Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-15 / 224. szám

1978. augusztus 15., kedd Dunántúli napló 5 ORA A NAGYVILÁGBAN Közlemény a Kubai Köztársaság külügyminiszterének hivatalos, baráti látogatásáról Brezsnyev Zsivkov találkozó leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a Krím-félszige- ten találkozott Todor Zsivkov- val, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárával, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnö­kével. A beszélgetés során nagy figyelmet szenteltek a szovjet —bolgár kapcsolatok legfon­tosabb kérdéseinek. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két fél nagy munkát végzett a sokoldalú együttmű­ködés programjának megvaló­sításában. A Szovjetunió és Bulgária közeledésének fontos szaka­szát jelenti az, hogy elfogad­ták az anyagi termelés sza­kosításának és együttműködé­sének általános tervét, amely 1990-ig szól. A terv elkészíté­se most döntő szakaszához ér­kezett. A két pórt- és állam­vezető azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a terv meg­valósítása a már életbe lép­tetett, a KGST keretei között kidolgozott intézkedésekkel együtt fontos hozzájárulás lesz a szocialista közösség további erősítéséhez. A nemzetközi kérdések megtárgyalása során mind Brezsnyev, mind Zsivkov alá­húzta: a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság kitart az enyhülés politikája mellett, támogatja a Helsinkiben alá­írt záróokmány elveit. Brezsnyev és Zsivkov aggo­dalmát fejezte ki a közel-ke­leti helyzet legutóbbi fejle­ményeivel, az új szeparatista lépésekkel kapcsolatban. E lépések még inkább eltávolí­tanak a közel-keleti rendezés alapvető megoldásától. Zsiv­kov tájékoztatta Brezsnyevet azokról a bolgár törekvések­ről, amelyek arra irányulnak, hogy a Balkán-félszigeten megszilárdítsák a békét, a jó­szomszédságot, az együttmű­ködést. Brezsnyev és Zsivkov rámu­tatott arra, hogy Kína hege- monisztikai irányvonala mély­ségesen ellentétes a béke és a szocializmus érdekeivel. Is­mét kifejezésre juttatták or­szágaik szolidaritását a Viet­nami ' Szocialista Köztársaság­gal, amelyre Kína részéről most súlyos nyomás neheze­dik. A találkozóról kiadott köz­lemény megállapítja, hogy az a testvéri barátság, a szívé­lyesség és a teljes egyetértés légkörében ment végbe. ♦ BEDFORD: Útjának közel harmadát tette meg az a há­rom amerikai léghajós, aki Double Eagle nevű, héliummal töltött léggömbjével vasárnap indult el Európa felé. A piló­ták becslése szerint mintegy 5120 kilométernyi utazás után érhetik el Európa partjait. Az Atlanti-óceánt eddig még nem sikerült léghajóval átszelni. ♦ BECS: Tirolban marhavész ütötte lel lejét. Kórokozója ed­dig ismeretlen, a tiroli szarvas­marha-állomány tíz százalékán állapították meg a gyengülés­sel, mozgástompulással és a tejhozam erős csökkenésével já­ró betegséget, amely járvány- szerűen terjed. Az állategész­ségügyi szervek nyomban hoz­záláttak az állatok ellenőrzésé­hez. A marhavész érzékenyen sújtja Alsó-Ausztria gazdasági életét. A tiroli marhaexport jó ideig nagyon visszaeshet. ♦ PÁRIZS: Visszavonták egy férfi késsel levágott kezét vasárnap egy párizsi kórházban. Maurice Bottin Le Havre-ban egy nö miatt támadt összetű­zésben vesztette el végtagját. Barátai érszoritót kötöttek a karjára, jegelték, majd a pári­zsi Boucicaut kórházba siettek vele. A 12 órás műtét sikerrel járt. ♦ BUDAPEST: A SZOT meg­hívására hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezett a costa-ricai szakszervezeti egy­ségbizottság (CUS) küldöttsé­ge. Magyarországi tartózkodá­suk során a magyar szakszerve­zetek tevékenységével, a dolgo­zók élet- és munkakörülményei­vel ismerkednek. Timmer lózsel, a SZOT titkára hétfőn, a SZOT székházában fogadta a kül­döttséget.-f TEL AVIV: Az izraeli kor­mány hétfőn úgy döntött, hogy csak á szeptember 5-ére terve­zett Camp David-i csúcs után foglalkozik a Jordán folyó meg­szállt nyugati partján tervezett öt új település kérdésével. A kabinetnek ezzel a döntéssel az utolsó pillanatban sikerült elejét vennie egy újabb belpolitikai válság kirobbanásának, amely a Camp David-i csúcstalálkozó megtartását is veszélyeztette volna. ♦ HANOI: A vietnami hír­ügynökség vasárnap jelentette, hogy augusztus 10-én mintegy 100 kinai állampolgár hatolt be vietnami területre a kinai kato­nák fegyveres védelme alatt A behatolók bántalmazták a viet­nami határőröket. A hét végén a hanoi pályaudvaron kiutazá­sukra várakozó kinai nemzetisé­gű vietnami állampolgárok kö­zül többen a kinai hatóságok úszitásának engedve, szolgálat­ban lévő vietnami személyeket támadtak meg, több személyt megsebesítettek. Közel száz halottja volt an­nak a bejrúti robbanásnak, amely vasárnap egy palesztin szervezet központját döntötte rommá. Szál jut—ó Világűrbeli tartózkodásuk második hónapjának végé­hez közelednek a Szaljut—6 űrállomás jelenlegi személyze­tének tagjai. A posta olvasá­sa utón Kovaljonok és Ivan- csenkov e héten főként rako­dómunkás lesz: a Progressz 3 szállítmányát kell elhelyeznie. A szálltímónyban ezúttal je­lentős mennyiségű ivóvíz van. Mint J. Szinjak, a technikai tudományok doktora írta, az űrállomáson különleges mód­szerekkel biztosítják a hosz- szabb ideig tárolt víz jó mi­nőségét. Mivel a víz frissen tartásának földi eljárásai — a viszonylag nagy energia- igény miatt — nem alkalmaz­hatók, ezüstjgdid adagolásá­val frissítik a vizet — éppúgy, mint régen, amikor a víztároló hordókba ezüstpénzt dobtak a vízminőség „konzerválására”. ♦ ♦ KAIRÓ: Szadat egyiptomi elnök új pártját, a formálisan n ég meg sem alapított nemze­ti demokrata pártot gyakorlati­lag mór az ország kormány­pártjának lehet tekinteni. Az eddig kormányzó Arab Szocia­lista Unió legfelső szerve, a po­litikai bizottság ugyanis vasár­napi ülésén Szadat elnök dön­téséhez alkalmazkodva — lénye­gében kimondta a párt felosz­latását és Namduh Szalem mi­niszterelnök úgy határozott, hogy csatlakozik Szadat új pártjához. Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására Isidoro Malmierca, a Kubai Köztársa­ság külügyminisztere 1978. au­gusztus 8—13. között hivatalos baráti látogatást tett Magyar- országon. A kubai külügyminisztert fo­gadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra. A látogatás alatt Púja Frigyes és Isidoro Malmierca aláírta a két ország közötti vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt. A külügyminiszterek áttekin­tették a két ország sokoldalú együttműködésének eredményeit és a kapcsolatok további fej­lesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Ku­bai Köztársaság népeinek test­véri barátsága szüntelenül erő­södik, és a két ország együtt­működése az élet minden terü­letén tervszerűen bővül a marxizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján. Kölcsönös megelége­désre valósulnak meg a kétol­dalú magasszintű találkozókon kialakult elhatározások. A külügyminiszterek kifeje­zésre juttatták kormányaik ha­tározott szándékát, hogy to­vább erősítik a Magyar Nép- köztársaság és a Kubai Köztár­saság testvéri barátságát és bővítik együttműködését. Hangsúlyozták, hogy o Ma­gyar Népköztársaság és a Ku­bai Köztársaság fontos felada­tának tekinti a szocialista kö­zösség országai sokoldalú együttműködésének és interna­cionalista egységének további erősítését. A magyar fél nagy elismerés­sel nyilatkozott a Kubai Köztár­saságnak a szocialista építő­munka területén elért kiemelke­dő sikereiről és teljes szolidari­tásáról biztosítótta a Kubai Köz­társaságot az Angolának, Etió­piának és más, nemzeti függet­lenségükért, országuk területi sérthetetlenségéért harcoló af­rikai népeknek nyújtott támo­gatásában. A kubai fél örömmel állapí­totta meg, hogy a magyar nép eredményesen megvalósítja a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határoza­tait mind a gazdasági építő­munkában, mind a nemzetközi békét és biztonságot szolgáló külpolitikában. Leszögezték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság a jövőben is kö­vetkezetesen fellép a nemzet­közi enyhülés elmélyítéséért, annak a világ valamennyi tér­ségére és a katonai területre történő kiterjesztéséért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megszilárdításáért. A két ország határozottan szembeszáll a szélsőséges im­perialista és reakciós köröknek a népek békéjét és biztonságát veszélyeztető törekvéseivel. Megállapították, hogy a Kínai Népköztársaság vezetőinek nagyhatalmi, soviniszta politi­kája szemben áll a szocialista országoknak a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tására irányuló erőfeszítéseivel. A kínai vezetők a NATO mili­tarista köreivel, a világ külön­böző térségeiben az imperializ­mus és a reakció legszélsősé­gesebb rendszereivel együttmű- ködve törekszenek a szocialista országok és a nemzeti felsza­badító mozgalmak szolidaritá­sáért, az el nem kötelezett moz­galom egységének felszámolá­sára, haladó, imperialistaelle­nes jellegének megváltoztatá­sára. Ez a politika amellett, hogy veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, súlyos kó­rokat okoz magának a kínai népnek is. A miniszterek kifejezték or­szágaik testvéri szolidaritását a Vietnami Szocialista Köztársa­ság iránt. Támogatásukról biz­tosítják a Vietnami Szocialista Köztársaság jogos küzdelmét nemzeti szuverenitásának védel­mében, Kína nagyhatalmi törek­véseivel és beavatkozási kísérle­teivel szemben, valamint Kam­bodzsa jelenlegi vezetői által kirobbantott fegyveres konflik­tus békés rendezésére irányuló javaslatainak megvalósításá­ban. üdvözölték az Egyesült Nem­zetek Szervezetének az el nem kötelezett országok kezdemé­nyezésére összehívott rendkívüli leszerelési ülésszaka eredmé­nyeit, amelyek kedvező feltéte­leket teremtettek a leszerelési világkonferencia összehívásához. Támogatásukról biztosították azokat a nagyjelentőségű ja­vaslatokat, amelyeket a Szov­jetunió terjesztett elő o rend­kívüli ülésszakon. A két külügyminiszter hang­súlyozta, hogy rendkívüli fon­tosságot kell tulajdonítani a nukleáris leszerelés kérdései­nek. Kifejezésre juttatták, hogy kormányaik határozottan támo­gatják a népek világméretű harcát a neutronbomba gyár­tása ellen. Kiemelték azoknak az erőfe­szítéseknek a jelentőségét, amelyeket a helsinki értekezlet záróokmánya szellemében, az európai biztonság és együttmű­ködés érdekében tettek. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormányfőinek Havannában 1979. szeptember­ben megtartandó 6. konferen­ciája elősegíti a mozgalom ere­jének és egységének megszi­lárdítását és fontos nemzet­közi problémák megoldását. Kifejezték szolidaritásukat a latin-amerikai népek nehéz har­cával. Elítélték a chilei fasiszta rendszer és más reakciós rend­szerek terrorját, az emberi jo­gok szüntelen, durva megsérté­sét. Követelték a Kubai Köztár­saság ellen irányuló amerikai gazdasági blokád haladéktalan, teljes és feltételnélküli meg­szüntetését és a területén lévő guantanamói amerikai katonai támaszpont felszámolását. Megállapították, hogy a szo­cializmus és a nemzeti felsza­badító mozgalmak erőinek kö­vetkezetes harca eredményeként mélyreható forradalmi változá­sok mentek végbe az afrikai kontinensen. További támoga­tásukról biztosították a térség felszabadult országainak népeit a társadalmi haladásért folyta­tott harcukban, vívmányaik vé­delmében. Elítélték az imperia­lista és más reakciós körök tö­rekvéseit, hogy úgynevezett af- rikaközi erőt hozzanak létre az afrikai felszabadító mozgalmak elnyomására és a kontinens ha­ladó országai nemzeti függet­lensége és társadalmi haladá­sa megerősödésének akadályo­zására. Kifejezték szolidaritásu­kat Zimbabwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népei­nek és szervezeteinek (a ha­zafias frontnak, a SWAPO-nak, az afrikai nemzeti kongresz- szusnak) harcával. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság elhúzódása miatt. Síkraszálltak az izraeli csapatoknak valamennyi meg­szállt arab területről történő ki­vonása, a polesztinai arab nép törvényes jogainak — beleért­ve önálló állama megteremté­sének jogát is — érvényesítése mellett. Egyetértettek abban, hogy a tartós és igazságos ren­dezés csak a genfi békekon­ferencia összehívása útján le­hetséges, valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztin Felszaba- dítási Szervezet részvételével. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben folytak le és valamennyi megvitatott kérdés­ben teljes nézetazonosságot tükröztek. ' A miniszterek eredményesnek értékelték a látogatást, amely elősegíti a két ország testvéri együttműködésének további fej­lődését. Isidoro Malmjerca kubai lá­togatásra hívta meg Púja Fri­gyest, aki a meghívást öröm­mel elfogadta. * Vasárnap elutazott Magyar- országról Isidoro Malmierca, a Kubai Köztársaság külügymi­nisztere, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására .tett hivatalos, baráti látogatást ha­zánkban. XI. A kéklábú ló m Sajnos, novemberben jártunk Alma-Atában. A kancák teje már elapadt, a víg kumisz-kor­szak véget ért. I hatás helyette a Kazahsztán nevű konyak, meg a magyar rizling. Mindez a birkaebéd közben, amihez a birkát barátunk, Tumanbej Mol- dagaliev saját kezűleg vágta le, az Alma-Atához közeli aui- ban, az Alatau egyik völgyé­ben, ahol szülei élnek. A birka különböző részeiből öt fogás készült. Betetőzésük a kazah- hús volt, különös fűszerekkel ízesített, főtt tésztával fogyaszt­ható étel. De nemcsak ételt készítenek a valaha állattenyésztő nép egyik legfontosabb jószágából, hartem különböző eszközöket, sőt, a gerinccsigolyákból a leg­régibb gyerekjátékot, egy kéz­ügyességet fejlesztő céldobót. A pontos célzás, a jó kéz a sztyeppéi íjász létfontosságú harci és élelemszerző adottsá­ga volt. Moldagaliev legkisebb fia, a gyerekszobában a sok modern játék helyett inkább ez­zel játszott akkor is, amikor vendégségbe érkeztünk. A nagyobbik rövid nógatás után elővett egy kéthúros hang­szert, a dombrát. Játékát nem lehet elfelejteni. A kéklábú ló című dalt, „küit" játszotta elő­ször. A küi egy lóról szólt, ame­lyik minden versenyben elsőnek vitte célba gazdáját. Mintha több hangszer szólt volna egy­szerre, olyan ördögien kezelte a kéthúros kis dombrát. Hal­latszott a ló vágtája, az öröm, amint célba ért. Azután bajba került a család, s csak úgy tud­ták megváltani magukat, ha el­adják a lovat, a kéklábú lovat. Hallani a zenéből, amint új gazdája nyergeli fel, s hallani, hogyan toporzékol alatta a ló, mert csak régi gazdáját akarja vinni ezután is. S mindezt szö­veg nélkül, mert a „küit” csak nagyon ritkán énekelték. Nem is lehet igazán magyarra for­dítani a „küi” jelentését; a dal nem ezt jelenti. Az orosz nyelv inkább átvette magát a szót. Hosszú évszázadokon át a dombrón játszott „küi” volt a kazah nép nyomorúságának egyetlen kifejezője. Ma modern zeneszerzői vannak, tanítják az alma-atai zeneművészeti főisko­lán. Az új zenészek a régi mes­terek, Abaj, Birzsán, Maham- bet, Muhit hagyományaira tá­maszkodnak, a sztyeppe sátrai­ban született dallamokra. Állattenyésztő nomád, félno­mád tartományból Kazahsztán iparosodott köztársasággá vált. Az Októberi Forradalom óta hatvanhórom új városa szüle­tett, s különösen a Karagan- dai-medence fejlődött nagyot. Itt hatalmas szénbányák van­nak, de jelentős vas-, réz- és más színesfémbányái, kohásza­ti üzemei termelnek. S a Kara- gandai-medencében áll egy kis városka is, Bajkonurnak hívják. Kevés kisváros szerzett akkora hírnevet a világban, mint ez. Mellette épült fel a Szovjetunió űr-repülőtere. A köztársaság természeti, föld fölötti és alatti gazdagsá­gának okáról Tumanbaj Mol­dagaliev elmondott egy régi le­gendát. Az úristen, itt Allah- nak hívják, csak akkor vette észre, hogy Kazahsztánról meg­feledkezett, amikor már bevé­gezte a teremtést. Hegyet, völ­gyet, síkságot, folyót, tavat, pa­takot és az érceket már ará­nyosan elosztotta a földön. Nem volt mit tennie, markába fogta a maradékot, és mind le­szórta Kazahsztánra. Asztaltársaságunk tagja, sőt, akszakálja egy NDK-beli író, Karl Kokoschka voft. Az aksza- kál egy közösség, társaság, akár véletlenül összeverődött kompánia öregje, kora miatt tisztelt, vezetőnek elfogadott rangidőse. Kazahsztánban nagy tekintély az akszakál. Az lett hát kora szerint Karl Kokosch­ka is. Annál is inkább, mert nem először járt a Szovjetunió­ban, s Kazahsztánban, Alma- Atában sem. Huszonéves korá­ban a szovjet hadsereg tolmá­csa volt a második //ilághábo- rús frontokon. Most útikönyvet készített Szovjet-Közép-Ázsiáról, ami az Októberi Forradalom hatvanadik évfordulójának tisz­teletére jelenik meg az NDK- ban. Az- ebéd utolsó aktusaként Tumanbej Moldagaliev behoz­ta a birka megfőzött fejét, ahogy ezt Kazahsztánban az­előtt minden díszebéd végén megcselekedte a házigazda. Akszakálsága miatt Kari Ko- koschkára hárult a feladat, hogy a fejet elossza a vendé­gek között. S mert járt már itt, azt is tudta, hogyan kell. Szellemes és megszívlelendő szavak kíséretében osztotta el a fej részeit, s adta mindenki­nek a neki járót. Az orrával kezdte. — Az orrát őzért adom, hogy mindig jó szimata legyen. A következőnek már vágta is a fület. — A fülét azért adom, hogy mindenre füleljen, s mindent úgy halljon meg, ahogyan mondták. Ezután a birka szájából vá­gott ki egy darabot. — A száját magának adom. Azért adom, hogy amit látott, hallott, ne tartsa magában, ha­nem mondja el, hogy mindenki okulhasson belőle. Utoljára hagyta a nyelvet. — Utoljára hagytam a nyel­vet. Nem véletlenül. Jusson eszébe róla, hogy jól kell be­szélni, de jusson eszébe a ki­vágott nyelvről az is, hogy hall­gatni is tudni kell. A tanulságos és vidám va­csora után éjjel hazafelé me­net havazott, s a hegyekből erős szél fújt, pedig Alma-Ata, az „almák atyja" nevű város o legkevésbé szeles vidéken fek­szik. Sőt, nyáron légszomjjal küzd, míg kinn a sztyeppéken télen, tavasszal és ősszel szinte mindig viharos a levegő moz­gása. A szél sebessége a har­mincöt-negyven métert is eléri másodpercenként. A repülőgép felszállását megakadályozhatjo a szeles havazás, holott hosszú út áll még előttünk. A kazah fővárostól Moszkva 3320 légi kilométer. Jó négyórás repülőút. A Moszkvától—Pestig-repülés már csak rövid -vonatozásnak tűnt ezután. (Vége) Zelei Miklós: Megszólalnak kövek és emberek — Szovjet Citínapló —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents