Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-11 / 220. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 220. szám 1978. augusztus 11., péntek- Ára: 80 fillér Erik a dinnye Hajrá nélkül A naptárra pillantva talán kicsit szokatlan ennek az írásnak a címe: miért szólunk augusztusban arról, amiről csak decemberben vagy januárban szokás beszélni — a termelés és értékesítés év végi hajrájáról? E jelenség — sajnos — népgazdaságunkban évtizedek óta szinte törvényszerűen ismétlődik, mindenki ismeri, elítéli és hangsúlyozza káros voltát — ennek ellenére mindig visszatér. A Konjuktúra és Piackutató Intézet egyik kiadványa (Laki Mihály: Év végi hajrá az iparban és a külkereskedelemben) elemzi a jelenség okait és azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak az év végi hajrá megszüntetéséhez. A tanulmány bebizonyítja, hogy az év végi hajrá nem sajátosan a szocialista terv- gazdálkodás jelensége. 14 megvizsgált tőkés ország közül 11-ben törvényszerűen megfigyelhető, bár a hullámzás mértéke, az év végi hajrá ereje lényegesen kisebb, mint hazánkban. E jelenséget a nyugati köz- gazdasági szakzsargon „window dressing" néven ismeri, amikor a vállalatok és bankok arra törekszenek, hogy mérlegeik pozitivon alakuljanak és ennek érdekében igyekeznek minél nagyobb követelésállományt kimutatni. A szocialista gazdaságban nem kell a mérlegek „optikájának” javítása érdekében év végi hajrába kezdeni. A tervutasításos rendszerben ezt a jelenséget az éves terv meny- nyiségi teljesítéséhez, túlteljesítéséhez fűződő érdek magyarázta. 1968-ban a gazdasági reform bevezetésével arra számítottak közgazdászaink, hogy a tervutasítások kötelező erejének megszűnése egy csapásra eltünteti az év végi hajrá káros jelenségét. Sajnos a gyakorlat cáfolta ezt a várakozást — az év végi hajrá napjainkban is érvényesül, bár tagadhatatlan, hogy mértéke némileg mérséklődött. Mi az oka ennek a jelenségnek napjainkban, amikora szándék éppen ellentétes, s káros hatását is felismertük? A tervezésben — a vállalati tervezésben is — ma még nagymértékben érvényesül a bázisszemlélet. Ennek következménye, hogy a számbavétel időpontja az év vége — függetlenül attól, hogy a termelési és értékesítési folyamat túlnő vagy áthúzódik a másik évre. Ehhez kötődik a nyereség, a jutalom stb. Nem kétséges, hogy az állandó növekedésre hangolt (késztetett) vállalati politika az év végére „hozni" kívánja a kitűzött mennyiséget és értéket, még akkor is, ha ebben olykor lát- szatteljesítések is keverednek. Ugyancsak az év végi hajrára ösztönöz a beszámoltatás mechanizmusa, amely december 31-éhez kötődik. Nem kis szerepe van a hajrában a be- idegzettségnek sem, ami mind a vezetőknél, mind a dolgozóknál megfigyelhető: „majd a végén kicsit jobban ráverünk”. Elkerülhető a jövőben az év végi hajrá? Ha megteremtjük az ellene ható feltételeket, jelentős mértékben csökkenthető, de teljesen nem szüntethető meg, s talán gazdaságilag ilyen érdek nem is áll fenn. Az azonban feltétlenül szükséges, hogy az év végi hajrát fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklikusságát mérsékeljük. Wiesel Iván Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az oktatási és a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács módosította a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól szóló 1974. évi határozatát. A munkaügyi miniszter jelentést tett a tanácsi munkaerő-közvetitési gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatokról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a munkaszüneti napokat megelőző és követő — 1979-ben szükségessé váló — munkanap-áthelyezésekről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. fl lehetőségek optimális kihasználása SzámítóVajszló környékén egymás mellett sorakoznak a dinnyeföldek. A Szabolcsból ideköltözött Poós István földjén is beérett az első nagyobb szállítmány görögdinnye. Erb János felvétele Két év múlva megszűnik a bűz gépes Korszerűsítik a irányítás szennyvíztelepet a mezo- gazdaság ■ ■■ 99 m jovoje A kovácshidai tőzegbányában naponta 1500 mázsa tőzeget termelnek ki, amit talajlazitásra, keverékként pedig talajtápnak használnak fel Tanácskozás a korszerű talajerő-gazdálkodásról Magyarország mezőgazdaságában évente mintegy 22 milliárd forintot költenek talaj- és növényvédelmi célokat szolgáló kemikáliákra. Ez az összeg kétszer akkora, mint az ország éves mezőgazdasági gépi beruházásának értéke. E hatalmas pénzmennyiség minden fillérje természetesen a termésnövekedést kell hogy szolgálja, az eredményeknek igazolni kell a befektetést. Sajnos még elég nagy területen csak vaktában, nem eléggé átgondoltan használják fel a műtrágyákat. Baranya ugyan országos viszonylatban e téren jó helyen áll, mégis sok még a tennivaló, hisz további terméseredmény-növekedést a fajtakiválasztáson és növényvédelmen túl a legoptimálisabb talajerőgazdálkodással lehet elérni. Ezért volt mindenképp indokolt és időszerű a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson tegnap e témakörben megtartott úgynevezett klubnap, melyet dr. Szűcs Károly, az állomás igazgatója nyitott meg, s egyúttal bemutatta a szép számmal megjelent szakembereknek dr. Hegyi Gézát, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás talajerőgazdálkodással foglalkozó új főmérnökét. A július elsejei kinevezése óta dr. Hegyi Gézának „Az egységes talajerőgazdálkodási rendszer elemei Baranyában" címmel megtartott tegnapi előadás volt tulajdonképpen az első nyilvános bemutatkozása. Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaságban mindenki által kitűzött cél, csakis a gazdaságos, nagy termések biztosítása lehet. Ennek érdekében szükség van olyan széles körű tudományos felmérésekre és értékelemzésekre, melyekből, azok összefüggéseiből nyilvánvalóvá válna mindenki számára a tennivaló. Ennek érdekében vezetik be 1981-től — egyes gazdaságokban kísérletképpen már az idén — az úgynevezett „egységes táblatörzskönyv” vezetését. Mi is ez tulajdonképpen? A tábla- törzskönyvbe minden termelési területről, „tábláról" pontos információkat vezetnek éghajlatról, talajszerkezetről, genetikai adottságairól, egyes termesztett növényfajták biológiai érték- emelkedéséről, illetve romlásáról, a gépek, géprendszerek és üzemórák kihasználtságáról, a kézimunkaerő nagyságáról, anyagráfordításról, talajművelésekről. Ezeket az adatokat számítógépbe programozzák és ezek értékelésével viszontinfor- mációt nyújt a gazdaságnak, hogy az adott talaj- és éghajlati viszonyok között,' mely műveletek végzése indokolt, mely fajták legjobban megfelelők, sőt, hogy a jövőben milyen gépeket érdemes vásárolni. E módszernek az eredménye két- hórom év múlva már jelentkezik a gazdaságokban. Ezt követően Kása Sándorné agrokémiai szaktanácsadó a tápanyaggazdálkodási talajmintavételezés és vizsgálat módjairól adott útmutató tájékoztatást a mezőgazdasági üzemek szakképviselőinek, Sarok Zsuzsa Svájci berendezés az iszapkezeléshez Országos szervek támogatásával Pécs egyre korszerűsödő lakásállománya újabb és újabb gondokat teremt. Az összkomfortos lakásokban több víz fogy, ez pedig a szennyvízhozam emelkedését jelenti. Az ivóvíz biztosítása és a szennyvíz elvezetése, feldolgozása évek óta egyre nagyobb feladatokat ró a városra, A pécsi szennyvíztelep 1927- ben még technológiailag is korszerű és elégséges volt, a 60-as évek elején bővítették kapacitását napi 20 000 köbméteresre. Ezt azóta régen kinőtte a város. Az 1975-ben kezdett 175 millió forintos beruházás várhatóan 1980-ban fejeződik be. Célja: napi 40 000 köbméter szennyvíz feldolgozása és a bűz megszüntetése. Bátai János, az UNIBER főmérnöke, aki a szennyvíztelepi beruházás, tervezési, kivitelezési munkáit irányítja, ezekről a következőket mondja: — A jelenlegi zagytóba — innen lepi el a bűz a kertvárosi lakótelepet — napi 1100 köbméter kétszázalékos szárazanyagtartalmú iszap kerül. Ezt a tavat meg kell tartani, de Folytatják a pécsi várfal helyreállítását, melynek a barbakán-kerti környékét már az előző évben kialakították biztonsági okokból akkor is szükség lesz rá, amikor már nem ide kerül az iszap, hanem a granuláló berendezésbe. Akkor — várhatóan 1980-ban megszűnik végre a bűz. Utána üzemzavar esetén is csak a jelenlegi tóba engedhetik az iszapot. (Ottjártunkkor épp fogyasztják, zsugorítják a tavat. Ki és miért?) Végleges megoldást majd a pellérdi szennyvíz- telep jelent. És addig? Együtt járjuk végig a már elkészült beruházásokat. A déli ipari út alatt az új centrifuga állomás épületében néhány hét múlva a Vízgépészeti Vállalat szakemberei beszerelik a négy darab Krüger centrifugát. Ezek egyenként 16 köbméter iszapot víztelenítenek óránként, a visszamaradt lapátolható anyagot a Tolajerőgaz- dálkodási Vállalat dolgozói keverik majd tőzeggel és értékesítik tékáiként. De ha meglesz a svájci beruházás, ami granulátumnak dolgozza fel a maradékot, más lesz a helyzet. A granulátumot zsákolva szállítják Svájcba, tonnájáért ötven vagy ennél is több svájci frankot fizetnek. Az egész az épülettel együtt előreláthatóan 31 millióba kerül, a berendezéshez szükséges valuta egyharmadát az OMFB már biztosította. Most az OTH-n és a Külkeres^ kedelmi Minisztériumon a sor. A megfiatalított szennyvíz- telepen üzembe helyezésre vár a nyugatnémet Geiger cég durva és finomszűrő rácsa. A homokszűrőt jövőre adják át, ez lesz az ipari víz bázisa, üzemel már az utóülepítő medence is. Ha a 25 milliós értéket képviselő homokszűrő is belép, napjában 20 000 köbméter ipari vizet adhat a város üzemeinek, a jelenlegi 2,5—3000 köbméter helyett. Ezzel több Duna-vizet lehet ivóvízként felhasználni, ha több ivóvizet kapunk, a szennyvíz is több lesz. A jelenlegi telepet idővel is csak maximum 70 000 m3 napi szennyvíz feldolgozására lehet alkalmassá tenni. Ha minden jól megy, a jövő év végére elkészül a pellérdi szennyvíztelep első ütemének beruházási programterve. Murányi László
