Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-21 / 230. szám

NYÁRI MAGAZIN Monumentálistérplasztika Napi 500 hektót palackoznak Naponta 500 hektó sört pa­lackoznak a nagykanizsai sör­gyár siófoki kirendeltségén: a kedvelt Balatoni és Kőbányai világost. A telep rekonstrukció­ja az idei főszezonra! befejező­dött, összesen 22 millió forint költséggel korszerűsítették a környék sörellátását szolgáló üzemet.- Nemcsak saját palackozá­sé sörrel látjuk el a vendéglő­ket, üzemeket — mondja Báli­ké Gyula kirendeltségvezető. — Hazánkbéli és hatféle import sört szállítunk o Balaton-part- ra, valamint Somogy, Tolna és Fejér megye bizonyos területei­re. Ezen kívül hordós sört és üdítőt értékesítünk. Az idei el­ső félévben 56 438 hektó sört és 51 884 hektoliter üdítőitalt adtunk el. Elmondhatjuk, meg­felelő választékkal, minőséggel és mennyiséggel rendelkezünk. — Tizenegy gépkocsi és 16 ra­kodó áll rendelkezésünkre. Ke­vés. A szállítás szinte naponta gondot okoz, különösen a fő­idény egyik bőséges, nagy for­galmú napján. Körülbelül 16 gépkocsira és 36 rakodóra len­ne szükség. A rakodók jól ke­resnek ugyan, de rendkívül ne­héz fizikai munkát végeznek. Elektromos targoncákat kelle­ne beszereznünk, legalább ket­tőt.. . Az említettek ellenére különösebb fennakadás nem volt a szezonban. A sörfogyasz­tás — mint ismeretes — az idő­járástól is függ. A múlt hét forró napjaiban csak a Sió bü­fé részére 100 hl sört vittünk ki, ebből 69 hordós áru volt. Nyílt színen készül a japán művész alkotása II. 4 xftfef gyeptöt a mikrofonig... Álamvilág A fotók a Chevroletben vannak Néhány perc Ihász Gáborral A ritkán erre tévedő szellő néha megremegteti a jókora fóliasátor hártyafalát. Egymást váltják az érdeklődők kisebb- nagyobb csoportjai az uránvá­rosi Mecsek áruház előtt, sokan nem tudják mi készül itt a gyö­nyörű virágoktól pompázó park szélén, rni ez o különös alak­zat . . . Az időjárás jobbára fülledt, forró napokat hengerget a vá­rosra, a fóliasátor is mintha dunsztkötés volna, opálosan párás. A nyirkos betonkolosszus szinte ritmikusan leheli ki ma­gából az újabb és újabb ré­tegek nedvességét. A siklósi nemzetközi szobrász szimpozion beton program jónak megvalósí­tási színterévé előléptetett park közönsége, járókelői ritka alka­lomnak lehetnek . szemtanúi: Issei Amemiya japán művész ezen a nyílt színen készíti el monumentális térplasztikáját asszisztensei segítségével. Mun­kájához a Kertészeti és Park­építő Vállalat jelentős segítsé­get nyújt. Heinek lános építés- vezető, valamint Csoport Lajos és Rugásdi József immár ma­gukénak is tekintik a készülő alkotást. Tetszik nekik ez o szép munka. Issei Amemiya: — Ez a hely itt igen kiváló. Én magam vá­lasztottam. Amikor erre jártunk, rámutattam erre a pontra és őzt mondtam, ez jó lesz? — Nehéz a munka? — Nehéz. Szerencsére nem esik az eső, szép, száraz idő van. Kicsit hidegebb az időjá­rás errefelé, mint Japánban, ezért gyorsabban kell dolgozni. Az anyag is kitűnő. Egyelőre még az alaprétegeknél tartunk. Az utolsó fedőrétegbe fehér kő­port keverünk, a szobor végle­ges állapotában egészen vilá­gos szürke, csaknem fehér lesz. Körülbelül 25-én, 26-án leszünk készen. Utána néhány napra Budapestre utazom, aztán pe­dig vissza Tokióba. — Úgy látom, szinte együtt élnek a készülő szoborral. .. — Így van. Sürget bennünket az idő is. Egész nap itt va­gyunk, ebédelni pedig ide a környékre járunk, vagy az Olim­piába vagy a Mecsek étterem­be. — Napokon belül visszamegy Tokióba. És aztán? — Ha sikerül ezt a szobrot úgy megcsinálnom, ahogy sze­retném, jövőre is szívesen el­jönnék egy újabb szobor elké­szítésére, hogy ismételten han­got adjak vonzalmamnak, sze- retetemnek ez iránt a szép or­szág, szép város iránt. Bebesi K. Úgy látszik, Ihász Gábor esetében módosítanunk kell a könyvekre vonatkozó klasz- szikus mondást: autóinak megvan a maguk sorsa. — Hová tetted az álomau­tód? — Eladtam. Túl drága volt a fenntartása. — Ez sem kutya . . . — A Chevrolet? Olcsóbb volt, mint egy Zsiguli. 72 eze­rért vettem. Azelőtt „diplomá­ciai szolgálatot" teljesített. Tehát ezen a fekete, ha­talmas, zöld üvegű „Sevrón” is diplomaták utaztak. A ko­csi motorja halkan zümmög, s ebben hasonlít gazdájára: Gábornak is nagyon ritkán szalad fel a hangja beszélge­tésünk közben. Könnyű meg­szeretni ezt a nagyon szim­patikus, 31 éves fiatalembert, akiről a siófoki nyár melegé­ben csörgött a veríték, amíg közelharcát vívta az autogra­mot kérőkkel. Időnként felnyi­totta a Chevrolet csomagtar­tóját, s kivett egy köfceg fény­képet . .. — Várj már egy kicsit, lá­tod, miben vagyok... No igen: megjárta a lét­rát. Ezt ö fogalmazza így, je­lezve azt, hogy megharcolt a sikerért. Ami mögötte van, ami kellemetlen volt az éle­tében, azokról úgy tartja: adóként kellett fizetnie. — A foci ... Az első po­fon. A Vasasban kezdtem, if­júsági válogatottként már kül­földre is eljutottam, azután orvosi tanácsra abba kellett hagynom. Szívizomgyulladás. . . Húszéves koromban vették észre. — És a dalok? — Kísérnek kezdettől fog­va. Hosszú ideje dolgozom a szakmában, az első öt évben csak írtam a dalokat, külön­böző énekeseknek. Sokról nem is tudták, ki a szerzője. Éne­kelni három éve kezdtem. — Melyik korosztálynak? — Csak alsó hgtár van: a huszonöt évesektől mindenki­nek. — Volt olyan szerzeményed is, amelyről azt tartották: giccses. — Tudom, mire gondolsz. Lehet, hogy a „Csillagfényű álomvilág" annak hat, de a többit kikérem magamnak... Szeretek dalolni, szeretek ne­vetni, szeretem a közönséget, s élvezem, ha engem is sze­retnek az emberek. Ügy gon­dolom, a legőszintébb vagyok a publikumhoz, s ezt megér­zik. Nem játszom meg ma­gam. — Mi volt a második po­fon? — Az apám halála. Tavaly történt. Nem vagyok képes megbirkózni a halálával. Nem beszéltem még erről, de ma már egyre inkább úgy érzem, hogy megváltoztatott ez a tragédia. Nevetek most is, fel­lépek és énekelek, megszer- zem a dalaimat, kitárom a szívem az embereknek, vala­mi azonban kattant bennem. . . — Miért érzed úgy, hogy mondanod kell valamit az embereknek? ÉTettevi ert druhäzi sa:est* le «sic — Nyeld már le kisfiam, mindjárt odaérünk a pénztár­hoz! Siófok legnagyobb áruháza, a Sió Áruház nemcsak a vásárlók körében közkedvelt, hanem elő­szeretettel látogatják olyanok is, akik fizetés nélkül kívánok tá­vozni. A nyári főszezonban kö­rülbelül négyszázötven áruházi szarkát érnek tetten a rendé- szek. Mi lesz a sorsuk? Ha ötszáz forint értéken alul van a kishíján ellopott áru, akkor a magyar állampol­gárokat a lakóhely szerint ille­tékes tanácson bírságolják meg, a külföldieket azonban mindjárt ott helyben, a siófoki tanácson. És ők vannak több­ségben: 65:35 százalékos az arány az idegenek „javára”. Megéri egy üveg ital, egy dezodor, egy doboz csokoládé? A külföldi állampolgár nyilván csak akkor gondolkodik el ezen, amikor már bevonták útlevelét a rendőrségen, s fűhöz-fához rohan, hogy összeszedje a bír­ság összegét — ugyanis, amíg nem fizet, nem kapja vissza úti­okmányát . .. Dömötör István, a Sió Áruház igazgatója elmondja, hogy az utóbbi időkben „slágercikk" lett a farmernadrág, a divatcipő és a konyhafelszerelés, még olyan országok polgárai körében is, akik otthon olcsóbban beszerez­hetnék ezeket az árucikkeket, mint amennyibe nálunk kerül­nek. De hát ami ingyen van, az még olcsóbb ... Pedig aki 500 forintnál értékesebb árut lop, arra még kínosabb napok vár­nak, mint a szabálysértőkre. A rendőrség nemcsak hogy bevon­ja az útlevelét, hanem értesíti az állampolgárság szerint ille­tékes külképviseleti szervet is, s a hazatérőt, bizony, nem diadal-'- kapuval fogadják. A pénztárak előtt nap mint nap hosszú sorok várakoznak. Vannak, akik úgy teszik kelle­messé a „holtidőt”, hogy amíg sorra kerülnek, kényelmesen el­majszolnak egy-egy csokoládét, vagy tíz deka szalámit, amit az­tán nem fizetnek ki. A lopások oka a Sió Áruház­ban elsősorban a zsúfoltság. A 2200 négyzetméter alapterüle­tű áruház, amely 1970-ben nyílt meg, évi 80 millió forintos for­galomra készült fel. A tavalyi mérleg azonban már 270 mil­liós bevételt mutatott. 1980 őszére az alapterület 5000 négy­zetméterre bővül. A tág térség­ben minden bizonnyal nehezebb lesz bármit is zsebre dugni, vagy a szatyorba csúsztatni. Tófalvi Éva — Mert abban a hitben élek, hogy örömet szerzek nekik. S amíg ezt érzem, amíg ez hajt, addig felveszem a gitárt. Szép dolog a dal, ismerem az erejét. S mindig is közös nyelv volt. Ezt annak ellenére mondom, hogy nem mindegyik szerzeményem lett közismert, s ráadásul ezek között van a legkedvesebb számom is. — Mi a címe? — A címe? írd csak így: „Mikor az álom . .." Álomautó, álomvilág, mii­kor az álom . . . Ihász Gábor dalaiban gyakran bukkanunk a szóra. De az is lehet: ál­lapotról van szó. S így már érthetőbb sok minden. Hi­szen az álomvilágban elcsat­tanó pofonoknak nagyon erős a hangja. — Mindennel együtt: elé­gedett vagy? — Igen. Nyugodtan mond­hatom. Mészáros Attila Balatoni műsorok SIÓFOK. Ma délelőtt a művelő­dési házban az Állami Bábszínház tart előadást. A világszépe című báb­játékot mutatják be, 25- én dzsesszpódiumot ien- deznek a Beloiannisz sé­tahajón. Tomsics Rudolf és együttese szerepel es­te 21 órakor. 26-án 20 órakor magyar folklór-est címmel a Balaton Tánc­együttes ad színes mű­sort a művelődési ház­ban. 27-én Kálmán Imre emlékverseny lesz a Sza­badtéri Színpadon. A Mű­vészet a művészetben címmel képzőművészeti kiállítás a művelődési ház csarnokában egész hó­napban megtekinthető. BALATONFOLDVAR. A Siotour Klubban 21- én 21 órakor Hacki Ta­más és az Ex-Antikquis együttes szerepel. 22-én délelőtt 10 órakor a Vi­lágszépe című bábjátékot mutatja be az Állami Bábszínház. Kornis Péter Balázs Béla-díjas fotómű­vész kiállítása egész hé­ten át látható. A kőrös­hegyi műemlék templom­ban 25-én Ella István or­gonaművész szerepel, köz­reműködik a Pécsi Neve­lők Háza kamarakórusa, Dobos László és Tillai Aurél vezetésével 20 órai kezdettel. A Zamárdi táj­ház udvarán augusztus 26- án 16 órakor a Bala­ton Táncegyüttes ad mű­sort. KIÁLLÍTÁSOK. Balatonboglári kápolna tárlatok: Imre István fes­tőművész és Nemes Attila szobrászművész kiállítása. Balatonlellén id. Kapoli Antal és Kántor Sándor fafaragó művészek kiállí­tása a hónap végéig nyit­va tart, A balatonszemesi művelődési házban 25-éig tekinthető meg a Latino- vits Zoltán emlékkiállítás. MOZI. Siófoki teremmqzi: 21—• 23- ig fél 6-kor Radó Sán­dor: Dóra jelenti ... Fél 8: Kiváló holttestek. 24— 25- én fél 6 és fél 8: a Bűn története I., II. 26— 27- én' fél 6: Veri az ör­dög a feleségét. Fél 8: Fogat fogért. SIÓFOK KERTMOZI. Az előadások 8 órakor kezdődnek, 21—22: Pil­langó I., II. 23: Cirkusz a cirkuszban. 24—25: A sólyom nyomában. 26— 27: A fekete kalóz. BALATONFOLDVAR. Fedett kertmozi: 21—22- én fél 8: A sólyom nyo­mában. Fél 10: A domi­nóelv. 23-án fél 8 és fél 10:- Fogat fogért. 24—25. fél 8: Hattyúdal, fél 8: Fuss utánam, hogy el­kapjalak. 26—27. fél 8—■ fél 10: Radó Sándor: Dó­ra jelenti. BALATONLELLE. Fedett kertmozi: 21 — 23. 8 és 10 óra: ABBA. 24— 25. 8 és 10 órakor: Radó Sándor: Dóra jelen­ti. 26—27. 8 és 10 óra­kor: Fuss utánam, hogy elkapjalak. BALATONBOGLÁR. 21—22-én fél 6: Péter cár és a szerecsen. 8: Keoma. 23. fél 6 és fél 8 óra: A fékete kalóz. 24— 25. fél 6 és 8: Serpico. 26— 27 fél 6: K. O. 8: A bűn története I., II. FONYÓD. Kertmozi: 21—22-én es­te 8 és 10 óra: Fogat fogért.' 23-án 8 és 10 óra: A javíthatatlan. 24—25. este 8 és 10: Fantozzi. 26—27. 8 és 10: Keoma. Issei flmemiya szobra Ojmecsekalján Kockázatos „önkiszolgálás“

Next

/
Thumbnails
Contents