Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-24 / 233. szám

a Dunántúlt naplö 1978. augusztus 24., csütörtök A komlói tanács vb tárgyalta A tömegközlekedés fejlődése Komló tömegközlekedésének helyzetét és továbbfejlődésének feladatait tárgyalták meg teg­nap a városi tanács végrehaj­tó bizottságának ülésén. A város helyi autóbuszvona­lainak hossza 45 kilométer. Munkanapokon 613 járatot indí­tanak, munkaszüneti napokon 258-at. A járatokat három irá­nyító helyről, az autóbuszállo­másról, valamint Zobák- és Béta aknáról indítják. 1976-ban még csak 9 146 000 utast szállítottak, 1977-ben már 10.233 000 főt. A Volán 12-es számú Vállalat Komlói üzemegysége a személy- szállítást 85 autóbusszal bonyo­lítja le, melyből 22 a helyi köz­lekedésben vesz részt. Haszno­sak az utazások céljára vonat­kozó elemzések is, melyek egy­értelműen arra mutatnak, hogy Komlón a munkába vagy is­kolába járók több mint fele rendszeresen autóbusszal uta­zik. Megoldották a komlói nagy­üzemek dolgozóinak utaztatását is, a Mecseki Szénbánya Vál­lalathoz, a MOM és a Carbon üzemeihez indítanak közvetlen járatokat. Komlón, a helyi közlekedés városi jellegű és dinamikusan fejlődő. A tömegközlekedés színvonalának növelése érdeké­ben a Komlói városi Tanács végrehajtó bizottsága és a Vo­lán 12-es számú Vállalat Kom­lói üzemegysége között együtt­működési megállapodás jött létre. A jó együttműködés bi­zonyítéka, hogy az elmúlt évek­ben felépült az autóbuszpálya­udvar fedett várócsarnoka, az üzemegység dolgozói karban­tartják az autósvölgyi utat, emellett rendszeres támogatást nyújtanak a város gyermekin­tézményeinek is. További feladatokként meg­határozták a még balesetveszé­lyes autóbuszmegállók öblösí- tését, az autóbuszpark további felújítását, és elkészítik helyi szakemberek bevonásával a he­lyi közlekedés hálózatfejleszté­sének tervét is. Tovább javít­ják a közlekedés kulturáltságát és biztonságát. A végrehajtó bi­zottság elismerését fejezte ki a Volán 12-es számú Vállalat Komlói üzemegysége dolgozói­nak eddigi áldozatkész munká­II. dél-dunántúli építészeti kiállítás Sorra minden a helyére ke­rül : nagyméretű fotókon Pécs városrészei, szemet vonzó épü­letei, épületburkoló elemma­kettek, épületszerkezeti model­lek, építészeti grafikák és tervrajzok. A pécsi Színház téri kiállító teremben ma délután 17.00 órakor nyitják meg a pécsi, baranyai, somogyi, tolnai és zalai tervező vállalatok mun­káiból a II. dél-dunántúli épí­tészeti kiállítást. Erdélyi Zoltán, a PTV fő­mérnöke, a rendező Magyar Építőművészek Szövetsége Dél- Dunántúli csoportjának titkára foglalja össze a bemutató mondandóját: — Másodízben számolnak be közös kiállítással a régió tervező vállalatai a dél-dunán­túli építészet elmúlt évtized­ben elért eredményeiről. Jól érzékelhető a kiállításon a ma építészetének többféle irány­zata, törekvése, erénye, ellent­mondása, de az a sajátos hangvétel, kifejezési mód is, mely elválaszthatatlan a Pan­non kutúra hagyományaitól, e táj mediterrán hangulatától. A II. dél-dunántúli építésze­ti kiállítás a délutáni meg­nyitót követően szeptember 14-ig díjtalanul tekinthető meg. Saitotajékoxtotö az OTi*-néI Októbertől 5 forint a totó- és a lottószelvény Bányásznapi randevú '78 fl Dunántúli Napló pavilonja az újmecsekaljai sajtóutcában Módosították a nyeremény­játék feltételeit Csökken a lottó telitalálat nyereményalapja A lakossági takarékosságról, a lakásépítkezések támogatá­sának eredményeiről, a taná­csok pénzgazdálkodásáról adott számot, valamint a totóban és a lottóban tervezett változáso­kat ismertette az Országos Takarékpénztár szerdai sajtó- tájékoztatóján Szirmai Jenő vezérigazgató. A lakosságnak még soha nem volt ennyi pénze a taka­rékban mint most. A betétál­lomány, az első félévi 9,3 mil­liárdos növekedéssel megha­ladja a 117 milliárd forintot. A betétkönyvek száma mintegy 200 ezerrel gyarapodott, s el­éri a hatmilliót. A kamatozó betétek összege 4,7 milliárddal nőtt, kétszer annyival mint 1977 első felében. Változatlanul nagy az érdeklődés a gépkocsi- nyereménybetét iránt, fél év alatt 600 millióval, tízmilliórd forintra nőtt az állomány. Népszerű a legújabb takaré­kossági forma, a takaréklevél, amelyből az idén 45 ezret vál­tottak. Ezzel együtt 158 ezer takaréklevélben több mint 2,4 milliárd forintot tartanak nyil­ván. Az ifjúsági betét mintegy 330 milliós növekedésével el­érte a 2,7 milliárd forintot. Új­donság, hogy ma már egyes vállalatok is helyeznek el nye­reségalapjukból takarékbetétet fiatal dolgozóiknak az ifjúsági törzsgárda kialakítása érdeké­ben. A dolgozók kisbankjai, a KST-k több mint 1 millió tagot számlálnak, fél év alatt 2 mil­liárd forintot gyűjtöttek össze. Az idén 196 KST alakult már termelőszövetkezetekben is és több helyen megkezdték kísér­leti jelleggel a kétéves lejáratú KST-k szervezését. Az OTP fél év alatt 4,4 mil­liárd forint hitelt nyújtott la­kásépítésre és vásárlásra. A vállalatok változatlanul támo­öt évvel ezelőtt kötött szer­ződést a magdeburgi Orvosi Akadémia orthopédiai klinikája és a POTE orthopédiai kliniká­ja. Tehát nem az egyetemeket, hanem a klinikákat köti össze az együttműködési dokumen­tum. A magdeburgi intézet igazgatója, dr. Herman Weik- kert professzor most tartózkodik harmadízben Pécsen és magya­rázza is a „különös" szerződést: — így o klinikák közvetleneb­bül érintkezhetnek, mint az egyetemek közti kapcsolatok­ban. Különben évente két orvos és két egészségügyi középkáder utazik — kölcsönösen — tapasz­talatcserére az intézetekbe — mondja a professzor. — A mostani látogatásának mi a célja? — Az eddigi munkát értékel­jük és megbeszéljük az elkövet­kezendő feladatokat dr. Barta Ottó professzorral, a pécsi or­thopédiai klinika vezetőjével. — A közös kutatási progra­mon kívül átveszi-e a két klini­ka egymás tapasztalatait? — Miután mind a két intézet­ben modern felszerelésekkel dolgozunk, inkább apróbb szer­vezési kérdésekről tárgyalunk. Vagy a műtéti technika csiszo­lásában működünk együtt, mint például a világrahozott csípőfi­cam és a gyermekkori steril csípőízületi csontelhalás kérdé­sében. De általában nem köz­gatják dolgozóik lakásépítke­zését, amelyre az idén 1 mil­liárd forintot fordítottak. A vezérigazgató bejelentette, hogy a pénzügyminiszter ren­deletére módosítják a népsze­rű totó- és lottójáték feltételeit. Felemelik a szelvények árát, csökkentik a lottó telitalálat nyereményalapját. A rendelkezés értelmében a 40. játékhéttől, október 6-tól a lottóban, a totóban október 8- tól a szelvények ára 5 forint lesz. Az iker lottószelvények ára 10 forintra, az előfizetéseseké pedig — attól függően, hogy négy vagy öthetes a hónap — 20, illetve 25 forintra emelke­dik. A négyhasábos totószel­vényeket 10 forintért, o hatha­sábosokat 15 forintért hozzák forgalomba. A bevétel növeke­désével arányosan nő a nyere­ményalap is, amelynek felosz­tásán szintén változtatnak, any- nyiban, hogy az öttalálatosokét csökkentik, viszont ezzel az ösz- szeggel a négyesekét növelik. Egy telitalálatos szelvény ese­tén a főnyereményre a nyere­ményalap 10 százaléka, a né­gyesekre a 40 százaléka, a hár­masokra és a kettesekre 25—25 százaléka jut. Ha több öttalá- latos szelvény van, akkor azok a nyereményalap 15 százalékán osztoznak, a négyesek az alap 35 százalékát kapják. Ha nincs telitalálat, a négytalálatosok között osztják el a nyeremény­vetlen átvételekről van szó, ha­nem a tudományos gondolatok cseréjéről és így a további inspirációról. — Úgy tudom, több nemzet­közi kongresszuson tartottak kö­zös előadásokat és közös köz­leményeket is kiadtak. Jelenleg milyen témákban kutat a két intézet? — Például a szokványos váll- ficam és a dongaláb problé­makörét vizsgáljuk. És ami még igen fontos: a csontok rend­szerbetegségénél is kutatjuk a genetikai hátteret. — önök is foglalkoznak ge­netikai tanácsadással? ■ — Az NDK-ban újabbon for­dult az érdeklődés a humán genetika felé. A szülők egyre gyakrabban keresnek föl ben­nünket, hogy ha a családban már van egy csontrendszer be­tegségben szenvedő gyermek. Arra kíváncsiak, mi a valószí­nűsége annak, hogy a követ­kező utód is valamilyen beteg­séggel születik. Búcsúzóul Weickert profesz- szor még megemlíti, hogy idén a német ifjúsági szervezet és a pécsi klinikai KISZ-szervezet közötti kapcsolatfelvétel is el­kezdődött, amit a jövőben még tovább kívánnak fejleszteni. Közös programokat is tervez­nek majd. Barlahidai Andrea alap 50 százalékát. Mindkét játékra érvényes az új rendel­kezés, amely szerint az egy szelvényre jutó 10 forinton aluli nyereményeket nem fizetik ki, illetve a teljes összeg az előző osztály nyereményalapját nö­veli. Változás az is, hogy a lot­tó jutolomsorsolásnól - a hú­zósok gyorsítása érdekében — elektronikus számítógép bevo­násával húzzák a nyerő szelvé­nyeket. Érdemes megnézni, hogy mekkora a zsúfoltság délutá­nonként a pécsi főposta fel­vételi csarnokában. Hosszú sorok állnak a pénztárak előtt, de ha valaki csekket vagy egyéb nyomtatványt akar ki­tölteni, az is hosszú időbe telik, míg szabad asztalhoz jut. De hogy milyen áldatlan körülmények- között dolgoz­nak az- alkalmazottak, az ak­kor derült ki, mikor dr. Jádi János, a Pécs I. megyei Pos­tahivatal vezetője körbeveze­tett a 72 éves épületben. — Két évvel ezelőtt felújí­tottuk a felvételi csarnokot, kicseréltük . a hagyományos rendszerű pénz- és csomagfel- vevóket és korszerű bankpénz- tár-rendszerűvé alakítottuk át. Ezen kívül 480 postafiókot is építettünk, de sajnos már ez is kevés. Jelenleg a pénzfor­galom lebonyolításához hat, a levélfelvételhez három, a csomagfelvételhez egy és a rádió-ügykezeléshez két ablak áll rendelkezésünkre. Terjesz­kedni azonban nem tudunk, mert nincs hova. Érdemes megjegyezni, hogy 10 év alatt megduplázódott a főpénztár bruttó forgalma, számokban kifejezve ez tavaly elérte a 8,8 milliárd forintot. A hivatal szociális ellátott­sága igen gyenge, de a mun­kakörülmények sem a legjob­bak. A hírlapkézbesítők egy terefnben vannak az egyesített A Dunántúli Napló munka­társaival a Bányásznapi rande­vún az újmecsekaljai PMSC sportpályán megépített sajtó­utcában találkozhatnak az ol­vasók. A sajtóutca szeptember 3-án lél 2-kor nyílik meg. Mit találhatnak pavilonunk­ban az érdeklődők? Képekben, grafikonokban mutatjuk be la­punk munkáját, a szerkesztő­ség belső életét, példányszá­munk alakulását. A bányász­napon megjelenő vasárnapi új­ságunkban négy oldalas mel­lékletet jelentetünk meg, mely­ben bemutatkoznak írásaikkal a lap munkatársai, képeikkel fotóriportereink. A pavilonban e mellékletet a látogatók között ingyen osztogatjuk, a benne szereplő szerzőkkel beszélget­hetnek az érdeklődők. Lapunk augusztus 20-i szá­mában jelent meg o Dunántú­kézbesítőkkel, s bizony kora reggel nagy a zsúfoltság, ar­ról nem is beszélve, hogy az öltözőszekrényeket egy huza­tos folyosón tudták csak el­helyezni, átöltözni pedig egy mindössze 1 négyzetméteres területen lehet. A csomagrak­tár is kinőtte magát. Annyira megemelkedett a forgalom, hogy a csomagok jórésze a folyosókon várja az elszállí­tást. A hírlaposztály szobájá­ban íróasztal íróasztal hátán. — Ebben a szobában ti- zenketten vagyunk, de ha be­jönnek a kézbesítők, akkor bi­zony mozogni sem igen lehet. Nagyon szűk a hely. Két szek­rény között függönnyel levá­lasztva van az öltözőnk — mondja Kóbor Józsefné. Róth Ferenc főpénztóros 25 éve dolgozik a pécsi főpostán. — Ezt a helyiséget is már régen kinőttük. Amikor az au­tomata fémpénzszámláló üze­mel szinte alig tudok dolgoz­ni, olyan zajt csap. Aztán, amikor pénz érkezik, nagyon nehéz átvenni, olyan kevés a hely. Nagyon ránk férne már egy új hivatal. A pécsi főpostán jelenleg valóban áldatlan állapotok uralkodnak. Az egyre növekvő ügyfélforgalommal mind nehe­zebben birkóznak meg a dol­gozók, s ilyen körülmények kö­zött jó munkát végezni nehéz. Roszprim Nándor li Napló galériája sorozatban Simon Béla Munkácsy-díjas fes­tőművész négyszínnyomású mű­ve. Pavilonunkban vasárncp délután 5-től 6 óráig a művész dedikálja: névre szólóan a reprodukciót. Akik a számot megőrizték, feltétlenül hozzák magukkal, akik nem vásároltak augusztus 20-i lapunkból, azok számára lehetővé tesszük, hogy pavilonunkban pótlólag meg- vehessék és dedikáltathassák. Szerkesztőségünk eddig is számított az olvasók véleményé­re, javaslatára. Szeretnénk le­hetővé tenni, minél többen él­hessenek ezzel a lehetőséggel a randevú alkalmából is. A Bányásznapi randevú '78 című újságban egy szelvény jelent meg, melyben arra kérjük olva­sóinkat, hogy Írják meg véle­ményeiket munkánkról, illetve tegyenek javaslatot, hogy miről szeretnének olvasni a lapban? A kitöltött szelvényeket kérjük, hogy vágják ki az alkalmi új­ságból és dobják majd be va­sárnap délután a pavilonunk­ban elhelyezett ládába. „Adjon egy tippet - a többi a mi dolgunk" címmel fordu­lunk olvasóinkhoz. írják meg levélben, hogy milyen érdekes témát, eseményt, egyedülálló teljesítményt javasolnak* megír­ni. Mi megírjuk, és azt is feltün­tetjük, hogy kitől származik az ötlet. Az ötletekért honoráriu­mot fizetünk! Kérjük, hogy a borítékra mindenki írja rá nevét és címét, szeptember 3-án, va­sárnap dobja be a pavilonunk­ban elhelyezett ládába - a TÖBBI A Ml DOLGUNK! Tudjuk, hogy sokan szeret­nek fényképezni. Bizonyára nagy számban készítenek érde­kes, újságunkban is közölhető kéoeket. Pályázatot hirdetünk „Az én optikám" címmel ama­tőr fotósok számára. Készítse­nek képeket megyénk, Pécs szépségeiről, életünk érdekes, esetleg groteszk jelenségeiről, legyenek ezek egyedi jellegűek, sajátos szemszögből mutassák meg azt, amit sokan ritkán ve­szünk észre. Képeiket szintén borítékba téve dobják be a saj­tóutcában felállított pavilonunk­ban található ládába. Lehető­leg levelezőlap nagyságú ké­peket készítsenek, hogy a leg­érdekesebbeket közölhessük, és hogy értük a szokásos honorá­riumot kifizethessük; nevüket, címüket tüntessék fel. Szarvas vad ászát Hamarosan megérkeznek az őszi szezonra az első külföldi vadászok, hogy a szeptember elején kezdődő szarvasbőgésrc magyar kollégáikkal együtt el­foglalhassák leshelyeiket az er­dőkben. A MAVAD-tól kapott információ szerint az iaei szarvasbőgés vadászszemszög­ből nézve jónak ígérkezik; érté­kes trófeákkal kecsegtet. A kilőtt szarvasok agancsát a trófeabíráló bizottság lemé­ri, lefényképezi, pontozza. Ar árakat a trófea súlya alapjáé a MAVAD állapítja meg. A vál­lalat a vadászatból 4—5 millió dollár bevételhez jut évente. Közös kutatások, publikációk Együttműködés a magdeburgi és a pécsi orthopédiai klinikák között Dr. Herman Weickert professzor nyilatkozata A terjeszkedésre nincs lehetőség H pécsi foposta kinőtte magát íróasztalt íróasztal hátán Növekvő forgalom és zsúfoltság

Next

/
Thumbnails
Contents