Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-27 / 236. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXV. évfolyam, 236. szám 1978. augusztus 27., vasárnap ■L 1 Afa:i'2oFt I Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1978. első félévéről Tovább fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme Folytatódik Pécsett a középkori várfal kiszabadítása. Jelenleg a Hunyadi úttól keletre bontják a házakat A képen: kiszabadított féikör bástya a Vak Bottyán utcában. A 28. bányásznap programja Központi ünnepség a pécsi sport- csarnokban Fáklyás felvonulás, megemlékezés Csertetőn Szórakoztató műsorok, népművészeti vásár A megye szocialista ipara az első félévben 7,5 százalékkal növelte termelését. Az I. negyedév növekedési üteme tovább fokozódott, a II. negyedév során a termelés 11,3 százalékkal múlta felül az előző év II. negyedévét. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal, az egy munkaórára jutó termelés 5,4 százalékkal nőtt a félév során. A termelés növekedésének 60,8 százalékát a termelékenység emelkedése biztosította. Az ipar termelésének indexét a döntő hányadot adó minisztériumi ipar határozta meg. A tanácsi ipar nagyobb mértékű, 11,2 százalékos termelésfejlődést ért el. A szövetkezeti iparban 9,8 százalékkal termeltek többet az elmúlt év első félévénél. A nehézipar 3,0 százalékkal növelte félévi termelését, ezen belül a bányászat nem érte el a tavalyi szintet. A kitermelt szén mennyisége meghaladja a félévi tervet, de 1,1 százalékkal kevesebb az elmúlt év I. félévénél. A gépiparba és a vegyiparba tartozó vállalatok termelése is nőtt, a megyében számottevő súlyt képező építőanyagipar 10,1 százalékkal termelt többet az előző év első félévénél. Az építőanyagipar a termelés növekedése mellett sem tudta egyes termékekből kielégíteni a piac igényeit, a kőtermékek és a kisméretű, tömör tégla iránti kereslet meghaladta a termelési kapacitást. A könnyűiparban az elmúlt évek beruházásai és rekonstrukciói révén létrejött kapacitásbővülések lehetővé tették a nagyobb arányú fejlődést. Az I. félévben 13,9 százalékkal nőtt a termelés, ezen belül is a faipar és a nyomdaipar eredménye emelkedik ki. Az élelmiszeripar a megye legnagyobb ütemben fejlődő területe: I. félévi termelése 26.8 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakát. A termelésemelkedés jelentős részét adta a baromfifeldolgozás megkezdése. A konzervipar termelése viszont a zöldborsótermés érésének és betakarításának kéthetes eltolódása miatt nem érte el a tavalyi szintet. A megyei székhelyű ipar értékesítése 5,3 százalékkal emelkedett az elmúlt év I. félévéhez viszonyítva. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az élelmiszeripar és az egyéb ipar értékesítése. A külkereskedelmi átadás 15,6 százalékkal növekedett a félév során. Ezen belül a rubel vi- szonylatú értékesítés emelkedett jobban, aránya is nőtt 66,0 százalékról 70,6 százalékra. Az élelmiszeripar exportja 70,4 százalékkal volt több az elmúlt évinél. A könnyűipar külkereskedelmi értékesítése viszont 18 százalékkal csökkent, elsősorban bőrexportjának visz- szaesése miatt. A nehézipar külkereskedelmi értékesítése stagnált ugyan, de ezen belül a gépek és gépi berendezések exportja több mint háromszorosára nőtt. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar változatlan áron számított építőipari termelése az országosan elért kb. 5 százalékos növekedésnél kisebb, 3.8 százalékos emelkedést mutat az előző év azonos időszakához képest. A minisztériumi építőipar által teljesített építési-szerelési munkák volumene ahelyett, hogy a tervnek megfelelően növekedett volna, kevesebb volt az első félévben, mint az előző év azonos időszakában, a tanácsi építőipar 11,8 százalékkal, a szövetkezeti 14,3 százalékkal növelte termelését. Az első félévi építőipari termelés összege a tárgyévi előirányzat 41,3 százalékát teszi ki, a második félévre maradó feladatok tehát (főleg a lakásépítkezéseket tekintve) nagyok. A termelés összességében mérsékelt növekedése, ill. a minisztériumi építőiparban megfigyelhető csökkenése a termelékenység javulása mellett következett be. Első félév folyamán 10 525 főt foglalkoztatott a megyei székhelyű szocialista építőipar, 1,0 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A minisztériumi építőipar dolgozóinak száma ennél nagyobb m rétékben, 2,7 százalékkal csökkent A teljesített munkaórák száma 1,9 százalékkal, a túlórák száma 17,4 százalékkal volt alacsonyabb. Az építőipar ez évi programjának 87,5 százalékára kötötték meg az első félév végéig a kivitelezési szerződéseket. Az építési munkák előkészítése, a kivitelezők felkészülése tehát nem mindig alakulhat zökkenőmentesen ugyanakkor, amikor másrészről építőipari kapacitáshiány figyelhető meg. 1978 első féléve folyamán az építőipar összesen 212,7 millió Ft értékű megrendelést utasított el. Az építőipar összesen 734 lakást adott át az év első hat hónapja folyamán, 64-gyel kevesebbet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Az átadott lakások 73 százalékának kivitelezője a Baranya megyei Építőipari Vállalat volt, a szövetkezeti építőipar készítette el az átadott lakások 26 százalékát. A lakásátadások zöme terv szerint ez évben is a második félévre tolódik. Legnagyobb építőipari vállalatunknál erőfeszítések történtek az átadások egy részének harmadik negyedévre történő előrehozatala érdekében. 1978 első félévében a lakóépületeken kívül több, nagyobb értékű létesítmény átadására is sor került. Mezőgazdaság A megye szántóterülete 2606 hektóiról, 1,1 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, a tervidőszak első három évében a csökkenés 2,3 százalék. A szántó hasznosítása az elmúlt évhez képest is javult, a vetetlen terület csökkent. Az aratás kezdete a sokévi átlagnál alacsonyabb hőmérséklet miatt eltolódott. Tavaly a július 25-i időpontban a búzának már 88,2 százaléka volt a megyében betakarítva, idén alig 50 százaléka. A lábon igen jónak ígérkező termés a sok veszteséggel járó nehezítő körülmény ellenére is eléri a tavalyi szintet. Az őszi árpa átlagtermése előzetes adatok alapján megközelíti a 39 q-át. A borsó és a repce érése is késett, így e növények betakarítása egybeesett a kalászosokéval. A kukorica vetése későn kezdődhetett és elhúzódott. Kiemelt tervfeladat volt országos méretekben a kukorica vetés- területének növelése. Megyei szinten 2,3 százalékkal nőtt a kukorica területe, szántóterületünk 36 százalékát így is a kukorica foglalja el, ennél nagyobb arányban csupán két megyében termelnek kukoricát. Az állattartás ágazataiban a termelés az előirányzatnak megfelelően fejlődött. Félév végén a megye szarvasmarha- állománya 1,7 százalékkal volt több, sertésállománya 1,4 százalékkal kevesebb az egy év előttinél. Kedvező a szarvasmarha-állománynak az állami gazdaságokban 4,5 százalékkal, a termelőszövetkezetekben 4.2 százalékkal történt növekedése. A tehénállomány a tavalyi szinten alakult, a hízómarhák száma mindkét nagyüzemi szektorbon jelentősen, 10 százalék feletti arányban nőtt. A nagyüzemek sertés- állományában nem volt számottevő változás, a hízósertések száma azonban mindkét szektorban csökkent. A kisüzemek szarvasmarhatartása az egy évvel ezelőttihez mérten 4,8 százalékkal csökkent, ennél is aggasztóbb, hogy az elmúlt évek sorón nem volt még ennyire alacsony tehén- és előhasi üszőlétszámuk, mint ez év közepén. A kisüzemi sertésállomány szintén csökkent a tavalyi évköze- pihez mérten, de a kocaállomány alig változott. Az első félév értékesítési tevékenységében az állatok és állati termékek eladása teszi ki a nagyobb részt. A növényi termékek közül az idei termésű zöldborsó felvásárlása csuprán a kisüzemektől volt számottevő. A vágómarha-felvásárlás 7,2 százalékkal, a tej- felvásárlás 9,4 százalékkal volt több a tavalyinál. A vágósertés felvásárlása az egy év előttit meghaladó arányban nőtt, 19.2 százalékkal, de többet értékesítettek vágóbaromfiból és tyúktojásból is (utóbbiból 22,9 százalékkal). A fejlesztési tevékenység mérséklése tükröződik a mező- gazdasági üzemek ez évi beruházási vállalkozásaiban. Egy nagyobb építéssel járó termelő beruházást kezdtek ebben az évben: a Bikali Állami (Folytatás az 5. oldalon) Baranya ismét gazdag programmal köszönti a bányásznapot. Az üzemi rendezvények már augusztus har'mincadikán megkezdődnek és szeptember harmadikán, a késő esti órákban zárulnak. A Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemeiben augusztus 31-én tartják a huszonnyolcadik bányásznappal kapcsolatos ünnepségeket, a MÉV fúvószenekara sorra járja az üzemeket a délutáni órákban és köszönti a vállalat dolgozóit. Ugyancsak ezen a napon koszorúzási ünnepséget tartanak a IV-es számú bányaüzemben is. Mind a Mecseki Szénbányáknál, mind pedig a MÉV-nél ekkor adják át a Bányász Szolgálati Érdemérmeket, a törzsgórda tagok kitüntetéseit, továbbá al igazgatói és üzemvezetői dicséreteket. Délután fél hat órakor a Mecseki Ércbányászati Vállalat újmecsekaljai munkás- szállójának zsebszínpadán a Pécsi Nemzeti Színház művészei adnak műsort. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói szeptember elsején az üzemekben műszakonként rendeznek röpgyűléseket, ekkor adják ót a Bányász Szolgálati Érdemérmeket. A központi ünnepséget ugyancsak szeptember elsején — pénteken — rendezik, amely a 28. bányásznap országos megemlékezése lesz. A rendezők, a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, valamint az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete. Az országos bónyásznapi megemlékezés este hat órakor kezdődik a pécsi sportcsarnokban, ahol fanfárosok köszöntik az ünnepség résztvevőit. A megjelenteket Tóka Jenő, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága tagja üdvözli, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Ezt követően a Mecseki Szénbányák, valamint a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara ad műsort, majd a Baranya táncegyüttes lép a közönség elé. Az ünnepi program befejező részében szerepel a Pécsi Balett, valamint Csizmadia Sándor és pol-beat együttese. Komlón is gazdag bányásznapi rendezvényekről gondoskodnak a szervezők. Pénteken — szeptember elsején — délután öt órakor a Május 1. Művelődési Központban nyitják meg az amatőr alkotók kiállítását, amely szeptember 14-ig lesz nyitva. Szombaton délután öt órától Komló központjában ad térzenét a Mecseki Szénbányák fúvószenekara. Este fél hét órakor tartják a bányász emlékmű koszorúzási ünnepségét tizenkilenc órától, a Lenin téren felállított szabadtéri színpadon a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckara és a rajkózenekar szórakoztatja a közönséget. Nyolc órakor tűzijátékban gyönyörködhet a nézősereg, amit kabaréműsor követ, majd a Bergendy együttes koncertje után utcabállal zárul a rendezvény. Pécsett este nyolc órakor rendezik a már hagyományos csertetői megemlékezést, a fáklyás felvonulást: az ünnepi beszédet dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára tartja. Vasárnap reggel hat órakor fúvószenére ébredhetnek a komlóiak: a Mecseki Szénbányák zenekara járja majd a város utcáit. A reggeli órákban, a piactéren népművészeti vásárt rendeznek, délután négy órakor a sikondai kemping szabadtéri színpadán népi együttesek bemutatóját tartják. A ‘ pécsbányatelepi Zalka Máté Művelődési Házban este hét órától fővárosi művészek adnak műsort, a vasasi Petőfi Sándor Művelődési Házban pedig este nyolc órakor kezdődik a program, ugyancsak budapesti művészek felléptével. A Beton- és Vasbetonipari Művek csepeli gyárában az idén mintegy harminc kilométernyi hídgerendát gyártanak. A szabadtéri üzemben készült nagy fesztávolságú építőelemeket a szegedi Tisza-hid, az M 3-as autópálya hídjainak építéséhez, valamint közúti felüljárók összeszereléséhez használják.
