Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-14 / 254. szám
Dunántúlt napló 1978. szeptember 14., csütörtök Kémesi felháborodás Kémesen a tetőzésbez közeledik az emberek fölháborodása: az épülő óvoda miatt. Pontosabban a feltűnően lassan épülő vagy inkább „épülgető” óvoda miatt; az építők magatartása és a várható következmények miatt. Idestova több mint egy éve elkezdődött egy régi épület átalakítása a falú közepén. A kivitelezők, a sellyei tanács költségvetési üzeme ez év májusra ígérték az átadást. Az építkezés, amely kétségtelenül nagyon sok belső átalakítással járt — különböző okok miatt elhúzódott, ami még nem lenne tragédia. Az építők egész nyáron dolgoztak rajta, mivel a másik határidő szeptember 1. lett. „Dolgozgattak .. Olyannyira, hogy az újabb határidő: október 1. Hetek óta több brigád ügyködik most lázas igyekezettel a belső munkálatokon, mégis egyre inkább úgy tűnik, az október elejei kezdésből aligha lesz valami ... Ez pedig nemcsak a 25—30 óvodáskorút érinti. A konyha ugyanis, amely kb. 120 személyre főzne, ellátja a mintegy 70 napközist is ebéddel, akik reggel eljönnek a környező tag községekből, és délután 5—6 óra tájt keverednek haza. Kémesen az idei évben megtörtént az iskolák teljes körzetesítése. A 70 bejáró kisdiák — bár szüleiket biztosították, hogy csupán néhány hetes csúszásról van szó — szeptember 4.- óta hidegkoszton él. Miért? A faluban már a nyáron is mondogatták az emberek, hogy az építők többet időznek a szemközti kocsmában, mint a munkájuknál. A napokban személyesen is láthattam, hogy reggel (!) 9 óra tájt megindult a népvándorlás szembe, bizonyára nemcsak „egy kávéra" .. . A belső munkálatokon még egy óra múlva is alig hárman-né- gyen dolgozgattak. Amikor mindezt az üzem vezetőjének, Lucza Károlynak szóvá tettem, arra hivatkozott, hogy másutt sem jobb a helyzet... Nem hinnénk, hogy ez a mintegy száz családot — akiket érint — vigasztalná. A kémesiek fölháborodása jogos. Az eddigi csúszásért is — szerintünk — az üzem vezetői felelősek. Időszerű lenne rendet tenni! (w. e.) Önkéntes véradás a nyomdában Eredményes volt a Pécsi Szikra Nyomdában szeptember 12-én megtartott véradó nap. A nyomdászok közül 112-en, míg a szomszédos. Pécsi Sütőipari Vállalattól 21-en — ösz- szesen 53 liter vért adtak. Jubileumi oktatási évad Jelentős jubileumhoz érkezett el a Pécsi Tanárképző Főiskola, hiszen g tegnapi ünnepélyes összejövetel a 31. tanév kezdetét jelentette. A három évtizedes képzésre emlékeznek majd az október közepén megrendezendő ünnepségsorozattal — jelentette be dr. Kálmánchey Zoltán főigazgató évnyitó beszédében. Az elmúlt tanévben is az oktató-nevelő munka fejlesztését tűzték ki fő célul. Elkezdődött az új, tantervek alapján elkészült programok gyakorlati végrehajtása, a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségeinek föltárása. A sokat vajúdó levelező képzés is kedvezően alakult. Megtették az első lépéseket a levelező felkészítés tanszékekhez való kapcsolása érdekében, és néhány év múlva már a nappali tagozattal azonos színvonalú képzést és vizsgarendszert biztosítanak majd. Javult a tanszékek és a gyakorló iskolák közötti kapcsolat. A 2. számú gyakorló iskola bekapcsolódása lehetővé teszi a hallgatók jobb elosztását, képzését is. Továbbra is nehéz helyzetben van a főiskola könyvtára. A korszerűtlen, szűkös helyiség, a könyvek elégtelen példányszáma és a könyvtárosok csekély létszáma jelentik a fő gondokat. A tervek szerint néhány év múlva új könyvtárt létesíthetnek. A korábbi években mindig problémát okozott a hiányos jegyzetellátás, de ebben a tanévben már nem kell közelharcot vívni a jegyzetbolt előtt, megoldódnak az ellátási zavarok. A főigazgató a hiányosságok között említette a hallgatók még mindig nem kielégítő munkafegyelmét, közéleti aktivitását és tudatosságát. Felsorolta viszont a sikeres tudományos diákköri dolgozatokat, kutatómunkát és a művészeti csoportok tevékenységét. Kiemelkedő eredményt éri el a Baranya Táncegyüttes; az országos versenyen arany fokozatot kiérdemelt női kar, amely Tanévnyitó a Pécsi Tanárképzíí Főiskolán Aranydiplomákat, kitüntetésokot nyújtottak át a legutóbbi nemzetközi kórus- fesztiválon is jól szerepelt. Az elmúlt tanévben is fejlődött az oktatók tudományos tevékenysége. A közoktatás fejlesztését szolgáló 6-os kutatási főirány keretében végzett munkát az Oktatási Minisztérium is elismerte. Több tudományos vitát, konferenciát tartottak a főiskolán. Tavaly kilenc önálló kötetet, 38 jegyzetet, 46 tanulmányt és 39 egyéb írást publikáltak az oktatók. Négy új főiskolai tanárt neveztek ki: dr. Dobó Gézát, dr. Fischer Ernőt, dr. Sey Ottót és Lehöcz Máriát. Kilenc oktatót neveztek ki docensnek és tízet adjunktusnak. A tanszékekre jó néhány új oktató is került, és új szovjet lektor, Kiszeijov Anatolij kandidátus személyében. A tanévnyitó keretében dr. Kálmánchey Zoltán átnyújtotta az ötven évvel ezelőtt végzett tanároknak az aranydiplomát. Az idén Gönczi Ilona, Tibor István, Paizs Zsófia, Turcsányi Sipos Margit és Kiss István részesült ebben. A főiskolai tanács által alapított főiskolai érdemérem arany fokozatát dr. Temesi Mihály tanszék- vezető főiskolai tanár, ezüst fokozatát Gergely János docens, kollégiumigazgató, bronz fokozatát pedig Somogyvári Jánosné főelőadó vette át. A hallgatók közül öten nyerték el a „Jó tanuló — jó sportoló" mozgalom különböző helyezéseit. Főigazgatói felterjesztés után tizennégyen kaptak népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat. Az agrárértelmiség közéletisége A Baranya megyei agrárértelmiség közéi éti ség érői is szó volt tegnap a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának megyebizottsági ülésén. Szép példával szolgálnak a szentlőrinciek, ahol munkások és értelmiségiek közös klubja működik, a kutatások kezdeményezésében, a munkások továbbképzésében vesznek részt az értelmiségi vezetők. A bólyiak agráregyesülést hoztak létre, főleg a tudományos kutatásban és ismeretterjesztésben járnak élen. Továbbra is törekedni kell minden faluban arra, hogy a település és a gazdaság hasznára a többi értelmiségiekkel együttműködve tevékenykedjenek. Fontos napirendi pont volt a balesetek számának alakulása, ami csökkenést mutat, de az anyagmozgatásban, a rakodásban továbbra sem csökkentek a balesetek. Több figyelemre van szükség a hajrá-munkákban, mint például az őszi begyűjtés alkalmával. Az ülésen részt vettek; Rameisl Ferencné, az MSZMP Baranya megyei véqrehajtó bizottságának tagja, SZMT-titkár, valamint Váradi Vilmosné, Kőhalmi Károly, a MEDOSZ központi vezetőség munkatársai. Vízgazdálkodás, településfejlesztés 78 (Munkatársunk telexjelentése) Víz nélkül nincs élet, mégis... egyre nehezebb elegendő mennyiségű és jó minőségű ivóvizet nyerni, egyre költségesebb a szennyvizek tisztítása és visszajuttatása a vízkörforgásba. Az utóbbi években a lakosságnak, az iparnak, a mezőgazdaságnak és a szolgáltató szektornak egyre több vízre van szüksége, a jövőben még a jelenleginél is több kell. A tegnap Szekszárdon megnyitott háromnapos „Vízgazdálkodás, ’78” konferencia és szeminárium arra hivatott, hogy az ország minden tájáról összesereglett vízügyi szakemberek, tervezők, kivitelezők, tanácsi vezetők és tudományos kutatók elemezzék a jelen helyzetet és a megoldást illetően közös nevezőre jussanak. Országos konferencia Szekszárdon Egységes álláspont kialakítása. Ez volt a tegnapi négy téma központi magva, mely a több száz résztvevő körében parázs vitákat váltott ki. Melyek ezek? A településhálózat és nagytérségi vízgazdálkodás összehangolt, szerves egységet alkot. A víz jelentősen befolyásolja a terület-fehlasználást, a meglévő települések, létesítmények igényeit szolgálja. Gondos előrebecslés után lehet végül is eldönteni, hogy mely területre milyen települést, létesítményt, üzemet lehet, illetve nem szabad telepíteni. A vízügyi szolgáltatás és településfejlesztés témakörében a csatornázási és vízellátási kérdésekre, a vízi közművekre és a település kölcsönhatására, a belterületek víztelenítésére, a szennyvíztisztításra helyezte a fő hangsúlyt. A települések vízgazdálkodásának irányítása és felügyelete a tanácsi szakigazgatási, közegészségügyi és természetesen a vízügyi tárcák feladata — közvetlenül mégis valamennyiünket érint. A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság és Szekszárd városi Tanácsa rendezésében tegnap megnyitott konferencia résztvevői ma délelőtt az épülő szennyvíztelep, a Sió árvízkapu és szálkai víztározó megtekintésével alkothatnak képet a szekszárdiak vízgazdálkodási és településfejlesztési elképzeléseiről. Murányi László Az ünnepséget dr. Kamarás- né Váróczi Zsuzsa főigazgatóhelyettes nyitotta meg. Az első évfolyamosok (440 nappali, 130 levelező) fogadalomtételét dr. Vastagh Zoltán főigazgatóhelyettes vezette. B. A. Vendégünk volt Joao Soares Louro, a Portugál Tv elnöke Az MTV meghívására hazánkban tartózkodik Joao Soares Louro, a Portugál Televízió elnöke, aki tegnap a televízió pécsi körzeti stúdiójának vendége volt. Pécsi tartózkodását használtuk fel arra, hogy lapunk számára interjút kérjünk országának néhány politikai problémájáról. . - Számunkra úgy tűnik, a portugál forradalom most válságos szakaszban van, aminek legszembetűnőbb jele Soares kormányfő lemondása. Kérjük, vázolja röviden az ehhez a válsághoz vezető utat. Lefaragják“ a hegyet Munkában a sziklatörő gépóriás Meggyorsítja a bäkkösdI új vasúti szakasz építését A Bükkösdtől északra magasodó hégyet két-három óránként robbantják a talapzatába vájt mini-alagútakon keresztül az aknamélyítők, így sem moccan a 40—50 méter magas, legalább 30 000 köbméteres kőóriás. Ennyi követ kell kitermelni még ezen az őszön, helyén egy 20—25 méter széles, erősen biztosított vasúti bevágást kialakítani a korábban elképzelt alagút helyett. Gyors, nagy erőfeszítést, tervszerűséget igénylő munkára van szükség, hogy majd ezen a bevágáson keresztül az új vasúti szakaszt bekössék a már majdnem elkészült modern hetvehelyi alagútba. Az aknamélyítők nem győzik a sziklatömbök kiemelését, ezért szerdától segítségül hívtak egy speciális sziklatörő- és toló gépet a veszprémi Volántól, mely a tervek szerint egy-másfél hónap alatt lefaragja a hegyet, amit a hagyományos gépekkel, a meglévő emberi munkaerővel legfeljebb 3—4 hónap alatt végeznének el. A Komatsou nevű japán gép alig két hónapja került a Volán tulajdonába, 38 tonnás, toló- és tépőszerkezeteivel együtt 18 méter hosszú, 4 méter széles és magassága majdnem 5 méter. Egyszerre 8—10 köbméter kifejtett követ kotor odébb. Gazdái, akik két műszakban kezelik, Gazsi József és Marton Mihály Sümegről, valamint Barbalics Imre Sümegcsehiről, szakképzett nehézgépkezelők, 10, illetve 20 éves gyakorlattal. — Ilyennel készítettük elő a cseteberki bauxitbányát, He- gyesden pedig dolomitbányát nyitottunk meg — kezdi Gazsi József csapatvezető. — 300 lóerős, óránként 50 liter gázolajat fogyaszt, köny- nyen mozog, tolólapátját gyorsan mozgathatom le-fel, de oldalt is. Olyan érzés, mintha a kezemben egy könnyű ásó volna. A legtöbb erő a sziklatépőben, a zúzában rejlik. Ez egy másfél méteres szablya-formájú, vidia-acélkés, úgy hatol a kőzetbe, mint a vajba, Persze megfelelő szögből lecsapva és nem egyszer, de többször. A hernyótalpak, mint a gumi, hajlanak, ‘ a legkisebb mélyedést is betöltik, felkúszunk a szédítő meredek rézsűn is. Az ötvenméteres magasságban lepke-könnyűnek tűnt, ahogy mozogtak, oldalazva, le- fel járva, így hasítva ki a rézsűt. A gépnél nagyobb sziklatömbök gurultak, huppantak jobbra-balra, szikráztak a kőlapok, majd ezerfelé repedezve, kisebbre hulltak szét. A kitermelt anyagot eltolják, sőt szétterítik. A Komatsou előtt és mögött szürke, kék, sárga, rozsdabarna csíkok sorakoztak, sima, fénylő kőzetfelületek. Németh István építésvezetőhelyettestől megtudtam, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága először alkalmaz sziklatörőt és tolót, segítségével embert kímélnek, sok időt takarítanak meg. — Csuti J. — — Kétségtelen, hogy a jobboldal támadásba lendült, de ez nem új dolog és nem változtat azon, hogy hazánkban ma is az áprilisi forradalom az alapja mindennek. A hadsereg és a nép akkori egyesülése elsöpörte a régi rendet, új demokratikus rendszer jött létre. Elfogadtunk egy olyan alkotmányt, amely ma is a legdemokratiku- sabbak egyike Európában, s ez alapvetően meghatározza helyzetünket. Ugyanakkor gazdasági helyzetünk nagyon rossz. Ez nemcsak a gyarmati háborúk eredménye, hanem annak is, hogy gazdaságunk egyértelműen az olcsó afrikai nyersanyagra épült. Ennek megszűntével nehéz helyzetbe kerültünk. — Az objektív nehézségekhez természetesen szubjektivek is járultak. Kezdetben azt hittük, a forradalmat egy nap alatt meg lehet csinálni. Rájöttünk, hogy a forradalmat igen, de a társadalom átalakítását csak hosszabb idő alatt. Katonai vezetőink egy része pedig azt gondolta, hogy az átalakulás során a népet ki lehet hagyni a döntések meghozatalából. Ma már tudjuk, hogy ez hiba volt. Iqaz, hogy a portugál nép nagy tömegei politikaijag elmaradottak a szabadságot és a demokráciát még csak most tanulják, de mégis rájuk támaszkodva, őket tanítva lehet kiutat találni a mostani válságból.- Említette a gazdasági nehézségeket. A volt gyarmatokról visszatelepültek, azt hiszem, ezt csak fokozták ...- Képzelje el, mi lenne az \jSA-ban, ha Kanada egyik napról a másikra megszűnne és nekik kellene befogadni egy országnyi embert. Szerintem ez még nekik is komoly problémát okozna. Mi pedig kis ország vagyunk, s szinte egyik pillanatról a másikra 10 százalékkal megnőtt a lakosságunk. Természetes, hogy a kétmillió visz- szatelepülő gondokat okozott és a politikai helyzet stabilizálódásához sem járult hozzá. Ami velük történt, az szerintem a modern kor naqy kalandja volt, a megoldás pedig a forradalom csodája.- Lát-e valamilyen kiutat a mostani krízisből? — Le kell szögeznem, hogy a rendszer lényegét a krízis nem érinti. Éppen, ezért van kiút. Az egyik a választások előrehozása, a másik a pártok közötti megegyezés. Ez elsősorban o szocialistákra és a kommunistákra vonatkozik, hisz együttesen most is többséget alkotnak a parlamentben. A szocialisták a politikai kompromisszumok, a lassú fejlődés hívei, s ez megnehezíti a kommunistákkal való együttműködést, akik gyorsítani szeretnék ezt. Nyolc nappal ezelőtt már megindultak a két párt között a tárgyalások, amelyek szerintem kikerülhetetlenül az együttműködéshez vezetnek majd. S a válságból ez jelenti az igazi kiutat.- Befejezésül arra szeretném kérni, hogy röviden tájékoztassa olvasóinkat az MTV-vel folytatott tárgyalásairól. — Utazásomra olyan időpontban került sor, amikor tovább kell erősítenünk Helsinki szellemét. A televízió erre kiválóön alkalmas, különösen két ilyen kis nép esetében, mint a portugál és a magyar. Vannak már bizonyos hagyományos kapcsolataink - például a sportban — de még nem ismerjük eléggé egymást. Remélem, hogy az egyezmény, amit aláírunk, ezen változtat majd: jobban megismerjük egymás ezeréves történetét, megnő az információ- csere országaink között, s talán néoeink méltó jövőjéért is tehetünk ezáltal valamit. Ambrus György \
