Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-25 / 234. szám

2 Dunántúli napló 1978. augusztus 25., péntek II. dél-dunántúli építészeti kiállítás Ölifen ország, hatezer felállító Lipcsei Őszi Vásár Bányásznapi randevú '78 Manökenek, festők, rikkancsok versenye Sajtótájékoztató a Dunántúli Napló szerkesztőségében Nem kis feladat: a népi építészet emlékeinek, hagyo­mányainak átmentése a mába, úgy, hogy a mai igényeket elégítse ki a lakó- vagy köz­épület, hogy megfeleljen funk­ciójának, beilleszkedjék a kör­nyezetbe, a városképbe. A dél-dunántúli tervező intézetek mégis ezt a talán nehezebb utat járják. Alkotásaikkal vall­ják: az építészet és a képző­művészet jól megfér egymás­sal. • Fotókon és maketteken a már megvalósult, avagy a ki­vitelezés előtt álló létesítmé­nyek. Közülük csak néhány ba­ranyait kiemelve: a mohácsi székg"yár és az ifjúsági boltot magába foglaló lakóépület, a komlói úttörőház, a szigetvári Radován tér beépítése, a siklósi ravatalozó jurtafor­mát idéző cserépborítású tömbje, a Ivov-kertvárosi óvo­da és az új városrész terve, a pécsi ifjúsági park hagy- makupolájú épülete, a PTV változatos panelcsaládja. Min­den alkotás — az igénytől, az elképzeléstől, a tervezésen át a megvalósításig — a megrendelő, beruházó, terve­ző és kivitelező együttműkö­désének végterméke és egy­ben bizonyítvány is, melyet nap mint nap mi állítunk ki valamennyien. Tegnap délután a pécsi Színház téri bemutatóterem­ben Erdélyi Zoltán, a PTV fő­mérnöke bevezető szavai után dr. Dalányi László, az ÉVM műszaki tervezési főosztályá­nak vezetője méltatta és el­ismerő szavak kíséretében nyi­totta meg a Magyar Építő­művészek Szövetsége dél-du­nántúli csoportja által rende­zett II. dél-dunántúli építészeti kiállítást. A megnyitón részt vett Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyette­se, Petőházi Szilveszter és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kárai, dr. Németh Lajos, a Pécs megyei város Tanácsá­nak általános elnökhelyettese, a régió tervező vállalatainak vezetői, vezető tervezői, nagy­számú szakmabeli és érdeklő­dő. A pécsi, valamint a Bara­nya, Tolna, Somogy és Zala megyei tervező vállalatok utóbbi tíz évet felölelő mun­káit reprezentáló kiállítás szep­tember 14-ig várja az érdek­lődőket Pécsett, a Színház téri bemutatóteremben. A kiállítás díjtalanul tekinthető meg. — Murányi — A lipcsei vásárrendezők száz­kilométeres kiállításnézőbe in­vitálják ismét a látogatókat: szeptember harmadika és tize­diké között nyitja kapuit a Lip­csei Őszi Vásár, amelyen ötven ország, több mint hatezer kiál­lítója mutatja be termékeit. Persze az egyenesen képtelen­ség, hogy több mint nyolc év­százados vásári múlttal rendel­kező termékparádén mindent végignézzenek a látogatók, hi­szen ez túl fáradságos lenne. A vásárvárosba érkező pedig el is várja; a rendezők kellőkép­pen útbaigazítsák, hogy legin­kább a kedvére valót tekinthes­se meg. Lipcse tulajdonképpen kapocs a keleti és nyugati ke­reskedelem között, s ez abból is kitűnik, hogy tizenegy szocialis­ta ország, huszonnégy fejlett tő­kés állam és tucatnyi fejlődő ország viszi el termékeit az NDK vásárvárosba. Minderről részletes tájékozta­tót kaptak a sajtó, a rádió Ba­ranya megyei munkatársai azon a találkozón, amelyet tegnap rendezett a Dunántúli Napló szerkesztőségében a Német Demokratikus Köztársaság Bu­dapesti nagykövetsége. Kari Heinz Kunze, a nagykö­vetségi kereskedelmi kirendelt­ségének vezetője elmondta, hogy a Magyar Népköztársaság A Baranya megyei KBT 1978. február 23-i határozatának ér­telmében városi-járási szakbi­zottság helyett tegnap délután 14.00 órakor megalakult a Sik­lós városi járási KBT 60 fővel. Az alakuló ülésen részt vettek a városi, járási párt- és állami szervek képviselői, valamint az üzemek, intézmények és vállala­tok által a bizottságba delegált képviselői. Az ünnepélyes meg­nyitó után Osztopányi Ferenc rendőralezredes, a Siklós vá­rosi járási Rendőrkapitányság vezetője értékelte az 1974 óta működő szakbizottság munká­ját, megköszönte a közlekedés biztonsága érdekében tett tevé­kenységüket. Ezzel egyidőben megszűntnek nyilvánította a szakbizottságot és felkérte Gyi- mesi János rendőrőrnagy elv­társat, a Baranya megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetőjét, az MKBT ügyvezető elnökét, hogy ismer­tesse a KBT-tisztségviselők név­sorát. A megjelent 60 fő dele­gált képviseli ezután a KBT ta­nácskozó testületét. A megszűnt szakbizottságban kiválóan te­vékenykedő két elvtársat, dr. Ozorai Ferenc és dr, Czinczár Ede elvtársakat oklevéllel jutáh­oz őszi vásáron nagyobb terüle­ten állít ki mint korábban. Ha­zánkat huszonöt külkereskedel­mi cég illetve nagyvállalat kép­viseli a kétezerhétszáz négyzet- méteren. Termékeinket nyolc vá­sári csarnokban, szabad terüle­ten, illetve nyolc belvárosi vá­sárházban láthatják majd a lá­togatók: többek között textil- és cipőgyártógépeket, vegyipari berendezéseket, közúti járműve­ket és orvosi műszereket. A ter­mékparádéról természetesen nem hiányoznak a magyar élel­miszeripar világszerte ismert konzervei, sem. Ez az iparág például hat árucikkével pályá­zik az aranyéremre. De az öt­venkét pályázó között találjuk az Ikarus Európa buszát, a köz­kedvelt Fabulon termékeket, csomagolási eszközöket, szöve­teket és gyógyszeripari terméke­ket is. A nyolc témakörben rende­zendő kiállítás - vegyipar, tex­tilipar, közúti járművek, szabad­idő- és sportcikkek, oktatási se­gédeszközök, textíliák, cipők, üveg és kerámiaáruk — egyebek mellett bemutatja a tíz KGST mazta a tanácskozáson. Oszto­pányi Ferenc rendőralezredes ismertette a megalakult Közle­kedésbiztonsági Tanács előtt álló főbb feladatokat, amelyet a tanácskozó testület határozati javaslóként elfogadta. A KBT megalakulását a meg­növekedett közlekedésbiztonsági feladatok tették szükségessé. Statisztikai évkönyv Egy év számokban — megje­lent a tavalyi év legfontosabb adatait tartalmazó Statisztikai Évkönyv, 1977. Az 530 oldalas, 27 fejezetre tagolt kiadvány áttekintést nyújt a gazdasági és társadalmi élet változásai­ról, belső összefüggéseiről, a nemzeti jövedelem felhasználá­sáról, az állóeszközök és beru­házások alakulásáról. A jobb tájékozódást segíti, hogy a számadatok mellett idősorok és indexek is találha­tók a könyvben, lehetőséget adva ezzel az összehasonlítás­ra. ország együttműködésének eredményeit a kooperáció és integráció szemszögéből. A vásárrendező NDK az őszi kiállítást fennállásának har­mincadik évfordulója jegyében szervezi, amely egyben arra is hivatott, hogy a kiállítás látoga­tói megismerkedjenek azokkal az eredményekkel, amit a Né­met Demokratikus Köztársaság három évtized alatt elért. S. Gy. Szokatlanul népes volt teg­nap délelőtt a komlói iskolaud­var. Izgatott lányok sugdolóz- tak, futkoztak papírokkal, tollal és buzgón irkáitok föl különbö­ző címeket. — És tessék monda­ni, németül hogyan van, hogy nekem nagy kedvem lenne le­velezni veled, és hogy nekem testvérem is van — hadarták a lányok össze-vissza, míg húz- ták-vonták a tolmácsot. A Bel­giumból érkezett neerpelti gyerekkórus tagjai ismerkedtek a komlóiakkal és fordítva. A neerpelti Feketerigó kórus­nak hatvan tagja van. Általá­ban nyolc—tizenhét éves koru­kig énekelhetnek a kórusban. A városban különben idén tar­tották a 26. kórusfesztivált, melyre másfél száznál is több hazai és külföldi kórus érke­zett. Tavaly itt léptek föl a komlói Kodály Zoltán gyermek- kórus tagjai és a D-kategóriá- ban első helyet szereztek. S most viszonzásul meghívták a „feketerigókat”. — Városunkban rajtunk kívül még két ifjúsági és egy férfi­kórus működik — mondja a ve­zetőjük, Vaes Jef zenetanár, aki 1975-ben alapította a gye­rekkórust. Mostani útjuk bizo­nyára emlékezetes marad szá­mukra, hiszen nemcsak Ma­gyarországra jöttek első alka­lommal, de ez az első külföldi turnéjuk is. Repertoárjuk szé­les, klasszikus dalok, népdalok, gregorián-énekek. Énekelnek latinul, flamandul, németül, an­golul és egyet, a Pandúr című dalt, magyarul. A gyerekekkel meglehetősen érdekesen tudok csak beszél­Bányásznapon szeretnénk randevúzni sok kedves, szép, bájos, csinos lánnyal és fia­talasszonnyal. A randevú szín­helye a PMSC újn.ecsekaljai stadionja, a Dunántúli Napló pavilonja. Időpont 1978. szep­tember 3., délután fél kettő. Azt kérjük a randevúra ér­kező hölgyektől, hogy lehe­tőleg sajátkezűleg varrott vagy saját elképzelés alapján csi­náltatott ruhában jelenjenek meg. S talán nem sértődik meg senki, ha azt is kikötjük, hogy a 35. évfolyamát tapo­só Dunántúli Napló erre a randevúra 15 év és 30 év kö­zötti lányokat, asszonyokat getni. A neerpelti kórusok el­nöke, Emil Claes a flamandot németre fordítja, a tolmács ezt magyarra és én néha angolul is kérdezgetek, de a gyerekek inkább németül tudnak anya­nyelvűk mellett. Elkapok egy pöttöm, barna­hajú lánykát, a tízéves Ingrid Buelenst, de kiderül, hogy nem is ő a legkisebb, mert a kórus­vezetőnek öt leánya van, mind­egyikük tagja is a kórusnak és a legkisebb még csak nyolc­éves. Marina Vanhout már tizen­hat esztendős, középiskolás. Kezdettől fogva jár a kórusba. — önként jelentkeztem, ami­kor hallottam, hogy lesz gye­rekkórus. Éreztem, hogy vala­mennyire tudok énekelni, de még jobban meg akartam ta­nulni. Még nem tudom, hol fogok továbbtanulni, de min­denképpen zenével szeretnék foglalkozni — mondja Marina, akiről a kórusvezető megjegyzi, hogy az egyik legszebb hangú szólistájuk. Cristel Verlinden például azért szereti a kórust elsősor­ban, mert a pajtásai is járnak, mindig vidám a hangulat és jó dolog együtt énekelni. A neerpelti gyerekkórus egy hétig tartózkodik Komlón. Meg­ismerkednek a környékkel, a várossal és háromszor adnak hangversenyt. Az elsőt tegnap este tartották, de ma, pénteken 14.00 órakor Sikondán, holnap délután pedig Márévárán lép­nek fel. Barlahidai Andrea vár. S ha még az eddigiek­ből nem derült volna ki, ak­kor leírjuk, hogy a hölgyeket versenyre invitáljuk. Manöken­versenyt hirdetünk, a Bá­nyásznapi randevú ’78 sok ez­res vendégseregének szemet gyönyörködtető parádéjára. A hölgyek a televízió élő adá­sában is szerepelnek majd, s a versenynek több zsűrije lesz. Szavaz majd egy öttagú férfi- zsűri, s véleményt nyilváníta­nak majd a szegedi olajbá­nyászok, akikkel élő kapcso­latban leszünk a televízió élő adásának jóvoltából. A bányásznapon egyébként az amatőr manökenek mellett profik is bemutatkoznak majd. A Konzum Áruház divatbemu­tatójára délután fél hatkor kerül sor. A Bányásznapi randevú ’78 című újságban megjelent szavazólap segítsé­gével a vendégsereg dönti majd el, hogy melyik a leg­szebb modell. Azok között, akik a nyertes ruhára szavaz­tak, a Konzum Áruház kisor­sol majd egy férfi- és egy női ruhát. A Bányásznapi randevú ’78 kiadványból kivágott sza­vazólapot a Konzum Áruház pavilonjánál elhelyezett urná­ba kell bedobni! Biztosan sokan jönnek a bányásznapi randevúra fény­képezőgéppel, hogy megörö­kíthessék az egésznapos ese­ménysorozat izgalmas pillana­tait. Most arra biztatjuk olva­sóinkat, hogy ki-ki -— ha ked­ve van — hozzon magával grafitot vagy ecsetet és sza­badon választott technikával és méretben próbálja vissza­adni a randevú hangulatát. A Bányásznapi randevú esemé­nyeihez kapcsolódva versenyt hirdetünk pécsi és Baranya megyei amatőr képzőművészek részére. Déltől délutánig dol­gozhatnak majd a PMSC-pá- lya melletti domboldalon. A műveket — bányászokból és festőművészekből álló — zsűri értékeli. Az alkotók pénzjutal­mat kapnak. A legjobb mun­kákat kiállítjuk a Dunántúli Napló minigalériájában. A Hétfői Dunántúli Napló valamennyi példánya az utcán kel el, nincsenek előfizetői. A rikkancsokon nagyban múlik az, hogy hány példány is fogy el a HDN-ből. A Bányászna­pi randevú rikkancsversenyére jó hangú, ötletgazdag, bátor fiatalemberek és leányok je­lentkezését várjuk. A verseny­re 19 órakor, a pályabál előtt kerül sor. A pályázók feladata az lesz, hogy egy-egy perc­ben rikkancsmódra kikiáltsák az aznapi Dunántúli Naplót. A teljesítményeket újságírókból, bányászokból, postásokból álló zsűri értékeli majd. A legügye­sebbek a Dunántúli Napló ajándéktárgyait kapják emlé­kül. Valamennyi versenyre vár­juk a jelentkezéseket a Du­nántúli Napló címére, (7601 Pécs, Hunyadi út 11.) augusz­tus 28-ig. A jelentkezők nevük és lakcímük mellett életkoru­kat és foglalkozásukat is tün­tessék fel. A borítékra írják rá, hogy melyik versenyre ne­veznek. Jelentkezni a helyszí­nen is lehet majd, a Dunán­túli Napló pavilonjánál szep­tember 3-án, 13 óra és 14 óra között. Idilli szakemberek fapasztafatcseréje V. szilikátipari ifjúsági napok A szilikátiparban tevékeny­kedő fiatal mérnökök, techni­kusok és közgazdászok mint­egy 350-en gyűltek össze teg­nap a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. A Szili­kátipari Tudományos Egyesü­let ötödik alkalommal nyújt lehetőséget a fiatal szakem­berek találkozójára. A kétna­pos rendezvénysort dr. Grof- csik Elemér, a Szilikátipari Tudományos Egyesület főtitká­ra nyitotta meg, ezt követően a plenáris ülésen dr. Sárközy Dezső, a Finomkerámia Mű­vek vezérigazgatója, a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület elnökségének tagja tartott előadást az építőanyagipar­ban dolgozó fiatal szakembe­rek feladatairól. Dr. Pauka Imre, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola főigazgató-he­lyettese felvázolta a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán fo­lyó szilikátipari üzemmérnök­képzés korszerűsítési irányait. A délutáni szekció üléseken a cement, a durva kerámia, a finom kerámia, a kő-, ka­vics- és az üveg iparágakhoz tartozó fiatalok számoltak be munkájukról és cserélték ki tapasztalataikat. A fiatal szakemberek évek óta jelentős szerepet tölte­nek be a szilikátiparban, ezért is rendezik meg már ötödik alkalommal tapaszta­latcseréjüket. A tudományos egyesület lehetőséget biztosít számukra, hogy találkozzanak a nagy gyárak vezetőivel és a képzésüket biztosító intéz­mények oktatóival. A tapasz­talatcsere mellett információ­kat kapnak az iparág helyze­téről és további feladataikról. Ma szervezett üzemlátoga­táson vesz részt a háromszáz­ötven fiatal. Megtekintik a FIM Zsolnay Porcelángyárat, a Beremendi Cementművet, valamint a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Bátaszéki Vázkerá­miai Gyárát. Városi-járási KBT alakult Sikláson Jó együtt énekelni Belga gyermek- kórus Komlón Három hangversenyt adnak a „feketerigók”

Next

/
Thumbnails
Contents