Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-05 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl XXXV. évfolyam, 214. szám 1978. augusztus 5., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ar útban a cél vonatok Befejezték a kenyérgabona aratását a kémesi termelőszövetkezetben is Baranyai kombájnok Borsod megyében A gabona 95 százaléka már a magtárakban A szállítási költségeket a MÉM fizeti Bizottságosdi A rosszmájú Parkinson sze­rint ahol sok a bizottság, ott puszta időpazarlás bármiféle felelős után kutatni, mert sen­ki sem akad, aki akárcsak a mai dátumot is az ember sze­mébe mondaná, azaz mond­hatná, hiszen bárminő állás- foglalás előtt köteles egybehív­ni jeles társaságát. Bizonyos tapasztalatok birtokában rög­tön az első mondat után kísér­letet teszek a félrehallás meg­akadályozására. Parkinson nem általában a bizottság intézmé­nye ellen rótta e sorokat, a fölöslegesen megbízott vagy sebtében életre keltett testüle­teket ostorozta. Az ilyesfajta hevületet manapság sem kísé­ri értetlenség, hogy finoman fogalmazzam meg azt, amit eredetileg így akartam mon­dani: aggasztóan sok a min­dennapi munkát akadályozó bi­zottság. A miértre sokféle válasz kí­nálkozik. Kezdjük a jóindula­túnkkal: mert a munkahelyek a demokrácia érvényesülésének egyik módját várták a bizott­ságoktól; mert a döntésekhez szükség volt újabb és újabb szakmai támaszokra, mert több szem többet lát. A rosszindu­latú magyarázatok közül elég lesz egy is: mert némelyik he­lyen úgy vélték, az újabb és újabb bizottságok tető alá ho­zásával csökkenthető a dön­tésre jogosult — sőt: kötele­zett — személyek felelőssége. A sok fölösleges testület kö­zül a legtöbbet a kényelmes­ség szülte. Bizottság végzi ne­hézkesen azt, amit egyetlen ember is könnyedén elláthat — a bizottságosdi többé-kevésbé az elökelősdivel lett azonos. A bizottságosdi magas régi­ókba tört, s miért ne mond­hatnánk ki kereken: országos szervek háza táján sem isme­retlen. Amikor az Országgyű­lés legutóbbi ülésszakán Lázár György a kormányzati munká­ról szóló beszámolójában ar­ról beszélt: az ügyintézés gyakran nehézkes, fölöslegesen sok a hatósági megkötés, túl­zott az adminisztráció, nyilván­való lett, hogy a miniszterel­nök másféle kerékkötőket sem hagy szó nélkül. íme egy idézet: „Amint már utaltam rá, a Minisztertanács­nak érvényes határozatai van­nak a döntési gyakorlat, az ál­lamigazgatási eljárások, az el­lenőrzési rendszer javítására. Előkészületeket tettünk a köz­ponti, ezen belül az ágazati irányítás szerepének és fel­adatainak pontosabb szabályo­zására. Lépéseket tervezünk a fölösleges szervezeti párhuza­mosságok megszüntetésére, en­nek keretében felülvizsgáljuk és csökkenteni fogjuk a túlzot­tan elszaporodott bizottságo­kat.”. És ide kívánkozik még egy mondat: „A jelenleginél nagyobb mértékben kívánunk építeni a vezetők személyes fe­lelősségére és az állami fegye­lemre”. Várható tehát a bizottságos­di alkonya — nem is lehet ez másképp abban az időszak­ban, amikor rendkivül fontos­nak ítélik a vezetés színvona­lának emelését. A kormány be­számolója önkritikus volt; több­ször előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig vontatott a döntések végrehajtása is. Iga­zán elhibázott lenne mindezt a bizottságok nyakába varnni, az azonban tény, hogy a kárt okozó nehézkesség gyakran ezektől a fölös számban levő testületektől indul el. Pintér Dezső IV/I ár zakatolnak a bara- nyai vendégkombájno­kat szállító célvonatok, útban Borsod megye felé, hogy ott segítsenek az aratásban 18 ter­melőszövetkezetben és három állami gazdaságban. Húsz év óta most először kerül sor ilyen nagy jelentőségű, fontos nép- gazdasági érdekeket szolgáló akcióra Baranya megyében, hogy távoli, vagyis északi or­szágrészbe menjenek segíteni a nagy teljesítményű erőgépek gazdáikkal, vagyis a kombáj- nosokkal együtt. Korábban csak a szomszéd megyékbe vándoroltak át „sa­ját keréken”, nem bevagoní- rozva, így például Tolnába, So­mogyba vagy Bács-Kiskun me­gyébe. Most 59 kombájn és 29 szállítójármű, IFA-teherautó jut célba a hét végéig, hogy mun­kába álljon a borsodi földeken, ahol a. dimbes-dombos táblá­kon nagyon megdőlt, vizes a gabona, sőt erősen gyomos is. A bólyiak és az egyházasha- rasztiak már korábban elindul1 tak. Bólyból például 12 erőgép startolt, de sok géppel rukkolt ki a lippói, a szalántai vagy a szajki téesz is. A begyűjtést már befejező téeszek összesen 47 kombájnt indítottak útnak. A kombájnosok, a sofőrök tel­jes ellátásban részesülnek, a szállítási költségeket a MÉM állja: addig lesznek északon, míg teljesen véget nem érnek az aratási munkák. így például dolgoznak majd az NDK-ban, a Claas Dominó- tor és a John Deere nagytel­jesítményű erőgépek, melyek jól, könnyen viselik el a kedve­zőtlen adottságú terepet — Bőcsben, Vajdácskán, Sajóvá- moson, Tarcaliban, Ónódon, Hernádkércsen. A következő gazdaságok kínálták fel ven­dég-gépeiket, így Szalánta, Somberek, Sellye, Szajk, Siklós, Üjpetre, Véménd, Reménypusz­ta, Drávasztóra, Drávafok, Lip- pó, Majs, Mohács, Egyházasha- raszti, Baksa, Bogádmindszent, Belvárdgyula, Borjád, Boly, ahol száz százalékosan befejez­ték a betakarítást. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának utasítása csütörtökön hang­zott el, de már akkor felkere­kedett több gép. Baranya megyében az aratá­si helyzetkép kedvező, már a gabona 94—95 százaléka le­vágva és a tervek szerint va­sárnap estére mindenütt befe­jezik a vágást, ha ilyen száraz marad az idő. Egyébként „há­zon belül” több mint hetven kombájn nyújt segítséget, hogy a határidőt tartsák. Ahol külö­nösen elfeküdtek a kalászosok, ott adódnak embert és gépet egyaránt próbára tevő nehézsé­gek. Még dolgoznak egyebek között Szentlászlón, Szigetvá­ron, Mohács-szigeten és Kom­lón is. Lvov-Kertvárosban áll már a nevelési központ első épületéne k, a 20 tantermes általános iskolának az IMS vázszerkezete. Az új iskolában 1979 őszén indul meg a tanítás. A ne­velési központban az ötödik ötéves tervidőszak végéig 270 millió forint értékű munkát vé­geznek. Szokolai felv. Önjáró ültetőgép a bólyi bemutatón Erb János felvétele •> Országos erdészeti ­gyűlés Pécsett Nemzetközi gépbemutató a Mecseki Erdő- és Fagazdaságban Kétnapos országos rendez­vény kezdődött megyénkben. Tegnap Pécsett az Orvostudo­mányi Egyetem aulájában dr. Madas András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke hat­száz hazai erdészeti szakember és a lengyel, bolgár, cseh, NDK-beli, osztrák és szlovén testvérszervezetek képviselői­nek jelenlétében megnyitotta a 112 éve fennálló egyesület, az OEE, idei országos közgyűlé­sét. Délután 3 órakor pedig Bolyban a Mecseki Erdő- és Fagazdaság 50 hektáros cse­metekertjében nemzetközi gép­bemutatóval kezdődtek meg a Fagazdasági Műszaki Napok, amelyek ma szombaton Zen- gővárkonyban a fodorgyöpi erdészet területén 13 szocia­lista és tőkésország — köztük az USA és Kanada — nagy világcégeinek erdészeti gép­bemutatójával folytatódnak. A POTE aulájában megren­dezett megnyitón az ország va­lamennyi erdő- és fagazdasá­ga az erdészeti tudományos és felsőoktatási intézete képvise- tette magát. Az elnökségben helyet foglalt Czégény József, a megyei párt vb tagja, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács általános elnök- helyettese, Petőházi Szilveszter, a városi Pártbizottság titkára, Czente Gyula, a városi Tanács elnöke. Jelen volt dr. Kecskés Sándor, a Soproni Erdőmérnö­ki Egyetem rektora, Somogyi László, az FTE főtitkára és Cson­tos Gyula, a FÄGOK igazgató­ja, a MÉM képviseletében pe­dig dr. Saly Endre, az erdésze­ti főosztály vezetője. Az MTESZ egyik legnépesebb, 5600 tagot számláló egyesüle­tének közgyűlésén Király Pál, az OEE főtitkára tett jelentést az elmúlt év munkájáról és az egyesület előtt álló feladatok­ról. Bevezetőjében emlékezett rá, hogy 20 évvel ezelőtt ép­pen Pécsett, a Tripamer fánál tartották meg első vándor­gyűlésüket. Azóta nagy utat tett meg az erdő- és fagaz­daság, az ország erdősültsége 12-ről 18 százalékra emelke­dett, s az évente kitermelt fa­tömeg megduplázódott. Az er­dő szerepe napjainkban meg­nőtt, hisz a fa újratermelhető energia és, nyersanyag, ami a napenergiából képes ipari vegyipari anyagok százait biz­tosítani. Ezért született a közel­múltban magas szintű párt- és kormányhatározat az erdő- és fagazdaság teljes körű műsza­ki fejlesztéséről. Az MSZMP KB gazdaságpo­litikai bizottsága a közelmúlt­ban hagyta jóvá az erdőgaz­daság és faipar komplex fej­lesztési tervét, aminek kidol­gozásában a Faipari Tudomá­nyos Egyesülettel karöltve az OEE is részt vett. Az egyesület besegít a most készülő új er­dőtörvény, és az új vadászati törvény kidolgozásában, amely az ezredfordulóig vagy azon is túl szabályozza majd az ága­zatot. Kiemelte az egyesület termelést segítő munkáját, ed­dig 301 mezőgazdasági üzem­nek készítettek komplex fásítási tervet. Hazánkban is napirend­re került a fa vegyi és mikro­biológiai feldolgozása, amiben a szakemberek még járatlanok. Az egyesület feladata a szel­lemi integráció, létrehozták a fafeldolgozási szakosztályt, és javaslatot tettek az erdészeti gépész-specialisták képzésére, amely Sopronban indul meg. Számos rendezvénnyel terjesz­tik a legkorszerűbb ismerete­ket. Ez év szeptemberében ha­zánkban rendezik meg az Eu­rópai Parkerdők és Nemzeti Parkok kongresszusát, majd a VI. Európai Mikológiái Kong­resszust, amelyen első ízberi Ázsia, Afrika és Kanada is kép­viselteti magát. Az egyesület jövő évi legfőbb feladata a megjelenő új törvények széles körű ismertetése, az erdő- és fagazdaságok közötti integrá­ció elősegítése. A közgyűlés a főtitkár és az ellenőrző bizottság jelentését elfogadta. Ezután dr. Madc^s András; az OEE elnöke át­nyújtotta az idei Bedő Albert díjakat. A Bedő-díj aranyfoko­zatát kapta: Gerdei József, er­dész, a seilyei erdészet veze­tője, Botos Géza erdőmérnök, a MÉM Debreceni Állami Er­dőfelügyelőségének vezetője és Bakkai László erdőmérnök, az Országos Trófea-Bíráló Bizott­ság elnöke. Ezután Csanádi Béla, a Me­cseki Erdő- és Fagazdaság igazgatója tájékoztatta a hazai és külföldi vendégeket az er­dőgazdaság tevékenységéről. Délután a vendégek az ország legnagyobb erdészeti szaporí­tóanyag-termelő üzemébe, a bólyi csemetekertbe látogattak, ahol működés közben tekin­tették meg a legkorszerűbb dán, osztrák, finn és hazai is­kolázó — vető, ültető, kiszedő, kötegelő stb. — komplex gép­sorokat. Rné

Next

/
Thumbnails
Contents