Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-25 / 234. szám

1978. augusztus 25.f péntek Dunántúlt napló O rszágszerte befejező­dött a mezőgazdasá­gi, az élelmiszeripari és a hozzájuk kapcsolódó in­tézményi pártszervezetek­ben a Központi Bizottság 1978. március 15-i határo­zatának taggyűlési vitája. Napjainkban már a me­gyei pártbizottságok ősz- szegezik a párttagság ész­revételeit, javaslatait, hogy testületi üléseiken megvi­tassák megyéjük mező- gazdaságának és élelmi­szeriparának teendőit. Véleményt nyilvánítottak A KB márciusi határozata az egész párttagságot ,,meg­mozgatta". A mezőgazdasá­gi és az élelmiszeripari pártszervezetek tagságának 80—90 százaléka részt vett a határozatot tárgyaló taggyű­léseken, de megismerkedtek vele az ipari, a közlekedési, a kereskedelmi, a hivatali és a lakóterületi pártszervezetek kommunistái is. Az természe­tes, hogy élénk vita elsősor­ban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari pártszervezetek­ben alakult ki: a párttagság 15—25 százaléka szólalt fel, nyilvánított véleményt. Ha te­kintetbe vesszük, hogy a tag­gyűlések abban az időszak­ban zajlottak, amikor kint a földeken éppen a legnagyobb dolog volt, csak akkor érzé­keljük igazán a párttagság nagy-nagy felelősségérzetét. Bizonyos értelemben rend­hagyó módon történt a KB határozatának feldolgozása. Az általános gyakorlattól elté­rően az „út” nem a megyei és járási bizottságokon keresz­tül vezetett „lefelé”, hanem a KB-ülést követően elsőként az alapszervezetek dolgozták fel a határozatot. A taggyűlések munkája azt bizonyítja, hogy a párttagság átérezte ennek jelentőségét, s nagy felelős­séggel mondott véleményt. A közbeeső pártszervek, járási és városi pártbizottságok termé­szetesen segítették a határo­zat minél eredményesebb fel­dolgozását, de ez nem csök­kentette, hanem erősítette a pártszervezetek vezetőségeinek és a taggyűléseknek az önál­lóságát, kezdeményezőkészsé­gét. A párttagság nagy érdeklő­dése és felelősségérzete mel­lett a KB március 15-i hatá­rozatát tárgyaló taggyűlések másik előnyös jellemzője volt az általános szólamok mellő­zése, vagyis a konkrétság, a dolgok nevén nevezése. A pártszervezetek kis százaléká­ban elégedett meg a vezető­ség csupán azzal, hogy „egy az egyben" ismerteti a hatá­rozatot. A legtöbb pártszerve­zet vezetősége a határozattal kapcsolatban szakemberek, ta­pasztalt pártmunkások vélemé­nyét is kikérte. És nem csupán Vezérvonala mindennapi munkában Természetes és jogos aktivitás a határozatról, hanem a gaz­daságuk, üzemük munkájáról is. A pártszervezetek vezetősé­gei tehát a határozat szelle­mében vizsgálták gazdaságuk helyzetét, tették mérlegre munkájukat. Sok-sok észrevételt, javas­latot tettek a kommunisták a taggyűléseken. Ezek jelentős hányada saját üzemük gaz­dálkodását minősítette, de igen sokan nagy-nagy hozzá­értéssel beszéltek az országos kérdésekről is. Voltak, akik napjaink sürgős problémáinak megoldását sürgették, mások a távoli jövő feladatait ecse­telték. A felszólalások tartal­mának ez a sokszínűsége fel­tétlenül felveti azt a kérdést: vajon nem kerül-e süllyesztő­be, nem megy-e veszendőbe a sok-sok okos javaslat. Előfordulhat egyes pártszer­vezetekben, hogy a párt- vagy a gazdasági vezetés nem ér­tékeli kellő komolysággal a kommunisták javaslatait, de országosan nem ez a jellemző. A felsőbb pártszervezetek ide­jében intézkedtek róla, hogy ami a helyi párt- és gazda­sági vezetésre tartozik, amit helyben kell megoldani, ab­ban az állami gazdaság, tsz, élelmiszeripari üzemek párt- és gazdasági vezetőinek kell intézkedniük, s erről a beszá­moló tapnyűlésen számot ad­niuk. Azokat a véleményeket, javaslatokat pedig, amelyek országos kérdésekre vonatkoz­nak, vagy azokat, amelyeknek megoldása meghaladja a he­lyi párt- és gazdasági veze­tők erejét, el kellett juttatniuk a felsőbb pártszervekhez. Ezek nagy segítséget adnak a pártbizottságoknak a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar jövőjének, feladatainak kimunkálásához. Cselekedni, itt és most A határozattal való azono­sulást — a szóbeli elismerés mellett — legjobban azonban a cselekedet, a mindennapi munka fejezi ki. Ebben a te­kintetben is sok a kedvező tapasztalat. A pártszervezetek többsége ugyanis a határozat ismertetését és feldolgozását követően nem terjesztett, vagy készített újabb határozatot. A taggyűléseken elhangzott ja­vaslatok jelentős részét éves cselekvési programjukba épí­tették be, illetve munkaprog­ramjukat módosították. A pártszervezetek tehát jó politikai érzékkel határozták meg, mi az, ami számúkra mindennapi feladat, amivel nem lehet hónapokat várni, s mi az, ami távlati tennivalóik közé tartozik. Azzal, hogy cse­lekvési programjukba vették a KB-határozatból adódó sürgős gyakorlati feladatokat, egy­ben megkezdték a határozat végrehajtását, tehát mintegy vezérvonalként használják min­dennapi munkájukban. Mihók Sándor Idegen­forgalmi gyorsmérleg Június végéig tizen­négyezer hazai vendége volt Pécsnek, Az ideuta­zók száma nagyjából meg­felelt az 1977-es adatok­nak. Július elejétől kezd­ve azonban — az előző évhez viszonyítva — mint­egy tíz százalékkal növe­kedett azok száma, akik az ország különböző ré­szeiből érkeztek ide, s jú­lius közepétől pedig a Pécsi Nyári Színház két­hetes programsorozata vonzott a városba több érdeklődőt. A külföldiek elszállásolá­sa sem jelent kisebb gon­dot idén, mint tavaly. Mind az egyénileg, mind a cso­porttal érkezők száma gyarapodott az idei nyár első felében. Tavaly egész évben egyénileg 143 tu­rista érkezett Pécsre kül­földről, idén csak július végéig ez a szám tői­re növekedett. S míg egy évvel ezelőtt összesen 1008 vendégéjszakát töl­töttek itt, idén július vé­géig ez a 161 fő együt­tesen 2074 vendégéjsza­kára foglalt szállást. Az említett időszakban harmincnégy csoport ke­reste fel Pécset, köztük szovjetek, bolgárok, ro­mánok, összesen 1158 fő. Csak az eddigi külföldi idegenforgalom máris a kétszerese a tavalyi egész évinek. A Fővárosi Sütőipari Vállalat bővítette a kenyérválasztékot. Már kapható az üzletekben és a sü­tőipari szakboltokban a burgonyapehellyel készült kenyér. A képen: Sütik a burgonyás kenyeret a Fővárosi Vállalat 104. sz. Gyömrői úti üzemében. A régi és az új szerencsés találkozása Pécsett, a Jurisics úton Fotó: Erb Nagycsaládosok a Balatonnál... Egy, maximum két gyerek A parton és vízben sok a gye­rek. Az idősebbek túlmerész­kednek a bóján, a kisebbek csak a partközeiben ugrándoz­nak vagy labdáznak a vízben. A két csúszda egyetlen pilla­natra sem üres, állva, ülve, ha­son, háttal, minden elképzelhe­tő módon csúszkálnak a vízbe — nagyokat sikongva. A ka­maszfiúk rögtönzött csapatokat alakítva focimeccseket játsza­nak a füves pályán. Olyan családokat keresünk, ahol legalább három vagy még ennél is több gyerek van. Első pillantásra úgy tűnik, könnyű dolgunk lesz, de végigsétálva a strandon és közelebbről meg­nézve a családokat, kiderül, hogy a dolog nem is olyan egyszerű. Egy teljes hétig a nyilvános strandon egyetlen ilyen családdal sem akadtunk össze. Mindenhol egy, maxi­mum két gyerek. Sehol nincs három gyerek? Kutctni kezdtünk. A BARANYAKER két házat is bérel Balatonmária-fürdőn, az egyik egy földszintes, három­szobás családi ház, a Vilma ut­cában áll. Éppen a turnusvál­tás napján csöngettünk be, ko­ra délután. Harminc év körüli nő nyitot­ta ki a kaput. Aznap érkeztek Pécsről a fürdővonattal. Két kis­gyerek szaladgál a kertben. Kiss Csaba és felesége már az előző évben is itt nyaraltak, s idén újra eljöttek két hétre, ez­úttal azonban a három gyerek közül csak a két kisebbet hoz­ták magukkal: a legnagyobb jelenleg a nagyszülőknél vart: Körülnézünk a házban: tágas, otthonos, rajtuk kívül még egy egygyermekes és egy gyermek­telen házaspár kapott itt szobát erre a tizennégy napra. Az elő­tér, a kert, a fürdőszoba közös, s közösek a háztartási felszere­lések, a tv is. Beszélgetőpart­nereink két szobát - egy hálót és egy kisszobát — kaptak. Minden kényelmes, tágas, jól felszerelt. Van egy pingpong­asztal, s három csónak, több­féle társasjáték: — Idén már voltunk Zalaka- roson, együtt a három gyerek­kel, sátoroztunk is. Itt nagyon kellemesen éreztük magunkat tavaly is, ezért jöttünk újra visz- sza. — Hogy oldják meg az étke­zést? — Ebédelni és vacsorázni a Birka csárdába járunk, ennek a felét előre kifizettük, a másik felét a vállalat fizeti. Délutá­nonként bemegyünk a faluba sétálni, ilyenkor bevásárolunk, mert a reggeliről saját magunk­nak kell gondoskodni. * A BARANYAKER másik nya­ralóját, egy kétszintes, hét­szobás házat, is fölkerestük. Az egyetlen itt nyaraló három- gyerekes Németh Béláné. A helyzet megközelítően hasonló, mint az előző családnál: a há­rom közül itt is csak két gye­reket találunk, a harmadik, egy kisfiú és o férj családi okok miatt nincs itt. Rájuk ugyanaz a szabály ér­vényes, mint az előző család­ra: déli tizenkét órától ebéd, este hattól vacsora a Birka csárdában. — Most vagyunk először eb­ben az üdülőben — mondja Né­meth Béláné —, tavaly a három gyerekkel Fonyódligeten nyaral­tunk. Itt . általában gyerekes családok kapnak szobát; teljes o kényelem, mindkét szinten van külön tv, mosógép, vasaló, centrifuga, edények, kávéfőző, tusoló, hűtő. — Mennyi időre jöttek és ho­gyan akarják kihasználni ezt az egy vagy két' hetet? — Sajnos, csak egy hete; töl­tünk itt, de a napozás és für­dés mellett azért mást is ter­veztem, hadd örüljenek a gye­rekek. Keszthelyre és Bélatelep- re fogunk kirándulni, s ha egy mód van rá, kipróbáljuk a ka­tamaránt is. <v A harmadik „nagycsalád”, akit fölfedeztünk, a Mecseki Ércbányászati Vállalat üdülőjé­ben töltötte a nyári szünidő egy részét. Az anya, Nyiri Sán- dorné, hat éve özvegy, s a vál­lalat támogatásával minden második évben teljesen ingyen üdülhet három gyermekével. Eddig Füredre jártak, itt most nyaralnak először. Egy tizen­négy és egy tizenhárom éves kislánnyal, egy hétéves kisfiú­val érkezett Nyiri Sándorné az üdülőbe. Helyesebben, a leg­idősebb gyerek egy nappal ké­sőbb jön az építőtáborból. — Én olvasok, napozok, a ki­csi meg általában a nagyob­bak nyakán lóg — mondja ne­vetve az anya. - Sokan jöttek sátorral is, az üdülő melletti füves részen bárki, aki a vál­lalatnál dolgozik, fölütheti a sátrát, de ők teljesen önellá­tóak. Mi a hagyományosabb üdülési formát választottuk. Nagy a lakrészünk, egy előszo­ba, két szoba és két fürdőszoba a miénk. A pihenés mellett ők is ter­veznek hajókirándulásokat Ba­dacsonyba, Keszthelyre, de itt sem fognak unatkozni: lehet kosárlabdázni, pingpongozni, s van az üdülőnek egy három­száz kötetes könyvtára is. Kevés olyan családdal talál­koztunk, ahol három gyerek van, de az az általános követ­keztetés azért levonható, hogy a nagyobb létszámú családok többnyire inkább a teljes ellá­tást nyújtó szakszervezeti vagy vállalati üdülőkbe mennek nya­ralni, ahol a szülők is kipihen­hetik magukat. Dücső Csilla KISZ propagandista tábor Komlón Szombaton egésznapos nyílt program, ötletvásár Baranya kiszeseinek 1300 propagandistája közül 150-en vesznek részt "a Komlón szer­vezett hatnapos tábor prog­ramjain. A cél: a szeptem­berben kezdődő politikai kép­zési évre való felkészülés. Előadások, konzultációk, be­mutató foglalkozások segítik az ifjúsági vezetőket a minél több szükséges ismeret elsa­játításában. Ennek érdekében a táborozás napján, azaz szombaton rendezi meg a KISZ B. m. Bizottsága a pro­pagandisták első megyei ta­lálkozóját és „módszervásárt". Az egésznapos programra a megye valamennyi propagan­distáját várják. Komlón, 26- án, reggel 9 órakor, a Stein­metz Miklós szakközépiskola kollégiumában nyitja meg a találkozót Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára. A mód­szervásár vitaközpontjaiban mindenki megtalálhatja aZ érdeklődésének megfelelő té­mákat. Lesz ifjúsági vitakör, Kilián- és aktivista kör, vala­mint titkárképző tanfolyam. 11 órakor kezdődnek az audiovi­zuális központok és a politikai képzés kiállításainak megnyi­tói, bemutatkozik a Kossuth Könyvkiadó, az Ifjúsági .Lap­kiadó, valamint az Úttörő- és Ezermester bolt Vállalat. A 14 órakor kezdődő fóru­mon a propagandisták kérdé­seire Bocz József, a megyei pártbizottság titkára válaszol. Délután gazdag kulturális program zárja a találkozót, mely 18 órakor ér véget. Be­fejezésül egy útbaigazítás a Pécs felől érkezőknek: a tá­volsági autóbusz végállomásá­tól a 8-as számú helyi járat második megállójánál kell le- szá 11 ni. NSZK-beli fiatalok Pécsett Az Állami Ifjúsági Bizottság az NSZK-beli Main Kinzig terü­let ifjúsági bizottságával is jó kapcsolatokat alakított ki. A kölcsönös cserelátogatások so­rán hazánkban tartózkodó kül­döttség tegnap délelőtt a Ba­ranya megyei Tanácsra látoga­tott, ahol dr. Krauth János, a tanáős nemzetiségi bizottságá­nak elnöke adott tájékoztatót a nemzetiségi politika' baranyai megvalósításáról, az itt élő né­met ajkúak körülményeiről, éle­téről. Konkrét és hasznos javastatok

Next

/
Thumbnails
Contents