Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-08 / 217. szám
2 Dunántúli napló 1978. augusztus 8., kedd Segítség Zoltán Attilának Zoltán Attila 22 éves, árva fiatalember, budapesti lakos az orvosok és pártfogója: Grigássy Éva író, orosz-ukrán műfordító jóvoltából már fel tud állni, megáll egyedül, sőt néhány lépést is tesz. Nagyon fiatalon súlyos mozgássérült lett. További mozgás-, lépésgyakorlatokra van szüksége, egy speciális háromkerekű kerékpárra, mellyel gyakorolhat, erősítheti izomzatút. A triciklit vasárnap kapta meg Szigligeten, a Magyar írók Alkotó Házában, ahol nyaral, ahová a finom szerkezetet elhozták az alkotók, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, az 5-ös ÉPFU Vállalat KISZ-es dolgozói. A húsz szocialista brigádtag Vojtek Endre, Kiss László, Vörös István, Morvái Gyula, Öry Irén, Vince Zsolt irányításával, a vállalatvezetés nagyfokú támogatásával hatvan társadalmi munkaórában, szabad idejében, a hétvégeken alakította ki a közlekedési eszközt, több mint harmincezer forint értékben. A szombati utolsó hajrában egész éjszaka végezték az utolsó simításokat. Zoltán Attila tíz nyelven ír, olvas, fordít, dolgozik több kiadónak: az Európa Könyvkiadónak jelenleg kubai novellisták munkáit fordítja, de élő spanyol klasz- szikusok műveiből is fordít. Fő területe a spanyol nyelv. Most felvették az Eötvös Tudományegyetemre, spanyol nyelv és irodalom szakra: a triciklivel fog járni az egyetemre. — CS — Nagyszabású jubileumi vetélkedő a mohácsi járásban Háromszáz brigádra számítanak A mohácsi járás monstre vetélkedőre készül csaknem 300 szocialista brigád részvételével. Az alkalom: a KMP megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója. A cél: minél többen — különösen a fiatalabb generáció tagjai közül — ismerjék meg a magyar munkásmozgalom történetét, az események történelmi összefüggéseit, s nem utolsósorban a mozgalomhoz kapcsolódó irodalmat, zenét, képzőm űvészetet. Az MSZMP Mohács járási Bizottsága januári ülésén megtárgyalta és elfogadta cselekvési programját, amelyben a szellemi vetélkedőre való felhívását is megfogalmazta. Legnagyobb a jelentősége az üzemi vetélkedőknek. Itt még mindenkinek esélye van, hogy a középdöntőkön, majd a járási döntőn képviselje brigádját az öttagú csapatban, ez az igazán tömegméretű verseny. És ez az az alkalom, amellyel élve minden résztvevő nyer. Nem egyszerűen csak a brigádnaplóban szereplő, értékelhető bejegyzést, hanem mélyebb, átfogóbb tudást, új ismereteket, a múltba ágyazódó jelen pontosabb megítélését. Mindehhez persze komoly felkészülés szükséges, de nem maradnak segítség nélküj a brigádok. Mindenekelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának illetékes tanszékei, az adott lakóhelyi környezet hely- történeti kutatói, a művelődési házak, könyvtárak, a pedagógusok, az ott élő veteránok sokat tehetnek, tesznek is majd a sikeres vetélkedés érdekében, öt fős csapatok vesznek részt a versenyeken, de a brigádok többi tagja is segíthet a középdöntőben, illetve a járási döntőn. A pártunk XI. kongresszusa, illetve a tavaly októberi KB határozat szellemében sorra kerülő vetélkedő szép eredményt ígér, hiszen több mint 4700-an vesznek részt a felkészülésben, illetve szurkolnak a későbbi győzelemért. Novemberben kezdődnek az üzemi selejtezők, a középdöntő 1979 januárjában lesz, s a döntőt a Tanácsköztársaság évfordulóján, márciusban tartják. K. Gy. „A vendég csak (izet, fizet, fizet...” A Hétfői Dunántúli Napló augusztus 7-én megjelent számában ,,A vendég csak fizet, fizet, fizet...” című cikk foglalkozott a Baranya megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelősége és a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság népgazdaság és társadalmi tulajdonvédelmi osztálya közös szervezésében Harkányban, augusztus 2-án lebonyolított kereskedelmi ellenőrzéssel. Már az ellenőrzést követő napon vállalatunk tudomást szerzett a harkányi Fasor vendéglőben történt árdrágítás tényéről, amellyel az említett újságcikk is foglalkozott. Megállapítottuk, hogy az ellenőrzés és a cikk is az elkövetett Válasz a HDN tegnapi számában megjelent cikkre árdrágítást reálisan tükrözte. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a szabálysértést Szibelle Nándor, kisegítő felszolgáló követte el. Az ellenőrzést követően a Fasor vendéglő vezetője nevezettet azonnal elbocsátotta, mert az is kitudódott, hogy a szóban levő kisegítő felszolgáló ittasan végezte munkáját. Vállalatunk vezetősége Szibelle Nándort írásban értesítette, hogy ellene fegyelmi eljárást kezdeményezett és azonnali hatállyal megszüntette felszolgálói tevékenységét. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy vállalatunk becsületes dolgozóit, akik többségben szocialista brigádokba tömörülve nagy szorgalommal és udvariasan végzik különösen nyáron a megnövekedett munkájukat, mélységesen felháborították a történtek. Annál is inkább, mert nevezett főállásában a vállalatunk dolgozója. Mezei András, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese Világhírű szovjet balett- együttes érkezett hazánkba Hétfőn megérkezett Budapestre a Moszkvai Állami Akadémiai Zenés Színház Szta- nyiszlavszkij-balett néven ismert együttese, amely — a budapesti nyár rendezvény-sorozatának keretében — augusztus 9-től 3 alkalommal tart előadást a Margit-szige- ten. Előadják Johann Strauss zenéjére a Burmejszter által rendezett Straussiana című egy- felvonásost, Minkusz: Paquita című háromfelvonásos balettjét, és Hacsaturján Gajaneszvitjét, változó szereposztásban. A társulat külföldön több ízben képviselte sikerrel a szovjet balettművészetet. Több szocialista országon kívül jártak már Nyugat-Európában, Észak- Afrikában és Japánban, s mindenütt a legnagyobb elismeréssel írtak, nyilatkoztak művészetükről. Hazánkban kétszer, 1959- ben és 1960-ban vendégszerepeitek, és jártak Szegeden, Budapesten, Pécsett és Veszprémben is. Negyven kilométerre Pécstől A BESENCEI FALUVÉG Mz Ormánság egyik erdő- vei körülvett szigete Be- sence - Páprád, Vajszló, Nagy- csány, Csányoszró gyűrűjében. A szentlőrinc—csányoszrói úttól 1000 méternyire salakkal, zúzott kővel terített út visz a falu széléig, onnan földút kanyarog Páprádig. öreg házai kopottak; nagy téglaistállói jelzik az egykori gazdaságot. Az ezredfordulón 61 házat, 343 lakost számláltak össze, 70- ben 54 háza, 182 lakosa volt, s még ma is 52 háza és 192 lakosa van. — Jó itt a megélhetés! — mondja Szeles István, a termelőszövetkezet traktorosa. - Jó a föld, van takarmány bőven. — Mivel foglalkoznak az emberek? — Legtöbben a tsz-ben dolgozunk. A háztájiban pedig sertést, de leginkább szarvasmarhát tartunk. Nekünk is van kilenc fejőstehenünk — van másnak is. Sertést meg még az is tart, aki Pécsre jár munkába. Húsz—huszonöt besencei lakos jár Pécsre, főleg útépítésBesence nem jut Gyűrűfű sorsára nél dolgoznak segédmunkásként. — Úgy volt, hogy nem kapunk bekötő utat — mondja Szeles néni —, mert nem vagyunk kétszázan. Ha még sokáig nem kapnánk, többen is elmennénk innen. De most már emiatt nem kell aggódnunk, őszre megkezdik a kövesút építését. így majd bejárhat a faluba a busz, nem kell az országút mellett fagyos- kodni. — Itt akarunk élni, ahol már megszoktuk — veszi át a szót Szeles István. — Mások meg azért akarnak itt maradni, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy házat vegyenek maguknak Sellyén vagy Pécsett. Ha jobb lett volna a közlekedés, biztosan kevesebben költöztek volna el. * Kudar Dezső, a csányoszrói tanács igazgató főelőadója: — A megyei tanács félmillió forint hitelt adott a bekötőút építésére. Idén ősszel kezdi el a munkát a KPM Közúti Igazgatósága. A műúttól a falu közepéig járhat majd rajta a busz, az alsó tagozatos gyerekek is bejárhatnak Csányoszróba osztott iskolába. Sokat jelent az új út — nem hiszem, hogy Besence is Gyűrűfű sorsára jut. K. M. A vonat az vonat, ha balatoni is. Koszos meztelen talpak lengenek a levegőben, hátha mezítláb kicsit hűvösebb. A vagonban többféle kereszthuzat kavarja a meleg levegőt, kis barátnőm is az ülés alá vágja a szandálját és legyezkedik. — Felforr az ember agya — közli felháborodottan. A kalauz természetesen nyakig fel van öltözve, ahogy illik. Sapka, táska, szíj, jegyblokkok, ceruza. Hárman vagyunk, kérem a három jegyet, de kis barátnőm közbeszól. — Ne te vegyél, majd mindenki a magáét. Hát ha ilyen önérzetesek, egye fene, kérek egy jegyet. — Kettő harminc — mondja a kalauz. Kis barátnőm felkacag, végre valami derűs hír ebben a hőségben. — Az más — mondja —, akkor akár vehetnél tízet is. A kalauz izzadt holdvilágképe aggodalmasan forgolódik ide-oda. — Hármat kérek — mondom Vidám (legalábbis nyári) történetek higgadtan, mert rend a lelke mindennek. A kalauz megtörli homlokát, tömb, papír, ceruza, miegymás. Belemerül a papírjaiba. * — Hat kilencven — mondjuk „ közben mi ketten egyszerre, ki is készítem a pénzt. Kis barátnőm tovább vihog. — Szóval nem veszel tizet? A kalauz ír. Egy izzadáscsepp lepottyan az orráról. Elmerül- ten bámulja a papírját, mozog a szája. Mindenki őt figyeli. Aztán felnéz, és megkönnyebbülve kitépi a papírt a tömbből. — Hat kilencven — mondja. A környéken viharos viháncolás támad. A kalauz most néz fel igazán, látja a meztelen lábszárakat, vallókat, a sok hiányos öltözékű, őrája mosolygó lányt — és izzadt holdvilágképén elégült derű ömlik el. Kihúzza magát, hátradobja a táskáját és peckes, férfias léptekkel halad tova. A Itt, a pécsi belvárosban a kánikula, kissé, hogy úgy mondjam kellemetlen. Nincsenek fák, csak házfalak. S a fák és a házfalak között van egy sereg különbség, noha lehet, hogy mindkettőben nedvesség áramlik. De árnyék szempontjából, különösen, mikor delel a nap . . . Lehet, hogy ezen meditáltam, így történhetett, hogy betértem a Bizományi Áruházba. Kosarat is kellett vinni, tehát ön- kiszolgáló rendszer van. A szőnyegeknél — mindenkinek vannak gyenge pontjai — magam mellé raktam a kosarat, és nézegetni kezdtem a szép iráni szőnyegeket. Négyezer és tizennyolcezer közt van az áruk. Nem mondom ... De végtére négy- vagy ötezer forint manapság nem is az a borzasztó nagy pénz... Ábrándozásomat sztentori hang vágta ketté. — Nem kell szétszedni! — zúgta a hang. — Nem azért van az ott! — Nem eladásra? — mondtam elhűlve. — Nem szétszedni! Szólni kell, és megmutatjuk! Már fogtam is a kosarat, úgy látszik, itt ez a házirend, már megint nem olvastam el valami fontos feliratot, ez gyakran előfordul velem. Szófogadóan kitakarodnék, de a hang utánam szól. — Négyezertől tizennyolcezerig van az áruk. Nem ám ötven forint! Ez aztán a kereskedő . . . A Ezen a kis fürdőhelyen nincs fagylalt, nincs üdítőital, nincs sör. Jó hely. Mígnem egy délelőtt megjelenik a vattacukorárus. A sor pillanatok alatt ott kígyózik előtte. Hiába, az emberek javíthatatlanok. A gyerekek boldogan vonulnak el a hurkapálcára tekere'dett, habkönnyű ragaccsal, ami — innen úgy tűnik nekem — egyébként is feleakkora, mint amit a vásárokban látni. Viszont egy adag — öt egész forint... Persze, hogy fél perc alatt eltűnik a cukorfelhő a hurkapálcáról. A gyerek még akar. A szülök tiltakoznak. Ki így, ki úgy. — Nem fogsz ebédelni! — Egyél inkább körtét! Egy mama azonban egészen eredeti módon hárítja a gyerek nyafogását. — Szó sincs róla! Nem fogjuk meggazdagítani a bácsit! A strand népe előbb jói röhög, aztán elkomorul. Nézik a bácsit, magukban számolni kezdenek. Onnan tudom, hogy én is utánaszámoltam. Tíz perc alatt minimum húsz adag, öt forintjával az annyi mint... • Tényleg felforr az ember agya ebben a melegben. ' H. E. Augusztus 26-án területi, 30-án megyei döntő Fejőverseny Baranyában A gépi fejőmesterség tudományából adtak számot Majson a termelőszövetkezet tehenészei, a tegnap délután megtartott első szövetkezeti üzemszintű fejőversenyen. A verseny kezdeményezője és meghirdetője a majsi Kossuth Tsz „Haladás” szocialista brigádja volt. A vetélkedőre 17 termelőszövetkezet és öt állami gazdaság nevezett be. (Az állami gazdaságokban már lezajlottak az üzemi vetélkedők.) A fejőverseny ugyan nem újdonság az országban, hiszen az elmúlt években már zajlottak fejőversenyek a KISZ Közpo'nti Bizottsága felhívására. A majsiak kezdeményezése annyiban új, hogy itt nemcsak a fiatalok, hanem nemre és korra, szakképzettségre és iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki részt vehet. A versenybizottság (a KISZ megyei bizottsága, Tsz Szövetség, Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, Állattenyésztési Felügyelőség, Állami Gazdaságok Főosztálya) segítséget nyújtott a jelentkezőknek az erőpróbát megelőző felkészülési időszakban elméleti ismertető előadásokkal, filmvetítésekkel és gyakorlati bemutatókkal. Az üzemi versenyeket követően augusztus 26-án a területi, 30-án pedig a megyei döntőre kerül sor. A verseny szervezői azt remélik, hogy ezzel a megmozdulással népszerűsítik a fejő szakmát, a résztvevők pedig esetleg sok hasznos újdonságot ismerhetnek meg, amit a termelésben hasznosíthatnak. Tűz a termény- szárítóban Hétfőn kora hajnalban tűz pusztított a bárándi Új Élet mezőgazdasági tsz szárító üzemében. Egy 15x12 méteres vasvázas raktárban meggyulladt az ott tárolt körülbelül 700 ma* zsányi lucernaliszt és a nagy hő hatására a raktár tetőzete is leszakadt. A tüzet későn vették észre, és a tűzjelzéssel is késlekedtek. A veszélyes, kifejlődött tüzet a püspökladányi, a berettyóújfalui és a karcagi állami, valamint a bárándi önkéntes tűzoltók többórás megfeszített munkával oltották el. A vizsgalat eddigi megállapítása szerint a lucernaliszt pihentetésére és tárolására vonatkozó technológiai előírást nem tartották meg. A keletkezett anyagi kár meghaladja a 350 ezer forintot.