Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-12 / 252. szám

6 Dunántúlt napló 1978. szeptember 12., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat Veszélyeztetett kiskorúak védelme Az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a gyermek- és ifjúságvédelem. Az 1974. évi I. törvény módosí­totta a családjogi törvényt (1952. évi IV. tv.), ezzel össz­hangban változott a gyámható­sági eljárás szabályozása is, ezt tartalmazza az 1/1974. (VI. 27.) OM. sz. rendelet. Fejlődött a gyermek- és ifjú­ságvédelem intézményi hálóza­ta is. Városunkban 1975-ben felépült és átadásra került az új Baranya megyei Gyermek­es Ifjúságvédő Intézet a Mikes Kelemen utcában, eredménye­sen működik a nevelési tanács­adó. Tehát új jogszabályi és tárgyi feltételek jelentkeztek a gyermekvédelmi munkában. A gyámhatósági eljárásról szóló jogszabály értelmében ha a szülő a kiskorú gondozása, oktatása, nevelése, tartása, tes­ti, értelmi és erkölcsi fejlődésé­nek elősegítése, valamint sze­mélyi és vagyoni érdekeinek védelme iránti kötelezettségei­nek teljesítése valamilyen kö­rülménynél fogva olyan mérték­ben eredménytelennek bizonyul, hogy a kiskorú helyes irányú fejlődését környezetében bár­milyen ok károsan befolyásolja, vagy azt gátolja, a gyámható­ság a kiskorúakról való állami gondoskodás keretein belül megteszi c megfelelő intézke­déseket. A bővült állami gon­doskodás intézményének köré­be tartoznak a különböző vé­dő-óvó intézkedések, a kisko­rúak rendkívüli segélyezése, rendszeres nevelési segélyezése, intézeti elhelyezése, a szülő felügyeleti jogának szünetelése, illetőleg megszüntetése mellett elrendelt állami gondozás, csa- ládbafoglalás, örökbefogadás. Az állami gondoskodás há­rom nagy területét különböztet­hetjük meg: a megelőzést, az állami gondozást és az utógon­dozást. örvendetes tény, hogy évről évre csökken városunkban az állami gondozásba vett kis­korúak száma. Ez a gyámha­tósági munka megelőző tevé­kenységének javulásán túl a más tanácsi és nem tanácsi szervekkel, társadalmi tömeg­szervezetekkel való hatékony együttműködésnek köszönhető. A megelőzés célja, hogy a gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorú helyzetét megerősítse a családban és ezáltal elkerülhe­tővé tegye az állami gondo­zásba vétőit. A megelőzés ter­mészetesen csak akkor lehet si­keres és eredményes, ha a kis­korú veszélyeztetettségének már kezdeti stádiumáról tudomást szerez a gyámhatóság. A gyámügyi jogszabályok a veszélyeztetett gyermek érdeké­ben a védő-óvóintézkedések al­kalmazásának széles skáláját teszik lehetővé. Az egyik leg­gyakrabban alkalmazott 'védő­óvóintézkedés a rendkívüli (egy­szeri) segély folyósítása. A gyámhatóság rendkívüli segélyt állapít meg, ha a kiskorú fej­lődését időlegesen anyagi esz­közök hiánya gátolja. Elsősor­ban élelemre, ruházatra lehet fordítani közvetlenül a szülők­nek, vagy az iskola felé napkö­zi otthoni díj fedezésére utalja a gyámhatóság a segélyt. A rendszeres nevelési segély a vérszerinti kihelyezés-állami gondozás intézményét váltotta fel. Abban az esetben folyósít­ható, ha a kiskorú családi kö­rülményei megfelelőek, de az anyagi eszközök hiánya miatt intézeti elhelyezésre kerülne sor. Szigorú feltételekhez köti a jogszabály a rendszeres neve­lési segély megállapítását, így csak akkor alkalmazható, ha valamely kiskorúról szociális körülményeik miatt a szülők nem tudnak gondoskodni, mi­vel mind ők, mint a tartásra kö­telezett egyéb hozzátartozók önhibájukon kívül oly alacsony keresettel, illetve egyéb jöve­delemmel rendelkeznek, mely havonta nem éri el a család­ban az egy főre jutó minden­kori saját jogú nyugdíjminimu­mot, de a szülők környezete al­kalmas arra, hogy a kiskorú nevelését, gondozását biztosít­sa. A nevelési segély alapvető célja, hogy elősegítse a kisko­rú saját családjában való ne­velését. Az intézeti elhelyezés a leg­szigorúbb védő-óvóintézkedés­ként jelentkezik. Célja, hogy abban az esetben, ha a szülő vétlen, de a kiskorút — testi, értelmi, erkölcsi fejlődése, he­lyesirányú nevelésének biztosí­tása érdekében — ki kell emel­ni a környezetéből, a szülői fel­ügyelet érintetlenül hagyása mellett lehessen a kiskorút in­tézetben elhelyezni. Pl. a szü­lő kedvezőtlen lakáshelyzete, rossz szociális körülménye ese­tében, de fontos, hogy e körül­mények kialakulása nem a szü­lő hibájából történt. Abban az esetben, ha az al­kalmazott védő-óvóintézkedés nem járt eredménnyel, vagy a gyermek oly mértékben veszé­lyeztetett, hogy a védő-óvóintéz­kedésektől eredmény nem vár­ható, a kiskorú állami gondo­zásba vételét rendeli el a gyám­hatóság. Ezzel a lehetőséggel csak a legindokoltabb esetek? ben él a gyámhatóság, törek­vés a kiskorú körülményeinek kedvező irányú alakítása. Ép­pen ezért az állami gondozott kiskorú körülményeit is a gyám­hatóság rendszeresen figyelem­mel kíséri, igyekszik a szülő fe­lelősségérzetét felébreszteni. Azon kiskorúak esetében, ahol semmi remény nincs az állami gondozás megszüntetésére, a kiskorút örökbeadhatónak nyil­vánítja. A gyermek- és ifjúságvéde­lem fontos területe az utógon­dozás. Ennek keretében a gyámhatóság a hivatásos párt­fogó útján figyelemmel kíséri és segíti a volt állami gondozott családba és környezetébe való beilleszkedését, a bűncselek­ményt elkövetett fiatalkorú élet­módját, magatartását. Városunk három kerületében egy-egy hi­vatásos pártfogó — pedagógus — segíti a gyámhatóság mun­káját. Dr. Berhiday Ilona Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztály főelőadója PÉCS SZÜLETTEK Varga Éva, Panka István, Lakatos Andrea, Schnell Zsuzsanna, Hauzer Tamás, Makaró András, Fábián Ka­talin, Illés József, Szűcs Péter, Ne­mes Vanda, Siptár Noémi, Katona Renáta, Szabó Anita, Szabó Zsolt, Gyimesi Gergely, Csiszár Krisztina, Amrein Zsolt, Barcsa Anita, Hege­dűs Zsolt, Bocz Krisztián, Weinreich Krisztina, Bogdán Etel, Császár Da- finka, Medzinger Zoltán, Kocsis György, Szekszárdi Aliz, Siska Imre, Végh Mónika, Regál Roland, Do­monkos István, Dardass Sawsan, Milotta Bernadett, Kakócz Gábor, Andrasek Roland, Varga Tímea, Németh Bálint, Schulteisz Győző, Baumgartner Gábor, Szűcs Magdol­na, Szabados Gábor, Csorbics Bar­nabás, Rausch Tímea, Mikó Péter, Szabó Tibor, Pavelka Gábor, Gosz* tola Zoltán, Gáspár Attila, Hirth Adrienn, Farkas Attila, Lajtai Zita, Kovács Krisztina, Tarsoly Bernadett, Geisz Bernadett, Török Gábor, Dren- kovics Csaba. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Papp János Zoltán és Kása Ildikó, Smaniotta Ferenc Dániel és Géczi Aranka Jolán, Mikola Jenő és Re- seterics Éva, Németh János és Ba­logh Jolán, Szabó János és Lerch Zsuzsanna, Csankó László és Séra Katalin, Simkó István és Bettiol Le­ticia, Szabó László és Székely And­rea, Ignácz István és Virág Mária, Zsárik László és Orsós Teréz, Szép György és Pósz Rozália, Takács Ist­ván és Beck Mária, Kozma Imre és Hegyi Ildikó Gertrud, Mániái György Imre és Egrich Mónika Katalin, Schneider Imre és Varga Edit, Ke­lemen László és Burger Rozália, Horváth György és Kovács Irén, Muschicz István és Bartók Agnes, Ferencz Tibor és Ocsenás Erzsébet, Erdődi László és Purger Ibolya. Autószervizek A Szigeti úti javítóban összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgoznak két esztendeje Pécsett, a Szi­geti úton az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalat üzemében, mint a régi, Munkácsy utcai piciny műhelyben. Mindez ér­ződik a forgalmon is, hiszen csak augusztusban több mint 5 ezer gépkocsi fordult meg itt. Főként a maszek autósok adják egymásnak a kilincset: karosszériát javíttatnak, futó javításokat végeztetnek, műsza­ki vizsgára készíttetik fel jár­műveiket. Különösen ez utóbbi szolgáltatás népszerű az úrve­zetők körében, főleg azóta, hogy augusztus elsejétől kezd­ve a vizsgáztatást is a szerviz dolgozói bonyolítják le. A Szigeti úti műhelycsarno­kokban elvégzett munkák ‘fele garanciális javítás és revízió, de sokan várnak alvázvédelem­re, futómű- és gyújtásbeállítás­ra, s egyszerű szervizmunkák­ra is. Szintén nagy sikere van a gyorsjavító szolgálatnak, ahol a két óra alatt elhárítható hi­bák kijavítását végzik. Az autószerviz gépi felszerelt­sége, műszerekkel való ellátott­sága kiváló. Olyan hazai és külföldi berendezései is van­nak, amelyek Magyarországon meglehetősen ritkák, mint pél­dául az Eicon S—200 típusú motordiagnosztikai műszer, ami­ből alig néhány darab fordul elő az ország autójavítóiban. A 2300 négyzetméter mű­helyterületű, 74 gépkocsiállású szervizben reggel hattól este tízig várják az autósokat. Min­den személygépkocsi típust vál­lalnak, csakhogy az egyre nö­vekvő igényeket ki tudják elé­gíteni. Mindehhez a műszerek, a jól képzett szakemberek ren­delkezésre állnak, legfeljebb csak az alkatrész utánpótlás akadozik időnként. Hiába ér­kezik hetente kétszer áru az AFIT központi raktárából, min­dig akad olyasmi, ami hiány­zik, amiért napokig vagy akár hetekig kocsi nélkül marad a bajbajutott autós, alkatrészre várva. Ez azonban nem az autószer­vizben dolgozók hibája, akik minden tőlük telhetőt igyeksze­nek megtenni, hogy nap mint nap egyre több kijavított, mű­szakilag kifogástalan gépkocsi hagyhassa el a szerviz kapu­ját, s futhasson a közutakon. STOP A Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztályá­nak tájékoztatása szerint 14 sze­mélyi sérűléses baleset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből 8 súlyos, 6 pedig könnyű kimenetelű volt. * Ma délután 14.30 órakor Pé­csett, az AFIT XIV. sz. Autó­javító Vállalat Munkácsy utcai tanácstermében diavetítéssel egy­bekötött előadást tartanak a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi területi szervezetének ren­dezésében a Wynn's olajadalé­kok alkalmazásának tapasztala­tairól. •ís Többek között autóápolási cik­keket, úti neszesszereket, térkép­tartókat és néhány fajta üléshu­zatot árusítanak 40—50 százalék­kal leszállított áron a Merkur pécsi autószalonjában. A ked­vezményes kiárusítás a raktáron lévő készlet erejéig tart. Moszkvai taxisofőrök most pró­bálják ki az új típusú Volga személygépkocsit, amelyet pro­pán-bután meghajtású motorral láttak el. Az új autó gáztartálya 86 literes és a csomagtárolótér­ben helyezkedik el, a bal sárhá- nyóra szerelték azt a berende­zést, amely lehetővé teszi a gáz­tartály feltöltését. A gépjármű rövidebb időszakon át normál benzinnel is üzemeltethető. Kocsiátvételi sorszámok A múlt héten 3088 gépkocsit adott át a Merkúr új tulajdonosaiknak. Ebből legtöbbet, 701-et Skoda 120 L típusból adtak ki. A gépkocsik elő­jegyzési sorszámai a következők: Trabant Limousine (Budapest) 14 941 Trabant Limousine (Győr) 6 235 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 21 206 Trabant Limousine Speciál (Győr) 12 667 Trabant Limousine Hycomat 7 342 Trabant Combi (Budapest) 3 551 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg Limousine 10 771 Wartburg de Luxe 11 465 Wartburg de Luxe tolótetős 4 021 Wartburg Limousine tolótetös 2 546 Wartburg Tourist 3 839 Skoda 105 S (Budapest) 95 865 Skoda 120 L (Budapest) 2 551 Skoda 120 L (Debrecen) 1 329 Skoda 120 L (Győr) 1450 Polski Fiat 1500 13 768 Polski Fiat 126 13 248 Zaporozsec 26 836 Zsiguli (Budapest) 96 504 Zsiguli (Debrecen) 47 133 Zsiguli Combi 12 242 Zsiguli 1500 16 812 Zsiguli 21011 (Budapest) 10 522 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6 194 Dácia 10 735 Moszkvics 2140 3 257 Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1978. szeptember 12. és 19-e közti időszakban az alábbi útszaka­szokon végeznek olyan mun­kálatokat, melyek a forgalom bizonyos mérvű korlátozásával járnak. A 6. sz. budapest—pécs —barcsi főközlekedési úton foly­tatódik Mecskenádasd térsé­gében a szakadékhíd szélesí­tése. A forgalmat segességkor- látozással, félpálya szélesség­ben, jelzőlámpával szabályoz­zák. A kővágószöllősi és a szentlőrinci elágazás közti sza­kaszon burkolatmegerősítő asz­falthengerlés kezdődik. Itt a forgalmat sebességkorlátozás­sal, félpálya szélességben te­relőőrök irányítják. Az 57. sz. mohács—pécsi főközlekedési úton Lánycsók térségében foly­tatódik a hídkorszerűsítés, a forgalom terelőúton, sebesség- korlátozással zajlik. Az 58. sz. pécs—harkány—drávasza- bolcsi főközlekedési út Pécs vá­rosi átkelési szakaszán lévő fe­lüljárón aszfaltburkolatcserét végeznek. A munkálatok ideje alatt a négy forgalmi sávból egy sávon dolgoznak, tehát út­szűkülettel és sebességkorláto­zással kell számolni az arra ha­ladóknak. A 67. sz. szigetvár—kaposvár —balatonlellei főközlekedési úton Boldogasszonyfát el­kerülő új út építése foly­tán egy híd korszerűsítése folyik, ezért a forgalom terelő­úton, sebességkorlátozással bo­nyolódik. A bonyhád—dombó­vári összekötő úton Mázaszász- vár térségében burkolatbontást, hídszélesítést, valamint aszfalt- szőnyeg hengerlést végeznek. Bikái és Mágocs között az aszfaltszőnyeghengerlést követő padkarendezési munkálatok folynak. Mindkét helyen sebes­ségkorlátozással szabályozzák a forgalmat. 1978. szeptember 16-án reg­gel 6.00 órától 1978. szeptem­ber 18-án reggel 6.00 óráig a 6. sz. budapest—pécs—barcsi út pécsi átkelési szakaszán, a 66. sz. pécs—kaposvári főköz­lekedési út és az 57. sz. mohács—pécsi főköz­lekedési út elágazásai közti út­szakaszt keresztező szénbánya iparvasútnál az útátjárót a MÁV átépíti. A munkálatok ide­je alatt a négy forgalmi sáv­ból két sávot lezárnak, itt se­bességkorlátozás lesz érvény­ben. A Diesel-motor árnyoldalai Az 1936-os berlini autókiól- lítós szenzációja egy Diesel Mercedes volt. A világ első Diesel-motoros személykocsija azonban inkább érdeklődést keltett, mint vásárlási kedvet. Zajos, nehézkes és drága szer­kezet volt. Közel négy évtized és az olajválság kellett ahhoz, hogy a Diesel-személykocsik nagyobb tömegben eladhatók legyenek. Nyomós érv szól a Diesel-motor mellett: a gazdaságosság. Legalábbis a fogyasztást ille­tően. Zajszintje sem igen ha­ladja mór meg az Otto-moto- ros kocsikét, mérgező égéster­mékei is alacsonyabbak. A Diesel-motor jövője még­sem egyértelműen biztató. Az ok — ellentmondásnak tűnhet — éppen a gazdaságosság. Az alacsony fogyasztás ugyanis sokba kerül. Nem az üzem- anyagkutaknál persze, hanem a kocsik gyártásánál. A közel azonos lökettérfogatú Diesel­változat típusai 10—20 százalék­kal drágábbak. Ha a teljesít­ményt tekintjük, az árkülönb­ség még szembetűnőbb: azo­nos teljesítmény másfélszer­kétszer nagyobb gyártási költ­séggel állítható elő a benzin­motorhoz viszonyítva. Ez ter­mészetesen az alkatrészárak­ban is tükröződik. A Diesel- Golf héngerfeje pl. háromszor drágább a benzines változat­nál. Az üzemanyagbefecsken­dező közel négyszerese a por­lasztónak, az üzemanyagszűrő árkülönbsége tízszeres, és így tovább. A Diesel árnyoldalai azonban ezzel sem merülnek még ki. A motor mintegy 30 százalékkal súlyosabb, járása keményebb. Ez a kocsiszekrény és az első futómű megerősítését teszi szükségessé. A következmény további súlynövekedés. Ez az Opel Diesel változata esetében pl. 130 kg-ot jelent. Az amúgy is kisebb teljesítményű Diesel­motor hajtotta kocsik így még lustábbakká válnak. A teljesítménynövelés tech­nikailag — turbófeltöltéssel — megoldható ugyan, de csak további 10 százalékos árnöve­kedés árán. Marad tehát az Otto-motor? Alighanem igen. Búsbarna László Forgalom- szabályozás VII. információs rendszerek A közúti forgalomban résztvevő járművezető útját a legmagasabbrendű gép- járművezetői tevékenység­gel kezdi: megtervezi a megteendő utat. Természe­tesen nem a helyi, hanem a helyközi forgalommal kezdi a tervezést. Kiválasztja autóstérkép alapján a megfelelőnek vélt útvona­lat, feljegyzi az útirányt, út­elágazásokat, kanyarodáso­kat, üzemanyag felvételi helyeket, esetleg szállás- és étkezési helyét. Az útvo­nalon haladva zöld színű útirányjelző és tájékoztató táblák feliratai bizonyítják, hogy jó úton jár, ha pontos tervet készített, A közúti információs rendszerek három főcso­portra oszthatók. Első cső- port a gépjárművekkel való, közlekedésre, vezetés közbeni teendőkre ad uta­sítást, vagy jelez veszélyt, illetőleg tilalmat. A máso­dik csoportba tartozók tá­jékoztató jellegűek, általá­ban téglalap alakú, kék alapszínű táblák, melyek nemzetközi jelzései hívják fel a figyelmet az üzem­anyag, javítószolgálat, ét­kezési lehetőség, camping stb. közelségére, nyíllal és métertávolság feltüntetésé­vel. A harmadik csoport az útelágazásoknál szolgál hasznos információkkal a különböző útirányoknál. Ezek a táblák zöld alapszí­nűéi fehér felirattal, és nyilakkal jelzik valamelyik nagyobb ismert település felé vezető útirányt. Sokszor vita keletkezik a lakott települések vezetői és az útügyi szervek között a felirat miatt. Az útvonalon levő minden település ma­gának követeli a jogot, hogy felkerüljön a táblára. Ezt nem lehet. A csomó­ponthoz érkező jármű veze­tőjének figyelmét leköti a manőverezés szüksége, a jelzőtáblák adta információ feldolgozása. Nem ér ró ilyen esetben település-név­sort olvasni. A zöld információs táb­lákon adott útvonal irányá­ban általában a nagyobb csomópontnál levő hely­ség neve szerepel, de néha egy fontosabb, jobban ke­resett üdülő- vagy fürdő­hely. Nem lehet szerepel­tetni három-négy fonto­sabb útelágazás utáni helységet, csak azon eset­ben, ha annak az útnak az a főiránya, és ott kezdődik, vagy végződik az adott út. A csomóponthoz érkező jármű vezetőjét főközleke­dési utakon már az útke­reszteződés előtt tájékoztat­ni kell, hogy az elágazás­nál merre kell manőverez­nie. A csomópontban levő zöld útirányjelző csak egy rápillantással megerősíti az úthasználót helyes döntésé­nek végrehajtásában. Lakott területen belüli információ a centrum fel­iratra szorítkozik, a többi a tájékoztató táblákkal és várostérképekkel megoldha­tó. Az autóstérképek helyes- -bítése világviszonylatban lassú, nem követi kellő mértékben az utak építé­sét és korszerűsítését. Ezért helyismeret hiányában, hosszabb út tervezése előtt, ajánlatos megyén belül a KPM Közúti Igaz­gatóságoknál tájékozódni az útvonalról, azok kiépí­tettségéről. Országos vi­szonylatban pedig az UTINFORM Budapest 227-643 sz. telefonon ad részletes felvilágosítást, mint erre hivatott szerv. Kardos Imre

Next

/
Thumbnails
Contents