Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-11 / 220. szám
Dunántúli napló 1978. augusztus 11., péntek Megújítja évszázados piaci sikerét a Zsolnay- fajansz Régi technika korszerű fel- használása — ennek köszönheti megújuló sikerét a ma- gastűzű technikával készített Zsolnay-fajansz, amely a múlt században elindította a világhír felé a pécsi porcelángyárat. A krémszínű alapon színes és arany kidomborodó mintákkal díszített vázák, tálak, készletek különleges értékét az adja, hogy a díszítés művészi munkával, kézzel történik, mégpedig nem festékkel, hanem színes mázzal, igen gazdag színskálával. A mázt ráégetik, a színezés használat közben sem kopik, megőrzi eredeti szépségét. Mivel a fajansz mindig luxuscikknek számított, keresletére hatottak a háborús idők, gazdasági váTságok. A félévszázados gyártási szünet megszakítására kedvezett az üzemi rekonstrukció és a piaci jelzések. A hetvenes évek elejétől tucatjával képezték ki a szakembereket és nemzetközi kiállítások sorozatán szerepelt a fajansz hasonló sorsú terméktársával, az eozinnal. Mivel kereskedőgenerációk váltották egymást, szinte újként fogadták a híres termékek megjelenését a mai üzletemberek külföldön. A fajansz tavaly jelent meg a gyár exporttermékei között, idén pedig már nagy tételben szállítják több nyugati országba. Akárcsak száz évvel korábban, most is Angliában legnagyobb az érdeklődés a Zsolnay-díszmű iránt. 1978- ban százezer dollárért vásárolnak. Az év első felében bizonyított jó minőség és pontos szállítás annyira megnyerte az angol partnert, hogy nemrég öt évre szóló szerződést kötött a Pécsi Zsolnay Gyárral az ideivel legalább azonos/ de inkább nagyobb mennyiségű fajansz és eozin szállítására. A díszáru „befutása" nagyban hozzájárult, hogy a pécsi porcelángyár egyetlen év alatt nyolcvan százalékkal növelte tőkés exportját, aminek értéke elérte a félmillió dollárt. Emellett a hazai piacot sem mellőzik. A budapesti Hilton és a hévízi Th'ermál szállók után most a Margitszigeti Thermál szálló sok ezer darabos gálaedényét is itt készítik fajanszból. Hajnal Lajosné 0 bőrgyár felsftszentmártoni üzemegységében Negyvenegymillió termelési érték Részt vesznek a községfejleSZtesben IS Munkában a kenőszalag brigádja Miniszterek hajnali látogatása a Bosnyák téri piacon és a Nagyvásártelepen Késésben a zöldség- és gyümölcsfélék érése A piaci ellátásban jól lemérhető az a két-három hetes idő- eltolódás, amely a zöldség- és egyes gyümölcsfélék érésénél idén, a rendkívüli időjárás miatt következett be; a felhozatal eddig kisebb volt a tavalyinál és az árak is csak az utóbbi napokban kezdtek erőteljesebLényegében az elmúlt évihez hasonló — mintegy 41 millió forint — termelési értéket terveztek erre az évre. a pécsi bőrgyár felsőszentmárto- ni üzemegységében. Havonta átlag 30 ezer négyzetméter cipőbélésbőrt — marhabőrha- sítékból készül — gyártanak. Mint Rónaki Miklós művezető mondja: nem kis feladatot jelent „hozni a tervet”, — mert jelentős a munkaerőhiányuk. A mintegy 100 dolgozót foglalkoztató üzemegységben a létszám 90 százaléka nő és jelenleg 22-en vannak gyesen. Emiatt az első félévben némi mennyiségi lemaradásuk volt, de bíznak: az év végére „egyenesbe jönnek". — Nagy figyelmet fordítunk a minőségi munkára és az anyagtakarékosságra — mondja a művezető. — Minőségi kifogást az elmúlt évben sem kaptunk, a takarékosságban is szép eredményeket értünk el. Ebben az évben is hasonló eredményekre törekszenek. A minőség további állandósítása, illetve javítása érdekében ebben az évben a bőrök festékrétege dörzsállóságának mérésére új felszereléssel gyarapodtak. Most már itt az üzemegységben is mérni tudják ezt a „minőségmutatót". Az anyagtakarékosságot pedig a közeljövőben beépítésre kerülő, korszerű festékszóró gép segíti. Eddig ugyanis a festékszóró gép „pisztolya" oda is szórta a festéket, ahol nem volt bőr. Az új berendezés csak a bőrre szórja majd a festéket. Az üzemegység kollektívája nemcsak az üzem falain belül igyekszik termelési feladatát megoldani, hanem ' jelentős részt vállal — társadalmi munkában — a községfejlesztésből is. Kommunista műszakok szervezésével járultak hozzá a község iskolája szemléltetőeszközeinek bővítéséhez, az óvodának pedig oktatási segédanyagok vásárlásához nyújtottak anyagi segítséget. Az elmúlt évben mintegy 900 társadalmi munkaórát dolgoztak községfejlesztésért. A község most építi iskola-napközijét. Az üzemegység dolgozói ennek a munkának segítéséből sem maradnak ki. Az iskola-napközinek otthont adó régi épület átalakításához szükséges bontási munkákban segítettek, a közeljövőben pedig a napközi szakipari munkája elvégzéséhez nyújtanak társadalmi segítséget. A község új napközije előreláthatóan még ebben az évben elkészül. Az OKISZ segítsége az AFIT-nak Az OKISZ és az AFIT elhatározta« hogy közösen létrehozzák a gépjármű-javító szövetkezetek műszerkarbantartó bázisát. Tíz évre szóló együttműködést terveznek, ezzel is segítve az ipari szövetkezetek felkészülését a sokasodó szolgáltatási feladataik ellátására. A tervidőszak végére várhatóan 1 millió személygépkocsi lesz hazánkban, a javításukkal, kabantartásuk- kal járó tennivalóknak mintegy egynegyede ipari szövetkezetekre hárul majd. A tervek szerint az AFIT 1979. január 1-től elvégzi a karbantartási. Ékszerek é plasztikák Kopcsányi Ottó kiállítása Az ékszer egyidős az emberiséggel. Az ősi leletekből ismert ékszerek — bár még többnyire kultikus célzatúak — valójában az ember első lépései az esztétikai közlés és önkifejezés felé. Az ötvösművészet anyaga, tartalma és formanyelve szakadatlanul változott a történelem folyamán, ízlések és divatok, vallások és művészeti irányzatok formálták e nemes és ősi mesterség profilját. Napjaink egyetemes képzőművészetét a műfajok közeledése, sőt egybefonódá- sa jellemzi. Nem meglepő tehát, ha Kopcsányi Ottó ötvösművész kiállításán az ékszereken és dísztárgyakon túl plasztikai munkákkal is találkozik a látogató. Kopcsányi Ottó kiállítását a Képcsarnok Kossuth Lajos utcai bemutatótermében tekinthetik meg az érdeklődők. A neves iparművész alkotásait 1970-ben láthattuk a tv Galériájában. Azóta számos külföldi kiállítóterem fogadta munkáit. Kopcsányi Ottó sokoldalú iparművész. Az ötvösművészet konvencionális termékei (dísztárgyak, ékszerek) mellett a' kiállítás szép darabjai a figurális bronzplasztikák. A mozgalmas Ikarus, a világmindenséget magában foglaló Őshal, az Oroszlán vagy a Lovas vitéz mind a díszítőkedv és a plasztikai igény termékeny egymásrata- lálása. Technikai kísérletei eredményeképpen a látványosan formálható, csillogó felületű rozsdamentes acélból készíti legújabb munkáit. A fények és árnyékok, a tükröződések optikai lehetőségeit kutató plasztikai kísérletei mellett az acélból készült ékszerek is valóságos kisplasztikák. Kopcsányi Ottó kiállításának megnyitójára tegnap délután 5 órakor került sor. Megnyitót mondott Galambos Tamás festőművész. A kiállítást augusztus 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők naponta fél 10-től délután 6 óráig. P. L. kirándulások pontosság-ellenőrzési és hitelesítési munkákat a szövetkezetek számára, s jövő év július 1-től folyamatosan a műszerek javítását is. Ugyanez év végéig létrehozza a komplex műszerjavító bázist. Egyedi megállapodástól és technikai felkészültségtől függően az AFIT a szövetkezetek számára kisebb tételekben a műszerekhez pótalkatrészeket és célszerszámokat is gyárt majd. A központi műszerjavító bázis fejlesztéséhez az OKISZ 6,2 millió forintot bocsát az AFIT rendelkezésére. Az abaligeti sziklák valóságos természeti érdekességek Gyiirefalt mészmürga az abaligeti szerpentinen Amire most invitáljuk az olvasót, az nem is „igazi" kirándulás, nem is kell hozzá több egy kis odafigyelésnél, egy kis sétánál. Szálljunk le az orfű—abaligeti autóbuszról a szentkúti megállónál és induljunk el a Remeterét felé. A szerpentinen mostanában néhány helyen megtisztogatták és teljes egészében láthatóvá tették az évtizedek előtti útépítés során felszínre bukkant erősen gyüredezett mészmárgarétegeket. Szinte hallani az ellenvetést: hiszen ezt láttuk már eleget.. . Hát persze. De próbáljuk ezegyszer úgy is nézni, hogy nem rohanunk el mellette, csupán egy röpke pillantást vetve a Mecsek évszázmilliók előtti történetének e néma tanújára. Ahol állunk, valaha' a föld- történet triász korában — úgy 240 millió évvel ezelőtt — nem volt hegy és síkság, hanem végeláthatatlan, parttalan tenger, amelynek alján újabb és újobb üledékrétegek rakódtak le, mígnem a tenger maga is megszűnt. Roppant hosszú folyamat volt ez. Geológusok ismerete szerint a szerpentinen látható gyüredezett üledék teljes egészében megvan vagy 240 méter vastag. A világtengereken ma megfigyelt üledékképződés mértéke évi 0,1—1 milliméter. Tessék kiszámítani, hány év kellett e vastag üledékréteg létrejöttéhez. Mi történt ezután? A magyarországi hegységképző időszakot a kréta időszak végére — 60—100 millió év előttre teszik; hazánk felszíni formái akkor alakultak ki, s a tájkép azóta döntően nem változott. Hacsak annyiban nem, hogy a medencékben óriási üledékrétegek rakódtak le, s ami korábban már lesüllyedt, az a hatalmas súly alatt tovább süllyedt. Hogy mi mehetett végbe e tájon, ahhoz elegendő annyit tudnunk, hogy ugyanez a gyüredezett mészmárgo, ami itt kb. 500 méterre a tengerszint felett tapinthatóan előttünk van, innen kb. 2 km-re, a Mandulásban közel 900, Cun közelében, a Drávánál pedig 2000 méter mélyen található. De hogyan keletkezett a kőzetnek ez a látványos gyürede- zettsége? Nem a hegységképző erők hozták létre, bár azok is erősen közreműködtek benne. Az anyag ásványtani < átalakulásának hatását figyelhetjük meg. Az üledék nagyrészt an- hidritet tartalmazott, ami vizet felvéve megduzzadt, szabadulni igyekezett börtönéből, s amerre utat talált, kitüremke- dett. így jöttek létre azok a fantasztikus gyűrődések, amik messze környéken a legnagyobb kiterjedésben és a legkönnyebben elérhetően itt láthatók. És ha már kiszálltunk az autóból, autóbuszból, ne sajnáljunk egy—két fényképfelvételt is készíteni a Mecseknek erről a földtani érdekességéről, ami ezentúl — nemzetközi együttműködés keretében meg- tisztítottan — tudósok számára bemutatási, diákok részére oktatási célt fog szolgálni. Hársfai István ben közeledni az elmúlt év azonos időszakáéhoz - ezt állapította meg Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter csütörtök hajnali szemleútján a fővárosi piacokon. A látogatók előbb a Bosnyák téri nagybani termelői piacot keresték fel. Ez a fővárosi piac, ahova főleg a kistermelők hozzák fel árujukat, ezen a hajnalon viszonylag közepes forgalmat bonyolított le, s ez egészében véve is alig több mint a fele volt a tavaly augusztusinak. Ezt azzal magyarázzák, hogy a dinnyeszezon jóformán csak most kezdődött, holott tavaly ilyenkor már több tízvagonos tételek találtak vevőre. Késésben van a paprika és némiképpen a paradicsom főszezonja is. Az árakban mutatkozó eltérések várhatóan csak a jövő héten szűnnek meg, előbb a paradicsom fogyasztói ára éri el az augusztus derekán normálisnak tekinthető órJ szintet, majd ezt követi a paprikáé, ez a tudvalévőén melegigényes növény ugyanis csak lassan „éri utol magát". Ezután a fővárosi nagycsarnokba látogatott Romány Pál és Sághy Vilmos. Itt Földesi Mihály, a Budapesti Zöldért Vállalat vezérigazgatója számolt be a főváros zöldség-, gyümölcs- és burgonyaforgalmának 50 százalékát biztosító hatalmas telep munkájáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a jobb ellátás érdekében tettek. A több mint ezer megrendelőt — üzleteket, piaci árudákat, közületeket és éttermeket - kielégítő áruterítő központ az idén 150 boltba éjszaka is szállít, mégpedig úgy, hogy az árut a boltok elé rakják le. A Zöldért — szintén újdonságként — több mezőgazdasági nagyüzemmel megállapodott abban, hogy helyben tárolják a megtermelt árut és esetenként úgynevezett előfeldolgozást vagy csomagolást is elvállalnak; ily módon a Zöldért megfelelő időpontokban „lehívhatja” az árut és nem okoz gondot annak — különben alig-alig megoldható — központi tárolása sem. Az eddiginél többet tettek a zöldség- és burgonyafélék úgynevezett előtisztításáért; az elmúlt két évben ötödével növelték a konyhakész állapotba „hozott” kertészeti termékek értékesítését, az idén mintegy tízezer tonna hámozott burgonyát küldenek a telepről főként a nagy- fogyasztóknak. A miniszteri szemle tapasztalatainak mérlegét Romány Pál és Sághy Vilmos így vonta meg: a termelőket kellőképpen ösztönzik a kormányintézkedések nyomán kialakított termelői árak. A nagyüzemek és a kistermelők értékesítési biztonsága is szavatolt az esetek döntő többségében. De a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a nem első osztályú kertészeti termékek átvételére és gyors eladására. ezzel ugyanis csökkenteni lehet a piaci árakat. Meg kell vizsgálni azt is, miként lehetne az eddiginél nagyobb számú szállítóeszközzel folyamatossá tenni a fővárosi piacok zöldség-gyümölcs és burgonya „feltöltését” mert az áru továbbítása ma még gondot okoz. Megállapodtak abban: fokozottabban ellenőrzik, hogy a kistermelők felkínált áruját valóban átveszik-e az arra illetékes kereskedelmi szervek, a piaci szemle néhány tapasztalata ugyanis ennek ellenkezőjére hívta fel a figyelmet. Megvizsgálják azt is, hogy az egy-két héten belül kezdődő zöldség csúcsszezonban miképpen lehetne növelni az értékesítést és fontolóra veszik néhány fővárosi zöldségáruda, -üzlet vasárnapi nyitvatartását.
