Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-15 / 255. szám

1978. szeptember 15., péntek DunQntult napló 3 Napirenden: ax ifjúsági törvény Pályakezdés-családalapítás Beszélgetés az ÁIB titkárhelyettesével Megkezdődött a gyakorlati munka Nagy Ibolya védőnő tanácsadás közben a Mikszáth Kálmán utcai gyermekrendelőben Diplomás védőnők Példamutató a „régiek” hivatásszeretete Amiről többet kellene tanulni Az országgyűlés kulturális bi­zottsága nemrégiben beszámol­tatta az Állami Ifjúsági Bizott­ságot az ifjúsági törvény végre­hajtásának csaknem hétéves tapasztalatairól. E számvetés tanulságait — az ifjúság életé­ben meghatározó jelentőségű eredményeket, s a megoldásra váró régebbi gondokat, újabb keletű ellentmondásokat — te­kintettük át ezúttal Lugosi Gá­borral, az ÁIB titkárhelyettesé­vel. Az ifjúsági törvény a fiatalokat érintő, legátfogóbb jogokat és kö­telességeket rögzíti. Miért van még­is, hogy végrehajtására az egész társadalomnak érdemes odafigyel­ni? — Először, mert ez a megje­lölés: ifjúság, számszerint és társadalmi súlyánál fogva is je­lentős réteget takar. Hazánk lakosságának csaknem fele 30 éven aluli vagy éppen csak be­töltötte azt: az oktatási intéz­mények nappali tagozatain másfél millió diák tanul, az ak­tív keresők 35 százaléka (!) fia­tal, s a munkaerőutánpótlás úgyszólván egyetlen forrása az ifjúság. Másodszor, mert a tár­sadalom és az annak részét ké­pező ifjúság érdekei, alapvető céljai azonosak: harmadszor, mert nemcsak a jövő az ifjúsá­gé, hanem már a jelennek is aktív résztvevője, alakítója. A törvény - mind az ifjúság kö­rében, mind pedig a társada­lomban — pozitív fogadtatásra talált. — Hét év alatt a fiatal veze­tők, termelésirányítók száma a korábbinak háromszorosára nőtt: közéleti aktivitásukat pe­dig jól jellemzi, hogy hazánk­ban a tanácstagoknak ma már' 16 százaléka 30 éven aluli. A társadalmi megbecsülést pedig az a megszámlálhatatlanul sok elismerő oklevél, munkahelyi, illetve magasabb szintű kitünte­tés fémjelzi, amiben a fiatalok egyénileg vagy kollektive része­sültek. A törvény, illetve annak alkalmazása is feltétlenül hoz­zájárult ahhoz, hogy az utóbbi években jelentős változás ment végbe az ifjúságpolitikában al­kalmazott társadalmi munka- megosztásban, s az ifjúságról való gondoskodásban, hogy fo­kozódott és konkrét intézkedé­sekben öltött testet az állami szervek, a tanácsok felelőssége az ifjúság iránt.- Minden tömény végrehajtásá­nak vannak szervezeti és anyagi feltételei ... — Az ifjúsági törvény sem ki­vétel. Megjelenését követően csakhamar megalakult az ifjú­sági bizottságok állami intéz­ményrendszere, élén az Állami Ifjúsági Bizottsággal, amely a Minisztertanács bizottságaként működik, az elmúlt években 30 alkalommal számoltatott be kü­lönböző minisztériumokat, or­szágos hatáskörű szerveket, fő­városi, illetve , megyei tanácso­kat. Létrejötték az ifjúságpoliti­ka állami végrehajtásának köz­ponti "és helyi erőforrásai is, összesen mintegy 280 millió fo­rint áll rendelkezésre évente. — Mire fordítják a Központi Ifjú­sági Alap évi ISO millió forintját?-7 Az ÁIB ebből támogatja a fiatalok kedvezményezését, ösz­töndíjazását; a különféle ifjúsá­gi akciókat, az ifjúsági létesít­mények fejlesztését. A Minisz­tertanács határozata nyomán például 1973-tól bevezették a fizikai dolgozók gyermekei szá­mára a középiskolai tanulmányi ösztöndíjakat. A Központi Ifjúsá­gi Alapból, valamint a helyi erőforrásokból azóta évente 15 ezer tehetséges középiskolásnak folyósítanak ösztöndíjat.- Hogyan csoportosítaná az if­júsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatait, illetve az ifjúság éle­tét meghatározó tényezőket? — Mondjuk három kategóriá­ba: az ifjúság nevelése-oktatá- sa, s vele a pályaválasztás, pá­lyakezdés kérdéseire: a család- alapítás, a „fészekrakás” prob­lémáira, és a szabadidő célsze­rű eltöltésének kérdésére. — Kezdjük a nevelés-oktatás, a munkahelyi beilleszkedés ügyével. Az ifjúsági törvény ki­bocsátása ótp végrehajtott tan­tervi reform eredményeként az oktatás anyagába beépült a világnézetünk alapjai tantárgy, illetve a történelem tantárgy ke­retében megkezdték az állam­polgári ismeretek oktatását: in­tézkedtek az úttörőmozgalom állami támogatásáról, az úttö­rővezetők nagyobb erkölcsi­anyagi megbecsüléséről; a fia­talok munkáranevelését előse­gítendő, folyamatos és fokoza­tos bevezetés mellett elrendel­ték a VII—Vili. osztályosok, il­letve a gimnáziumi tanulók évi 12 napos kötelező részvételét a termelő munkában. Fejlődött, szervezettebbé vált a pályavá­lasztási tanácsadás, bár még mindig gyakori az ütközés a fiatalok egy részének egyéni el­képzelése és a népgazdasági igények között; ezért növelni kell a szakmunkáspályák presz­tízsét, s javítani a pályaorientá­ciót. Az utóbbi évek vívmányai a továbbtanulást segítő, felvé­telire előkészítő tanfolyamok és táborok, amelyeken évente több mint 50 ezer általános iskolás középiskolára és 27 ezer közép- iskolás felsőoktatási intézmény­be való felvételi előkészítése folyik: intézkedések történtek a munka melletti továbbtanulás ösztönzésére, s 1973-tól felső­fokú tanintézetben tanulhatnak tovább a termelő munkában leginkább kitűnt, tehetséges szakmunkásfiatalok,- A pályakezdés, a munkahe­lyi beilleszkedés elősegítése az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak kulcskérdése. Értünk is el eredményeket, de sok még a tennivaló e téren. Javítani kell a pályakezdőkkel szembeni bá­násmódot, biztosítani patroná- lásukat, rendszeresen foglalkoz­ni kell velük. Az a tény, hogy a felszabadult szakmunkástanulók fele nem marad meg a helyén, hanem más vállalathoz megy, az emberi kapcsolatok gyenge­ségére mutat. — A fiatalok életének másik nagy eseménye: a családalapítás. Sú­lyának megfelelően foglalkozik ve­le az ifjúsági törvény is. — Természetesen! A család­alapítás legfontosabb előfelté­tele — az érzelmiek után - a la­káshoz jutás, amit az ifjúsági törvény, s az annak szellemében fogant intézkedések igyekeznek* megkönnyíteni, örömmel nyug­tázhatjuk például, hogy a tör­vény hatására a tanácsi laká­soknak 50—52 százalékát kap­ják fiatal házasok a korábbi 20—25 százalék helyett. Nagy segítség az is, amit egyre több helyi tanács nyújt a fiatalok la­kásszövetkezeteinek az előköz- művesített telkekkel. Az ismert és népszerű szociálpolitikai ked­vezmény és a munkáslakásépí­tési akció után újabb intézke­dések születtek; például a ta­nácsi lakások elosztásánál a fiatal házasok jövedelemkate­góriáját számukra kedvezően állapítják meg; vagy: a jóvá­hagyott lakáskontingens terhé­re eddig már 15 helyen hoztak létre úgynevezett szobabérlő házakat, átmeneti lakásokkal; az ifjúsági takarékbetét-akció keretében a fiatalok lakásépí- téshez-vásárláshoz 56 ezer fo­rintig terjedő összegű külön köl­csönt vehetnek fel; intézkedés történt, hogy az OTP által érté­kesített lakások 10 százalékát ifjúsági takarékbetéttel rendel­kezők kapják; a beköltözés utá­ni első öt évre a fiatal háza­sok az OTP-törlesztés havi ösz- szegének csökkentését kérhetik. A fiatal házasok további ked­vezményként — 30 ezer Ft-ig terjedő — kedvezményes köl­csönt vehetnek fel lakásberen­dezési, felszerelési cikkek vásár­lására. Mivel a fenti kedvezmé­nyek ellenére még mindig van­nak, akik számára nagy meg­terhelés a „beugró” összeg és a törlesztés, indokolt, hogy a második 15 éves lakásprogram kidolgozásánál további lépése­ket tegyenek a fiatal házasok­nak nyújtható kedvezmények bővítésére, a terhek csökkenté­sére. Nyíri Éva Főiskolát végzett fiatal vé­dőnők kezdik munkájukat ez évben szerte az országban. Ök az elsők, akik az Orvostovább­képző Intézet Egészségügyi Fő­iskolai Karán Budapesten, illet­ve kihelyezett tagozatán, Szege­den végeztek. A százhatvan diplomás védőnő közül hár­man Pécsre jöttek . .. Piák Ildikó Pécsett született, itt is tanult. A Janus Panno­nius Egészségügyi Szakközép- iskolából az Orvostudományi Egyetemre készült. Nem vették fel, viszont értesítették, hogy átirányították az egészségügyi főiskolára. A három szak kö­zül a védőnőit választotta: — Gyermekorvos szerettem volna lenni — mondja, s ehhez a hivatáshoz a védőnői munka áll legközelebb. Ezért örültem a főiskolának. Szegeden végez­tem. Júliusban kezdett dolgozni a Rókus utcai rendelőhöz tarto­zó donátusi, bálicsi körzetben. Pillanatnyilag ötven csecsemő fejlődését és 33 várandós asz- szony állapotát kíséri figyelem­mel. — Már valamennyi családdal megismerkedtem. Nagyon ked­vesen fogadtak és én is szíveT sen megyek hozzájuk. — Felkészültnek érzi magát? — Elméletileg feltétlenül. Töb­bet kaptunk a főiskolán, mint amennyi tudásra naponta szük­ségünk van a gyakorlatban. Természetesen nem véletlenül tanítottak bennünket. Hiszem, hogy a védőnői munkában a preventív tevékenység mellett az orvosok segítőtársaként egyre inkább helyet kaphat a gyó­gyítás is. • Nagy Ibolya Csurgóról je­lentkezett a főiskolára. Ő szep­tember 1-vel kezdte Pécsett a munkát, a Mikszáth Kálmán utcai rendelőhöz tartozó körzetben: — Már az első napon láto­gattunk a doktornővel — mond­ja. — Három újszütötthöz men­tünk, akiket aznap hoztak ha­za a szülészetről. Ezekben a napokban még több időt töl­tök a különböző intéznivalóim­mal. Megkaptam a hat fehér munkaköpenyem. Munkaruhát, kabátot és táskát is most vá­sárolok. A kabát négy évre szól. A munkaruha kihordási ideje 3 év. Mivel a városi ta­nácson déltől fél háromig le­het ebédelni, gondolom, hogy naponta be tudok majd járni, s így befizethetem az ebédje­gyet is.- Hol lakik? — Távoli rokonaim élnek Pé­csett. Hozzájuk költöztem.- Védőnőnek készült? — Egészségügyi dolgozónak. Hosszú ideig nem döntöttem. Az érettségi után dolgoztam. A főiskolán diétásnővéri, köz­egészségügyi és járványügyi el­lenőri és a védőnői szak közül választottam.- Mit tart fontosnak most, „ pályakezdéskor"? — Hallgassanak rám, igé­nyeljék a tanácsaimat csalá­dok, s hogy bízzanak bennem a munkám irányítói. Ha ezt a ket­tőt elérem, akkor jól hasznosí­tottam a főiskolán tanultakat. Horvóthné, Jakab Anna mind­össze egy év óta pécsi. A férje hozta ide. — Semmi sem fölösleges, amit a főiskolán tanultunk —mond­ja. — Részben orvosegyetemi tankönyveink voltak, s már ez is jelzi, hogy a védőnőknek egy­re felkészültebbeknek kell len­niük. A „régi" védőnők tudása, gyakorlata, hivatásszeretete pél­damutató számunkra, s mi is fő feladatunknak tartjuk a vá­randós anyákról, csecsemőkről, kisgyermekekről való körültekin­tő gondoskodást.- Miért választotta ezt a hi­vatást?- Én is orvosnak készültem, mint Ildikó. Kétszer is felvéte­liztem, közben dolgoztam. Sze­mész szerettem volna lenni. Engem is értesítettek, hogy je­lentkezzek az egészségügyi fő­iskolára.- Ezek szerint ez most kény­szerpálya?- Nem. Én egy Hévíz, kör­nyéki kis faluból, Karmacsról származom. Négyen vagyunk testvérek. A védőnő, aki na­gyon gyakori vendég volt a csa­ládnál, ma is kedves ismerő­söm. Tartjuk a kapcsolatot. Ö jutott eszembe, amikor a főis­kolai lehetőséget kínálták ne­kem. Horváthné Budapesten vég­zett, s egy hónapja dolgozik Pécsett. A gyárvárosi rendelő­höz tartozó két körzet, a hő­erőműi és a Fürst Sándor ut­cai tartozik hozzá.- Gyűjtöm a tapasztalato­kat. Egyrészt, hogy tanuljak, másrészt, hogy válaszolhassak az iskolának. Nemrég küldtek egy felmérő lapot, érdeklődve, hogy mi az, ■ amin szerintünk változtatni kellene a főiskolai oktatásban, módszerben. Sze­rintem hasznos lenne, ha kiemeltebben foglalkoznának a gyámügyi kérdések jogi olda­laival (sokszor kérnek felvilágo­sítást a védőnőktől), másrészt jó lenne, ha már az első év végén kezdenék a körzeti vé­dőnői munka gyakorlatát. Mind a három évben van gyakorlat, de a csalódlátogatási, területi próba-munka csak a hatodik félévben.- Miért tartja fontosnak a területi gyakorlatot?- Mert itt dől el, hogy mi­lyen védőnők leszünk! Török Éva A Dráva mentén, Bolhó község térségében lévő tőzegbányából egy szarvasagancsot emelt ki 1977 őszén a markológép. Az agancs a Délsomogyi Állami Gazdaság nagysalléri vadgazdaságába ke­rült. Megállapították, hogy a lelet hét—nyolc éves bika — meg­közelítően aranyérmes — páratlan tizennyolcas trófeája. A Ter­mészettudományi Múzeum őslénytani osztályán is megvizsgálták, s az is kiderült, hogy az állat legalább ötezer évvel ezelőtt élt. A ritka leletet — melyet a markológép megrongált — restaurálják, majd kiállítják. Természet és emberalkotta szépség Hegyi arborétum Piispökszentlászlón Kulcsos ház a turistáknak Egy máig ismeretlen bar­langban keresett menedé­ket László király és vadászó kísérete a Zengő északi oldalában egy kiadós vihar alkalmával. A történet ma is él egy kedves hagyo­mányban Püspökszentlász- lón, ahol Baranya megye legszebb hegyvidéki védett arborétuma található hat hektáron a Zengő és a László-hegy övezte, a ten­gerszint felett ötszáz mé­terre levő völgyben, amit nyugodtan nevezhetünk a patakok völgyének is, hiszen itt csordogál, ad randevút a Korsoma-, a Parki és a Hettyei-forrás vize, valamint a Diós-kút erecskéje. A László-hegy meredek déli lankáit a mediterrános, míg a Zengő északi, zord ma­gaslatait az alpesi hatás jellemzi, vagyis ezt a han­gulatot váltja ki az oda­telepített növényzet, az il­latok, a délszaki virágok, a párás-fojtott, de egyben ózondús levegő is. Az egy­házi szociális otthon körül a pompás parkot, még pom- pásabb fáival még Hettyei Sámuel pécsi püspök tele­pítette 1898-tól fél évtizeden át, majd gazdagította ugyancsak pécsi püspök, Vi­rág Ferenc a harmincas évektől: ma a terület vé­delméről az OTKVH és a Baranya megyei Tanács gondoskodik. Leggazdagabb az örök­zöld-állomány: csak fenyők­ből harminc fajta él, így például luc-, jegenye-, Douglas-, sima-, fekete-, páfrány-, Colorado- és a görög jegenyefenyő. Egy tiszafa kétszáz esztendős. Az illatos fűszercserjék az erős melegben bódító illat­tal töltik meg a völgy leve­gőjét, a sudárliliomfa szi­romlevelei kezdetben zöl­dek, később aranysárgák. Új próbálkozás: a mammut- fenyő, a virginiai borókafe­nyő, a kínai boróka, az os- torménfa. Műemlék értékű az 1797- ből való templom, mely egy kápolna romjaiból épült: fatornyos és fazsindelyes er­délyi mintára. Helyén még László király emeltetett temp­lomot hálából, hogy a vi­harban nem érte bántódás; 1235-ben, egy oklevél tanú­sága szerint II. Endre Ber­talan pécsi püspöknek adta. Mellette a hajdani püspöki nyaraló csodálatos-finom copf-stílusban. A védett park elérhető Hosszúhetényből; a kultúr- háztól három és fél kilo­méter az út, autóval is jár­ható, csak kisebb-nagyobb patakokon kell áthajtani. Püspökszentlászló falu nap­jainkra teljesen kihalt, a kis bolt is elköltözött. A meg­szűnt iskolája melletti kul- csos-turistaházban szoba bé­relhető. — Csuti J. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents