismertető alkotásait mutatják be. A szocialista városok ifjú­sági vezetőinek küldöttei este Sikondán Komló párt- és ál­lami vezetőivel — közöttük Callusz Józsefiéi, a városi pártbizottság első titkárával és Morber János tanácselnök­kel találkoztak. Marxizmus— leninizmus tanszékvezető­értekezlet Szerdán és csütörtökön or­szágos tanévnyitó értekezletet tartottak az egyetemek és fő­iskolák marxizmus—leninizmus tanszékvezetői Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. Az Oktatási Minisztérium marxiz­mus—leninizmus oktatási fő­osztályának rendezésében tar­tott értekezleten Óvári Miklós, oz MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára a XI. kong­resszus határozata és a Köz­ponti Bizottság 1978 áprilisi határozata végrehajtásának feladatairól tájékoztatta a tan­évnyitó értekezlet résztvevőit. Hetényi István országos terv­hivatali államtitkár hazánk időszerű gazdaságpolitikai kér­déseiről, Kahulits László, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője az 1978/79-es tanév feladatairól tartott elő­adást. Óvári Miklós Kelemen Fe­renc főigazgató társaságában megtekintette a 10 napja avatott főiskola diákotthonát és oktatási épületét is. Értékelés az elmúlt esztendőről Tanévnyitó ünnepély a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Az Interrádió elnökének nyilatkozata Összehangolt műsor­politika, közös célok A regionális rádiózásnak jövője van Nagyban függ egy tanácsko­zás sikerétől az is, hogy meny­nyire nyit nekünk ablakot a nagyvilágra a rádió, vagy ho­gyan ismeri meg hazánkat a külvilág. Az OIRT Rádió Prog­rambizottságának háromnapos, tegnap befejeződött tanácsko­zása eredményes volt, a tapasz­talatok cseréjét és a jövőbeni együttműködést illetően is. Töb­bek között ezeket a gondolato­kat fogalmazta meg Jan Risko, a Csehszlovák Rádió vezérigaz­gatója, a programbizottság so­ros elnöke.- Milyen főbb kérdésekben 1980-ra egységes orvosképzés Jelentős tudományos eredmények A * Pécsi Orvostudományi Egyetemen is megkezdődött az 1978/79-es tanév. Az évnyitó ün­nepélyt tegnap délután tartot­ták az egyetem aulájában. Dr. Jobst Kázmér rektorhe­lyettes köszöntötte a vendége­ket, oktatókat és hallgatókat, majd dr. Tigyi József akadémi­kus, az egyetem rektora mon­dott beszédet, amelyet az el­múlt tanév értékelésével kez­dett- Megemlékezett a NOSZF 60. évfordulóján rendezett egye­temi ünnepségekről, tudomá­nyos ülésekről, amelynek során az intézményben folyó kutató­munka eredményei kaptak fó­rumot. Elmondta, hogy az ok­tató-nevelő munka fő feladata az elmúlt évben a tartalmi el­mélyítés és a hallgatóság esz­mei-politikai nevelésének erősí­tése volt. Ennek a szellemében rendeztek sikeres pedagógiai továbbképző tanfolyamot. Az 1972-ben megindított ok­tatási reform kiértékelése és ta­pasztalatainak országos hasz­nosítása folyik. Az Egészségügyi Minisztériumnak az a törekvé­se, hogy 1980-ra az egész or­szágban egységes orvosképzé­si rendszert léptessen életbe. Ez az egységes képzési rend­szer az 1. és 2. évre vonatkozó­an már majdnem teljesen ki­alakult, és igen jelentős mér­tékben épített a pécsi tapaszta­latokra. A 3—6, év programját várhatóan 1979 tavaszán öntik végleges formába — mondta a rektor, majd az oktatástechni­kai csoport munkájáról beszélt. A csoport a színes „videotape" rendszer segítségével számos oktatófilmet, továbbá 15 okta­tási programot készített. Az orvosegyetem jelentős sze­repet vállalt a Bányaegészség­ügyi és Bányászati Ergonómiai Bizottság munkájában. Különö­sen a Kórélettani Intézet tett je­lentős erőfeszítéseket a bánya- egészségügy érdekében, első­sorban a szilikózis-probléma tu­dományos vizsgálatának irányí­tásával. Jelentős kutatások foly­nak a klinikákon, és mind sike­resebben kapcsolódnak be az egyetem tudományos életébe a más megyében működő okta­tó kórházak is. Jóllehet a devi­zaválság miatt az egyetem mű­szerellátása nem mentes a gon­doktól, az elmúlt évben sike­rült beszerezni egy JEOL japán elektronmikroszkópot, amelynek segítségével — és az egyetemen belüli tudományos együttműkö­dés fokozásával — a kutatók szép eredményeket érhetnek el. Dr. Tigyi József elmondta, hogy az egyetemi klinikák 1300 beteg­ágyának mintegy ötven százalé­kával részt vesznek a város és Baranya megye betegellátásá­ban. A fokozott feladatok szük­ségessé teszik egy új, 500 ágyas klinikai tömb felépítését, ami a VI. ötéves tervben várható. Üj elhelyezést kap a közeljövőben a gyógyszertár, a nyelvi lektorá­tus, a marxizmus-leninizmus in­tézet és a számítástechnikai csoport. Elköltözik a Tudomány- egyetem épületéből a Honvéd utcába az Élettani és a Biofizi­kai Intézet részlege is. Ez év áp­rilisában új óvodát, júliusban tornacsarnokot és sportpályát avattak az egyetemen, A rektor végezetül személyi kérdésekről számolt be. Az el­múlt hónapokban intézetvezető egyetemi tanári kinevezést ka­pott dr. Kovács Sándor és dr. Grastyán Endre, tanszékve­zetői megbízást dr. Vereczkey Lajos docens. Egyetemi tanárrá nevezték ki dr. Nidetzky Antal docenst. A rektori beszédet követően esküt, illetve fogadalmat tettek az új elsőévesek. H. J. Mindenki is kofája Eredmények, tennivalók A harmadik tanévhez érke­zett a Mindenki Iskolája. Ba­ranyában két évvel ezelőtt há­romszázan jelentkeztek és 259- en vizsgáztak a hetedik, il­letve a nyolcadik osztály anya­gából. Tavaly már ötszáznál többen iratkoztok be és vizs­gáztak. A mozgalom tehát egyre jobban teljesíti fel­adatát, egyre többen érzik a tanulás szükségességét és él­nek a lehetőséggel. Ennek ellenére ezek az adó­tok még mindig nem kielégí- tőek, hiszen a megye 206 921 aktív dolgozója közül még mindig csak 47 százalék fe­jezte be a nyolcadik általá­nost. A dolgozók általános iskoláját is figyelembe véve Baranyában, évente 1500-an járnak a különböző osztá­lyokba, de számuk évről évre újra is termelődik. A megyében a tanács és a szakszervezet közösen szer­vezi a Mindenki Iskolája moz­galmat, bevonva a Dolgozók Általános Iskoláját, amely az Országos Pedagógiai Intézet bázisiskolája is. Körlevelet küldtek az üzemek igazgatói­nak, szóvá tették a feladatot a szakszervezeti bizalmiak ér­tekezletén, a szakszervezeti tanfolyamokon, meghirdették az üzemi és a megyei sajtó­ban és a népművelési tanács­adó felnőttoktatási stúdiója is segítséget nyújtott a szerve­zésben. Idén a megye öt városában rendeztek be konzultációs köz­pontokat, de a nagyobb üze­mekben külön is: így az Érc- bányászati Vállalatnál, a Me­cseki Szénbányáknál és a Bá­tyi Mezőgazdasági Kombi­nátban. Az igények szerint hetente több alkalommal is tartanak megbeszéléseket a nevelők. A konzultációs köz­pontok célja egyrészt az osz­tályozó vizsgára való felkészí­tés. Teszik ezt 80—160 órá­ban. Feladataik közé tartozik a szakmunkások középiskolai felkészítése, segítségnyújtás a Dolgozók Gimnáziumában ta­nulóknak, a középfokon to­vábbtanulni vágyóknak és a Mindenki Iskolája rádió- és televízióadósait hallgatóknak, nézőknek. Gondok, nehézségek is akadnak bőven, köztük olya­nok is, mint a segédanyagok késői megérkezése vagy a tan­anyagot tartalmazó magnósza­lagok rossz hangminősége. Mindezeket tegnap mon­dották el Pécsen, a Mindenki Iskolája ügyét tárgyaló tájér­tekezleten. Baranya képviselői mellett eljöttek Tolna és So­mogy megyei szakemberek is. Az értekezleten részt vettek a SZOT kulturális osztálya, illetve az Oktatási Miniszté­rium képviselői. Az értekez­letet megnyitotta és a beszél­getést vezette Rameisl Fe- rencné, a megyei párt-vb tag­ja, az SZMT titkára. B. A. Nyugdíjas nevelők Kedves ünnepség keretében búcsúztak el tegnap délelőtt a Kodály Zoltán úti diákotthon­ban 28 pécsi nyugdíjba vonuló pedagógustól — óvónőtől, taní­tótól és tanártól — a város ok­tatás- és nevelésügyi vezetői. Az iskolások hangulatos mű­sora után Kajtár Istvánná, a Pedagógus Szakszervezet váro­si bizottságának titkára köszön­tőjében kiemelte, hogy a most nyugdíjba induló nevelők olyan generációt neveltek, amely a tudományos és technikai forra­dalom korában, az állandóan növekvő követelmények között is megállja a helyét. Tanítvá­nyaik közül jó néhányon tár­sadalmunk felelős vezetői, a tu­dományos élet rangos képvise­lői. Nevelési eredményeiket az­zal érték el, hogy a tárgyi tu­dás mellett közösségteremtő emberi tulajdonságokkal indí­tották útra tanítványaikat. A nyugdíjazás — újrakezdés ... Új életformát, új időbeosztást, új célokat és - bizakodunk, jó néhányuknak a számára — új munkakörülményeket is jelent. Ez utóbbi különösképp örven­detes. Ennyi fiatalos nyugdíjba vonuló pedagógust együtt alig­ha láttunk eddig. Kívánjuk, hogy megtalálják helyüket mi­előbb új élet- és munkakörül­ményeik között. Hasonlókat kí­vánt zárszavában Csorba Tibor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, aki 24 pe­dagógusnak szolgálati emlék­érmet, négynek jutalmat nyúj­tott át, külön-külön mindenki­nek megköszönve eddigi 3-4 évtizedes munkásságát. Mikor nyit a nagyszínház? Javítják a tetőszerkezetet, a határidőről kommünikét adnak ki Nógrádi Róbert igazgató sajtótájékoztatója Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója tegnap délután sajtótájékozta­tón bejelentette, hogy a nagy­színház tetőszerkezetének javí­tási munkálatai folyamatban vannak. Elkészültének határ­idejéről pillanatnyilag azonban még nem nyilatkozhatnak fele­lősséggel. A jövő hét közepe táján e határidőt valamint a nagyszínházbeli premierek idő­pontját hivatalos kommüniké­ben jelentik be. Jelenleg négy darabot próbálnak, tehát a színházi élet változatlanul elin­dult. P. Weiss A per című drá­máját Szikora János; Ábrahám Viktória című operettjét Sik Fe­renc rendezésében tervezik be­mutatni a nagyszínházban. A Kamaraszínházban október 13-án Spiró György Nyulak Margitja című drámájával in­dul az idei évad (a rendező: Konter László). Másnap, októ­ber 14-én Szegvári Menyhért rendezésében tartják meg A néma levente premierjét. Az operatársulat felújítja és „gördülő operaként” játssza a Toscát és a Parasztbecsület - Bajazzó egyfelvonásos operá­kat. Lászlóffy Csaba Nappali virrasztás című drámáját táj­előadásokon mutatják be az idei évadban. A színház igazgatója hang­súlyozta: arra törekszenek min­den területen, hogy lehetőleg csorbítatlan legyen az évad. A korábbi hagyományoknak és a Kulturális Minisztérium irányel­veinek megfelelően messzeme­nően figyelembe veszik a kö­zönség igényeit a bérletezés- ben. öt bérlettípust alakítottak ki. Ezek a következők: Nagyszínházi vegyesbérlet: A per, Viktória; Dundo Maroje; Háry János; Utazás a hátor­szágba; VI—VII szimfónia (ba­lettest) ; Álomjáték. Kamaraszinházi bérlet: Nyu­lak Margitja; A néma levente. Mi az, öreg? továbbá: Sükösd Mihály: A kívülálló; Weöres Sándor: A holdbéli csónakos és Nóti Károly: Nyitott ablak (ze­nés). Kombinált bérlet: A per; Álomjáték; Nyulak Margitja; Mi az, öreg?; VI—VII. szimfónia; A kívülálló; A holdbéli csónakos. Kisbérlet: A néma levente; Dundo Maroje, Utazás a hát­országba; Parasztbecsület—Ba- jazzók; Nyulak Margitja; kama­raszínházi balettest. Zenés bérlet: Viktória, Háry János, Auber: Fra Diavolo; A trubadúr; Don Giovanni; Pa- rasztbecsület — Bajazzók; VI— VII. szimfónia; végül C. Drze- wiecki koreográfus balettestje. A bérletezés szeptember 18- tól délutánonként 2-től 7-ig; szombaton 10-től 2-ig folyik a Kamaraszínház előcsarnokában. A kamaraszinházbeli két be­mutató utón az Óriáscsecsemőt Vallai Péter; a Dániel az övéi között című Illyés darabot Csi­kós Gábor főszereplésével fel­újítják. W. E. foglalt állást ez alkalommal a bizottság? — Minden közös tevékenysé­günk alapja az európai bizton­ságért, a tartós béke megterem­téséért folytatott harc, sajátos eszközeinkkel. Együttműködé­sünk során jó alkalmat kínálnak a különféle évfordulók, így megemlékezés a második világ­háború kirobbanásának 40., az általános és teljes leszerelésről kiadott szovjet deklaráció 20., az első kísérleti atombomba felrob­bantásának 30 évfordulójáiót, ugyancsak jelentős hangsúlyt kapnak a szocializmus világmé­retű harcának jelentős jubileu­mai, például a Magyar Tanács- köztársaság és a KMP megala­kulásának 60., a KGST létrejött tének 30., az NDK születésének 30. és a kubai forradalom győ­zelmének 20. évfordulója. Mind­ezek mellett kicseréltük tapasz­talatainkat a közlekedés irányí­tása, segítése kapcsán felmerü­lő rádiós feladatokról, ismertet­tük egymással az újonnan be­vezetett műsorfajtákat, a szer­vezeti életben bekövetkezett struktúra változtatásokat. — Külön szimpózium is fog­lalkozott a regionális rádiózás­sal. Hogyan látták egyes orszá- aok rádióinak vezetői ennek fontosságát, jövőjét, regionális szinten a kapcsolatok létesíté­sének lehetőségét? — Először került e téma ilyen szinten napirendre. Az általá­nos vélemény az volt, hogy bár eltérnek a szervezési formák, az adásidők, a műsorszerkesztés, feltétlenül szükségesek, nagy jövőjük van. Ami a nemzetköz» kapcsolatokat illeti, a párt- és. állami szervek között létrejött kapcsolatok keretében több ilyen rádiós együttműködés is megvalósult. Példaként említem Kodce és Miskolc, Banska Bist- rica és Szolnok, vaqy Bratislava és Győr kapcsolatát. De több ugyanilyen példát lehetne hoz­ni szovjet, lengyel, NDK és bol­gár vonatkozásban is. — Milyen tapasztalatokkal tá-. vozik Baranya megyéből? — A siklósi várban igen kel­lemes, megfelelő munkakörül­mények között tanácskozhat­tunk. naqyon jólesett az őszirv- te. baráti, elvtársi fogadtatás, amiben részünk volt a megyei pártbizottsáqon, és mindvégig a Magyar Rádió szervezői részé­ről. t'jqy érzem, mindannyian iólesően emlékszünk vissza az itt töltött napokra. Kurucz Gyula Harminc éves az államosított magyar film Bán Frigyes - rendező mun­kájával, a Talpalatnyi föld cí­mű filmmel mutatkozott be 1948-ban az akkor államosí­tott magyar filmgyártás. Erre a jubileumra emlékeztek teg­nap délután Pécsett, a Petőfi filmszínházban tartott ünnep­ségen. Vizi Györgynek, a Pé­csi Nemzeti Színház színmű­vészének szavalata után Rejtő János, a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Adorján József,. ® MOKÉP filmforgalmazási fő­osztályvezetője mondott ünne­pi megemlékezést. Beszédé­ben méltatta a 30 esztendő­vel ezelőtt államosított hazai filmgyártás és forgalmazás út­ját, amelyet az elkészült 450 játék- és több ezer rövid­film, valamint megannyi, kül­földön nyert fesztiváldíj is fémjelez. Az ünnepséget követően levetítették Sára Sándor ren­dező 80 huszár című kétré- szes< színes történelmi film­jét. Az évforduló alkalmából nyitották meg a Petőfi mozi emeleti társalgójában a „30 éves a felszabadult magyar film" című kiállítást is.

Next

/
Thumbnails
Contents