Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-20 / 229. szám
DN HÉTVÉGE 6. RIPORT 1978. AUGUSZTUS 20. Mac Ormánság föHörosa Sellye — kenyérszegés idején O rmánság és egyke — szorosan összetartozó fogalom volt ez a kettő még néhány évtizede is. A család tragédiája lett volna az egynél több gyerek, hiszen a verítékkel szerzett és művelt földet kellett volna elaprózni. Kemény életet diktált ez, nemritkán magukra maradt öregeket, gazdátlanná vált portókat, földeket, minthogy az egyke is halandó volt, s talán előbb elköltözött, mint a szülék... Sellyén járva ez volt az első, ami után érdeklődtem: milyen a mai Ormánság? Dr. Kasza Gyula nagyközségi vb-titkár megnyugtatott: leginkább a tsz-szervezés óta, tehát csaknem két évtizede egyre inkább földrajzi fogalom csupán. Megváltozott az ormánsági életforma, amit azzal is jellemez, hogy a biklát az asszonyok, a bőgatyát a férfiak mo már ünnepeken sem öltik mo- gukra. És az egyke? Ez is a múlté. Két gyerek legyen legalább a családban: egy fiút és egy lányt szeretnének, s emiatt nem ritko a háromgyerekes család sem. Tehát gyarapodó falvak? . . . Sellye hét községet igazgat, így innen jobban megfigyelhetők a falvak jelenségei is. A népszaporulat — legalábbis ebben a mikrokörzetben — jiem a falvakban jelentkezik. A fiatalok beköltöznek a nagyközségbe, a gyerekek már ott születnek, o kis falvak pedig lassan elöregednek. A ma 21 lelket számláló Mónosokoron pl. a legfiatalabb lakos egy 53 éves férfi. A hét község: Drávaivá- nyi, Drávasztára, Kákics, Marócsa, Mónosokor, Okorág és Sósvertike. A székhelyközséggel együtt tavaly 5688 volt a lakosszám, 1970-ben 5411. Sellye 514 fővel gyarapodott, a községek 267 fővel fogytak (egyedül Kákics gyarapodott a cigányok betelepülése következtében). A „főváros" — úgy mondják — ötévenként egy társközségnyivel növekszik, s költöznek ide Vajszlóról, Drávafokról, Felső- szentmártonból, innen pedig Pécs és Harkány a költözési irány. (És még egy jellemző népmozgalmi adat: tavaly egész évben 33 házasságkötés volt, idén augusztus 5-én'volt a 31. esketés.) No és hogyan zajlik le a befelé áramlás? Hát a nagyközség, ha nem is korlátlan meny- nyiségben, de biztosít építési telket. A beköltözni szándékozó fiatalok otthon a faluban elbontják a ház egy részét, a használható anyagból épül a sellyei ház. Aztán ha elkészül és talán már autó is van, behozzák az öregeket. Az építési telkek nem nagyok (a tanács nem akarja, hogy nagyon elterüljön a nagyközség), házikertre, gazdálkodósra tehát nincs sok lehetőség. Ez pedig a ker- tészkedési hajlamot a virágok felé tereli. S zéles e megyében nincs még egy település, ahol ennyi a zöld növényzet, a virág. Gondolom, a híresneves arborétum is neveli a sellyeiket erre a növényszeretet- re. Ezekben a nyári hetekben virágdíszben pompázik főutca és mellékutca, s ez különösen vonzóvá teszi Sellyét az itt megforduló idegen szemében. A házak előtt a közterületen és a kerítés mögött o magánterületen virágtenger, s az előbbit szemlátomást ugyanolyan szeretettel gondozzák, mint az utóbbit. Most készült el a BARANYA- TERV-nél a nagyközség új rendezési terve, ami Sellye jövőjébe enged bepillantani. A terv elsősorban az új építési telkek elhelyezésének lehetőségét keresi, s úgy tűnik, erre legalkalmasabb a nagyközség észak- nyugati területe. A fentebb már említett alapelv most is érvényesül : a nem nagy építési teljékre korszerű, csoportos családi -házakat ajánl a terv. És még valami: nyoma sincs az oly divatos magasba törésnek, ami sajátos szerénységre is vall. Sellyén ma sincs egyemeletesnél magasabb lakóház, s a rendezési terv is nagy óvatosan csak egy—két kétemeletes házat javasol építeni a Bodonyi Nándor utcában. A „nem terjeszkedni" alapelvnek egyébként igen célszerű a magyarázata: addig nyújtózni, amíg a takaró ér, azaz vízzel, szennyvízcsatornával, úttol győzni a nagyközség fejlődését. Tavaly készült el a napi 650 köbméter kapacitású szennyvíz- telep 23 millió forintért, s ez idő szerint 18 üzemet, intézményt szolgáT ki. Ezek 21 600 forint érdekeltségi hozzájárulást fizettek. 110 lakás vár bekötésre, a lakossági érdekeltségi hozzájárulás 18 ezer forint. És az utak? Van része a nagyközségnek, pl. a Korongi rét, amely szép nyeregtetős, többnyire kétszintes családi házakkal épült be, ahová esős időben nem lehet bejárni autóval. Az ott lakóknak egyelőre tűrniük kell ezt, a tanács ugyanis az erőit most az új óvoda építésére összpontosítja. Sellyén most ez a legfontosabb. • S ellyéről az emberek Siklósra, Villányba járnak dolgozni, sokan Pécsre mennek, de érdekes módon o közelebbi Szigetvárra vagy Barcsra szinte senki, és helyben? A nagyközségi tanács területén — Drávasztára kivételével - 5300 hektáron gazdálkodik az Ormánság Tsz, sokakat ez foglalkoztat. A nogyközség iparát három — Sellye határán túl is jól ismert — cég fémjelzi. A Dráva menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a folyó menti három megyében tevékenykedik. A sajtüzem két gyártmánya révén ismert. Itt készül a Tenkes és — tavaly november óta — az egyre népszerűbb Anikó. Az üzemben naponta 32 ezer liter tejet dolgoznak fel és 20 mázsa Tenkest, 10 mázsa Anikót gyártanak. Erről a magas zsírtartalmú lágy sajtról — azon kívül, hogy nagyon ízletes — érdemes tudni, hogy közgazdasagi tulajdonsága is kiváló: tavaly az első félévben 1 millió forint nyereséget hoztak az üzem gyártmányai, idén 2,2-et, s ez Anikónak köszönhető, jóllehet fogyasztói ára alacsonyabb a tavaly gyártott trappistáénál. Annak idején 1956-ban, amikor a sajtüzem létesült, sokan kételkedtek az ötlet életrevalóságában, mondván: ezen a lapos vidéken termelt tejből nem lehet jó sajtot csinálni. A több mint két évtizedes tapasztalat mást mond. Az Agrokémia a harmadik. A hajdani kis kiszerelő üzem ma a legkorszerűbb növényvédőszerek gyártója. 18 terméke közül 12 használja a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját. Köztük van a 200 színárnyalatot kínáló Stollogén homlokzatfesték, amely a hasonló hazai gyártmányok közül egyedül, kapta meg a háromszöget. E festékkel kapcsolatban a prófétás példázatot emlegették a szövetkezetben: Baranya a legkisebb felhasználó. Talán az olcsósága miatt? Az Agrokémia most nagyot lép. Saját beruházásban megkezdte — ougusztus elején tereprendezéssel - az új növényvédőüzem létesítését. A kb. 100-120 milliós létesítmény a szövetkezeti ipar egyik legnagyobb saját erőből megvalósuló beruházása, amely 1981-ben kezdi meg a termelést a nagyközség délkeleti részén kijelölt új iparterületen. A z Ormánság fővárosában ma szegik meg az 1978 nyarán betakarított búzából készült új kenyeret. Hársfai István 50—60 milliós beruházás Az új !. kerületi rendelőintézet ■ Egyelőre még csak az épületek szanálása fojyik a Lánc utca környékén, s kevés jel mutat arra, hogy pár év múlva itt egy szép küllemű intézmény nyitja meg kapuit. Az új, első kerületi rendelőintézet. S ezzel Pécs régi gondjai közül az egyik, nem lesz gond többé. Az új rendelőintézet ter- S veit a budapesti épületter- 1 vezők készítették. A Zsol- j nay Vilmos és a Lánc utca környékének domborzati viszonyait figyelembe véve, | a lépcsőzetes beépítést, a „szellős” beépítést választották. Négy többszintes épület kapcsolódik egymásba: a dombtetőn lévő felső kettőn lesz a tulajdonképpeni rendelőintézet, előtte pedig egy gondozó- intézet és egy mozgásszervi-utógondozás kap helyet. A komplexum két ütemben épül meg: az 1-es ütem keretében a két épület, a rendelőintézet, majd a gondozói rész. A tervezés időszakát éljük még, ugyanis korábban hagyo- j mányos és IMS technológiára készítették el a budapestiek a terveket, s most némi módosításra van szükség, ugyanis, a kivitelező az UNIVÁZ-as mód-; szerre rendezkedett be. Bár még a kiviteli szerződést nem kötötték meg, úgy néz ki, hogy a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat vállalja az első kerületi rendelő munkálatait. A start: 1979 második félévében várható, s a műszaki átadást 1980 végére szeretnék megérni. A második ütem már áthúzódik természetszerűleg a VI. ötéves tervidőszak első néhány évére. A rendelőintézeti részben kap helyet az „alapellátás" — a körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi, nő- gyógyászati rendelők, itt lesz a terhestanácsadás és . ide kerül az orvosi ügyelet is. A földszintre kerül még a szociális rész: az étterem, melegítő-konyha, és itt iesz a kartonozó is. Az emeleti részen a szakrendelések szobáit alakítják ki: belgyógyászat, sebészet, fogászat, fizikoterápia, ideggyógyászat, szemészeti szakrendelések. Természetesen azonban a szakrendelések végleges elhelyezése az átadást követően változhat, módosulhat az igények és a lehetőségek tükrében. összességében 22 munkahelyes rendelő- intézet a Lánc utcai, s az első ütem kivitelezési ösz- szege 50—60 millió forint között mozog. S bár még várni kell egy jó bő esztendőt, az első kapavágásig, jó tudni, hogy a me- szesi rendelő órái meg vannak számlálva. A sellyei főutca Fotó: Erb János
